Aki lemarad, kimarad – egymás után két Opel Grandlandet is vezethettünk
Az autógyáraknak muszáj követnie a trendeket, ha tartani szeretnék a piaci pozíciójukat. Jelentősen nőtt a kereslet az utóbbi időkben a szabadidő autók iránt, így a gyártók nagy része ezen a területen invesztált a legtöbbet az új modellekbe. Az Opel három lépésben érkezett meg az SUV szegmensbe, először a közepes méretű Mokka X, utána a kicsi Crossland X majd pedig a Grandland X jelent meg a kínálatban, jól lefedve ezáltal a családok igényeit.
A Grandland tehát az SUV-kínálat csúcsát jelenti a márkánál, mely közel 4,5 méteres hosszával, 2,1 méteres szélességével méretes kasztnit kapott, ami a belső méretekben is tükröződik. A formavilág barátságos, s láthatóan az új dizájnnyelv vonásait hordozza magán a modell, ami ebben a testben inkább hat konzervatívnak, szemben az Insigniával, amely az egyik legsportosabb megjelenésű felső-középkategóriás autó.
Miután a francia PSA csoport felvásárolta az amerikai tulajdonosoktól a német márkát, várható volt, hogy a saját fejlesztésű megoldásaikat fogják az Opelben is alkalmazni, ami már a Grandlandban is jól érzékelhető. A forma ugyan eltérő, de a belső, fedél alatti tartalom a Peugeot hasonló kategóriájú modelljéből érkezett, így ugyanazt a padlólemezt, futóművet, motorokat és váltókat találjuk itt is, mint a 3008-ban, ami jó előjel sok szempontból, hiszen a franciák kis szabadidő autója nyerte el 2017-ben az Év Autója díjat.
Az SUV formának köszönhetően magasra szállunk az utastérbe, ahol széltében és hosszában is bőséges hely fogad minket, ráadásul a csomagtér is 500 liter fölötti, ami már alkalmas arra, hogy családilag megpakoljuk. A francia rokoni szál az utastérben nem érzékelhető, az autó a modelltársaknál megismert műszerfalat kapta, benne a letisztult, klasszikus analóg kilométerórával, s a kipucolt középkonzollal, ahol csak a szükséges gombok maradtak meg, így a klíma és az érintőképernyős navi főbb kezelőszervei.
Egymás után két Grandlandet is vezethettünk, előbb a belépő 1.2-es, 130 lóerős benzinest, utóbb az 1.6-os, 120 lóerős dízelt. Közös volt bennük, hogy mindkét modellt automataváltóval konfigurálták. (A kínálatot még egy 1.6-os, 180 lóerős benzines, valamint egy 2.0 literes, 177 lóerős dízel erőforrás egészíti ki.)
A belépő, 3 hengeres benzines turbóval támogatott, így egyáltalán nem erőtlen a motor, a 230 Nm-es nyomaték egyébként is árulkodó: igazán jól autózható ez a variáció, bár azért az automataváltó érezhetően fog a teljesítményen. További előny, hogy a többi 3 hengeressel összehasonlítva ez a PSA motor igencsak halk, a fogyasztása viszont 8 liter körüli vegyes használatban.
A 120 lóerős dízel városi használatban szintén 8 litert evett, bár azért városhatáron túl 6 literes fogyasztást is mértünk, ami erőlködés nélkül volt hozható, mivel ez sem egy aszfaltszaggató változat. Nyugodt autózáshoz azonban jó társ lehet, főleg akkor, ha sokat megyünk vele, ugyanis rövid távokra nincs értelme a dízelt választani, mert 10-20 perc alatt be sem melegszik rendesen.
A Grandland X osszesen 5 felszereltségi szinten kapható, de már az alapváltozatban is van LED nappali menetfény, légkondi, állítható és fűthető tükrök, és automatikus gyalogosfelismerős vészfékező funkció. Egy ilyen modelle 6,5 millióért ülhetünk be, míg az alap dízelt közel 800.000 forintos felárért vehetjük meg.