A magyar fizikusnő, aki megszelídítette a Napot - Amerikában díjeső várta, itthon nem is tudtak róla
"A napenergia hasznosítása nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. A jövő energetikai megoldásainak egyik legfontosabb alapeleme lesz" – mondta az Amerikában csak Napkirálynőnek becézett, magyar származású Telkes Mária (1900-1995), amikor még finoman szólva nem volt trendi a zöld energia. Ahogyan a tudós nők sem.
Az egész világon egyedülálló volt a – Massachusetts államban található, alig hatezer lelkes, de mindig napfényes – Doverben felépített, napenergiával működő ház, amelyet ő tervezett meg. A titok nyitja a nátrium kénsavval alkotott sója, a glaubersó volt, amellyel a Nap hőjét kémiai úton tárolta. Ez a vegyület 32-33 Celsius-fok környékén olvad meg, miközben nemcsak elnyeli a hőt, hanem akár tíz napon át is képes tárolni.
Az égig felívelő karrier
De ki volt ez az okos nő, aki az egész életét szenvedélyesen a tudománynak szentelte, miközben nem ment férjhez, nem szült gyereket – csak szabadalmakat egymás után? A Fővárosi Takarékpénztár aligazgatójának lányaként, hét fiatalabb testvérrel nem sok figyelemre számíthatott otthon, de őt lekötötték a tanulmányai: már 20 évesen a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon, és mindössze 24 évesen megszerezte ugyanitt doktori fokozatát a fizikai kémia területén.
Ugyanebben az évben a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában kezdett el dolgozni – nagybátyja segítségével, aki a clevelandi magyar konzul volt –, ahol annyira elismerték, hogy másfél év után a biofizikai osztály vezetőjévé nevezték ki. Kutatócsoportjával együtt itt találta fel az elektromos fényképezőgépet, amely meg tudta mérni az agyvelő infravörös sugarait.
1939-ben elköltözött Bostonba, ahol a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként és kutatójaként a napenergia lett a fő területe – csatlakozott is nem sokkal később az intézet Solar Energy Conversion elnevezésű projektjéhez. 1948-ban Eleanor Raymond (ld. a fenti képen) építésszel karöltve alkotta meg az első, kizárólag napenergiával fűtött kísérleti lakóházat, feltalálva ezzel a hőtárolás kérdését.
Méltán kiérdemelt díjeső
Munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták. 1934-ben a New York Times kora legismertebb 11 női közszereplője közé sorolta egyetlen tudósként, itthon három évvel később írt róla Az Est című napilap, mely szerint „Dr. Telkes Mária Nap-gép találmánya olyan forradalmi jelentőségű a technikában, mint annak idején az autó feltalálása volt.” Később jóval konkrétabb és magasabb szintű díjakkal jutalmazták, többek között 1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját (Society of Women Engineers Achievement Award).
1977-ben elnyerte az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését és az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját. Magyarországon 2022-ben a józsefvárosi önkormányzat zöld pályázatait 2022-ben nevezték el Telkes Mária-pályázatoknak, ezzel tisztelegve a tudós előtt, aki már azelőtt a megújuló energia használatának fontosságát helyezte górcső alá, hogy a fenntarthatóság téma lett volna akár a tudományban, akár a közbeszédben.
Amikor 70 év után először és utoljára visszatért Magyarországra, nem sokra rá a 95. születésnapja előtt elhunyt. Mivel itthon nem igazán ismerték a munkásságát, nem tudott a haláláról a szakma, és Amerikában is csak háromnegyed évvel később értesültek a hírről – de ott akkora hírértékkel bírt, hogy nem kisebb lapban, mint a New York Times-ban búcsúztak tőle. 2012-ben, halála után pedig örökérvényű helyet biztosítottak számára a – legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító – Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében (National Inventors Hall of Fame). Ideje, hogy mi is bevéssük a nevét a hosszútávú memóriánkba és a tankönyveinkbe!
