Vidnyánszky Attila még a rendőrségi vizsgálat előtt lebontatta a Nemzeti Színház veszélyes díszletét
Elbontatta, majd visszaépítette Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban azt a díszletet, ami múlt pénteken egy súlyos baleset helyszíne volt, derül ki a vezérigazgató Magyar Nemzetnek adott interjújából. Az Index szerint a beszélgetésben Vidnyánszky két vizsgálatot, egy belsőt és egy rendőrségit emleget, holott a területileg illetékes munkavédelmi hatóságot minden ilyen súlyos baleset után azonnal értesíteni kell, melynek elmulasztása jogsértésnek minősül.
„Úgy igyekeztünk a vizsgálóbizottságot összeállítani, hogy mindenféle területről legyenek benne szakemberek, nyilván elsősorban a színházi műszakok képviselői. A héten felrakjuk a díszletet, már csak azért is, mivel egy rendőrségi vizsgálat is elkezdődött, aminek én személy szerint nagyon örülök. Ők is kérték a díszlet felépítését, és így a két vizsgálatot együtt meg lehet tartani. Felépítjük a díszletet, és modellezzük, hogy mi történt” – mondta a Magyar Nemzetnek a színházigazgató, aki nem tesz említést harmadik, vagyis munkavédelmi hatósági vizsgálatról.
Az Index arra is felhívja a figyelmet, hogy a ma kezdődő vizsgálat során a rendőrség már nem azt a helyszínt fésüli át, ahol múlt pénteken Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Rómeó és Júlia című előadás közben súlyosan megsérült, mivel a díszletet időközben lebontották, majd visszaépítették. Pedig a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet egyértelmű:
„A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) felé, amely a bejelentést azonnal továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak”, valamint „súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni”.
A lap megkérdezte a BRFK-t, hogy a baleset napján kaptak-e bejelentést a színházból, valamint a lebontott majd visszaépített díszletről, azaz a baleset helyszínéről is kérdezték a rendőrséget, akik azt válaszolták, hogy
„a Budapesti Rendőr-főkapitányságra nem érkezett bejelentés, a nyomozó hatóság a sajtóban megjelent hírek alapján hivatalból rendelt el nyomozást foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A szemlét a rendőrök így utólag tartották meg az addigra megváltoztatott helyszínen, illetve újabb szemle megtartására kerül sor a rekonstruált helyszínen. Az eljárás feladata rekonstruálni a történteket, tisztázni a körülményeket, valamint azt, hogy terhel-e valakit büntetőjogi felelősség.”
Vagyis a rendőrség nem láthatta az eredeti helyszínt, ám a vizsgálat során segítségükre lehet az elektronikus biztonsági, vagyonvédelmi és színházi ügyelői kamerarendszert, amelyet a színház üzemeltet az emberi élet, a testi épség és a vagyon védelmében. Ez a kamerarendszer segíthet az esetlegesen előforduló munkahelyi és egyéb balesetek körülményeinek kivizsgálásakor is.
A Közbeszerzési Értesítő szerint a Nemzeti Színház 71 beltéri és 18 kültéri kamerát rendelt (amelyeket 12 monitoron keresztül figyelnek), összesen tehát 89 kamera figyeli az épületet, amelyek felvételeit hatósági megkeresésre rendelkezésre kell bocsájtani.
