MÚLT
A Rovatból

Nőcsábász alkoholista, vagy szentéletű szerzetes – ki volt valójában Raszputyin?

Hála a Boney M-nek, mindenki ismeri a nevét. De a rengeteg pletyka miatt meglehetősen ködös sztorik terjednek róla.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. február 09.



A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

A későbbi visszaemlékezések közül is nehéz kideríteni, ki mond igazat, és ki hazudik. Ki volt ő? Nőket elcsábító, orgiákat szervező alkoholista pap, vagy a nép egyszerű gyermeke, szentéletű szerzetes, aki túl közel került a tűzhöz? Az biztos, hogy az orosz történelem legrejtélyesebb alakja.

Ifjúkora és vándorlásai

Grigorij Jefimovics Raszputyin 1869-ben született egy szibériai faluban, Prokovszkojéban. Egyszerű, magának való parasztfiú volt, és hamar meggyűlt a baja a törvénnyel: iszákossággal, lányok meggyalázásával vádolták. Egyrészt ismeretes volt kicsapongó életmódja miatt, másrészt mindenki tudta, hogy éjszakákat töltött térden állva a megvilágosodásért könyörögve. Imái meghallgatásra találtak, mert 17 éves korában megjelent neki Szűz Mária, és felszólította, hogy szentelje neki az életét.

Rasputyin feleségével és lányával. 1911. Forrás: Wikipédia

Ekkor kezdődtek a vándorlásai: kolostorról kolostorra járt, tökéletesítette gyógyító képességeit. Később megnősült, gyerekei születtek. Valamit tudhatott, mert hamarosan tekintélyes számú követőre tett szert. A falu pópája - meglátva Raszputyinban a konkurenciát - azzal vádolja, hogy a kliszt nevű szekta tagja, bachanáliákat rendez és gyalázza az egyházat. Ez a szekta arról volt hírhedt, hogy áhítataikat szexuális orgiával szokták befejezni, mert azt vallották, hogy a kegyelem csakis valóban átélt bűnökre következhet. Ezeket sohasem sikerült Raszputyinra rábizonyítani, ám a vád végigkíséri egész életében.

A cári udvarban

Raszputyin 1905-ben érkezett Szentpétervárra, ahol a kor legnagyobb gyógyítójának a tanácsait akarta hallgatni. Az egyház vezetői hamar felfigyeltek az egyszerű vándorprédikátorra, és hivatalosan is sztareccé nyilvánították. Az egyszerű parasztember hamarosan a miszticizmusra éhes udvari körök népszerű vendége és társasági dámák kedveltje lett, akik Isten emberét látták benne. Raszputyin soha nem borult le vendéglátói hatalma vagy rangja előtt, a magas rangú személyeket ugyanúgy kezelte mint az egyszerű embereket, akik számára épp úgy elérhető volt. A prófétának és csodagyógyítónak tartott sztarec híre egyre nőtt, kézről kézre adták. A cári családnak Anna Virubova mutatta be, és ez teljesen illeszkedett a kor szelleméhez. A cár és a cárné kifejezetten nyitott volt a csodagyógyítóra, ugyanis az egyetlen fiú gyerekük - a trónörökös -, vérzékenységben szenvedett. Elég volt egy apró seb, és a gyerek órák alatt komoly vérveszteséget szenvedett.

Raszputyin és követői. 1914. Forrás: Flickr

A cárevicsnek 1909 őszén volt egy kisebb balesete, amely a vérzékenység miatt igen komollyá vált, és néhány óra alatt a kisfiú állapota rohamosan romlott. Azonnal hívatták Raszputyint, aki hosszú imára térdelt a cárevics ágya mellé. Ezután felállt, kezét a gyerek fejére tette, és kijelentette: "Fiam, nyisd fel a szemedet és mosolyogj! A fájdalmaid elmúltak, most már boldog vagy." És valóban, a kisfiú felült az ágyban, és azonnal jobban lett. Vannak, akik Raszputyin hipnotikus képességeinek tulajdonítják a csodás gyógyulást, ennek azonban az összes jelen lévő orvos vallomása ellentmond. A következő hetekben Raszputyin a cári lakosztály gyakori vendége lett. A császári családdal baráti viszony és kölcsönös tisztelet kapcsolta össze. A cárt és a cárnét nem úgy szólította, ahogy az etikett előírta, hanem atyának és anyának, ahogy a szülőföldjén emlegették őket.

Rasputyin. 1910. Forrás: Wikipédia

Olga nagyhercegnő, a cár húga később így emlékezett vissza erre az időre: "Sem szent, sem ördög nem volt. Niki (a cár) és Alicki (cárné) számára az maradt, ami volt: egy mélységesen istenhívő parasztember, akinek megadatott a gyógyítás tudása. A cárnéval való találkozásaiban az égvilágon semmi rejtélyes nincs. Mindezek a történetek az emberek fantáziájában keletkeztek. ... Raszputyin sem olyan izgató, sem olyan félelmetes benyomást nem tett az emberekre, mint ahogy mondták. "

Vádak Raszputyin ellen

Nem sokkal később Raszputyin a kapott adományokból vásárolt egy házat Péterváron, és ide hozatta a lányait is. Ettől kezdve mindenki, aki címre, hivatalra pályázott, a kegyeit kereste. Szerény lakását éjjel-nappal elárasztották a kérelmezők. Ugyanakkor ettől kezdve titkosszolgálati megfigyelés alá került, és ismét előszedték a régi szektás történetet, elővették a nőügyeket, valóságosakat és költötteteket.

VIDEÓ: ahonnan legtöbben ismerik...

Négy fő kifogás merült fel vele szemben: a szektásság, az iszákosság, a szoknyavadászat és a politikai döntésekbe való beleszólás. Elterjedt róla, hogy a városi fürdőkben orgiákat rendez - bár ezek a történetek inkább egy elfojtottan prűd és kéjsóvár társaság bigott erkölcsét tükrözik. Az alkoholos kilengések már sokkal látványosabbak voltak, ráadásul az évek alatt egyre sűrűbbé váltak, és időnként valóban az eszméletlenségig leitta magát. Természetesen a cár és a cárné ezekről is tudomást szerzett. Ám amikor az udvarban volt jelenése, a sztarec kínosan ügyelt arra, hogy mindig színjózan legyen.

Merényletek

Raszputyin ellen több merényletet is megkíséreltek - de nem holmi bűnözők, hanem befolyásos személyek, sőt magas hivatalok betöltői. Az első merényletet 1910-ben követték el, autóval próbálták meg elgázolni, később egy felbérelt prostituált próbálta megölni úgy, hogy egy késsel hasba döfte. A sztarec mindkét merényletet túlélte. A szerzetes egyre több ellenséget szerzett magának. Azt kezdték híresztelni róla, hogy viszonyt folytat a cárnéval. Az első világháború alatt különösen megnövekedett az ellenségeinek száma, hiszen Raszputyin közismert volt háborúellenes nézeteiről. A cárnéval folytatott állítólagos viszonya miatt pedig az orosz arisztokrata köröknek és az antant országoknak is egyre kellemetlenebb lett a sztarec személye. 1916-ban aztán úgy döntöttek, hogy ismét megpróbálják őt megölni.

A gyilkosság

A gyilkos összeesküvés tervéről hercegek, országgyűlési képviselők, a tágabb cári család tagjai, a titkosszolgálat és a francia, brit nagykövet is tudott. Raszputyin is sejthetett valamit, mert hetekkel a halála előtt levelet írt a cárnénak: "Kedveseim, drágám: fenyeget a végzet. Nagy szerencsétlenség van készülőben. ... Országunk számára ütött az óra. A vér is megfagy a borzalomtól. Rengeteg vér és fájdalmas kiáltások. .. Az én órám is üt már hamarosan."

Raszputyin Névából kihúzott teste. 1916. Forras: Wikipédia

A gyilkosok azzal csaltak Raszputyint a Mojka Palotába, hogy a herceg felesége, Irina szeretné őt megvendégelni. A pincébe vezették, és amíg várt a hercegnére, megkínálták - állítólag ciánnal mérgezett - borral és süteménnyel. A gyilkosok visszaemlékezése szerint a sztarec fogyasztott mindkettőből, de nem mutatkoztak rajta a mérgezés tünetei. Ekkor Juszupov, az egyik gyilkos rálőtt Raszputyinra, és megnyugodtak, hogy meghalt. Egyikük később mégis lement, hogy ellenőrizze a halál beálltát, ám a szerencsétlen még mindig életjeleket mutatott. Ekkor ólmosbottal estek neki, és össze-vissza verték a földön heverő testet. Ezek után a holttestet összekötözték, és Névába dobták.

Miután másnap senki nem találta Raszputyint, a cárné kerestetni kezdte, és hamarosan megtalálták a testét a folyóban. A boncolási jegyzőkönyv szerint elképesztően durva sérülései voltak. Többek között a nemi szervein, mintha valaki a kasztrálásával próbálkozott volna. Megdöbbentő volt viszont, hogy a gyomrában nem találták méreg nyomait, és hogy egyik lövés sem volt halálos. A kezein-lábain viszont kötél volt, látszott a horzsolásokból, hogy még élt, amikor megkötözték, mert rángathatta a köteleket. A legszörnyűbb, hogy a tüdejében algát és folyóvizet találtak, vagyis ezt az egész kínzást túlélte, és még élt, amikor a folyóba dobták. Raszputyin halálát tehát épp annyi rejtély övezi mint az életét. A testét a cári sírboltban temették el. Ám itt sem nyugodhatott sokáig, mert a februári forradalom után a holttestet kivették, és elégették.

Az alakja körüli viták azóta sem csitultak: az egymásnak ellentmondó híresztelések, visszaemlékezések özönében nehéz valósághű képet alkotni róla.

Az Emelt töri érettségi blogon nem csak az írásbeli, hanem a szóbeli érettségihez is találsz segítséget

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
1800 éves ábrázolás került elő Jézusról, amin teljesen máshogy nézett ki, mint eddig tudtuk
Egy oxigéntől elzárt föld alatti sírkamrának köszönhetően maradt fenn szinte tökéletes állapotban a 3. századi falfestmény. A felfedezés egy régészeti leletsorozat része, amely alapjaiban rengeti meg a vallás korai terjedéséről alkotott elképzeléseket.


Egy 3. századi, oxigéntől elzárt sírkamra falán találták meg a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt korai Jézus-ábrázolást, ami egy sor más, az elmúlt években előkerült lelettel együtt teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység korai történetét. Az izniki (ókori Nikaia) föld alatti családi sírban felfedezett, Jó Pásztorként ábrázolt Krisztus-freskó pigmentjei szinte tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat – írta a The Independent.

A felfedezés egy nagyobb régészeti hullám része, amely az elmúlt két évben söpört végig Anatólián. Laodiceában egy ritka, 4. századi domus ecclesiae került elő: egy magánházból kialakított keresztény istentiszteleti hely. A mai İzmirben, az ókori Szmirna agoráján egy római kori bevásárlóközpont falán 2. századi, kódolt keresztény üzenetekre bukkantak: az egyik egy keresztrejtvényszerűen elrendezett „Logosz” — vagyis Ige — felirat, egy másik pedig a „800” számkód, amely a görög betűk számértéke alapján a „hit” és az „Úr” szavakra utal.

A képen egy szakáll nélküli, rövid hajú, előkelő római ruhát viselő fiatal férfi látható, akinek arcvonásai, ruhájának redői és a vállán cipelt kos is élesen kivehető.

Pergamonban a kutatók azonosították azt a 25 ezer fő befogadására is alkalmas amfiteátrumot, ahol a 2. században keresztényeket végezhettek ki, és itt találtak rá a Szent György-kultusz egyik legkorábbi tárgyi bizonyítékára, egy 5. századi zarándokkulacsra is.

Mindeközben Epheszoszban egy teljes, a 614-es évek körüli tűzvészben leégett, de a hamu alatt „Pompeji-szerűen” konzerválódott kora bizánci üzletnegyedet tártak fel, benne többek között egy zarándok-emléktárgyakat árusító bolttal.

A leletek sokasága segít megérteni, miért éppen Anatólia vált a korai kereszténység egyik központjává. A Római Birodalomban az élő császárok isteni tisztelete, a császárkultusz éppen Pergamonban vert gyökeret, ahol már időszámításunk előtt 29-ben templomot emeltek Augustus tiszteletére.

Nem véletlen, hogy a Jelenések könyve ezt a helyet „a Sátán trónjának” nevezi, a császárt pedig a „Fenevadnak”, akinek száma a 666.

A régészet legújabb eredményei, köztük a Sagalassosban talált hatalmas, 4,5 méteres császárszobrok is azt bizonyítják, hogy ez a kultusz rendkívül látványos és erőteljes volt, amellyel szemben a kereszténység egy markáns alternatívát kínált.

Az új felfedezések tudományos vitákat is lángra gyújtottak a kereszténység gyors terjedésének okairól. A legújabb elméletek szerint a – korábban hittnél valószínűleg kisebb léptékű – üldözések és a vértanúság kultusza paradox módon erősítette a közösségeket. Emellett a korai keresztények szociális hálója, a járványok idején nyújtott segítségük, valamint az újszülöttek kitételének és megölésének elutasítása is hozzájárulhatott a sikerükhöz: egyes elméletek szerint ez különösen a lánycsecsemők túlélési esélyeit javította, és hosszabb távon demográfiai előnyt adott a keresztény közösségeknek.

„Anatólia – a mai Törökország – sok tekintetben a korai kereszténység bölcsője volt.”

A korai kereszténység egyik vezető szaktekintélye, Candida Moss, a Birminghami Egyetem professzora szerint a leletek jelentősége vitathatatlan. A szakértő kifejtette, hogy a régió, amelyet Péter és Pál apostolok is bejártak, kulcsfontosságú a vallás korai történetében, és nem szabad elfelejteni, hogy

a birodalom központját is Konstantinápolyba, a mai Isztambulba helyezték át, amikor a kereszténység államvallássá vált.

A feltárások Törökország egész területén folytatódnak, és a kutatók szerint az izniki nekropolisz, a pergamoni amfiteátrum vagy az epheszoszi üzletnegyed további vizsgálata még számos titkot tárhat fel az emberiség történetének egyik legfontosabb korszakáról.

Via Independent


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Évtizedes hallgatás tört meg – Kovács Kati szerint őt és Cserháti Zsuzsát is zaklatták
Kovács Kati szerint a Kádár-korszak zeneiparát nem mindig szakemberek irányították, ami súlyos visszaélésekhez vezetett. Az énekesnő szerint az akkori hatalmasságok zaklatásai őt is elérték, de Cserháti Zsuzsa sorsát pecsételték meg igazán.


Az énekesnő arról beszélt, hogy a Kádár-korszak zeneiparában sem volt ismeretlen a hatalommal való visszaélés - írta a Blikk. Kovács Kati szerint korábban, amikor a visszaélésekről beszélt, „az időközben szentté avatott emberek nagyon megsértődtek”, és tagadták az állításait.

„Akkoriban is voltak munkahelyi zaklatások, amelyeken én könnyedén túlléptem, mert ilyen a természetem. Cserháti Zsuzsa viszont – aki ugyanúgy megszenvedte azt az időszakot – sokáig élete fő tragédiájaként emlegette, hogy mennyi abúzus érte.”

A kemény fellépés és a gyors döntések már a pályája legelején is jellemezték. Első Ki mit tud?-os szereplése után, 17 évesen a zsűri azzal küldte haza, hogy nem is énekel, hanem kiabál.

„Amikor azt mondták, kiabálok, lejöttem a színpadról, és elhatároztam, hogy akkor én ezt itt be is fejezem. Lezártam magamban azt a korszakot” – mondta. A karrierjét végül édesanyja mentette meg, aki a következő tehetségkutatóra újra benevezte. „Ha ezt nem teszi, biztos, hogy nem a zenei pá­lyán kötök ki, mert már volt egy ellenérzésem a zenével kapcsolatban” – tette hozzá.

Ez a határozottság mutatkozott meg akkor is, amikor egy komoly külföldi ajánlatot utasított vissza. Hamburgban a Led Zeppelin előtt lépett fel, és az Ein Tag im September című dala azonnal sláger lett.

„Szinte le sem jöttem a szín­padról, amikor a kezembe nyomtak egy lakáskulcsot, majd közölték: ha akarok, még ma odaköltözhetek.”

A szerződés öt évre szólt volna, ami alatt nem jöhetett volna haza. Bár édesanyja támogatta volna a döntésben – „Gyorsan eltelt volna az az öt év” –, Kovács Kati végül a családja, a barátai és a magyar közönség mellett döntött.

A visszavonuláson ma sem gondolkodik. „Csak egyvalami állíthat meg, az egészségem romlása” – szögezte le az énekesnő, akit harminc éve mindenben támogat informatikus férje, akivel elmondása szerint nagyon hasonló az értékítéletük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Megoldhatták a piramisok legnagyobb rejtélyét: egy új modell megmutatja, hogyan épültek
Vicente Luis Rosell Roig független kutató szerint nem egy, hanem négy rejtett, belső rámpán hordták fel a köveket a Nagy Piramishoz. Az elmélet konkrét javaslatot is tesz arra, hol keressék a fizikai bizonyítékokat a piramis sarkaiban.


Ahhoz, hogy Hufu fáraó 27 éves uralkodása alatt felépüljön a sírhelyéül szolgáló Nagy Piramis, a számítások szerint átlagosan hárompercenként kellett egy-egy, akár 15 tonnás kőtömböt a helyére tenni. A legtöbb eddigi elmélet, mint például egyetlen hatalmas külső vagy belső rámpa használata, elbukik ezen az időkorláton.

Egy friss, a Nature-portfólióhoz tartozó tudományos lapban megjelent tanulmány most egy olyan számítógépes modellel állt elő, amely megmutatja, hogyan oldhatták meg a feladatot.

A titok nyitja négy, a piramis peremébe integrált, spirálisan emelkedő rámpa lehetett, amelyek a fő szerkezet elkészülte után a visszatöltés miatt nem hagytak külső nyomot.

Vicente Luis Rosell Roig független kutató részletes modellje szerint az ókori építők nem egy, hanem négy, a piramis alapjának különböző pontjairól induló, spirális rámpát használtak párhuzamosan. A módszer lényege, hogy a rámpák a piramis szerkezetén belül, annak külső élei mentén haladtak felfelé, így nem kellett hozzájuk külön óriási anyagmennyiséget felhasználni. A fő szerkezet elkészülte után egyszerűen beépítették, feltöltötték őket, eltüntetve a nyomukat.

A szimuláció kimutatta, hogy míg egyetlen rámpával közel fél évszázadba telt volna a munka, a négypályás rendszer már képes volt biztosítani azt a folyamatos anyagáramlást, ami lehetővé tette a 27 éves építési idő tartását.

Az elmélet nemcsak egy légből kapott ötlet, hanem konkrét, ellenőrizhető állításokat is tesz.

A modell szerint a rámpák éles kanyarodása miatt a piramis sarkaiban a kőelemek illesztése vagy a szerkezeti egység eltérő lehet a többi részhez képest.

A tudományos közösség izgalommal fogadta a felvetést, bár a végső szót a jövőbeli terepi kutatások mondhatják ki. Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológusa szerint a modell logikus magyarázatot kínál. „Ez egy nagyon érdekes magyarázat a piramis építésére” – nyilatkozta, de jelezte, hogy a bizonyításhoz fizikai adatokra van szükség.

A kutatónak „további bizonyítékokra lesz szükség – többek között olyan szerkezeti rendellenességek még pontosabb feltérképezésére a sarokpontoknál, ahol a rámpa hirtelen irányt váltott volna.”

A másik kulcskérdésre, a hatalmas kőtömegek helyszínre szállítására szintén nemrég érkezett válasz. Egy 2024-es tanulmány geológiai bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az ókori Egyiptom idején a Nílus egyik mára kiszáradt ága, az úgynevezett Ahrámát-ág egészen a gízai plató lábáig folyt. Ez a vízi útvonal lehetővé tette, hogy a többtonnás kőtömböket hajókkal szállítsák a bányáktól szinte közvetlenül az építkezés helyszínére.

Via BBC Science Focus


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Farkas Bertalan: Az űrrepülés egy kétesélyes küldetés – 46 éve a hősünk volt, ma egy üres épület viseli a nevét
Az első magyar űrhajós küldetése hatalmas kockázatot rejtett, de sikere egy egész ország hősévé tette. Ennek ellenére a tiszteletére épült gyulaházi űrközpont évek óta kihasználatlanul áll, beváltatlan ígéretként.


Ma 46 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor egy egész ország tartotta vissza a lélegzetét. A kazahsztáni Bajkonurból elstartolt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan vadászpilótával, aki ezzel a hetedik nemzet képviselőjeként lépett ki a csillagok közé. A küldetés azonban jóval több volt, mint egy nyolcnapos utazás a Szaljut–6 űrállomásra; egy olyan tudományos és kulturális mérföldkő lett, amelynek hatása évtizedekkel később, egy teljesen új korszak hajnalán is érezhető.

Az első magyar űrhajós maga is tudatában volt a vállalkozás veszélyeinek, ahogy egy későbbi interjúban felidézte.

„Az űrrepülés, amíg földet nem érsz, kétesélyes küldetés, amelyből nem biztos, hogy visszatérsz”

A hetvenes évek végén a szocialista országok közös Interkozmosz programja nyitotta meg az utat a nem szovjet űrhajósok előtt. A magyar repülést egy évvel elhalasztották a Szojuz–33 korábbi dokkolási hibája miatt, ami csak tovább növelte a várakozást. A küldetés gerincét tizenhárom, magyar tudósok és mérnökök által kidolgozott kísérlet adta.

Ezek közül is kiemelkedett a Pille nevű, hordozható sugárdózismérő, amely a maga korában forradalmi újításnak számított, hiszen azonnali visszajelzést adott az űrhajósokat érő kozmikus sugárzásról. A Pille későbbi generációi a Nemzetközi Űrállomáson is bizonyítottak, igazolva a magyar mérnöki tudás időtállóságát. Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubaszov az űrállomáson töltött hét alatt anyagtudományi kísérleteket is végzett, valamint a Balaton műszerrel vizsgálták a szellemi munkavégző képesség változását a súlytalanságban.

Az utazás azonban nem csak a tudományról szólt. Amikor Farkas Bertalan az űrből olvasott esti mesét a magyar gyerekeknek, magával víve a tévémacit, egy egész nemzetet kapcsolt be a kalandba, emberközelivé téve a felfoghatatlan csúcstechnológiát.

„Láttam a Földet alattunk és büszke voltam, hogy az emberiség ezt tudta produkálni, a tudomány, a technika legyőzött mindent” – idézte fel a pillanatot, amely örökre megváltoztatta a perspektíváját.

Közel fél évszázad telt el, mire Magyarország újra embert küldhetett a világűrbe. A HUNOR Program keretében Kapu Tibor gépészmérnök kapta meg a lehetőséget, hogy Farkas Bertalan nyomdokaiba lépjen.

Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson töltött közel háromhetes küldetése során olyan kísérleteket végzett, amelyek részben az 1980-as misszió örökségére épültek. A fedélzetre vitte a Pille egy modern változatát, és a Semmelweis Egyetem bevonásával az emberi szervezet mikrogravitációra adott válaszait is vizsgálták.

Farkas Bertalan évtizedekig várt utódjára, és a HUNOR Program során aktív mentorként segítette a felkészülést. A két generációt képviselő űrhajós kapcsolata szimbolikussá vált.

Farkas személyes tanácsokkal látta el Kapu Tibort, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Arról beszéltem Tibinek, hogy minden egyes másodpercet próbáljon rögzíteni magában”.

Farkas Bertalan örökségének ápolása kettős képet mutat. Míg a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás mutatta be a magyar űrkorszak relikviáit, addig szülőfalujában, Gyulaházán egy róla elnevezett látogatóközpont évek óta üresen áll, mert a megígért berendezések sosem érkeztek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk