Robbanócsokoládé végzett volna Churchill-lel – merényletkísérletek, amelyek rosszul sültek el
Churchill (egyik) gyengéje volt az étcsoki
A második világháború idején a nácik csokoládéval akarták kivégezni legfőbb nyugat-európai ellenlábasukat. Winston Churchill brit miniszerelnök kedvelte ezt az édességet, és a németek úgy gondolták: a gyengéjét ellene fordítják.
– és reményeik szerint örökre végez Churchill-lel, és mindenki mással néhány méteres távolságban.
A kivitelezés olyan szintre jutott, hogy már kiválasztották a csaléteknek szánt márkát is: ez a Peters Chocolate volt, fekete és arany csomagolásban. Persze, ezek után azt is el kellett volna érni, hogy az édesség valahogyan Churchill kezébe kerüljön. Erre azonban nem került sor, mert a brit titkosszolgálat értesült a tervről, és ezután külön figyelmet szenteltek a potenciális csokoládébomba esetleges felbukkanásának.
A mérget eljuttatták a gatyákra, mégse történt semmi
A Dél-Afrikai Unióban az apartheid rezsim számtalan merényletet tervezett az egyre szaporodó kritikusai ellen. A Dél-Afrikai Védelmi Erő és a Roodeplaat Kutatólaboratórium (RRL) meg kívánta mérgezni mások mellett Nelson Mandela apartheidellenes aktivista gyógyszerét, illetve olyan anyagon is dolgoztak, amely hatékonyan csökkentené a fekete bőrű nők termékenységét.
A célpontjaik közé tartozott Frank Chikane tiszteletes is, Mandela egyik közeli tanácsadója, akit namíbiai útja során szerettek volna eltenni láb alól. A szert nem ételbe rejtették, és nem is akarták észrevétlenül beinjekciózni vele a célszemélyt, mert úgy ítélték meg, hogy túl nagy a lebukás esélye. Így egy titkosügynök végül Chikane öt alsónadrágját kezelte le a méreggel, ami önmagában sem lehetett egy egyszerű feladat.
A használt paraoxane nevű méregből ugyanis jelentősebb mennyiségre lett volna szükség ahhoz, hogy ártani tudjanak, annál, mint ami egy gatyán elfér. Ha nadrágot vagy inget választanak az alsónadrág helyett, ami Chikane testének túl kis területével érintkezett, sikerrel járhattak volna, így azonban elbukott a terv.
Zimankóban egy király is jól felöltözik
1757. január 5-én kiderült, hogy a vastag téli ruházat nemcsak a hideg ellen jó, hanem merénylet ellen is véd. Ezen a napon késő délután a francia király, XV. Lajos több réteg ruhába burkolózva testőrei kíséretében átment a versailles-i palota belső udvarán. Talán a hideg, talán a sötétség, talán a merénylő fürgesége miatt az őrök nem tudták megakadályozni, hogy a hirtelen előbukkanó férfi belemártsa a kését az uralkodóba.
Ha a gyilkossági kísérlet sikerrel jár, az vízválasztó lett volna a francia történelemben. A király téli ruházata és a használt kispengéjű kés azonban együttesen megmentette az életét.
Lajos király azonban már a halálra készült, és meg is vallotta hűtlenségét feleségének, a bocsánatát kérve. Utána azonban még hosszú ideig élt, de hogy megjavult-e, azt nem tudni.
A támadó egy korábbi szolga, Robert-François Damiens volt, aki minden bizonnyal mentális betegséggel küzdött. Ezt akkoriban még nem vették enyhítő körülményként figyelembe, nyilvános kínzás és kivégzés várt rá tettéért.
(Forrás: Grunge, All Africa, Independent)