UTAZZ
A Rovatból

Nézz körül Magyarország legmagasabb épületeiben!

Érdekel, milyen a kilátás a 314 méteres lakihegyi adótorony tetejéről, vagy a hírhedt pécsi magasházból? Nézd meg videón!


A világ számos nagyvárosa híres magas épületeiről. Magyarországon kevésbé jellemző azonban az égig érő irodaházak, szállodák vagy üzletházak építése. Ugyanakkor meglepően sok magas építményünk van, melyekre felnézni bizony nyaktörő mutatvány. Ezek egy része zárt, hiszen olyan műszaki szerkezetek, melyek megmászása nem engedélyezett civilek részére, ám van jó pár csodás épület, melyekbe be lehet jutni, sőt érdemes is felkeresni és megcsodálni őket kívül-belül.

pecsi magashaz2

Íme egy válogatás a hazai legmagasabb építményekből:

1. Magyarország legmagasabb építménye: Lakihegyi adótorony

Tartja elsőségét a 314 méter magas adótorony, mely 1933-as átadása óta Magyarország legmagasabb építménye. A elnyújtott oktaéder formájú vasszerkezet 284 méter magas, ehhez jön még a csúcsán álló kitolható hangolócső 30 métere. Az ipari létesítmény a Szigetszentmiklóson lévő Lakihegyen található.

lakihely1

Magyarországon az első rádióadót, egy szikratávírót 1914. október 14-én adták át. Az első kísérleti rádióadás 1924. március 15-én hangzott el egy bútorszállító kocsiban berendezett stúdióból. A fejlesztések nyomán 1928-ban a Bródy Sándor utca 5-7.-ben készült el egy rádióadó, és Lakihegy mellett építettek fel egy 150 méter magas tornyot is. Ez akkor még csak a Budapesten és környékén lakók részére sugárzott adást.

Ám hamarosan felmerült az igény arra, hogy országosan fogható legyen a rádió. Az új torony amerikai terveit Tantó Pál mérnök tervezte át magyar viszonyokra. Az adót 1933. december 2-án adták át. Első műsorában az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Az új építmény világviszonylatban is az élvonalba került 120 kW teljesítményű adójával. A torony pedig Európa legmagasabb építménye és a Magyar Rádió jelképe lett.

A világháborúban a németek a nyolc feszítőkötélből hatot felrobbantottak, a torony így eldőlt és összetört. A felújítás után 1946-ban állt ismét munkába. 1977-től, a Solti rádióadó üzembe helyezésétől kezdve tartalék torony lett, majd 1980-as években elhatározták, hogy lebontják. A hírre rengetegen összefogtak, hogy a tornyot megmentsék, így a nyomásnak engedve a hatóságok 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. Sőt, 2006-ban felújították és ismét üzembe helyezték, így továbbra is a Solti adótorony tartaléka. Emellett érdekes faladata is van: 135,6 kHz-en HGA22 jelzéssel időszinkron jeleket sugároz, ezt az áramszolgáltatók az éjszakai-nappali ellátás közti váltásra használják fel.

Az adó érdekes funkciót is kapott: ipari alpinistákat képeznek rajta. A csúcsára kb. két óra alatt lehet feljutni.

Az adótorony 314 méter magas és 280 tonna. Nyolc feszítőkötél biztosítja függőleges helyzetét. Egy 178 méter sugarú körben egyenként 220 méter hosszúak a kötelek és 88 tonnás betontömbökhöz kapaszkodnak. A torony szélessége a talpánál 0,65, középen 14,65, legfelül pedig 1,39 méter. A csúcson kitolható hangolócső teljes hossza 36 méter, amelyből 30 méter áll ki a szerkezetből.

lakihegyregylabazat

Az antenna egyik különleges műszaki megoldása a talpcsukló. Ugyanis a vasszerkezet teljes tömegét két, egymással szembe fordított, különleges szilárdságú porcelán csonkakúp és az ezekre ágyazott acél félgömbök tartják. A 9 cm vastag, üreges kerámiadarabok a villamos szigetelést is biztosítják. A hangolócső végén, vagyis az antenna legtetején egy kosárlabda méretű üreges acélgömb van. Ezt is lecserélték az 1968-as felújításkor, mert a régi a villámcsapások miatt tele volt lyukakkal.

2. Magyarország legnagyobb teljesítményű rádióadója: Solti rádióadó

A 304 méter magas antennatorony Solt közelében épült, azzal a céllal, hogy leváltsa az addigra már elavult Lakhegyi adót. 1977. február 16-án avatták fel és azóta megszakítás nélkül sugároz középhullámon. Elsősorban a Kossuth Rádió adását biztosítja Magyarország teljes területén és Európa távolabbi részein is.

soltiradioado1

1974. szeptember 6-án volt az alapkő letétele a mai napig legnagyobb teljesítményű hazai rádióadónak. A beruházás összköltségét 750 millió forint volt (kb. 10 000 darab Lada ára). A 304 méter magas antenna építése 1976. márciusában kezdődött és augusztus 16-án fejezték be. 1977. január 10-én indultak az első próbaadások és február 16-án avatták fel hivatalosan a létesítményt.

Az adótorony egy 900 m x 900 m-es területen épült. A négyzet geometriai középpontjában áll a 303,6 m teljes magasságú és 298,4 m sugárzó hosszú, 2,5 m élhosszú, szabályos háromszög keresztmetszetű torony. Függőleges helyzetét 75, 155 és 250 m sugarú körökben 3-3-3 darab acélsodrony biztosítja. A 184,5 tonna tömegű antenna két, hengeres, kerámia talpszigetelőn áll.

3. AES Tiszai Erőmű kéménye

A Tisza Erőmű több mint 130 hektáros területen található. Saját vízkivételi és vízkezelő művei vannak és több mint 80 000 tonna kapacitású olajtárolóval, sőt saját belső iparvágánnyal is rendelkezik. Itt áll az erőmű jelképének számító 250 m magas kémény. Ez Magyarország legmagasabb kéménye. A kívülről látható burkoló kémény vasbeton szerkezetű, belsejében pedig 4 darab acél kémény van, ezek csatlakoznak az erőművi blokkhoz.

tiszaieromu

4. Kab-hegy – TV-URH gerincadó állomás

Az 1962-ben épült szerkezet magassága 238 méter

5. Szentesi tévétorony

Az 1959-ben épült torony átadásakor 218 méter volt, a ráépítések után ma 235 méter magas.

6. Dunamenti Erőmű tornya

Az erőmű 207 méteres 3 db kéménye Százhalombatta jelképévé vált. A Dunamenti Erőmű Magyarország legnagyobb gáztüzelésű erőműve.

dunamenti2

A Dunamenti Hőerőmű Vállalat létrehozásáról 1960-ban döntöttek. A beruházásra a szénhidrogén program keretében került sor. A Szovjetunióból csővezetéken szállított kőolaj feldolgozására olajfinomítókat és ezekhez kapcsolódó olajtüzelésű erőműveket építettek. Az építkezés 1960-tól 1973-ig tartott.

7. Észak-Budai Hőerőmű tornya

Az 1974–1975 között épült torony 203 méter magas.

8. Pécsi tévétorony

A Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll a 197 méter magas, 18 500 tonna vasbetonból épült pécsi tévétorony. Átadásakor, 1973. április 4-én ez volt Magyarország legmagasabb épülete. Eredetileg 191 méteres volt, de 1995-ben antennacsere miatt 6 méterrel magasabb lett. Ekkor érte el 197 méteres magasságát, ezzel ma az ország legmagasabb épülete.

pecsitvtorony2

Gyorslifttel lehet feljutni a 72 m magasságban kialakított üvegfalú eszpresszóig. Fölötte, 80 m magasan van a nyitott kilátóterasz, ahol a Misina-tetővel együtt 610 méterrel a tengerszint felett lehet szétnézni.

Az adótorony helyén az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt 1960-as évekig. Emlékét a Zsolnay porcelángyárban készült mázas pirogránit emléktábla őrzi a kilátó falán. Emellett állt 1959-1968 között egy 70 m magas acélszerkezetű adó, mely az első vidéki adótorony volt és az MTV 1 műsorát sugározta.

A torony betonalapja 22 méteres átmérőjű, 3 és fél méter vastag, többrétegű acélháló merevíti. A torony kettős gyűrűből áll, a belső 5 méteres átmérővel 135 méteres magasságig, a külső 12 méteres átmérővel 92 méter magasságig halad. A belső gyűrűben van a lift, a kettő közt pedig 459 lépcsőfok vezet fel.

9. Széchenyi-hegyi adótorony

A Budapesten álló torony 192 méter magas.

10. Komádi – TV-URH gerincadó állomás

A Komádon található torony 186 méter magas.

+5 legmagasabb:

Esztergomi bazilika

A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház magassága 100 méter a kripta aljától a kereszt csúcsáig. Külső méretei alapján Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Európa egyik legnagyobb bazilikája, világviszonylatban a 18. helyen áll.

esztegomi bazilika2

A Bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, 118 m hosszú és 49 m széles. A félgömb alakú kupolát 24 oszlop tartja, közöttük 12 ablak található. A kupolánál 71,5 m magas, átmérője 33,5 m. A kupola erkélyére a bazilika bejáratától közel 400 lépcsőfok vezet fel. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 m, a kereszt 7 m magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 m magas, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok 57 méter magasan végződnek. A 17 m vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.

Parlament

A 96 méter magas Országház Budapest egyik legismertebb középülete. Felépítésének egyik feltétele volt, hogy csak hazai építőanyagokat használhatnak fel hozzá. Kivétel volt a főlépcső mellé tervezett nyolc márványmonolit, ezeket Svédországból hozták ide. (Az oszlopok érdekessége, hogy összesen 12 darab készült belőle, a többi négyet a londoni Parlament kapta.)

orszaghaz2

Az Országház építése 1885-ben kezdődött és 1904-ben fejezték be. Az építkezésen átlagosan ezeren dolgoztak. Összesen 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas. Alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. 27 kapuja, 29 lépcsőháza és 13 személy- és teherliftje van. Kívül 90, belül 152 szobor, híres festők freskói, festményei díszítik.

Szent István-bazilika

A Szent István-bazilika (Lipótvárosi plébániatemplom) római katolikus templom Budapesten. A bazilika hazánk egyik legjelentősebb egyházi épülete. A magyar államalapító király, Szent István épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.

A Szent István-bazilika Budapest második legmagasabb épülete az Országház után. Az országban ez a harmadik legmagasabb épület. Magassága 96 m, hossza 87,4 m, szélessége 55 m. Befogadó képessége nyolcezer fő. Hild József egy zártabb, tömörebb épületet tervezett. Ám Ybl Miklós újratervezte, így alakult ki mai formája.

A Bazilika legnagyobb harangja a Szent István-nagyharang, mely egyben Magyarország legnagyobb harangja. A déli (jobb oldali) toronyban található a 240 cm alsó átmérőjű, 9250 kg súlyú harang. 1990-ben öntötték a passaui Perner öntödében. Koronáján 6 db fülecske van, ezekkel van felfüggesztve.

Pécsi magasház

A 80 méter magas épület Pécs legmagasabb panelháza, a város Szigeti negyedében található. 1974-ben indult az építkezés és 1976-ban adták át az összesen 250 db egy-, illetve másfél szobás lakást tartalmazó házat. Az építési technológia hibája miatt az épület 1989-ben életveszélyessé vált, ezért a lakókat elköltöztették. A 25 emeletes panelház bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete.

pecsi magashaz1

2013. október 22-én elrendelték az épület lebontását, de ez azóta sem történt meg.

Szolnoki toronyház

A 81 méter magas ház Jász-Nagykun-Szolnok megye legmagasabb épülete, és egyben a legmagasabb lakóépület Magyarországon, sőt Európa legmagasabb panelépülete is.

Az 1975-ben épült 24 emeletes magasház átadásakor Magyarország legmagasabb lakóháza volt. Ezt a címet vette át a pécsi magasház.

szolnoki toronyhaz1

A toronyház akkoriban újdonságnak számító csúszózsaluval készült. Az eljárást az USA-ban szabadalmaztatták 1913-ban. Az épületek szerkezetépítését folyamatos betonozással, másfél méter magas, függőlegesen mozgatott zsaluzó köténnyel oldották meg. Érdekesség, hogy a házban lévő 2 személy- és 1 teherlift csak a 22. emeletig megy fel, onnan már csak gyalog lehet továbbmenni. A 23. emeletén található az Uránia Csillagvizsgáló és a valóságban nincs 24. emelete (ugyanis eredetileg magasföldszinttel készült).

Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
A legtöbben a Feszty-körkép miatt érkeznek, pedig sokkal több kincset rejt a hely – bejártuk az Ópusztaszeri Emlékparkot
Több mint 50 hektárnyi történelmi és természeti élmény, élő skanzen, jurták, különleges kiállítások és virágzó gyógynövénykert várja a látogatókat Ópusztaszeren. Megnéztük, mi minden fér bele egy napba Magyarország egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyén!


Ha valaki meghallja azt a nevet, hogy Ópusztaszer, a legtöbben azonnal a Feszty-körképre gondolnak. Nem véletlenül: a monumentális panorámafestmény Magyarország egyik legismertebb történelmi látványossága, amelyet évente több mint 170 ezren keresnek fel.

A helyszínen járva azonban gyorsan kiderül, hogy a Feszty-körkép csupán az egyik eleme annak a hatalmas történelmi és természeti világnak, amely az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban várja a látogatókat. Május végén mi is bejártuk a több mint 50 hektáros komplexumot, és már a bejáratnál kézbe kapott térkép is sejtette, hogy itt nem egy hagyományos múzeumlátogatás vár ránk.

Megmutatjuk, mi mindent érdemes felfedezni!

Ahol a magyar történelem egyik fontos fejezete kezdődött

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark jóval több egyetlen híres látványosságnál.

A több mint 50 hektáros területen múzeumok, történelmi emlékhelyek, egy élő skanzen, nomád park, gyógynövénykert és természetközeli sétányok váltják egymást, így könnyedén el lehet tölteni itt akár egy teljes napot is.

Már csak azért is érdemes időt szánni rá, mert Magyarország egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyéről beszélünk. A hagyomány szerint ezen a helyen tartotta Árpád fejedelem és vezéreinek gyűlése azt a nevezetes tanácskozást, amelyet sokan az első magyar országgyűlésként emlegetnek. Anonymus krónikája is említést tesz Szer településről, amely a honfoglalás utáni időszak egyik fontos helyszíne volt. A területen később jelentős monostor állt, így évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be a magyar történelemben.

Ma ezen a történelmi jelentőségű helyszínen működik a park, amely nemcsak kiemelt nemzeti emlékhely, hanem Magyarország hetedik leglátogatottabb muzeális intézménye is. A Natura 2000-es természetvédelmi területen fekvő komplexum Szegedtől alig 30 percnyi autóútra, Budapesttől nagyjából másfél órára található.

A történelem azonban itt nem csupán a könyvek lapjain vagy az emlékművek talapzatán él tovább. Az Emlékpark egyik legnagyobb erőssége éppen az, hogy a látogatók lépésről lépésre fedezhetik fel a magyar múlt különböző korszakait, miközben a kiállítások, a történelmi helyszínek és a természeti környezet szinte észrevétlenül kapcsolódnak egymáshoz. Mi is így vágtunk neki a bejárásnak, amelynek első állomása rögtön a főbejáratnál várt ránk.

Kligl Sándor életnagyságú alakokat formázó szobrát az emlékparkban az egykori Árpád-kori templom romjai mellett magasodó dombra állították föl. A kompozíció központi alakja a lovon ülő Árpád, akit jobbról és balról koszorúban fognak közre vezérei.

Innen indul az időutazás

A főbejáraton belépve rögtön a modern Látogatóközpont fogadja az érkezőket. Sok helyen ez csupán egy átmeneti állomás lenne, itt azonban már önmagában is érdemes időt tölteni. Itt található a Szeri Kávézó, a Hungarikum Tárház, a 3D mozi és vannak időszaki kiállítások is, amik könnyen megalapozzák a napot, mielőtt egyáltalán elindulnánk a park belseje felé.

Mi itt kezdtük a látogatást, és rögtön belefutottunk az Emlékpark egyik legújabb tárlatába. A „Dél-Alföld Mohácsa” című kiállítás a török hódoltság korának kevésbé ismert történeteit mutatja be. Miközben a legtöbben Mohács nevét azonnal ismerik, a Dél-Alföld hasonlóan súlyos veszteségeiről már jóval kevesebbet hallani. A kiállítás éppen ezeket a feledésbe merült történeteket hozza közelebb, és segít megérteni, hogyan alakította át a térség életét a hódoltság időszaka. A kiállítás október 31-og látogatható.

Ahol a történelem körbevesz – a Rotunda és a Feszty-körkép

A Látogatóközpontból balra fordulva már feltűnik az Emlékpark legismertebb épülete, a Rotunda, amely felé a legtöbb látogató elsőként veszi az irányt. Itt található ugyanis a Feszty-körkép, Magyarország egyik legismertebb történelmi alkotása. Amikor az ember belép a panorámafestmény terébe, nehéz nem megállni néhány pillanatra. A 120 méter hosszú körkép mérete még azok számára is lenyűgöző, akik korábban már számtalan fotón látták. A festmény előtt elhelyezett tereptárgyak, valamint a fény- és hanghatások együtt olyan különleges vizuális élményt teremtenek, amely szinte a honfoglalás korába repíti a látogatót.

Tipp: A Körkép megtekintése időponthoz kötött, ezért érdemes előre tájékozódni, különösen csoportos látogatás esetén.

Ami viszont sokakat meglephet, hogy a Rotunda korántsem csak a körképről szól.

Az épületben összesen húsz kiállítás kapott helyet, így könnyen előfordulhat, hogy valaki a tervezettnél jóval több időt tölt itt. Ahogy emeletről emeletre haladunk, végigkísérhetjük a magyar történelem különböző korszakait. A honfoglaló magyarok életét bemutató tárlatoktól kezdve az államalapításon és a középkori várakon át egészen régészeti leletekig, néprajzi anyagokig és a Feszty-körkép elkészítésének történetéig számtalan érdekesség várja a látogatókat. Külön kiállítás foglalkozik többek között Szer monostorának történetével, az Árpád-kori államszervezéssel és várépítészettel, valamint a középkori Magyarország emlékeivel is.

Árpád nyomában

A Rotundából kilépve az ember szinte ösztönösen az Árpád-emlékmű felé veszi az irányt. A monumentális alkotás az Emlékpark egyik legismertebb jelképe, amely már messziről magára vonja a tekintetet. Az emlékműhöz vezető úton a híres oroszlánszobrok fogadják a látogatókat, amelyek az Emlékpark ikonikus elemei közé tartoznak. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy Árpád vezér eredeti szobra ma már nem itt, hanem a Rotundában látható, a szabadtéren annak hiteles másolata áll.

Az emlékművet a honfoglalás ezredik évfordulójára, az 1896-os millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva emelték. A hagyomány szerint ezen a helyen tartotta Árpád fejedelem és vezéreinek gyűlése azt a nevezetes tanácskozást, amelyet sokan az első magyar országgyűlésként emlegetnek. A szobrász azt a pillanatot örökítette meg, amikor a vezér a jövőbe tekintve rendezi az ország ügyeit, szablyával a kezében, ülő helyzetben láthatjuk.

Az emlékmű környéke egyébként tökéletes példája annak, hogy az Emlékpark nemcsak történelmi, hanem természeti élményt is kínál. Hatalmas zöld területek, árnyas sétányok és gondozott park vesz körül bennünket. Egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy már jó ideje nem is kiállításról kiállításra járunk, hanem egyszerűen élvezzük a sétát.

Virágzó gyógynövények és egy középkori örökség nyomai

Az Árpád-emlékmű környékéről továbbindulva a park egyik legnyugodtabb részére érkezünk. A Szeri Gyógynövényház és a hozzá tartozó kert első pillantásra is teljesen más hangulatot áraszt, mint az Emlékpark többi része. Tavasz végén a virágágyások szinte a legszebb arcukat mutatták: minden zöldellt, virágzott, a levegőt gyógynövények illata lengte be és a madarak éneke szinte folyamatos háttérzenét adtak a sétához.

Ez a hely is szorosan kapcsolódik a történelemhez. A kert kialakításakor a középkori kolostorkertek hagyományait vették alapul, így nemcsak azt láthatjuk, milyen növényeket termesztettek évszázadokkal ezelőtt, hanem azt is, milyen szerepet töltöttek be a mindennapokban. A gyógynövények a szerzetesi gyógyítás fontos eszközei voltak, a kert pedig ma is ezt a tudást igyekszik közelebb hozni a látogatókhoz.

A Gyógynövényház közvetlen közelében találhatók Szer monostorának romjai is, amelyek emlékeztetnek arra, hogy ez a terület a honfoglalás után is jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A romok között sétálva könnyű elképzelni, milyen lehetett itt az élet évszázadokkal ezelőtt, amikor a monostor a térség egyik meghatározó központjaként működött.

Jurták között, ezer évvel ezelőtt

A középkori örökségtől néhány percnyi sétával újabb évszázadokat ugrunk vissza az időben. A fák között egyszer csak jurták bukkannak fel, és máris a Nomád Parkban találjuk magunkat.

Ez az Emlékpark egyik legizgalmasabb része, hiszen itt nem pusztán tárgyakat nézhetünk meg vitrinek mögött, hanem valóban közelebb kerülhetünk a honfoglaló magyarság mindennapjaihoz. Beléphettünk a jurtákba, megfigyelhettük a korabeli használati tárgyakat, miközben a hagyományőrzők meséltek az egykori életmódról, a hitvilágról és a különböző mesterségekről.

Különösen érdekes lehet látni, hogyan mutatják be a nemezkészítést, a gyapjú feldolgozását vagy éppen a korabeli fegyvereket. A szezon során rendszeresen tartanak lovas- és íjászbemutatókat is, amelyek még közelebb hozzák ezt a korszakot a látogatókhoz. Ettől a Nomád Park sokkal inkább élő történelemórának hat, mint hagyományos kiállításnak.

Ahol a múlt valóban életre kel

A Nomád Parkból továbbhaladva újabb korszakba érkezünk, ezúttal azonban nem több mint ezer évet, hanem alig egy-két évszázadot utazunk az időben. A Skanzen területe sokak szerint az Emlékpark legkedveltebb része, és néhány perc séta után könnyű megérteni, miért.

Az egykori dél-alföldi tanyavilágot bemutató gyűjtemény nem egyszerűen néhány régi épületből áll. A házak között sétálva valóban olyan érzésünk volt, mintha egy régi faluba csöppentünk volna.

A gondosan berendezett porták, a gazdasági épületek, a mezőgazdasági gépgyűjtemények, az iparos műhelyek, a tanyasi iskola és a kápolna mellett olyan jellegzetes épületek is megbújnak a skanzen utcái között, mint a Szentes-dónáti szélmalom, a Csongrádi halászház, Szatócsbolt vagy Községházában található Postatörténeti kiállítás.

Ahogy egyik udvarból a másikba sétálunk, fokozatosan bontakozik ki előttünk a Dél-Alföld egykori világa: hogyan éltek, dolgoztak és gazdálkodtak az itt élők a 19–20. század fordulóján.

A skanzen különlegessége ugyanakkor nem csupán az épületekben rejlik, hanem abban is, hogy valóban élet költözik közéjük. A népviseletbe öltözött hagyományőrzők nem egyszerűen jelen vannak a házak között, hanem beszélgetnek a látogatókkal, mesélnek a régi szokásokról és mindennapokról. Könnyű elképzelni, milyen lehetett itt az élet száz évvel ezelőtt, amikor a falusi közösségek mindennapjai a munka, a vallás és a közös ünnepek köré szerveződtek.

A skanzen egyik legkedvesebb pontja számunkra kétségtelenül a Szatócsbolt volt. Már kívülről is olyan, mintha egy régi magyar film díszlete lenne, bent pedig olyan édességek sorakoznak a polcokon, amelyeket sokan a nagyszüleink konyhájából ismerhetnek. A bocskorszíj, a krumplicukor és a korabeli boltok hangulatát idéző tárgyak miatt itt szinte mindenki hosszabban időzik. Mi is azon kaptuk magunkat, hogy a tervezettnél jóval több időt töltünk bent, miközben a polcokon sorakozó régi csomagolásokat és használati tárgyakat nézegetjük.

Nem messze innen található a Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör is, ahol jelenleg a „Puszták rajzolói. Faragás a Dél-Alföldön” című időszaki kiállítás látható. A tárlat a dél-alföldi faragóművészet hagyományait mutatja be, és szépen illeszkedik a skanzen egészének hangulatához. Az olvasókör épülete önmagában is érdekes állomás, hiszen egykor ezek a helyek jelentették a helyi közösségi élet egyik legfontosabb színterét: itt találkoztak, beszélgettek, szórakoztak, művelődtek a környékbeliek.

A skanzen utcáin sétálva könnyű beleélni magunkat a régi idők mindennapjaiba. Nemcsak azt látjuk, hogyan éltek elődeink, hanem egy kicsit mi magunk is részeseivé válhatunk ennek a világnak.

NÉZD MEG KÉPGALÉRIÁNKAT A SKANZENRŐL

Tóparti séta a nap végén

Ahogy tovább sétálunk a területen, újabb meglepetések várnak. A tó környéke például önmagában is megér egy hosszabb kitérőt.

A vízpart mellett álló hajó és a Tisza világát bemutató szabadtéri kiállítások különleges hangulatot teremtenek, a környező fák árnyékában pedig könnyen el lehet időzni.

A tó körül sétálva nemcsak a természet szépsége ragadja magával az embert. Itt található a Tiszai fafeldolgozás emlékhelye is, amely a folyó menti élet mindennapjait idézi meg, de itt kapott helyet a halászkunyhó és a Gátőrház is. Ezek az épületek bepillantást engednek abba, milyen szerepet játszott a Tisza a térség életében, és hogyan alkalmazkodtak az itt élők a folyó által formált tájhoz. A part menti ösvényeken sétálva több helyen is érdemes megállni nézelődni, hiszen a vízfelület, a nádasok és az öreg fák egészen más karaktert adnak ennek a résznek, mint a park történelmi helyszínei.

Miközben a Rotundában a honfoglalás eseményei elevenednek meg, a skanzenben pedig a századforduló falusi világa tárul elénk, itt egyszerűen csak jó megállni egy pillanatra, és élvezni a természet közelségét.

A nap végére pedig talán ugyanarra a felismerésre jut az ember, mint mi. A Feszty-körkép valóban megérdemli a hírnevét, de Ópusztaszer legnagyobb élménye valójában maga az Emlékpark. A hely igazi varázsát az adja, ahogyan a történelem, a természet, a hagyományőrzés és a családi kikapcsolódás szinte észrevétlenül kapcsolódik össze egyetlen hatalmas, bejárható történetté.

Éppen ezért érdemes úgy érkezni ide, hogy nem néhány órát, hanem egy teljes napot szánunk rá. A több hektáros területen ugyanis annyi látnivaló várja a látogatókat, hogy könnyen elszalad az idő, miközben egyik korszakból a másikba, egyik helyszínről a következőre vándorolunk.

Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol ennyire kézzelfogható közelségbe kerül a történelem.

Nemcsak azért, mert itt elevenednek meg a honfoglalás legismertebb történetei, hanem azért is, mert a magyar múlt különböző korszakai szinte egymásba kapcsolódva jelennek meg.

Az Emlékpark egyszerre történelmi emlékhely, szabadtéri múzeum és természetközeli kirándulóhely, ahol a látogatók nemcsak megismerhetik, hanem át is élhetik a magyarság ezeréves történetének fontos fejezeteit.

Aki egyszer végigjárja, könnyen megérti, miért tartják az ország egyik legkülönlegesebb történelmi helyszínének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Meglepő magyar város került Európa legolcsóbb úti céljai közé
A Time Out magazin 2026-os listáján Miskolc a negyedik helyen végzett a legjobb ár-érték arányú európai városok között. A rangsor az élményfaktor és a helyi költségek alapján készült.


Nem Párizs vagy Róma vezeti 2026 legjobb ár-érték arányú európai úti céljainak listáját, a Balkán és Közép-Kelet-Európa városai tarolnak, a negyedik helyen pedig Miskolc végzett.

A Time Out 2026-os rangsorának élére Albánia fővárosa Tirana került, ahol a történelmi múltat, a gasztronómiai élményeket és az olcsó árakat emelték ki.

A második helyen Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó végzett, amelynek történelmi utcái mellett az árai is kedvezőek. Kiemelik a természeti környezetét, a hangulatos kávézókat, és a híres bazárnegyedet is.

A dobogó harmadik fokára az angliai Hull került fel, főleg a történelmi belvárosa, és a brit átlagárakhoz képest kedvezőbb költségei miatt – írja a Time Out.

A top tízben a negyedik helyre került Miskolc , amelyről úgy vélik, hogy az egyik legkedvezőbb ár-érték arányú város az Európában utazók számára. A lap a belvárosi bárok mellett a lillafüredi kisvasutat és a Bükk közelségét is kiemelte. Azt írják, hogy Miskolc, amely egykor a háború utáni nehézipari központ volt, mára elvesztette iparának nagy részét. Ma egy közepes méretű város, amely Magyarország legjobb vidéki bárjaival, nyüzsgő havi bolhapiaccal és egy elegáns villamossal rendelkezik. Megemlítik a Bükköt, a gyönyörű tóparti üdülőhelyet, Lillafüredet és az erdei vasutat, a középkori Diósgyőri várat is, amely jelenleg rekonstrukció alatt áll.

A tizes listán szerepl még Zágráb, Belgrád, Szófia, Kaunas, Krakkó és Argosz.

A rangsor az élményfaktor és a helyi költségek alapján készült.

Tiranában egy egyhálószobás Airbnb-lakás átlagos éjszakai ára 52,5 euró, egy korsó sör pedig 1,65 euró. Szarajevóban ugyanez 40 és 2,30 euró. Miskolcon egy apartmanéjszaka átlagosan 55 euróba kerül, egy korsó sörért viszont mindössze 1,60 eurót kell fizetni.

Via RTL.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezek a jelek buktatják le a turistacsapda éttermeket, amiket nagy ívben kerülj el a nyaraláson
A tökéletesen egyforma desszertek és asztalra kirakott fűszerek, ízesítők például arról árulkodnak, hogy nem fontos a minőség. Íme, a többi gyanús jel, amire érdemes odafigyelni.
SzE, Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. június 14.



A képes, többnyelvű menü mindent ígér a pizzától a ramenig? A bejáratnál egy hoszt a „special offerről” győzköd?

Valószínűleg egy bűnrossz étterembe készülsz beülni.

Most eláruljuk neked azokat a biztos jeleket, amelyek lebuktatják a gyenge vendéglátóhelyeket, Így a nyaralásod alatt megmenekülsz a kellemetlen élményektől.

Az egyik jel a desszertpult, már ha van ilyen a vendéglőben. A tökéletesen egyforma szeletekre vágott sajttorták vagy csokoládés édességek sokszor nem helyben készülnek, hanem külső beszállítóktól érkeznek. Ez önmagában nem jelent rossz minőséget, de arra utalhat, hogy az étterem kevésbé épít a saját konyhájára és a kreativitásra.

Ha ketchup, majonéz és egy egész fűszerarzenál vár az asztalon, az arra utalhat, hogy a konyha számít a vendégek utólagos „korrekciójára”.

A legbeszédesebb jel mégis a forgalom, vagy annak hiánya.

Ha egy étterem a legforgalmasabb ebéd- vagy vacsoraidőben is kong az ürességtől, miközben a környékbeli helyek tele vannak, az komoly vészjelzés.

Hasonlóan árulkodó a vendégkör összetétele:

ha egy helyen kizárólag turistákat látunk, és egyetlen helyi lakost sem, érdemes gyanakodni.

Az autentikus, jó ár-érték arányú helyeket a környéken élők is rendszeresen látogatják.

Természetesen a régi, jól ismert jelek is érvényesek. A szakértők szerint az igazán autentikus helyeket érdemes a turistaközpontoktól néhány utcával távolabb keresni.

Constantina Demos utazási szakértő szerint „ha egy étterem fontos látnivaló vagy nevezetesség közelében található, akkor az jó eséllyel turistacsapda”.

Ezek az éttermek gyakran a magas bérleti díjat építik be az árakba, ami a minőségen nem mindig látszik meg. A kirívó túlárazás néha egészen extrém méreteket ölthet, ahogy az egy 2019 májusában történt esetben is látható volt, amikor a Vatikán melletti Caffè Vaticano nevű helyen két hamburgerért és három kávéért 81 eurót, akkori árfolyamon bő 26 ezer forintot számláztak ki. Ez a hely klasszikus turistacsapdát állított a gyanútlan vendégeknek.

A gyors döntéshez elég lehet egy párperces audit is: a vendégkör megfigyelése, az étlap átfutása, hogy lássuk, rövid és szezonális-e a kínálat, a  desszertpult ellenőrzése, majd gyors ár-összehasonlítás a szomszédos utcák kínálatával. Végül két perc alatt átfuthatjuk a legfrissebb online értékeléseket, különösen a helyi nyelven írtakat.

Ha a jelek rosszak, érdemes olyan helyet keresni, ahol rövid, szezonális az étlap, van napi ajánlat, a desszertek házi készítésűnek tűnnek, és az asztalokon nincsenek előre kihelyezett szószok. A legbiztosabb pontot azonban a helyi vendégkör jelenti: ahová ők is beülnek, ott valószínűleg mi sem fogunk csalódni.

A közelmúlt nemzetközi és hazai összeállításai is megerősítették, hogy a látványosságok közelében működő, többnyelvű, képes menüvel és utcai hosztokkal dolgozó helyek elsősorban az egyszeri vendégekre építenek. A gyűjtések az apróbb jelekre is rávilágítottak: a túl egységes, gyári desszertek és az asztali fűszersorok gyakran gyengébb konyhai fókuszt jeleznek, ezért érdemes a specializált, szezonális konyhákat keresni.

Via Házipatika


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Fotók: Hogyan látja Máltát a szigeten élő magyar fotós, aki legszívesebben a sziklák tetején ül szemben az Alma Szemével
Képeken megmutatta azt is, hogy miért szeret a csöppnyi szigeten élni: mert a tenger elképesztő színekben pompázik, a természet fantasztikus látnivalókat kínál, a 7000 évre visszanyúló történelem pedig szó szerint kézzelfogható.
szs, fotók: Vas Gergely - szmo.hu
2026. június 15.



Málta egy igazi gyöngyszem azoknak, akik szeretik a különleges helyeket, a múlt emlékeit, a szikrázó napsütést, a kék tengert, az állandóan fújó szelet, a fűszeres illatokat. Az utóbbi évtizedekben a sziget sokat fejlődött, rengeteg új szálloda, szórakozóhely épült, miközben a régmúlt emlékeit is rendbehozták, eltűntek a régi nyikorgó buszok, elindultak a nagyméretű kompok és gyorshajók is a szigetek között.

Bevallom Málta nekem egyik kedvenc helyem lett még a nagy turista roham előtt. Azóta is vágytam visszajutni. Amíg pedig ez végre összejött, addig is tartottam a kapcsolatot a Máltán élő fotós barátommal, aki rendszeresen mesélt az ottani életéről, és küldte a csodás fotókat. Mikor pedig eljött a pillanat, hogy újra a sziget köveit koptathattam, akkor természetes volt, hogy Gergőt kérjem meg, töltsünk el együtt egy napot, mutassa meg az ő Máltáját, Gozóját. Igazán különlegesre sikerült a kirándulásunk, olyan helyekre vitt el, ahova átlagos turistaként jó eséllyel nem jutottam volna el – ezúton is köszönet érte (Beszámoló az utunkról hamarosan érkezik.)

És hogy ki is Vas Gergely (akit sokan csak Gregory Iron Photography néven ismertek)? A Máltán élő, dolgozó magyar fotós – túravezetővel beszélgettünk.

- Mesélj kicsit magadról, mivel foglalkozol és mióta élsz Máltán?

- Közel 20 éve foglalkozom professzionális fotózással, többnyire esküvők, rendezvények, portrék, természetfotók és gasztronómia találhatók a portfóliómban. Máltával 18 éves kapcsolatom van, jelenleg is itt élek, így elmondható, hogy jól ismerem az országot. Az első alkalmak még baráti látogatások voltak, de már akkor is végig fotóztam az országot, így rövidesen megnyílt az első fotókiállításom Magyarországon, amit még rengeteg másik követett a Máltai Idegenforgalmi Hivatal segítségével és felkérésével. Velük a mai napig jó kapcsolatunk van.

Képgaléria: Történelmi városok Máltán és Gozo szigetén

(A többi fotóért kattints a képre)

- Mi az, ami elvarázsolt a szigeten?

- Azt hiszem már az első képeken is tetten érhető, mennyire megfogott ez a szigetország, az élő és tapintható többezer éves történelem, a fantasztikus természet. Tetszett az emberek sokszínűsége, hiszen Málta mindig is egy befogadó ország volt, ahol sok nemzet van jelen. Elég, ha meglátogatjuk a fővárost, Vallettát, hogy mindezeket átérezzük.

- Mit kell tudni - nagyon röviden - Máltáról?

- Az ország Szicília és Afrika közt terül el, és itt 365 napból 300-on süt a nap. A tenger elképesztő színekben pompázik, a természet fantasztikus látnivalókat kínál, a 7000 évre visszanyúló történelem pedig szó szerint kézzelfogható. Területe Budapest méretével vetekszik, 316 km2, így könnyen bejárható.

Képgaléria: Tengeri hangulatok

- Mivel foglalkozol jelenleg?

- Sokféle dolog van az életemben. A fotózás a mai napig része ennek, bár a Covid időszakában ez nálam is kicsit megroppant. Mikor újra indult az élet, bizony kreatívnak kellett lennem. Elsőként kezdtem el privát túrákat szervezni úgy, hogy az ügyfeleim a legszebb helyeken, és a legérdekesebb kalandokban lettek megörökítve a kamerám által. A visszajelzések alapján ez egy jó kombó lett, hiszen 18 éves tapasztalatom igen hasznos, és a képeimet is nagyon szeretik. Sőt, vannak, akik ezek után visszatérnek még Máltára, ami azt bizonyítja, hogy a jelek szerint jól csinálom.

De nem hagytam abba az esküvői fotózásokat sem a csodálatos máltai természeti és történelemi helyszíneken. Ebben segítségemre van egy régi üzleti partnerem, akivel a világ több pontján is nagy sikerrel dolgozunk együtt. Szóval nem igazán unatkozom.

- Miben mások a te privát túráid, mint egy utazási iroda által szervezett út?

- Eleve kis létszámban gondolkodom, általában párok, vagy családok keresnek meg, akik már megtapasztalták, hogy milyen a tömegturizmus, és valami másra, személyesebbre vágynak. Így maximum 4 fővel indulok el. Azt szoktam mondani, hogy ezeken a túrákon én igazodom hozzájuk. A túrák 1 naposak, vagy Málta vagy Gozo szigetét látogatjuk meg. Nálam nem az óra mondja meg, hogy mikor van vége egy túrának. Miután nincs két egyforma út, ezért a repertoár is változatos. Igyekszem „rárezegni” a csapat hangulatára, érdeklődésére. Este pedig mindig garantált az alvás.

- Milyen specialitásokat tudsz nyújtani?

- Nagyon fontosnak tartom a reális tájékoztatást, és egy ország valós bemutatását. A legtöbb országban, így Máltán is már olyan sok a turisztikai lehetőség, hogy elvesznek benne a turisták, főleg azok, akik egy korrekt képet szeretnének kapni. Vagy például az igazi kézműves, ténylegesen itt gyártott értékeket felváltotta a máshonnan érkező bóvli. Csak egy példa: Marsaxlokk-i halászfalu piacán tömegével árulják a kaktuszfüge likőrt, ami meg sem közelíti az eredetit. Ha az igazit szeretné az ember megízlelni, azt nem ott kell keresni, hanem például kis farmokon, ha tudod hol keresd.

Az a hitvallásom, hogy amennyiben van lehetőség, mutassuk meg, milyen az igazi Málta. Az általam elmondott információk 18 évnyi tapasztalatból származnak. Ráadásul vannak olyan máltai partnereim, akik örömmel veszik, hogy megmutathatják termékeiket, így lehet a nemzeti értékeket közvetíteni, és megtartani.

Képgaléria: Vízparti romantika

- A weboldaladon sok információ, és pár túralehetőség található. Ezek közül melyik az, ami a legnépszerűbb, és hol lehet elérni téged?

- A piaci változásokat követni kell, ezért van többféle lehetőség is, de a legnépszerűbb túrám Gozo sziget, és a Gozo Extra túra. Ez utóbbi azért extra, mert a fotózás is benne van. Szerencsére az emberek még értékelik a jó minőségű, róluk szóló, egyedi képi emlékeket.

A weboldalamon megtalálható a foglalási rendszer, de célszerű legalább 1 hónappal a tervezett út előtt jelentkezni.

- Végezetül áruld el, hogy neked melyik időszak és melyik hely a kedvenced Máltán?

- Ha csak egy időszakot kellene megjelölnöm, akkor az ősz a legszebb időszak nekem, szeptember vége – egész október. Nálunk főszezon még a szeptember, így az október a favorit, amikor a kinti hőmérséklet és a tenger „összeér”, sőt még novemberben is szoktunk fürödni. Egyébként az ország turizmusa egész éves, hiszen a téli szezon is nagyon jól pörög, enyhék a telek.

Sok kedvenc helyem van Máltán, de ha csak egyet jelölhetek meg, akkor a sziklák tetején ülni szemben az Alma Szemével.

Ha nem tudod, hol van ez a hely, gyere el egy túrámra, ha Máltán jársz...

És néhány tipp, mit nem szabad kihagyni Máltán a "kötelező programokon" kívül:

- a helyi halételeket - mert isteniek

- a máltai édességeket - mert finomak

- a sólepárlókat - mert érdekes látvány

- a katonai vagy lovagi bemutatókat - mert ilyet máshol nem látni

- az esti tengerparti korzózást - mert hangulatos

- az aranyárusokat - mert...

- egy koncertet vagy fesztivált - mert sokszínűek

- a búvárkodást - mert sok szépség van a vízben

- a tűzijátékokat - mert ki sem tudod kerülni őket


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk