SZEGED
A Rovatból

A fűszerpaprika és a fehér liliom kolostora Szegeden

Megtudhatod, mit gyógyítottak fehér liliommal, mivel kezelték a mérges rovarok csípését, és milyen legendák fűződnek az alsóvárosi templomhoz.


Szegedi sétánkat most a központtól pár saroknyira, az Alsóvárosban folytatjuk. A Napsugaras házak szomszédságában áll az Alföldön egyedülálló gótikus épület, a ferencesek temploma és kolostora, melynek tornya a gyalog érkezőt is már messziről eligazítja.

Tarts velünk a ferencesek birodalmába, hogy megismerd életüket, hagyományaikat, szokásaikat.

Úgy gyere ide, hogy néhány órát biztosan eltöltesz a falak között, mert a hely szellemisége, a látnivalók sokszínűsége úgyis rabul ejt. Ha pedig jókor érkezel, akkor belecsöppenhetsz valamelyik programjukba vagy fesztiváljukba.

kolostor3

A ferencesek

Szeged történetével összefonódott a ferencesek története. Már 1316 óta éltek itt szerzetesek, és sokat tettek azért, hogy a törökök idején se váljon lakatlanná ez a vidék. Ugyanis hivatásuk mellett gyógyítók és tanítók is voltak. Emellett fontos tudást, a kertművelést is átadták a helyieknek.

A korábban itt álló ispotálytemplom mellett (és annak egyes részeit beépítve) készült el az új templomuk, melyet 1503-ban, Havi Boldogasszony napján (augusztus 5.) szenteltek fel.

1543-ban Szeged is török uralom alá került, a hódítók mindenkit elűztek, csak a gyógyító rend tagjai maradhattak. Az itt élő ferencesek így tovább folytathatták tevékenységüket. A szerzetesek ebben az időben mintegy 100 km-es körben látták el a lelkipásztori feladatokat is.

A hagyomány úgy tartja, hogy templomuk harangjának kondításával adtak jelt 1686. április 24-én hajnali 3-kor a török ellen összegyűlt seregeknek, akik ekkor indítottak támadást a város visszavételéért.

A templom átalakítása az 1712-es egyik nagy árvíz után kezdődött meg. Ekkor készült egy felmérés és rajz az épületről. A korszak híressé vált fűszerkertje és gyümölcsöse azonban elpusztult egy másik áradást követően 1740-ben. Később még több átépítésen esett át az épület, például a járószintjét is megemelték, ablakokat bontottak, bejáratokat falaztak be.

A világháborúkat szinte teljesen épen vészelte át az épület. A háború után a kolostort bezárták, az értékek egy részét elhordták, az épületbe pedig szociális otthont működtettek.

1989 őszén a ferencesek visszaköltözhettek a kolostorba, és kezdetét vette egy több mint húsz éves rekonstrukció, melynek végén átadták a ma is látható Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontot.

szeged_ferences_2016_09-148szeged_ferences_2016_09-154szeged_ferences_2016_09-10
A ferenceseket ugyan kolduló rendnek ismerték meg, de Szent Ferenc fontosnak tartotta, hogy a testvérek saját kezük munkájából megéljenek. Ezért többféle mesterséget is megtanultak. A feladatokat pedig a helyi közösségekkel (hívekkel, civilekkel) közösen végezték el, nem zárkóztak be a falak közé.

Arra törekedtek, hogy az ott élők helyben boldoguljanak, ezért tanították, gyógyították is őket a lelki támogatás mellett. Sőt a világválság idején értékeiket is eladták, hogy abból megélhetést, munkát adjanak az ott élőknek.

Megtudhatod, mit rejt a kolostorkert - lapozz a folytatásért!



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
A Rovatból
Megszűnik a Mediaworks egyik szegedi lapja, kirúgták a teljes szerkesztőséget
Azonnali hatállyal felmondtak csütörtökön a szegedma.hu teljes, nyolcfős szerkesztőségének. A Mediaworks Hungary Zrt.-hez tartozó, tizennyolc éve működő portál jövője ezzel bizonytalanná vált, a kiadó képviselői a döntést azzal indokolták, hogy átalakítások lesznek a sajtóportfólióban.


A Mediaworks kiadó képviselői csütörtökön Szegedre utaztak, hogy közöljék a döntést a stábbal – írta a Szegeder. Péntekre a lap impresszumából már el is tűnt az újságírók névsora, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként feltüntetett Kálmán Erika mellett egyedül Bonifert Gábor szerepel főszerkesztőként. Bonifert Gábor a Szegedernek nem cáfolta a portál bezárásáról szóló értesülést, de nem kívánta azt kommentálni.

A kiadó a döntést azzal indokolta, hogy „átalakítások lesznek a sajtóportfólióban”.

A SzegedMa 2008-ban indult, és a Szegeder értékelése szerint a 2010-es évek elején a város egyik népszerű jobboldali hírportáljaként működött. Később azonban a helyi közéleti témák helyett egyre inkább a kormányzati üzenetek továbbítója lett. A portál 2021 áprilisában költözött egy szerkesztőségbe a szintén KESMA-tulajdonú Délmagyarországgal, majd 2022 novemberében távozott Kapitány Gergely főszerkesztő.

A döntés idején több más, kormányközeli médiaterméket érintő átalakításról és leépítésről is megjelentek hírek: a sajtóban írtak a Mandinernél várható csoportos létszámleépítésről és a megyei lapoknál történt elbocsátásokról is. A Mediaworks korábban megszüntette a Metropol ingyenes utcai terjesztését.

A portál jövője egyelőre bizonytalan. A Szegeder szerint nem tudni, hogy a Mediaworks mit tart meg a szegedma.hu domainből és a brandből, és azt sem, hogy folytatódik-e a lap működése valamilyen más formában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Képgaléria: Festői színekben pompázik Szeged, ahol még a sínek között is virágszőnyegben gyönyörködhetsz
A Napfény városa méltán pályázhatna a virágok városa címre is. Főleg tavasszal, amikor szinten mindent beborítanak a vidám színek.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2026. május 02.



Szeged nemcsak a Napfény városa, hanem a virágoké is. A Tisza partján ezernyi színben pompáznak az utcák, terek, de még a házak, és ivókutak is. Tartsatok velünk egy színpompás városi sétára, ahol a lila akáctól a pitypangig, a díszcserjétől a vadszőlőig gyönyörködhettek a tavaszi virág- és növény kavalkádban.

Képgaléria: Ilyen sokszínű Szeged tavasszal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó – ezért kellett elaltatni a matuzsálemi korú tigrislegendát
A Csehországban született tigris 2009-ben érkezett Szegedre testvérével, Borisszal. Állapota a vadaspark szerint testvére 2024-es halála után romlott meg, ami a végső döntéshez vezetett.


Huszonegy év után csendes lett Szeged egyik legnépszerűbb kifutója: a Vadaspark kedden állatjóléti megfontolásból elaltatta Igort, a szibériai tigrist, aki hosszú, életkorával összefüggő betegségben szenvedett.

A hírt a Szegedi Vadaspark a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be; a gondozók és az állatorvosi csapat együttes mérlegelése után hozták meg a döntést, hogy a „békés befejezéssel” megkíméljék az idős állatot a további szenvedéstől.

Igor 2005-ben a csehországi Dvůr Králové állatkertjében született. Testvérével, Borisszal együtt először a rigai állatkertbe került, majd 2009-ben érkeztek meg Szegedre, az újonnan átadott, korszerű tigriskifutó és -ház első lakóiként.

A vadasparki anekdota szerint a két nagymacska annyira jól érezte magát a szállítóládában, hogy a hosszú út után csak egy gondozó orosz nyelvű hívására voltak hajlandók kilépni új otthonukba.

A testvérpár érkezése mérföldkő volt az intézmény életében, Igor pedig hamar a látogatók egyik legnagyobb kedvencévé vált.

Igor 2018-ban vált országosan ismertté, amikor egy úttörő orvosi beavatkozást hajtottak végre rajta. A már akkor is idősnek számító állat régóta szenvedett csípőízületi fájdalmaktól, amelyeket egy, a humán gyógyászatban is alkalmazott sajátsejtes (Lipogems) eljárással enyhítettek.

A beavatkozás, amely az első ilyen volt szibériai tigrisen, sikeresnek bizonyult.

„Kezelgettük mi ezt hagyományos módszerekkel, aztán most jött egy ilyen lehetőség, hogy ezt az őssejtes beültetést megpróbálják elvégezni rajta, hátha tudunk könnyíteni az életén” – mondta a HírTV-nek Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója a műtét idején.

Igor életminősége érezhetően javult, mozgása könnyebbé vált, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen matuzsálemi kort érjen meg.

Az eljárást végző állatorvos akkor bizakodóan nyilatkozott: „Igort már holnap láthatják a vadasparkba érkezők, mert az eljárásnak nincs felépülési ideje, egyedül az altatást kell kipihennie a tigrisnek” – idézte a 24.hu dr. Gippert Róbertet.

A természetben a tigrisek átlagosan 10-15, állatkertekben is csupán 18-20 évig élnek. Igor 21 éves kora a faj mércéjével is kiemelkedőnek számít, ami a szegedi gondozók és állatorvosok szakértelmét dicséri.

Testvére, Borisz 2024-es elvesztése után a vadaspark beszámolója szerint Igor már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó, mint korábban.

A vadaspark közlése szerint a tigriskifutó most egy időre üresen marad, de már dolgoznak a korszerűsítésén. Céljuk, hogy a felújítás után ismét a fajmegmentési program keretében érkező tigriseket mutathassanak be a szegedi közönségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Fotók: Lenyűgöző a kilátás a Szegedi Dóm tornyából, érdemes bevállalni a 302 lépcső megmászását
Útközben nézhetünk kiállítást, és megcsodálhatjuk a toronyban lakó harangokat is. Fent pedig varázslatos panorámában gyönyörködhetünk.
szs - szmo.hu
2025. november 10.



A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.

A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,

46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.

Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.

Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)

A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.

Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.

Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)

A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.

A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.

A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.

A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.

Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)

Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.

Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk