SZEMPONT
A Rovatból

Hiába a csatorna, soha nem lesz víz az ózdi romák házaiban

Két évvel a svájci támogatásból megvalósult ivóvízhálózat-fejlesztés után sokan továbbra sem tudják beköttetni otthonaikba a vizet Ózdon.


Ózd összes, vezetékes ivóvíz nélküli háztartásának gondjait ugyan nem oldhatta volna meg, de jóval több ember életminőségén javíthatott volna az 1,72 milliárd forintos, 2013-2015 között, jórészt svájci támogatásból megvalósult ivóvízhálózat-fejlesztés.

Két évvel a megvalósítás után, miközben már ott fut a cső a házuk előtt, sokan továbbra sem tudják beköttetni otthonaikba a vizet. A korábban vízdíj-tartozás miatt lecsatlakoztatott háztartások lakóinak pedig esélyük sem volt, hogy támogatást kapjanak az újbóli ivóvízbekötésre.

1,72 milliárd forintból fejlesztette a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd önkormányzata a város vízhálózatát 2013 és 2015 között. A projekthez szükséges források oroszlánrészét a svájci állam Svájci Hozzájárulás néven működő fejlesztési alapja biztosította, 1,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás formájában.

A projekt magyar nyelvű, az ózdi önkormányzat honlapján olvasható leírása szerint a svájci fél egyik kiemelt célja volt, hogy a hátrányos helyzetű ózdi lakosoknak segítsenek, hogy jobb életkörülményeket teremthessenek maguknak.

abcug01

A Tábla nevű városrész Ózdon. A domb tetején alig van olyan ház, ahová be lenne kötve az ivóvíz, pedig elvileg most már lehetne – ide elért a vízhálózat-bővítés (Képek: Hajdú D. András)

A megfogalmazott cél azonban, úgy látszik, elsikkadt a projekt lezárulása idejére:

pont oda nem jutottak el a fejlesztések, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk.

Ahol meg a pályázat jóvoltából mégis fektettek le új vízvezetékeket, ott sem lett ténylegesen elérhető a fürdőszobai vagy konyhai csapból csobogó víz.

Alapvető ellentmondások

"26 311 folyóméter régi azbesztcement-vezeték cseréje, 4185 folyóméter új vízvezeték lefektetése" – ez a svájci-magyar együttműködésben kivitelezett ózdi vízhálózat-fejlesztés mérlege, ezek a számok díszelegnek a fejlesztési területek közelében elhelyezett tájékoztató táblákon az egykor virágzó borsodi iparváros, Ózd egész belterületén. A nagyrészt a svájci állam pénzéből finanszírozott projektet azonban pont ez a két szám teszi ellentmondásossá.

A fejlesztés egyik kiemelt célja ugyanis az volt, hogy javuljanak a város hátrányos helyzetű lakosságának életkörülményei. Ők pedig valójában a városközponttól távol elterülő nyomortelepeken élő romák lennének – az egykori iparmunkás-kolóniák romjai között már generációk nőttek fel közművesítés, így vízellátás, szennyvízelvezetés nélküli lakásokban.

Így tehát alapvető ellentmondás, hogy a fejlesztéseknek miért csak 13 százaléka a vízhálózat-bővítés, ami sokkal égetőbb feladatnak tűnik a cserénél egy olyan városban, ahol – az önkormányzat számításai szerint – körülbelül 900 háztartásba nincs bekötve víz.

abcug02

Csőcsere nyomai a Tábla nevű ózdi városrész szélén, a főút mellett

Ebből a fejlesztési projekt nyilvános tervei szerint mindössze 100-150 háztartás vízellátását tudták volna megoldani. A helyszíni tapasztalatokból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy néhány folyóméter csővezeték lefektetése önmagában nem elég ahhoz sem, hogy legalább ennyien a hálózatra kapcsolódjanak.

Majdnem ötvenezer, és kiásni is neked kell

Ózd Tábla nevű kertvárosi részének szélén fekszik a város egyik szegregátuma – a legrosszabb állapotban a domboldal legmagasabb pontján, egy kavicsos földút mentén álló házak vannak. Ez a Szőlőkalja út, ahová a svájci projektben 760 folyóméter vízvezeték épült – erre csatlakozhatnak rá, ha akarnak, az utca lakosai.

Az utca elején, közepén és végén elhelyezett közkutaknál azonban továbbra is nagy a forgalom, kannákban és ötliteres ballonokban hordják a tisztálkodáshoz, mosáshoz, főzéshez és persze az ivásra szánt vizet az utcabeliek. Kérdésünkre, hogy kik kötötték be vagy tervezik bekötni a házukba a vizet, csak néhány név jut az emberek eszébe, három háztartásból kettőnél pedig kiderült, hogy mindezt még a mostani fejlesztés előtt tették – ami jóval többe került, hiszen egy másik utcából, messzebbről kellett a vizet idevezetni.

Látszik, hogy a bővítés adta lehetőséggel nem éltek tömegek.

abcug03

Látkép közkúttal a Szőlőkalja útról

"
Nekünk is jó volna, mert pici gyerekek vannak, de egyelőre nincsen rá ötvenezer forintunk. Ráadásul a vízóra aknáját és a csővezeték helyét is nekünk kellene kiásnunk, azt se tudjuk, hogyan kell”

– magyarázta Róbert, egy fiatal családapa, akivel épp a vízcsapnál találkoztunk. Most napi 50 litert használnak el menyasszonyával és két kisgyerekükkel, amit mindig Róbert hord be a kútról, mielőtt az erdészetben felveszi a munkát. Azt mondja, ez most még jó ideig így is lesz. “Amint lehet, beköttetem, de most még nem állunk erre készen” – tette hozzá.

És tényleg, az újonnan közművesített Szőlőkalja út és más fejlesztett területek lakóit egy lakossági felhívásban úgy tájékoztatta az önkormányzat: a svájci-magyar együttműködés keretében pályázhatnak támogatott lakossági ivóvízbekötésre. Ehhez az önrész 13 500 forint, ha a pályázó saját maga épít egy szabvány betonaknát, de 43 500 forint, ha az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek, mint szolgáltató biztosít egy műanyag aknát. Mivel azonban a beton akna szabályosságán könnyen bukhat a támogatott vízbekötés, sokaknak inkább az utóbbi, drágább verzió a reális.

Túl magas a belépési küszöb

A pályázatról és annak feltételeiről egy három oldalas, bonyolult hivataloskodásokkal teli szöveg tájékoztatta az érintetteket, a megkérdezett Szőlőkalja útiakat pedig sem az önkormányzattól, sem a vízműtől nem kereste meg személyesen senki, hogy a lehetőségeikről beszéljenek velük. Az ózdi önkormányzat ugyanakkor azt írta, ők minden lehetséges csatornán igyekeztek tájékoztatni a lakosságot: a helyi tévén, szórólapokon, lakossági fórumokon, interneten keresztül.

Mindezek azonban épp a legszegényebb városrészekbe, mint amilyen például a Szőlőkalja út is, jutnak el a legnehezebben. Itt inkább a levélből tájékozódott, aki tudott.

abcug04

Tóth Erzsébetné hamarosan a néhány utcabeli egyike lesz, akinél folyik víz a csapból

Tóth Erzsébet azon kevesek egyike, akihez hamarosan bekötik a vizet, neki sikerült a bonyolult tájékoztatóból kihámoznia a feltételeket, és ha minden jól megy, hamarosan ivóvíz folyik majd a csapjából. Az 56 éves asszony évtizedeken keresztül hordta a közkútról a vizet nemrég elhunyt férjével.

Erzsébet azt mondja, veje fog majd segíteni neki a vízvezeték és a vízóra helyének kiásásában, de mielőtt elkezdik a földmunkát, még meg kell várnia, hogy a korábban elkészített terveket jóváhagyja a szolgáltató. Ezután még az önkormányzat útlezárási engedélyére is szükség van. A rokkantsági ellátásából élő, munkaképtelen asszony nem tudja, ha nem lenne segítsége, hogyan oldaná meg ezeket a feladatokat. “Lehet, hogy bele sem vágtam volna” – mondta.

Rosszul jártak, akik hamarabb bekötötték

Tóth Erzsébethez hasonlóan régóta a Szőlőkalja úton lakik a nyugdíjas Bohó Elemérné és férje. A férfi itt született, az asszony pedig az esküvő után költözött ide még 1963-ban. Víz ugyan nem volt a háztartásokban, a környék viszont egész máshogy festett – a domboldal felső házsorának, ahonnan pazar kilátás tárul a környékre, még sokkal inkább kertvárosias hangulata volt Bohó Elemérné emlékezete szerint.

abcug05

Bohó Elemérné megjárta, a vízbevezetéssel megelőzte a pályázatot, ami akár 60 ezer forinttal olcsóbbá tehette volna ezt neki

A házaspár mindennapjait tavaly július óta könnyíti meg, hogy van vezetékes vizük, és hetvenen túl már nem kell nap mint nap súlyos kannákat cipelniük a néhány tíz méterre lévő kúttól. Üröm az örömben viszont, hogy az ivóvíz bevezetést még a svájci pályázat meghirdetése előtt kérvényezték, ezért nekik nem 43, hanem több mint százezer forintjukba került a közművesítés.

Bohó Elemérné nem szeretne dohogni amiatt, hogy néhány hónappal megelőzték a pályázatot, és ezzel gyakorlatilag füstbe ment 60 ezer forintjuk. Azt azonban nehezen tudja elképzelni, hogy ha 2016 decemberében már a lakosságot tájékoztatta a város a támogatott vízbevezetési lehetőségről, nyáron ne tudtak volna szólni neki, hogy érdemes lenne várnia még egy kicsit a fejlesztéssel.

A kedvezményes vízbekötést hosszabbítás után 2017. március 15-ig lehetett igényelni. Az összesen 30 millió forintnyi támogatásból az ózdi önkormányzat tájékoztatása szerint 134 pályázó részesül egyenként 60 ezer forintos támogatásban. 60 ezer forint/fővel számolva ez még csak kicsit több mint 8 millió forint a 30 milliós keretből. Az önkormányzat kérdésünkre, hogy mire fordították a fennmaradó összeget, azt a válaszolta, hogy

az el nem költött támogatást átcsoportosítják más projektelemekre, például kivitelezésre - “természetesen a svájci donor engedélyével”.

Víz, világítás, focipálya

Míg a Szőlőkalja úton a lehetőség legalább adott, hogy az ott lakók rácsatlakozzanak a központi vízvezetékre, a legelmaradottabb városrészeken, például a város két legnagyobb szegregátumában, a Hétes és a Bánszállás telepeken továbbra is az utcai vízcsap marad az egyetlen vízforrás. Itt ugyanis hiába van a föld alatt gerincvezeték, a helyieket díjfizetés-képtelenség miatt már rég lecsatlakoztatta a hálózatról a szolgáltató. Mivel a svájci projekt keretéből visszacsatlakozásra nem pályázhattak, teljesen önerőből pedig nem tudnák azt kifizetni, a szegregátumok lakói továbbra is a közkutaktól függenek, ezek számát azonban az ott élők szerint folyamatosan csökkenti az önkormányzat.

abcug06

Bánszállás telep

"
Volt itt vagy húsz csap, mostanra maradt négy”

– mondta egy középkorú asszony Bánszállás telepen, közben 3-4 kisgyerek viháncolt körülötte a porban. Épp vízért jöttek az egyik, a telep közepén álló csaphoz. Ezen kívül a domboldalon elterülő temetőnél és a telep két szélén található egy-egy közkút, a többit vagy leszerelte az önkormányzat, vagy szétszedte néhány bánszállási suhanc – mondja több helyi, akik azt is elmesélik, hogy a vízellátás hiánya a telepen csak az egyik probléma a sok közül.

“Nincs közvilágítás, nem merünk kijönni a házunkból sötétedés után. Itt a 14 éves unokám, hogy engedjem el bárhová is?” – magyarázta egy helybeli asszony. Egy másik helybeli, Jónás Béláné Sárika szerint a legnagyobb probléma, hogy a bánszállásiak egyáltalán nem alkotnak közösséget, ezért nem is vigyáznak a közös használatban lévő területekre.

“28 éve élek itt, de régebben egyáltalán nem ilyen volt ez a környék. Az ott egy kis kápolna volt, amott meg egy sörkert működött” – mutat egy romos, kivert ablakú épületre, majd egy gazos placcra az asszony, aki nemrég vásárolta meg 120 ezer forintért az önkormányzattól ezidáig szociális alapon bérelt házát.

abcug07

Jónás Béláné Sárika szebb időkre is emlékszik

A fiatalok számára azonban talán még a házba bevezetett víznél is nagyobb szó lenne, ha a telepen kialakítana valaki legalább egy focipályát, esetleg egy közösségi házat. Bánszállás telepen ugyanis jóformán semmi lehetősége nincs a fiataloknak értelmes időtöltésre. “Dögunalom itt élni, ha van víz, ha nincs” – vetette oda egy kamasz srác, kistestvérét cipelve a nyakában.

Kétes Hétes

Hétes telepen is hasonló a vízügyi helyzet, mint Bánszálláson –

itt 2 kút jut körülbelül 300 emberre, emiatt állandóan sorba kell állni a vízért, főleg nyáron és vasárnaponként, mosás idején.

“Hallottuk, hogy volt, ahol bevezették a vizet, de itt nem volt semmilyen fejlesztés. Miért is lett volna, erről a helyről mindenki megfeledkezett!” – mondta egy helybeli asszony ottjártunkkor.

Pedig az ózdi vízhálózat fejlesztési projekt tervei között szerepelt, és az önkormányzat válasza szerint meg is épült egy 280 folyóméter hosszú, új vezeték-szakasz a Hétes utcán, erről azonban láthatóan senki sem értesült, mint ahogy arról sem, hogy nekik ez milyen lehetőségeket jelent, ha jelent egyáltalán.

Az önkormányzat kérdéseinkre elküldött válaszlevelében azt is elárulta, a svájci fejlesztés után nem maradt olyan utca a városban, ahol ne lenne kiépítve az ivóvíz gerincvezeték. Állítják, a Hétes és a Bánszállás telepeken is van a föld alatt ilyen. Ezekről azonban – és ez már helyszíni tapasztalat -, szinte semelyik házba nem vezet ivóvíz-vezeték, ennek pedig legtöbb helyen a lakók korábbi díjfizetés-képtelensége az oka.

abcug08

Bánszállás telepi életkép

Ha Bánszállás és Hétes telepek lakóinak ott is fut a lába alatt a központi ivóvízvezeték, a mostani, fejlesztést követő ivóvíz-bekötési pályázaton akkor sem pályázhattak volna, a pályázati támogatás ugyanis “nem használható fel díjtartozásból eredő szolgáltatás megszüntetés visszaállítására”.

Megkérdeztük az ózdi önkormányzatot arról is, számíthatnak-e majd valamilyen segítségre a hátralékuk miatt lekapcsolt háztartások a visszacsatlakozáshoz, de az önkormányzat közölte:

"

Az ivóvíz szolgáltatás díjköteles tevékenység, ezért az ezt igénybe vevőnek a fogyasztással arányosan fizetnie kell. Ózdon-sok más településsel ellentétben- a közkutas vízfogyasztás díját az Önkormányzat fizeti az igénybe vevők helyett. Ettől és a lezárult kedvezményes bekötéstől többet az Önkormányzat nem tud segíteni lakosainak.

Hozzátették: az önkormányzat fejlesztései nem irányulhatnak arra, hogy a szolgáltatónak kintlévősége keletkezzen, ami Ózdon jelenleg is meghaladja a 65 millió Ft-ot.

Most akkor cél volt a legszegényebbek segítése, vagy nem?

A Svájci Hozzájárulás budapesti irodáját is működtető Svájci Nagykövetséget is megkerestük, hogy megtudjuk, látnak-e ellentmondást a célok és a végül megvalósult fejlesztés között. A nagykövetség szerint viszont a projekt eleve nem is fókuszált különösen Ózd hátrányos társadalmi helyzetű lakosságára, hanem a vízhálózati infrastruktúra fejlesztése volt a céljuk, a legkritikusabb állapotban lévő vezetékek kicserélésével. Ez felveti a további kérdést, hogy miért szerepel a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása célként a projekt magyar nyelvű leírásában itt, ha ez valójában nem is volt szándék svájci részről.

A Svájci Nagykövetségtől megtudtuk, hogy a Svájci-Magyar Együttműködési Program projektjeinek megvalósításáért Magyarország felel, az ózdi projekt tervezetét is a Magyarországot képviselő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) keretein belül működő Nemzeti Koordinációs Egység nyújtotta be, ami aztán keresztül ment a svájci fél kétkörös jóváhagyási folyamatán: először egy vázlatra, majd egy, az ózdi önkormányzat által összeállított részletes megvalósítási tervre kellett rábólintania az illetékes svájci hatóságoknak. Bár a projekt hivatalosan még nem zárult le – ez idén nyáron várható -, a svájci fél úgy látja, meghozza majd a várt eredményeket a fejlesztés. Azt mondták, a svájci hatóságok folyamatosan monitorozták a projekt megvalósulását, és ha bármi problémát észleltek, azt megvitatták a magyar illetékesekkel.

Az ózdi Watergate után

A svájci pénzből finanszírozott vízhálózat-fejlesztés akár pontot is tehetett volna annak a feszültség-teli helyzetnek a végére, ami az önkormányzat és a közkutakat használó lakosság között kialakult, mióta Ózd előző polgármestere, a fideszes Fürjes Pál 2013 augusztusában, a legnagyobb kánikulában a város 123 köztéri vízcsapjából 62 víznyomását csökkentette, 27-et pedig egyenesen elzárt.

Fürjes a döntését akkor azzal indokolta: “a pazarlás és a vízlopás olyan mértéket öltött, hogy vannak olyan közkutak, ahol közel egymillió liter víz fogyott egy évben” ez pedig főleg a “kiskertesek és ügyeskedők” hibája, akik sokszor slaggal vezetik el a vizet a közkutakból, például, hogy azzal öntözzenek.

A helyiek egy része és jogvédő szervezetek körében azonban óriási felháborodást keltett a korlátozás: azt mondták ugyanis, hogy a város nagyrészt a szegény, főleg roma-lakta településrészeken zárta el vagy szűkítette le a közkutakat, és ezzel ellehetetlenítette azok életét, akik csak a közcsapokból tudnak megfelelő minőségű vízhez jutni.

abcug09

Játék a vízzel az ózdi Hétes telepen

Bár az országos visszhangot kapott ügynek végül az lett a vége, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nyomására a helyi hatóságok visszaállították a csapok egy részét, Ózdon azóta sem lett több közkút. Sőt, az önkormányzattól kikért adatokból az látszik, számuk még csökkent is:

a 2014-es 123-hoz képest 2015-re 21 darabbal kevesebb, azaz 102 közkút maradt Ózdon, és ez a szám 2017-ben sem változott.

A megszüntetett telepi közkutak viszont, amit a Bánszállás és Hétes telepiek emlegettek, úgy tűnik, nem a jobbikos Janiczák Dávid polgármestersége alatt tűntek el a telepről. Az önkormányzat ugyanis úgy tájékoztatott, a 2015 óta leszerelt 21 közkútból mindössze 1 működött Bánszállás telepen, Hétes telepen pedig nem zártak el kutat az elmúlt 2 évben.

Ha érdekelnek a hasonló cikkek, kattints IDE!

Képek: Hajdú D. András


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában, mintha már nem lenne ura az államnak
A miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül, erre válaszoltak a tömegek - mondja a politikai elemző. Óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben.


A szervezők szerint 200 ezer ember is lehetett a betiltott Pride-on. Bár nehéz megbecsülni, igazuk van-e, de az biztos, hogy nemcsak minden idők legnagyobb Pride-ja volt szombaton Budapesten, de az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai demonstrációja is. Karácsony Gergely szerint a résztvevők „egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak.”

A hatalom által betiltott, de a budapesti önkormányzat által mégis megszervezett vonuláson ott voltak európai polgármesterek, képviselők, sőt, a spanyol miniszterelnök-helyettes is. A tiltó határozatot meghozó rendőrség pedig biztosította a rendezvényt, és megakadályozta, hogy bármi bajt okozzon a maroknyi szélsőjobboldali ellentüntető. Ezután a Mi Hazánk feljelentette a rendőrséget, mert szerintük nem tartották be a törvényeket. Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk a nap tanulságairól.

– Orbán Viktor az évértékelőjének egyik leghangsúlyosabb üzenete volt, hogy szerinte idén nem kell bajlódni a Pride megszervezésével, majd az alaptörvényt és a kétharmados gyülekezési törvényt megváltoztatva el is érték, hogy a rendőrség betiltsa a demonstrációt. Idézek egy klasszikust: „de sikerült?”

– Nem sikerült. Nagyon nehéz szavakat találni arra, ami történt, mert ennél nyilvánvalóbb kudarc kevés volt Orbán Viktor számára. Az elmúlt hónapokban voltak más olyan ígéretei, amelyeket nem tudott betartani, de ez, hogy miniszterelnökként kijelenti, kétharmados többség birtokában, rendeleti kormányzás mellett, hogy senki ne készüljön a Pride-ra, mert az be lesz tiltva, és ehhez meg is teszik a megfelelő lépéseket, betiltják, majd mégis létrejön Magyarország történetének talán legnagyobb tüntetése, vagy vonulása, ahol emberek azért mennek el, hogy világossá tegyék: a miniszterelnök nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Ez a tömeg azt bizonyította, hogy a miniszterelnök szava már nem bír akkora súllyal, hogy amit kijelent, azt valóban végre is tudja hajtani.

Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában.

– Mi történik akkor, amikor egy rezsim eljut oda, hogy az akaratát semmibe veszik a polgárok?

– Felmerül a kérdés: milyen hatalmi viszonyok között élünk, ha a rendőrség egy betiltott tüntetést professzionálisan, dicséretre méltó módon, felelősségteljesen úgy vezényel le, hogy közben hivatalosan azt kommunikálja: a tüntetés illegális, be lett tiltva. A rend fenntartói tudatában vannak annak, hogy hiába a politikai akarat, mely szerint a tüntetésnek nem lenne szabad létrejönnie, százezer feletti embertömeg biztonságát szavatolniuk kell, ez a feladatuk, ezért tartjuk fenn az adóinkból. És

a rendőrség kiváló munkát is végzett, miközben Orbán Viktor rákényszerítette őket, hogy hivatalos közleményeikben hazudozzanak, az állam békés polgáraival szemben fenyegetőleg lépjenek fel.

Ez a kettősség a politikai akarat és az államigazgatási gyakorlat között nagyon beszédes, rámutat az állami irányítás viszonylagos szétesésére. Ma már nem csak az állami szolgáltatás minősége okoz problémát az embereknek, hanem az a látvány is, hogy

mintha a megválasztott vezetőjük, a kormányfő nem lenne ura annak az államnak,

amelyet elméletileg nap mint nap kezelnie kellene.

– Mennyi szerepe lehetett ebben annak, hogy sok európai polgármester, EP-képviselő, sőt még egy miniszterelnök-helyettes is ott volt? Így azért nagyobb tétje lett volna a rendőri fellépésnek...

– Nyilván volt szerepe. Bár felvetem: Orbán Viktort ez mikor érdekelte? De azt is gondolom, hogy a jelen lévő diplomaták nélkül is egy ország rendőrségének így kellene működnie. Nem tudom a pontos számot, hányan voltak a tüntetésen. De sokan. Ha százezer ember együtt mozog a fővárosban, egységes akarattal, teljes nyugalomban, és kiáll valamiért, akkor a diplomaták jelenléte nélkül is csak egy megoldás marad a rend fenntartására: az, amit a rendőrség most is tett. Nem volt igazoltatás, végigvitték a rendezvényt,

felismerték, hogy létezik a népszuverenitás, tehát hogy a nép dönteni akar a saját sorsáról, ezt pedig ki is fejezik.

És ha a nép így döntött, akkor a rendőrség dolga, hogy biztosítsa a rendet. Ez is történt. Csakhogy a rend biztosítása most szembement a politikai akarattal és a politikusok által megteremtett törvényi, jogszabályi háttérrel. Ez a feszültség eddig nem volt része a demokráciánknak. Ez szerintem független volt a diplomaták jelenlététől. Ki kell mondani: Orbán Viktor felelőssége, hogy előállt ez a helyzet.Mert nem lehe t mást feltételezni, mint hogy

a miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül,

vagyis hogy betiltja a Pride-ot, mert neki ez politikailag így tetszik. Erre válaszoltak a tömegek: vállalták a fenyegetéseket, az esetleges bírságokat, amelyek nem lesznek.

– Nekem végig volt egy „light-os 56-os" érzésem: október 23-án délelőtt is ment a huzavona, hogy be van-e tiltva a délutáni felvonulás vagy sem. Aztán szerencsére az analógia itt véget is ért, mert nyugodtan zajlott le minden.

– Nekem inkább az 1988-as Bős–Nagymaros párhuzam jutott eszembe. Ott is volt egy ügy, amiről azt gondolta a hatalom, hogy senkit nem fog érdekelni, mégis egyre nagyobb tüntetések lettek belőle, amelyek elindították a rendszerváltást. Most is valami hasonló történik:

óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben. Az emberek nem hisznek a miniszterelnöknek és a kormányának. Azt mondják: ha te, Orbán Viktor azt mondod, hogy nem tehetek meg valamit, akkor én csakis ezért már meg fogom tenni.

A kérdés az, hogy ez az attitűd milyen más területekre fog még kihatni. Ez a tegnapi esemény ugyanis nem pusztán csak egy Pride volt. A kormány részéről a következő hetekben nyilván megpróbálják elérni, hogy mindez csak egy Pride-ként maradjon meg az emlékezetben. De ez nem csak az volt. Ott volt természetesen a hagyományos Pride-közönség is, de mellettük megjelent a magyar polgárság tízszeres erővel, sokan közülük életükben először. Nem azért jöttek, mert Pride-on akartak részt venni, hanem mert úgy gondolták: ha valaki Pride-ot akar szervezni, akkor azt nyugodtan megtehesse az Európai Unió egyik fővárosában.

Megvédeni jöttek a Pride-osokat, és ezt igen felemelő volt látni.

Miközben ez a jelenség messze nem független attól, hogy ők Orbán Viktort hibáztatják ezen helyzet fennállásáért, és persze számos más dologért is, amelyet ezzel a tüntetéssel, mert ez az volt, ki tudtak békésen és vidáman fejezni.

– Állított-e ez elő olyan kollektív társadalmi tapasztalatot, ami meggyorsíthat bizonyos folyamatokat? Az emberek e Pride után felvérteződtek a tapasztalással, hogy igenis meg tudjuk csinálni azt, amit akarunk, és ez talán a még apátiában lévőket is felrázhatja?

– Ami biztosan kijelenthető, hogy Budapest hosszú távra elveszett a Fidesz számára. Az viszont továbbra sem látható, hogy mi történik Budapesten kívül. Egyelőre nem lehet ebből a nagy Pride-eseményből országos következtetéseket levonni. Az látszik, hogy országos szinten a Fidesz már elveszítette a többségét. A Medián és az Závecz kutatásai számomra többet jelentenek, mint a Nézőpont Intézeté, amely túlságosan sok kormányzati megrendelést kap, nem is létezne ezek nélkül. Korábban is voltak jelek arra, hogy Budapesten elindult Hankiss Elemér szavaival, egy második polgárosodás, vagy második társadalom kialakulása.

A NER alatt is épül egy tudatos polgárság, amely képes ilyen tettekre, mint amit tegnap láttunk. Azt azonban ettől még nem tudjuk pontosan, mi van a vidéki Magyarországon.

A kutatások azt mutatják, mintha a városok szintjén is elindult volna az átbillenés, a Fidesz elvesztette a bizalmat ezeken a helyeken is. Ha ez igaz, akkor nagyon nehéz lesz megnyernie a következő választást.

– Sokan mondják, hogy a Fidesznek még van egy nagy eszköz a tarsolyában: a választási törvény módosítása. Nem nőtt meg ennek a kockázata Orbán Viktor számára a mai tömeget látva?

– A választási törvényt még lehet módosítani, és én is számítok rá, hogy lesz ilyen próbálkozás. Az a változtatás meg fogja mutatni, hogy Orbán Viktor hogyan is gondolkodik, a 2026-os választásokról, illetve hogy milyen politikai berendezkedésre készül. De ezzel még várnunk kell. Ne felejtsük el azonban azt, hogy

ma újra megerősödött egy politikus: Karácsony Gergely. Ráadásul érdekes módon Karácsony és Magyar Péter most egymást akaratlanul is erősítették.

Magyar Péternek jó volt, hogy nem neki kellett felvállalni ezt a tematikát, hanem megtette helyette egy másik politikus, Karácsony Gergely, ő áll ugyanis Pride-ügyben vitában a kormánnyal. A kormány pedig így nem tudott közvetlenül Magyar Péterrel konfrontálódni Pride-ügyben, pedig ez lett volna az eredeti szándéka. Karácsony nagyon jó pozícióba került azzal, hogy kockáztatott és élére állt ennek az eseménynek. Karácsony győzött. Ez nagy politikai siker neki. Így most az ellenzéki oldalon Magyar Péter mögött már van minimum egy olyan szereplő, aki adott esetben a helyébe tud lépni, ha valami miatt Magyar meggyengülne. Ha az ellenzéki tábor egyben tud maradni, mert felismeri, hogy Orbán Viktort csak egységben lehet legyőzni, akkor mindig lesz olyan politikai vezető, aki képes lesz vezetni ezt a tábort a Fidesszel szemben.

– Még mindig elképzelhető, hogy megpróbálják levenni a tábláról Magyar Pétert?

– Ebben az országban, ismerve a történelmét akár több száz évre visszamenőleg is, sok mindent elképzelhetőnek tartok. Jelenleg csak abból tudunk kiindulni, amit látunk:

Magyar Péter jól csinálja, Karácsony Gergely jól csinálta, és Orbán Viktor pedig egy újabb politikai kudarcot könyvelhet el. 2025 nem az ő éve eddig. ahogy 2024 sem volt az. Az a fajta tévedhetetlenség, ami eddig körüllengte őt, megszűnt.

Szerintem már a saját táborán belül is érzik, hogy a főnök mintha stratégiai homályba került volna.

– Kíváncsiak lehetünk, mit mutatnak majd a következő mérések a Pride után?

– Persze, nagyon is kíváncsiak vagyunk rá, mit fogunk látni. És nem csak arra, hogy a számok mit mutatnak, hanem hogy ez az esemény a lelkekben milyen folyamatokat indít el. Ha csak a közösségi médiát nézzük: már a tüntetés előtt is az emberek az arcukkal vállalták, hogy részt vesznek rajta. A tüntetés alatt is, és utána is kommunikálták, hogy ott voltak. Minimum százezer ember, nyilván családtagjaik, barátaik is vannak, közöttük a politika beszédtéma. Ez óriási erő, főleg úgy, hogy közben

ott volt a fenyegetettség, hogy akár több százezer forintra is megbüntethetik a résztvevőket. És ez sem érdekelte őket.

Orbán Viktornak keresnie kellene, hogyan tudná megfordítani ezeket a rá nézve negatív folyamatokat. Ő ugyanis súlyos stratégiai hibát követett el: kivezényelte magát a politikai centrumból. Végigsétáltam a tüntetésen, és azt láttam, hogy kulturált, középosztálybeli emberek vonulnak, miközben a másik oldalon, elkülönítve, ott állt 15 ember fekete ruhában, akik a Pride ellen tüntettek, olyan üzenetekkel például, hogy „mi vagyunk Spárta, nem Athén”, meg hasonlók. Szomorú volt látni, hogy Orbán Viktor most ezeknek az embereknek az oldalán áll. Velük szemben, vele szemben pedig ott álltak a tömegek.

– Az korábbi Pride-okon alig volt kevesebb ellentüntető, mint most, miközben most erős bátorítást kaptak a kormányzattól.

– Ráadásul hatalmas kampány előzte meg az egészet. Én is azt gondoltam, hogy erős ellentüntető mag lesz. De nem volt. Semmi nem volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez
A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili szerint annyira jók lettek a pontjai, hogy „csak isten közbenjárásával” nem fogják felvenni a Közszolgálati Egyetemre
A diáklány úgy látja: ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.
F. O. - szmo.hu
2025. július 04.



Pankotai Lilit ismét feljelentették, ezúttal egy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen amiatt, hogy részt vett a budapesti Pride-on. A fiatal aktivista azt mondja, nem érte meglepetésként az ügy: „A kormány előzetes kommunikációja alapján számítottam valami hasonlóra. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy ezt elsőként sikerült behúznom. Nem ijedtem meg” - mondta a wmn.hu-nak adott interjúban.

Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt, amikor feljelentették, volt rá példa, hogy civil állampolgár, máskor képviselő kezdeményezte az eljárást. „Sajnos van már ebben gyakorlatom” – fogalmazott. Úgy látja,

társadalmi szinten is aggasztó, ha az emberek megfigyelik egymást, és feljelentik a másikat a hatóságoknál. „Bizony szarban a haza, ha itt tartunk”

– mondta.

A korábbi felszólalása, amely a 2022. október 23-i tanártüntetésen hangzott el, országosan ismertté tette őt, azóta azonban több támadás is érte. Bár az utóbbi egy évben jobban viseli a nyilvánosságot, még mindig nehezen dolgozza fel az eseményeket. Legfőképp az érintette meg, hogy az iskoláját is el kellett hagynia. „A perekkel kapcsolatban érzem, ahogy újra és újra végighallgatom a történteket, hogy én ezt a mai napig nem dolgoztam fel.”

Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor a budapesti Pride-on több százezer ember között élhette meg a közösség szolidaritását.

Úgy fogalmazott: „Az is csodálatos volt. Semmi nem tudja azt felülmúlni, ami ott volt.” Fontosnak tartja, hogy ez az összetartás az online térben is érezhető maradt. Bár szívesen megköszönné mindenkinek egyenként a támogatást, ezt nem tudja személyesen megtenni.

A közéleti szerepvállalása miatt gyakran kapja meg azt a kritikát, hogy diákként ne politizáljon. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha egy csettintésre eltűnne az összes politikus, aktivista, akik fiatal korukban kiálltak ügyekért, akkor nagyon kevés politikai személy maradna a történelmünkben vagy a jelenünkben.” Szerinte már középiskolásként is fontos lehet, hogy valaki közügyekkel foglalkozzon.

A jelenlegi politikai közbeszédről úgy nyilatkozott, hogy

ma már kevésbé mernek durvább eszközökhöz nyúlni, ő pedig nem fél, és nem is tudná magát cenzúrázni.

„Ez egy szabálysértési ügy, amiből nekem ez a negyedik vagy az ötödik” – tette hozzá.

Pankotai szerint a korosztályán belül többféle hozzáállás létezik a közélethez. Vannak, akik már külföldre költöztek, mások a mindennapi életükkel foglalkoznak, és kevésbé figyelnek a politikára. De van egy harmadik csoport is, amely pontosan tisztában van a jelenlegi helyzettel. „Ők nem feltétlenül olvasnak sok hírt, nem így informálódnak, nem ezek alapján foglalnak állást. (…) Viszont annyira képben vannak, hogy tudják, annak, ami jelenleg Magyarországon a politikában folyik, sürgősen véget kell vetni.”

Az érettségi után kihagyott egy évet, nyelvet tanult, dolgozott és utazott.

Mostanra megérkeztek a pontszámai, és úgy érzi, nagy eséllyel bekerül az általa megjelölt képzésre: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karára.

A jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tervez konkrétan. „Mindig azon a területen szeretnék dolgozni, ahol a leghatékonyabban lehet az emberek érdekét érvényesíteni” – mondta.

A jelenlegi politikai környezetben azonban nem látja hatékonynak a pártpolitikát, és nem is tudná magát populistaként meghatározni. Szerinte ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

Úgy gondolja, most a véleménynyilvánítás és a tartalomgyártás lehet a legjobb eszköz. Ha a jövőben változik a politikai kultúra, el tudja képzelni, hogy politikusként dolgozzon, de ha nem történik szemléletváltás, akkor nem akar részt venni a pártpolitikai működésben. „Ebben a színházban, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, de az egész világon a politikát jellemzi, nem vagyok hajlandó beszállni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: