HÍREK
A Rovatból

Többen élnek és dolgoznak a csernobili halálzónában és a környékén, mint gondolnánk

Sokan azt hiszik, hogy az atomkatasztrófa körzete teljesen elhagyott vidék. Csakhogy a területet őrzik, felügyelik, és az egykori lakók is vissza-visszaszivárognak.


Szamoszeli. Így hívják Ukrajnában azokat, akik az 1986-os katasztrófa után visszaköltöztek a csernobili halálzónába.

Pontosabban az atomerőmű 30 kilométer sugarú körzetébe. A szamoszeli azt jelenti: önként beköltöző.

Az 1986. áprilisában történt robbanások következtében Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük értékes mezőgazdasági területek is. A balesetet követő hónapokban több százezer ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a helyszínre, hogy megakadályozzák a további katasztrófát, illetve a területet amennyire csak lehet, kármentesítsék. Ebbe beletartozott az állatok kilövése, és az is, hogy a halálzónából kitelepítsék az embereket.

Az erőmű körül létrehozott állandó, 30 kilométer sugarú körben ugyanis a döntés értelmében tilos emberi lakóhelyet létesíteni. Elvileg.

Csakhogy – mint az az utóbbi években kiderült – volt, aki visszatért a szülőföldjére. Máig pár száz, túlnyomórészt öreg ember él a halálzónában.

Közéjük tartozott az azóta elhunyt Rozalija néni is, akit fotósunk, Mervai Márk megörökített néhány éve a csernobili zónában tett látogatásakor.

Zaliszja aprócska falu a zóna területén, mára szellemvárossá lett, a házak többsége romba dőlt vagy ki sem látszik a gazból. Az erdő terjeszkedik, már csak egy-egy ösvény utal arra, hogy itt időnként emberek járnak. Ezen a helyen lakott az akkor 90 év körüli Rozalija Ivanovna.

Magáról gondoskodott, és a turistáknak azt mondta, nem fél egyedül. Az 1986-os kitelepítés után visszajött, majd amikor újra kitelepítették, ismét visszatért.

De nem csak a terület egykori lakói élnek az atomerőműtől nem olyan messze. A reaktor 40-50-60 kilométeres körzetében például hajléktalanok is laknak, akik a Fehéroroszországban vagy Ukrajnában a baleset miatt elhagyott falvak vagy városok düledező házaiba költöztek. És nem laknak túlságosan messze a halálzónában dolgozók sem.

A zóna ma egy külön szabályok szerint működő kis állam az államban. Majdnem 3000 négyzetkilométeres, máig őrzött terület, ahová kizárólag külön engedéllyel lehet belépni. Igazgatási központja az egykori Csernobil városka (Nem keverendő a Csernobilnak nevezett atomerőművel.) A várost annak idején kiürítették, de mivel a baleset idején az időjárási viszonyok miatt nem kapott akkora sugárzást, a várost most adminisztratív célokra használják. A szél 1986. április 26-án északnyugati irányú volt, így az erőműtől alig 10 kilométerre, ám délre fekvő Csernobil nem kapott komoly adagot a kiáramló szennyezett anyagból. Az itteni sugárzás emiatt – egyes mérések szerint – csak kicsivel magasabb, mint Kijevben.

A zónában dolgozók nagyjából kéthetes turnusonként váltják egymást. Aki 15 napot dolgozott a területen, annak a következő 15 napot a zónán kívül kell töltenie.

Csernobil városban működik a bolt, ahol vásárolhatnak a zónába visszatelepült lakók, és ügyes-bajos dolgaikat is itt intézhetik. Rozalija néni is a városban vette fel annak idején a nyugdíját. Csernobilban kapnak orvosi és szükség esetén kórházi ellátást is.

A KGB 1986 májusi jelentése szerint 59 olyan települést ürítettek ki, amelyek veszélyes zónában helyezkedtek el és 71 ezer embert evakuáltak. 25 ezren önként költöztek el.

A lakók egy része a tiltás és a többszöri kitelepítés ellenére visszaköltözött, ezért a hatóságok egy idő után feladták a küzdelmet velük szemben.

Olekszandr Szirota ukrán fotós a csernobili tiltott zóna közelében lakik. 1976. június 7-én született, és 1983-ban költöztek Pripjatyba, így már majdnem 10 éves volt, amikor a baleset történt. Emlékszik arra, amikor evakuálták őket. Mindenkinek azt ígérték, hogy egy idő után visszatérhetnek, valójában soha nem költözhettek vissza a város lakói. Szirota családja 1987-től Kijevben élt, ő ott fejezte be az általános iskolát, a középiskolát és az egyetemet – történelemből diplomázott.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Habony Árpád most is luxusversenyen vitorlázik a francia Riviérán, mintha mi sem történt volna
A volt képviselő szerint Habony Árpád a Cape 31 Mediterrán Sorozat futamán indult, amelyen az indulás összköltsége 84 millió forint felett lehet. Reméli, hogy hamarosan feláll a vagyonvisszaszerzési hivatal, és jövőre már Habony nélkül vitorlázik a Black Battalion nevű csapat.


Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója idén is egy olasz és francia helyszíneket érintő luxus vitorlásversenyen vesz részt.

„Mindeközben Habony Árpád idén is vígan luxusvitorlázik az olasz és a francia Riviérán zajló luxus vitorlásversenyen. Mintha mi sem történt volna” – áll a bejegyzésben.

„A regatta honlapján minden hajó legénységét feltüntetik, de a “Black Battalion” (Fekete Sereg) legénységének egyik tagja szemérmesen csak a csapat nevével és a versenyző kódjával van feltüntetve.”

Hadházy szerint Habony már sok éve ilyen versenyeken „piheni ki a lopás fáradalmait”, és egy öt évvel ezelőtti, toszkán futamra is utal. Hozzáteszi, bár a mostani versenyről készült videókon nem látta egyértelműen. Azonban, ha a verseny hivatalos honlapjára beütjük a fenti kódot, akkor egyértelművé válik indulása:

A volt politikus az informátorára hivatkozva bemutatja a versenysorozatot is, amelynek öt állomása van Olaszországban és Franciaországban, Porto Cervótól Hyères-ig. A leírás kitér a hajók borsos árára és a további költségekre is: egy új Cape 31-es hajó körülbelül

200 ezer euróba (jelenlegi árfolyamon több, mint 70 millió forintba) kerül, a használt példányok 130 és 220 ezer euró között mozognak, egy versenyvitorla-garnitúra pedig körülbelül 48 ezer dollár (14,7 millió forint).

„És ez még nem minden: trailerezés, nevezési díjak, karbantartás, profi vitorlázók költségei. (...) A Cape 31 nem az átlagos klubhajós kategória” – idézi a poszt.

„Tegnapi hír, hogy a társadalmi egyeztetés miatt a kormány visszavonta az erről szóló törvényjavaslatot és sajnos a nyáron már biztosan nem áll fel a vagyonvisszaszerző hivatal.”

A volt képviselő a bejegyzését azzal zárja, reméli, jövőre már Habony nélkül vitorlázik a Black Battalion nevű csapat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Három Pest megyei településen elfogyhat az ivóvíz: azonnali takarékosságra kérik a lakókat
A hőség miatt hirtelen és jelentősen megnőtt a vízfogyasztás Ráckeve, Szigetbecse és Dömsöd térségében. A szolgáltató szerint ha nem csökken a terhelés, nyomáscsökkenés vagy átmeneti ellátási zavarok is előfordulhatnak.


A megnövekedett fogyasztás miatt a víziközmű-rendszer elérte teljesítőképességének határát Ráckevén, Szigetbecsén és Dömsödön, ezért a szolgáltató szerint nyomáscsökkenés vagy átmeneti vízhiány is előfordulhat – írja a 24.hu.

A DAKÖV Kft. Ráckevei Üzemmérnöksége szombaton adott ki figyelmeztetést, miután a melegedő időjárás és a nyári csúcsidőszak miatt hirtelen és jelentősen megugrott a vízfogyasztás.

A riasztás Ráckeve teljes közigazgatási területére – kiemelten Somlyó-szigetre és Újtelepre –, valamint Szigetbecse és Dömsöd egészére, különösen a nyaralóövezetekre vonatkozik.

Bár a szolgáltató közlése szerint jelenleg valamennyi vízellátó rendszerük üzemszerűen működik és minden rendelkezésre álló erőforrást maximális kapacitással működtetnek, a helyzet bármikor rosszabbra fordulhat. A cég arra figyelmeztetett, hogy további fogyasztásnövekedés vagy műszaki meghibásodás esetén

a rendszerben „kritikus üzemállapot alakulhat ki”.

Ez a gyakorlatban helyenként nyomáscsökkenést vagy átmeneti vízhiányt okozhat.

A szolgáltató ezért arra kéri a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel, és lehetőség szerint mellőzzék a nem alapvető vízhasználatot.

Külön kérték a települések lakóit, hogy ne töltsenek medencét ivóvízzel, ne mossanak autót, csökkentsék a locsolásra használt víz mennyiségét és gyakoriságát, valamint ne locsolják ivóvízzel az utakat, járdákat és más burkolt felületeket.

A budapesti agglomerációban az utóbbi évek nyarain rendszeresen jelentkeztek hasonló vízellátási nehézségek. Tavaly nyáron Gödöllőn vészhelyzet alakult ki, a város egyes részein lajtoskocsikból kellett vizet biztosítani.

A problémát súlyosbítja a tartós aszály, amelynek látványos jele, hogy a Velencei-tónál júniusban 54 centiméteres vízállást mértek, ami mindössze egy centiméterrel haladja meg a 2022-es negatív rekordot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt tudod élőben követni Magyar Péter „eddigi legfontosabb parlamenti felszólalását”
A miniszterelnök 13 órától beszédet mond a parlament előtt. Ismerteti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló tervezetet, valamint az „Orbán-bábok” eltávolítását szolgáló intézkedést - ezek mellett egy meglepetést is ígért.


A miniszterelnök tegnap és ma is azzal igyekezett felspanolni a nyilvánosságot, hogy hangsúlyozta: kormányzásuk mérföldkőhöz érkezett. Ma reggel például azt posztolta, hogy

„Az eddigi talán legfontosabb parlamenti felszólalásomra készülök ma 13 órától napirend előtt”.

A drámai hangvétel nem véletlen. Most dől el, hogy mennyit tervez materializálni a Tisza Párt a fő választási ígéretéből: a független intézmények visszaállításából, az Orbán által kinevezett intézményvezetők eltávolításából, és ezen keresztül az előző kormányzat, és a klientúrája elszámoltatásából.

Habár ez még csak egy kommunikációs aktus lesz, valószínűleg képet kaphatunk arról, a Tisza körülbelül meddig szeretne elmenni.

Kövesd velünk élőben a miniszterelnök beszédét!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán a bécsi Patrióta-bulin: Magyarországon a migránsok száma nulla, nulla, nulla
A volt kormányfő az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jubileumi rendezvényén szólalt fel. A Fidesz elnöke arra biztatott mindenkit, hogy a migrációt meg lehet állítani, hiszen ő is megtette magyar miniszterelnökként.


Orbán Viktor volt az egyik meglepetésvendég a bécsi Stephansplatzon,az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) fennállásának 70. évfordulóján tartott jubileumi rendezvényen, A volt kormányfő megfogalmazott egy rövid üzenetet a Fidesz-szövetséges párt támogatóinak.

„Magyarországon ma a migránsok száma: nulla, nulla, nulla”

– jelentette ki

Arra biztatta a hallgatóságot, hogy ne engedjenek a migrációval kapcsolatos álláspontjukból.

„Ne adjátok fel a migrációellenes pozíciótokat, mert a migráció rossz dolog. Próbálnak meggyőzni, hogy nem lehet őket megállítani. Magyarország miniszterelnöke voltam 16 évig, és megállítottam őket” – mondta Orbán Viktor

A Fidesz elnöke hozzátette: „Ez lehetséges, csak csináljátok.”

Az FPÖ jubileumi ünnepségét a Patrióták pártcsaláddal közösen tartotta. Geert Wilders belga, és Alice Weidel német jobboldali pártvezér is felszólalt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk