MÚLT
A Rovatból

A 3+1 legszebb magyar szerelmes levél

Ezek az írások is bizonyítják, a híres színésznőket és írókat is elérte a reménytelen vagy épp beteljesült szerelem.
Karácsony Szilvia - szmo.hu
2014. október 19.


Link másolása

Írók, költők, színésznők. Egy biztosan közös bennük: mindannyian voltak szerelmesek, mindannyian éreztek ellenállhatatlan vágyódást másik felük iránt. A XIX.-XX. században rengeteg szebbnél szebb szerelmes levél született, mi most ezekből szemezgettük ki a szerintünk három +1 legszebbet.

1. Karinthy Frigyes – "Gordon Ibi"

A fiatal máramarosszigeti asszony – Róth Izsákné Felmesser Ibolya - férjétől elszökve Budapestre utazott, hogy az irodalomnak élhessen. Imádta Karinthy műveit, de ő maga is írt verseket Gordon Ibi néven. Ibolya fehér bőrű, szőke, látszólag ellentéte a sötét hajú, kreol bőrű Böhm Arankának, Karinthy Frigyes feleségének. Később kiderült, hogy belsőre több a hasonlóság a két asszonyban, mint azt első látásra hitték. Karinthy és Ibolya lelkesedtek egymás művészetéért, talán ezért is lehetett, hogy a tréfálkozó Frigyes menyasszonyaként mutatta be a fiatal nőt Karinthynénak.

Aranka eleinte nem aggódott Ibi és Frigyes barátsága miatt, sőt kedvesen fogadta a nőt. Nem gondolta vetélytársának, így féltékeny sem volt rá. Barátnőivel egymás közt (és később a Hadikban) Petőfi Saroltának csúfolták Ibolyát, ám Karinthy eközben szép lassan beleszeretett Ibibe. A viszony később kiderült, Aranka nyilvánosan óriási botrányt rendezett, Karinthy és Ibolya ezért Bécsbe menekültek. Innen maradt fenn Karinthy egyik leghíresebb Ibihez írt levele, amit alább olvashattok.

karinthyfrigyes

Karinthy Frigyes – G…I…-nek

(1929)

„Sietek, pár percem van. De nem azért, ahogy gondolod, - csend és figyelem van, mosoly az ajkakon, nem volt egy hangos szó. Pár nap múlva a családom lemegy a Balaton mellé, én Pesten maradok.

Valami úgy dagad bennem, úgy ugrál a mellemben, én nem tudom, hogy beszéljek, úgy szégyellem magam, - én eddig író voltam – ha írtam, levelet is, mindig komponáltam, vigyáztam, most mintha a Te kezed vezetné a tollam – olyan furcsa ez, nézd a stílusod! nem érzed? talán még az írásom is hasonlít a Tiédhez.

"
Rettenetesen szeretlek, mit szólsz hozzá? Mint a mennydörgős mennykő, úgy vágott főbe az a furcsa lehetetlen feltevés, hogy talán… talán… Te is

– Rémes. Hm? Mi?

Hogy mi lesz?

"
Az elejét látom. Csak a közepét nem látom, a végét is látom. Iskolában fogják tanítani a mi dolgunkat fiam, az a gyanúm. Érettségi tétel leszünk.

„Kérem Schwarz beszéljen valamit Karinthy és G… legendás ügyéről. Hát kérem. Talán a bécsi levelekből valamit.”

Hopp – vigyázni kell. Te drága.

Mitől görbül le a szád? Hű vagyok

K”

2. Katona József – (Déryné) Széppataki Róza

A Pesti Magyar Játékszíni Társaságban a fiatal Katona József színészként, leginkább pedig műfordítóként tevékenykedett. Az akkor még csak 20 éves színésznő, Széppataki Róza (szintén a társulat tagja) 1813-ban különös levelet kapott munkatársától. Katona nem írta alá az említett levelet, csupán K.J.- t írt a levél végére.

Róza ebből nem tudta ki lehet az, hiszen ketten is ezt a monogramot viselték a társulatban. Józsefre egyáltalán nem gondolt, hiszen a férfi mindig különösen komor volt vele, soha két szót nem váltottak egymással. Róza nem tudott mit kezdeni a szokatlan levéllel, semmit sem reagált rá. Évekkel később derült csak ki, hogy Katona írta a levelet, Déryné azonban akkor már férjnél volt. Katona József sosem nősült meg, életéből több szerelemről sem tudunk.

Katona József – Széppataki Róza

(1813)

„Holnap jókor reggel haza kell utaznom.

Én magát véghetetlen szeretettel szeretem s lelkemben hordom képét, miólta legelőször színpadon megláttam játszani.

Ezen szende képet fogom titkon keblemre zárva hordani véglehelletemig. Ha meghallgat s hajlandó hozzám: - egy darabka rózsaszín szalagot; ha meg nem hallgat – egy darabka fekete szalagot zárjon a felelethez. E két szín fogja életem irányát kormányozni.

Ha rózsaszín lesz a jel: fél év múlva visszatérek Pestre, s akkor bővebben fogok nyilatkozni. Ha fekete lesz: akkor szívem örökre gyászolni fog.

K.J.”

3. Tóth Árpád - Lichtmann Anna

Kettőjük szerelmében nem volt igazán nagy csavar, ám különlegességek akadtak. Tóth Árpád mindent megtett azért, hogy feleségül tudja venni Annát. Mivel tanítói fizetéséből nem engedhetett meg magának egy esküvőt, Hatvany Lajostól, a Nyugat mecénásától kért anyagi támogatást. A költő ennyit mindenképp szeretett volna megadni kedvesének, hiszen mindketten jól tudták, hogy Árpád tüdőbaja miatt halálos beteg, élete a szanatóriumi kezelésekkel is csak meghosszabbítható.

A költő halála után Lichtmann Anna nem kívánt részt venni a Nyugat által szervezett találkozókon többé. Házasságukból egy lányuk született, Tóth Eszter, aki később apja után maga is költő lett. Szerelmük örökké tartó, boldog, kiegyensúlyozott és példaértékű mind a mai napig.

5

Tóth Árpád – feleségének, Lichtmann Annának

(1925)

„Drága kis Szívem, nevetnem kellett naivságodon, hogy kérdezheted, kell-e itt november végén hócipő? Hát hogyne kéne? Itt már a múlt hónapban is volt hó, és ha el is olvad, és átmenetileg szép, nyárinak beillő napok is akadnak, rövidesen, pár pillanat alatt, havas locspoccsá válik az egész világ. Hát csak hozzál hócipőt is: pláne arra gondolva, hogy esténként átmegyünk Vágékhoz, amely expedíció a legszebb napok után is akárhányszor csak hócipővel eszközölhető. És ne sokat halogasd a jövetelt, hanem mostmár gyere, nagyon kellenél mélyen tisztelt férjednek. Anyagi oldala a dolognak még mindig nem tudom hogyan fog kidomborodni, alkalmasint fizetni kell majd a panziót, de aligha lesz sok, majd még pontosan kipuhatolom.

Eszterke rajzát, az ablakon kinézőst, direkt zseniálisnak tartom; nem is képzelitek, milyen nagy teljesítmény egy ötéves agyvelőtől, hogy ilyen komplikált kompozíciót ilyen magától értetődő természetességgel megold, s ilyen bámulatos részletességgel végigvisz. Az a mozzanat, hogy a lerajzolt gyerek háttal áll a szemlélő felé, és csak a haja van megrajzolva, minden orr, szem, száj stb. ráerőszakolása nélkül, a megfigyelés teteje egy ilyen kis taknyostól. Mindezt lelkesen elmagyaráztam Vágéknak is, akik persze befelé röhögtek, és apai elfogultságot láttak áradozásomban, de azért mégiscsak nekem volt igazam, ez a kis rajz zseniális. Na!

Nagyon megtisztelsz, hogy a technika vívmányaival is élni szeretnél. csakhogy szóba állhass velem. A dolog úgy áll, hogy ide igenis lehet Pestről telefonon beszélni, csak mindkét félre nagyon komplikált, mert órák hosszat kell várni a kapcsolásra.

Pontosan meghatározott napok és időben kellene eszközölni. […] Különben is bőgésekkel jár női részről az ilyesmi, nem éri meg a pénzt. Hát csak elégedj meg a gyalogos levélváltással, elég szép találmány az is, a technika egyéb vívmányai közül pedig igyekezz minél előbb a gyorsvonatot igénybe venni, amely effektíve meg tudja szüntetni a Pádi-Annus távolságot, ez itt a legsürgősebb és leghelyesebb megoldás.

[…] Még egyszer kérlek, ne halaszd sokáig az indulást, én már azt hittem, hogy ennek a hétnek a végére várhatlak. Nem kell túlságosan kiöltözködnöd, nincs még itt szezon, csak esténként bújnak rendesebb ruhákba a hölgyek a vacsorához.

Mindnyájatokat sokszor csókollak, legyetek jók és szeressétek azt, aki titeket olyan nagyon szeret,

hű Apsitokat”

+1. Bajor Gizi – Vajda Ödön

Igaz, nem író vagy költő, de a valaha élt egyik legnagyobb magyar tragika. Bajor Gizi, apai ágról német, anyai ágról olasz származású, eredetileg Beyer Gizella lett az egyik legnagyobb magyar színésznő. Ambrus Zoltán író már színiakadémiás korában beleszeretett Gizellába, ám a fiatal lány nem viszonozta érzelmeit. Zoltán a Nemzeti Színház igazgatója lett, így sokat tett azért, hogy Gizi elindulhasson a színészi pályán. Ekkor bukkant fel a fiatal, sármos Vajda Ödön, ügyvéd. A fiatalok azonnal egymásba szerettek, el is jegyezték egymást. Ám az esküvő elmaradt; közbeszólt az első világháború, és Vajdának be kellett vonulnia katonának.

Leveleik mindvégig szenvedélyesek, érzelmesek voltak, csakhogy ez Gizinek otthon kevésnek bizonyult, viszonyba keveredett Hatvany Lajossal. A háború végén Vajda hazatért, ám a nő nem tudott választani a két férfi között, mindkettőjüket halálosan szerette. Végül 1920-ban mégis összeházasodtak, 7 év múlva pedig el is váltak Vajda Ödönnel. Az alábbi levél a háborús katonának íródott, a félrelépő Gizi féltékenységével.

bajor gizi és vajda ödön

Bajor Gizi – Vajda Ödönnek

(1917)

Ducikám, édes Ducikám,

a Te menyasszonyod máma 14 oldalas levelet olvasott Tőled. Egy 10 oldalast július 11-értől és egy 4 oldalast július 13-áról. Mindez nagyon szép, és 12-én miért nem írtál nekem? Talán azért adtál nekem olyan nagy szabadságot a levélírás terén, mert Te nem akarsz nekem mindennap írni. És a nem egészen 4 oldalas levél nagyon hebehurgyán volt írva, és nagyon siettél vacsorázni!!!

"
Azért, mert Te megengedted nekem, hogyha lehet, ne írjak Neked mindennap, ezzel én még nem adtam engedélyt, hogy Te egy napot is kihagyj

Egyáltalán Duci, most ebben a percben ülj le és írd meg nekem ezt az esküt: „Édes kis virágom. Dögölj meg, soha ne légy boldog, ne gyere haza egészségesen, ha én Téged akár szóval, tettel vagy gondolattal megcsaltalak, és ha nem igaz az, hogy én állandóan csak 60 és 100 év körüli nőkkel és hajadonokkal beszélek.” Ha pedig a lelkiismereted nem tiszta, akkor a többit én már tudom. Mert látod Duci, milyen undok vagy. Majd éppen Dicsőszentmártonon nem lesznek lányok, pont mert Te ott vagy. És erről hallgatni akarsz, mert csalsz, mert olyan vagy, mint a többi férfi és én most úgy el vagyok keseredve. Jaj, pedig de szeretnélek szeretni.

[…]

Már alig tudom tartani a ceruzát, oly fáradt a kezem. Nagyon szeretnék Nálad lenni. Szorosan a karodban. Az oly édes volt, hogy azt írtad, hogy ide-oda mászkáltál a szobámban. Te mért nem rajzolsz le mindent? Ducikám, minden kérdésemre pontosan felelj. Az eskümet hajszálig utánam írd, mert ez le van nálam írva külön. Egy betűt se hagyj ki. Ducikám, szeretnék nagyon most egy csókot, hogy nyugodtabban aludhassak, jaj nagyon szeretlek!!!!!!!!”

Ha tetszett az összeállítás, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Kiderült, miért lehettek ilyen kegyetlenek a hunok
A szakértőket a tölgyfák és a csontvázak vizsgálata is segítette a rejtély megoldásában.

Link másolása

Attila hun királyt gyakran emlegetik a történelem legveszedelmesebb hadvezérei között. Kr. u. 434-ben bekövetkezett hatalomra lépését követően a hunok ugyanis egyre jelentősebb fosztogatásokat végeztek a Római Birodalom keleti szárnyán, és nagyrészt nekik tulajdonítják Róma bukásának felgyorsítását is.

Egy új kutatás szerint azonban a támadásokat nem csupán a terület-, és pénzszerzés motiválta, hanem a változó klíma is – írja IFLScience alapján a 24.hu.

Dr. Susanne Hakenbeck szerint a források alapján az látszik, hogy kezdetben a római és a hun diplomácia jól működött, több kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek. De a kapcsolat a 440-es évekre megromlott, és végül támadásohoz vezetett.

Ám a gondokat más is tetézhette. A tanulány szerzői úgy vélik, hogy

az időjárás is befolyásolta a kapcsolatokat. A tölgyfák évgyűrűit vizsgálva derült ki, hogy igen száraz időszak köszöntött be a közép-európai térségbe. Ekkor voltak a legpusztítóbb hun portyák

(a 447-es, 451-es és 452-es támadások).

Ezért a kutatók úgy vélik, hogy az erőszakos támadások oka a szélsőséges időjárás lehetett. A csontvázak vizsgálatából is az derült ki, hogy megváltozott az étkezési szokásuk. Ezért azt feltételezik, hogy a csoport egyes portyázásait az élelem és az állatállomány biztosítása érdekében indították. De ezek bizonyítása még hátra van.

A portál megjegyzi, hogy Attila a portyázások után jelentős földterületeket is követelt a rómaiaktól a Duna mellett. A szakértők szerint azért, hogy ezzel is növelje a földterületet, ahol élelmiszert termelhetnek.

A szárazság hatott a társadalomra is, mert a pásztorok ezt követően hagyták el a nyájakat és csatlakoztak a harcosokhoz.

Nyitókép: A hunok megszállják Rómát, a Nyugatrómai Birodalom fővárosát – Ulpiano Checa festményén


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
Mi a különbség a Bálint nap és Valentin nap között?
A Valentin nap ősénél a papok még szíjakkal ostorozták a nőket. Mára már sokat változott a szerelemesek napja, de mit is ünneplünk február 14-én?

Link másolása

Február 14.

A szerelem ünnepe, amit sokan úgy tartotok számon, mint Valentin napot, holott a mi naptárunk szerint ez valójában Szent Bálint napja. Mit ünnepeljünk tehát, Bálint vagy Valentin napot? Utánajártunk, mi a különbség a két elnevezés között. Megtudhatjátok, honnan erednek ezek az ünnepek, illetve milyen legendák és babonák kapcsolódnak hozzájuk.A Bálint nap és a Valentin nap ugyanaz az ünnep

Bálint vagy Valentin?

Először is eláruljuk, hogy abszolút felesleges azon vitatkozni, melyiket ünnepeljük, hiszen a két ünnep ugyanaz: Bálint ugyanis a Valentin név magyar megfelelője.

Csupán arról van szó, hogy nyugati hatásra a Valentin nap elnevezés vált divatosabbá. Az ünnepek azonban ugyanazon szent nevéhez kötődnek, és ugyanarra az ókori ünnepre vezethetők vissza.

Az ünnep eredete

Az ókori Rómában a február 14. körüli napokban tartották Lupercalia (vagy Februa) elnevezésű vallási ünnepet. A tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból álló ünnep célja az volt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. Ennek érdekében

a papok szíjakkal ostorozták a fiatalokat (főleg a nőket), hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.

A szerelem ünnepét ábrázoló Ókori festmény

A Lupercalia ünnepet ábrázoló festmény

Voltak azonban kellemesebb részei is a termékenység ünnepének. A fiatal leányok Júnó, a házasság istennőnek templomába mentek, hogy szerelmi jóslatot kapjanak jövendőbelijük kiválasztásához. A férjek virágot ajándékoztak a feleségeknek. Az egyszerű nép ifjú férfiai pedig tombolát húztak a még hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egy ideig egymással jártak, és előfordult, hogy valóban egymásba szerettek.Február 14. a szerelmesek ünnepe

Szent Valentin legendái

A szerelem ünnepének mai elnevezése egy római pap, Szent Valentin (magyarul Szent Bálint) nevéhez fűződik. Szent Valentin állítólag Időszámításunk szerint 269. vagy 270. február 14.-én halt mártírhalált, pont azon a napon, amikor a pogány szerelmi sorsjátékokat is tartották.

Az egyik legenda szerint Szent Valentinnak azért kellett meghalnia, mert a vallásüldözés idején nem adta fel a kereszténységet. A börtönben töltött idő alatt pedig üzenetet küldött barátainak, hogy szereti őket, és ne felejtsék el őt.

A történet egy másik változata alapján, Szent Valentint Claudius császár börtönöztette be. A császár megtiltotta, hogy a fiatal férfiak házasodjanak, úgy gondolta ugyanis, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak. A császári tiltás ellenére azonban Valentin keresztény szokás szerint összeadta a fiatalokat.

A legenda egy kiegészítése szerint Szent Valentin rabsága alatt összebarátkozott a börtönőr vak lányával, akinek csodás módon visszaadta látását. Kivégzése napján, február 14-én búcsúlevelet hagyott a lánynak, amelyet így írt alá:

"A te Valentinodtól"

Ez a Valentin napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.

Bár a mártírhalált halt papot hivatalosan nem avatták szentté, a pápa 496-ban elrendelte, hogy az addigi pogány Luperkalia ünnep helyett február 14-én Szent Valentinre emlékezzenek. Azóta ez az ünnep fokozatosan a szerelmes üzenetek napjává vált, és Szent Valentin lett a szerelmesek védőszentje.

Szent Valentin ábrázolása egy középkori kéziratban

Terni Szent Bálint és tanítványai egy 14. századi kéziratban

Bálint napi babonák

Magyarországon számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik Bálint naphoz. Ezen szokások nagy része fiatal lányoknak adott segítséget ahhoz, hogy megtalálják, meghódítsák vagy megtartsák szerelmüket.

  • A babona szerint Bálint nap reggelén egy szerelmes csók szerencsét hoz.
  • A hiedelem szerint, ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket.
  • A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az a célja, hogy a lányok álmukban megtudják, ki lesz a jövendőbeli párjuk.
  • Az eljövendő gyermekáldást is ezen a napon lehet megtudni. Egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható, hogy hány gyermeke lesz a fiatal feleségnek.
  • Bálint-napon a madarak is nagy szerephez jutnak a hagyomány szerint. A hiedelem úgy tartja, hogy ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni de boldog lesz. Ha azonban egy tengelice repül át felette, akkor gazdag férfi felesége lesz.

Bálint napi szerelmi ajándék, Kalotaszegi vetélő

Kalotaszegi vetélő 1883-ból, amely szerelmi ajándéknak készült Bálint napra. A fából készült vetélő vésetének szövege: „1883-Ba Február 14 Kén”

Ezeket a hagyományokat és babonákat ma már nem sokan tartjátok. Helyüket a rendszerváltás óta fokozatosan átvette az úgynevezett “kereskedelmi Valentin nap”. A szerelem ünnepe azóta leginkább a drága virágárusok és szívecskés lufibódék előtt kanyargó sorokról szól.

Forrás: Wikipédia, Suliháló, Csaladivilag.hu

Képek: Wikipédia, Pixabay, PhotoMIX-Company, Karosieben, Safaa1974

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
„Adjatok nekem öt évet, és nem fogtok Németországra ráismerni” – 90 éve jutott hatalomra Adolf Hitler
A háborús trauma, a gyenge demokrácia és a gazdasági válság is a kezére játszott.

Link másolása

1933. január 30. tragikus nap Európa és az egész világ történetében. Ekkor kapta meg Németországban kancellári kinevezését Adolf Hitler, a nemzetiszocialista (náci) párt vezére.

A két világháború közti európai diktatúrák létrejöttét többnyire puccs előzte meg. Így volt ez Olaszországban 1922-ben Benito Mussolini Marcia su Romája után, 1923-ban Spanyolországban Miguel Primo de Rivera, vagy Lengyelországban 1925-ben Josef Pilsudski tábornok esetében, de ide sorolhatjuk Horthy Miklós 1919-es hatalomátvételét is.

A legsúlyosabb következményei azonban annak az Adolf Hitlernek voltak, aki egy megroggyant demokratikus rendszerben megtartott választások után tudta kikényszeríteni korlátlan hatalmát.

Ma már politikai fogalomként ismerjük a „weimarosodást”, amely a szélsőségek erősödését jelenti egy gyenge demokráciában. A Weimari Köztársaság, amely az I. világháború után a Német Császárság romjain jött létre, éppen ilyen volt. Kormányai, pártjai, intézményrendszerei nem voltak képesek kezelni a háború okozta sokkot, a tartós gazdasági válságot, amit a vesztesekre kirótt jóvátételek is súlyosbították, a nemzeti önbecsülésen esett sérelmeket. Egész történetét átszőtték az erőszakos cselekmények, 1922-ben egy szélsőjobboldali szervezet megölte Walther Rathenau külügyminisztert, aki Szovjet-Oroszországgal kötött egyezményt a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok helyreállításáról. Még ugyanabban az évben két kisebb puccskísérletet is felszámoltak, amelyben volt császári tisztek is részt vettek.

Már 1919-ben termékeny táptalajra talált Paul von Hindenburg marsall, a későbbi államfő nyomán a „hátbadöfés-elmélet”, mely szerint Németország háborús vereségét nem az antant hatalmak fölénye, hanem a baloldali erők, és nem utolsósorban a zsidók aknamunkája okozta.

A revansista hangulat is segítette a kiváló szónoki képességekkel rendelkező névtelen frontharcos Hitler felemelkedését, aki hamar megtalálta a zsigeri gyűlöletbeszéd hallgatóságát. Már 1920-ban megalakította a Nemzeti-szocialista Német Munkáspártot (NSDAP) és rövid idő alatt maga köré gyűjtötte azokat, akiknek segítségével kidolgozhatta ideológiáját, (Rudolf Hess, Alfred Rosenberg, Joseph Goebbels) valamint azokat, akik megszervezték a párt fegyveres egységeit (Ernst Röhm lett az SA vezetője).

A hatalom megszállottja lett, Mussolini római bevonulása lebegett előtte. Bár a levitézlett tisztikar néhány tagjával, köztük Erich Luddendorffal 1923. november 8-án elindított dilettáns „müncheni sörpuccsot” még leverték, a kilenc hónapra bebörtönzött Hitler ebből is megerősödve került ki. Fogsága idején megszületett a nácizmus kézikönyve, a Mein Kampf (Harcom), amelyben meghirdette a vezérelvű államot, a fajok közötti harcot, az „élettér-elméletet”.

Emellett a tömegek manipulációjának módszerét olyan tűpontosan határozta meg, hogy követőit még a digitális korszakban is tetten érhetjük: a propaganda a legalacsonyabb szellemi színvonalúakhoz igazodjon, kevés pontra korlátozódjon, és a nép figyelme mindig egyetlen ellenségre összpontosuljon.

Pártja megerősödéséhez pedig Hitlernek sikerült megtalálni azokat a német nagyvállalkozókat, köztük a bánya- és acéliparmágnás Fritz Thyssent, vagy a fegyvergyáros Krupp-családot, akik benne látták Németország felemelkedését, a kapitalizmus védelmezőjét a kommunizmus terjeszkedésével szemben. De számos mai német és nem utolsósorban amerikai világcég múltjában is ott van a nácizmussal való lepaktálás sötét foltja az SS-egyenruhákat tervező Hugo Bosstól a Fordig.

Mindezek ellenére a náci párt az 1928-as választásokon még csak 810 ezer szavazatot kapott, 12 képviselőt küldhetett a parlamentbe. Két évvel később azonban, amikor már Németországot is elérte a 3 millió német munkanélkülit hozó világválság, amelynek rémével Hitler már évekkel korábban fenyegetőzött, egyre többen tekintették őt „látnoknak”. Ekkor Alfred Hugenberg sajtómágnással összefogva, szinte korlátlan anyagi és médiaháttérrel, az időközben 100 ezer fősre nőtt SA-rohamosztagok utcai, megfélemlítő akciói hatására már 6,4 millióan szavaztak a NSDAP-ra, amely 107 mandátumával a Reichstag második legnagyobb pártja lett.

És nem volt megállás. Bár az 1932-es államfő-választáson még alulmaradt Hindenburg marsallal szemben, aki kezdetben mélységesen megvetette őt. A köztársasági elnök a közrend helyreállítása érdekében betiltotta az SA-t és a Hitler személyes testőrségeként indult SS-t – ezt gyakorlatilag semmibe vették - de az egyre súlyosbodó helyzet miatt állandósuló kormányválság oda vezetett, hogy abban az évben kétszer is parlamenti választásokat tartottak. 1932 novemberében, miközben Németország a polgárháború szélére sodródott, Hindenburg bizalmasa, a volt katonatiszt Franz von Papen kapott kancellári megbízást, az egyre agresszívebbé váló Hitler azonban úgy érezte: ha megelégszik az alkancellársággal, az politikai karrierjének végét jelentené.

Papen ekkor azt javasolta a marsallnak, hogy nevezze ki kormányfőnek Hitlert, ő majd alkancellárként „féken tartja”. Alighanem ez volt a 20. század legszörnyűbb politikai tévedése.

Az 1933. január 30-i hatalomátvétel után Hitler nem vesztegette az idejét. Már másnap kijelentette, hogy semmisnek tekintendő az I. világháborút lezáró versailles-i békerendszert, vissza kell állítani az általános hadkötelezettséget, és modern hadsereget kell létrehozni, hogy új „életteret” hódítsanak meg Keleten. Új választásokat tervezett március 5-re, de közben február 27-én felgyújtották a Reichstagot.

Ennek körülményei máig tisztázatlanok, a terrorcselekmény (vagy náci provokáció) nyomán másnap szükségállapotot hirdettek ki, felfüggesztették a polgári szabadságjogokat, hajsza indult a kommunisták és a szociáldemokraták ellen. Az ilyen körülmények között tartott „választásokon” a náci párt csupán 43,9%-ot kapott, de ezt „forradalmi győzelemként” hirdették. Öt nappal a választások után feloszlatták a tartományi parlamenteket és kormányokat, és helyükre birodalmi biztosokat neveztek ki.

A Reichstag első ülésén pedig Hitler keresztülvitte a „felhatalmazási törvényt”, amely bevezette a rendeleti kormányzást. Ez négy évre szólt, szabad kezet adott a kormánynak az alkotmánymódosításra, nemzetközi szerződések megkötésére és felmondására, de lejárta után meghosszabbították.

Hitler egyeduralma jogilag akkor vált teljessé, amikor 1934. augusztusában, Hindenburg halála után törvényben rögzítették „vezéri és nemzeti kancellári” címét, és az ő személyére kellett a hadsereg minden tagjának és valamennyi állami alkalmazottnak felesküdnie. De már 1933-ban megkezdődött a leszámolás valamennyi „ellenséggel”: a baloldaliakkal, a szakszervezetekkel, és mindenkivel, aki nem értett egyet Hitlerrel. Márciusban megnyílt Dachauban az első kényszermunka-tábor.

Dühöngött  a zsidók elleni kampány, amely előbb az 1935-ös nürnbergi faji törvényekhez, majd három évvel később a „kristályéjszakához”, végül a „végső megoldáshoz”, a haláltáborokhoz, a gázkamrákhoz vezetett. És megkezdődött a mindent felülíró háborús készülődés

.

„Adjatok nekem öt évet és nem fogtok Németországra ráismerni” – ez a kancellári beiktatásakor tett hitleri kijelentés akkor járta be a világot, amikor az angolszász szövetségesek egy táblát helyeztek el ezzel a szöveggel és fotóztak le 1945 februárjában Aachen felszabadításakor a rommá lőtt városban…

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
Az 1848–as szabadságharc hadvezére előzőleg kókuszzsírsavval és keramittal kísérletezett
Görgey Artúrt hadvezérként ismerjük, pedig kémikusként legalább annyira legendás volt. Minden vágya az volt, hogy tanár lehessen, de közbeszólt a történelem.

Link másolása

Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.” – nyilatkozta Mikszáth Kálmánnak Görgey Artúr. Az a Görgey Artúr, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején többször volt a sereg fővezére, illetve ’49-ben néhány napig még Magyarország teljhatalmú vezére is, a történelemórákon pedig elismert honvédtábornokként és hadügyminiszterként emlegették a tankönyvek.

Nos, az lehet, hogy katonai zsenialitás nem volt benne, de kémiai biztosan akadt. Ugyanis a csaták előtt ’48-ban egy szakmai folyóiratban 23 oldalon keresztül ismertette a kókuszzsír zsírsavösszetételével foglalkozó korábbi kutatásainak eredményeit (ez az iromány ITT teljes terjedelmében elolvasható).

Kutatómunkáját komoly siker koronázta: ő mutatta ki a világon elsőként a kókuszzsírban a laurinsavat és a kaprinsavat. Mivel előtte más magyar kémikus zsiradékvizsgálatokkal nem foglalkozott, ő tekinthető az első magyar lipidkémikusnak.

Most a kedves olvasó fejében biztos az van, hogy jó-jó, de miért pont a kókuszzsírsav érdekelte? A válasz a kor sajátosságában rejlik: akkoriban ez volt a sláger, mert nagyon gyorsan fejlődő tudományágnak számított, ezért a kémikusok szinte egytől-egyig a zsírszerű anyagokat vizsgálták.

Mindig a kémia rajongója és mestere volt

Görgey már gyerekként is szenvedélyesen érdeklődött a tudomány iránt, a katonai pálya csupán szülői nyomásra került képbe. Édesapja halála után azonban rögtön elhagyta a katonaságot és 1844-ben beiratkozott a prágai egyetemre, ahol kémiát tanult – ennek befejezése volt a fenti szakdolgozat. Tehetségére már akkor felfigyeltek, és a lembergi egyetem kémiai segédtanárává nevezték ki.

Az 1848. évi új királyi törvények miatt azonban Görgey hazautazott, mert azt remélte, hogy a pesti egyetemen is felveszik tanárnak. A történelmi események hatására azonban hamarosan a honvédseregben találta magát, félbehagyva tudományos pályafutását. Azonban ott is a szenvedélyének hódolt, és vegyészi feladattal indított: századosi kinevezése után a kormány Bécsbe és Prágába küldte lőszer-gyutacsokat szerezni. Amint hazaért, javasolta a magyar gyutacsgyár létrehozását. Megemlékezéseiben kiemelte, hogy „katonai sikereimnek legnagyobb részét kémiai tanulmányaimnak köszönöm. E körben tanultam azt meg, hogy puszta okoskodásaiban, sőt megfigyeléseiben is mily sokféleképpen csalódhat az ember a valóság felől, de egyúttal megtanultam, miféle módon lehet csalódásait sikeresen ellenőrizni, és így a valóságfölismeréséhez biztosan eljutni”.

Volt még egy jelentős vegyészmérnöki mérföldkő Görgey Artúr életében: korábban, az 1870-es években eredményes kísérleteket folytatott a keramit – azaz a nagy nyomással sajtolt, jellegzetesen sárga sav- és fagyálló cseréplapok – előállítására.

A keramit hivatalosan a Magyar Kerámiagyár Rt. saját fejlesztésű útburkoló anyaga, és a végső munkálatokat a szintén magyar Otto Rost irányította a kőbányai téglagyárban. Görgey a kifejlesztést megelőző kísérletekben vett részt.

Kitüntetések helyett csak tanári állásra vágyott

Buda felszabadítása után a kitüntetésekkel érkező küldöttségnek csak annyit mondott, hogy ő „megelégszik azzal, ha a háború után a pesti egyetemen a vegytan tanára lehet”. Pedig megkapta a Magyar Katonai Érdemrend I. osztályát is (ezt rajta kívül csak Bemnek adták meg), de sem ezt, sem az altábornagyi rangot nem fogadta el.

Később, a jogtalan száműzetése alatt a városi gázműveknél próbált elhelyezkedni, majd molibdén-előállító üzemet tervezett. Hazatérte után, 1867-ben ismét vegyész-tanári kinevezésben reménykedett.

Hányattatott sorsa és karrierútja ellenére a kémikus szakma mindvégig ismerte és elismerte őt: a 90. születésnapján küldöttség tolmácsolta részére a hazai vegyészek jókívánságait.

Végül Görgey gyönyörű kort élt meg: 98 éves korában halt meg Budapesten, 1916. május 21-én – a sors utolsó fintoraként pont azon a napon, amikor a tavaszi hadjáratban bevette Buda várát.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET: