MÚLT
A Rovatból

A 3+1 legszebb magyar szerelmes levél

Ezek az írások is bizonyítják, a híres színésznőket és írókat is elérte a reménytelen vagy épp beteljesült szerelem.
Karácsony Szilvia - szmo.hu
2014. október 19.



Írók, költők, színésznők. Egy biztosan közös bennük: mindannyian voltak szerelmesek, mindannyian éreztek ellenállhatatlan vágyódást másik felük iránt. A XIX.-XX. században rengeteg szebbnél szebb szerelmes levél született, mi most ezekből szemezgettük ki a szerintünk három +1 legszebbet.

1. Karinthy Frigyes – "Gordon Ibi"

A fiatal máramarosszigeti asszony – Róth Izsákné Felmesser Ibolya - férjétől elszökve Budapestre utazott, hogy az irodalomnak élhessen. Imádta Karinthy műveit, de ő maga is írt verseket Gordon Ibi néven. Ibolya fehér bőrű, szőke, látszólag ellentéte a sötét hajú, kreol bőrű Böhm Arankának, Karinthy Frigyes feleségének. Később kiderült, hogy belsőre több a hasonlóság a két asszonyban, mint azt első látásra hitték. Karinthy és Ibolya lelkesedtek egymás művészetéért, talán ezért is lehetett, hogy a tréfálkozó Frigyes menyasszonyaként mutatta be a fiatal nőt Karinthynénak.

Aranka eleinte nem aggódott Ibi és Frigyes barátsága miatt, sőt kedvesen fogadta a nőt. Nem gondolta vetélytársának, így féltékeny sem volt rá. Barátnőivel egymás közt (és később a Hadikban) Petőfi Saroltának csúfolták Ibolyát, ám Karinthy eközben szép lassan beleszeretett Ibibe. A viszony később kiderült, Aranka nyilvánosan óriási botrányt rendezett, Karinthy és Ibolya ezért Bécsbe menekültek. Innen maradt fenn Karinthy egyik leghíresebb Ibihez írt levele, amit alább olvashattok.

karinthyfrigyes

Karinthy Frigyes – G…I…-nek

(1929)

„Sietek, pár percem van. De nem azért, ahogy gondolod, - csend és figyelem van, mosoly az ajkakon, nem volt egy hangos szó. Pár nap múlva a családom lemegy a Balaton mellé, én Pesten maradok.

Valami úgy dagad bennem, úgy ugrál a mellemben, én nem tudom, hogy beszéljek, úgy szégyellem magam, - én eddig író voltam – ha írtam, levelet is, mindig komponáltam, vigyáztam, most mintha a Te kezed vezetné a tollam – olyan furcsa ez, nézd a stílusod! nem érzed? talán még az írásom is hasonlít a Tiédhez.

"
Rettenetesen szeretlek, mit szólsz hozzá? Mint a mennydörgős mennykő, úgy vágott főbe az a furcsa lehetetlen feltevés, hogy talán… talán… Te is

– Rémes. Hm? Mi?

Hogy mi lesz?

"
Az elejét látom. Csak a közepét nem látom, a végét is látom. Iskolában fogják tanítani a mi dolgunkat fiam, az a gyanúm. Érettségi tétel leszünk.

„Kérem Schwarz beszéljen valamit Karinthy és G… legendás ügyéről. Hát kérem. Talán a bécsi levelekből valamit.”

Hopp – vigyázni kell. Te drága.

Mitől görbül le a szád? Hű vagyok

K”

2. Katona József – (Déryné) Széppataki Róza

A Pesti Magyar Játékszíni Társaságban a fiatal Katona József színészként, leginkább pedig műfordítóként tevékenykedett. Az akkor még csak 20 éves színésznő, Széppataki Róza (szintén a társulat tagja) 1813-ban különös levelet kapott munkatársától. Katona nem írta alá az említett levelet, csupán K.J.- t írt a levél végére.

Róza ebből nem tudta ki lehet az, hiszen ketten is ezt a monogramot viselték a társulatban. Józsefre egyáltalán nem gondolt, hiszen a férfi mindig különösen komor volt vele, soha két szót nem váltottak egymással. Róza nem tudott mit kezdeni a szokatlan levéllel, semmit sem reagált rá. Évekkel később derült csak ki, hogy Katona írta a levelet, Déryné azonban akkor már férjnél volt. Katona József sosem nősült meg, életéből több szerelemről sem tudunk.

Katona József – Széppataki Róza

(1813)

„Holnap jókor reggel haza kell utaznom.

Én magát véghetetlen szeretettel szeretem s lelkemben hordom képét, miólta legelőször színpadon megláttam játszani.

Ezen szende képet fogom titkon keblemre zárva hordani véglehelletemig. Ha meghallgat s hajlandó hozzám: - egy darabka rózsaszín szalagot; ha meg nem hallgat – egy darabka fekete szalagot zárjon a felelethez. E két szín fogja életem irányát kormányozni.

Ha rózsaszín lesz a jel: fél év múlva visszatérek Pestre, s akkor bővebben fogok nyilatkozni. Ha fekete lesz: akkor szívem örökre gyászolni fog.

K.J.”

3. Tóth Árpád - Lichtmann Anna

Kettőjük szerelmében nem volt igazán nagy csavar, ám különlegességek akadtak. Tóth Árpád mindent megtett azért, hogy feleségül tudja venni Annát. Mivel tanítói fizetéséből nem engedhetett meg magának egy esküvőt, Hatvany Lajostól, a Nyugat mecénásától kért anyagi támogatást. A költő ennyit mindenképp szeretett volna megadni kedvesének, hiszen mindketten jól tudták, hogy Árpád tüdőbaja miatt halálos beteg, élete a szanatóriumi kezelésekkel is csak meghosszabbítható.

A költő halála után Lichtmann Anna nem kívánt részt venni a Nyugat által szervezett találkozókon többé. Házasságukból egy lányuk született, Tóth Eszter, aki később apja után maga is költő lett. Szerelmük örökké tartó, boldog, kiegyensúlyozott és példaértékű mind a mai napig.

5

Tóth Árpád – feleségének, Lichtmann Annának

(1925)

„Drága kis Szívem, nevetnem kellett naivságodon, hogy kérdezheted, kell-e itt november végén hócipő? Hát hogyne kéne? Itt már a múlt hónapban is volt hó, és ha el is olvad, és átmenetileg szép, nyárinak beillő napok is akadnak, rövidesen, pár pillanat alatt, havas locspoccsá válik az egész világ. Hát csak hozzál hócipőt is: pláne arra gondolva, hogy esténként átmegyünk Vágékhoz, amely expedíció a legszebb napok után is akárhányszor csak hócipővel eszközölhető. És ne sokat halogasd a jövetelt, hanem mostmár gyere, nagyon kellenél mélyen tisztelt férjednek. Anyagi oldala a dolognak még mindig nem tudom hogyan fog kidomborodni, alkalmasint fizetni kell majd a panziót, de aligha lesz sok, majd még pontosan kipuhatolom.

Eszterke rajzát, az ablakon kinézőst, direkt zseniálisnak tartom; nem is képzelitek, milyen nagy teljesítmény egy ötéves agyvelőtől, hogy ilyen komplikált kompozíciót ilyen magától értetődő természetességgel megold, s ilyen bámulatos részletességgel végigvisz. Az a mozzanat, hogy a lerajzolt gyerek háttal áll a szemlélő felé, és csak a haja van megrajzolva, minden orr, szem, száj stb. ráerőszakolása nélkül, a megfigyelés teteje egy ilyen kis taknyostól. Mindezt lelkesen elmagyaráztam Vágéknak is, akik persze befelé röhögtek, és apai elfogultságot láttak áradozásomban, de azért mégiscsak nekem volt igazam, ez a kis rajz zseniális. Na!

Nagyon megtisztelsz, hogy a technika vívmányaival is élni szeretnél. csakhogy szóba állhass velem. A dolog úgy áll, hogy ide igenis lehet Pestről telefonon beszélni, csak mindkét félre nagyon komplikált, mert órák hosszat kell várni a kapcsolásra.

Pontosan meghatározott napok és időben kellene eszközölni. […] Különben is bőgésekkel jár női részről az ilyesmi, nem éri meg a pénzt. Hát csak elégedj meg a gyalogos levélváltással, elég szép találmány az is, a technika egyéb vívmányai közül pedig igyekezz minél előbb a gyorsvonatot igénybe venni, amely effektíve meg tudja szüntetni a Pádi-Annus távolságot, ez itt a legsürgősebb és leghelyesebb megoldás.

[…] Még egyszer kérlek, ne halaszd sokáig az indulást, én már azt hittem, hogy ennek a hétnek a végére várhatlak. Nem kell túlságosan kiöltözködnöd, nincs még itt szezon, csak esténként bújnak rendesebb ruhákba a hölgyek a vacsorához.

Mindnyájatokat sokszor csókollak, legyetek jók és szeressétek azt, aki titeket olyan nagyon szeret,

hű Apsitokat”

+1. Bajor Gizi – Vajda Ödön

Igaz, nem író vagy költő, de a valaha élt egyik legnagyobb magyar tragika. Bajor Gizi, apai ágról német, anyai ágról olasz származású, eredetileg Beyer Gizella lett az egyik legnagyobb magyar színésznő. Ambrus Zoltán író már színiakadémiás korában beleszeretett Gizellába, ám a fiatal lány nem viszonozta érzelmeit. Zoltán a Nemzeti Színház igazgatója lett, így sokat tett azért, hogy Gizi elindulhasson a színészi pályán. Ekkor bukkant fel a fiatal, sármos Vajda Ödön, ügyvéd. A fiatalok azonnal egymásba szerettek, el is jegyezték egymást. Ám az esküvő elmaradt; közbeszólt az első világháború, és Vajdának be kellett vonulnia katonának.

Leveleik mindvégig szenvedélyesek, érzelmesek voltak, csakhogy ez Gizinek otthon kevésnek bizonyult, viszonyba keveredett Hatvany Lajossal. A háború végén Vajda hazatért, ám a nő nem tudott választani a két férfi között, mindkettőjüket halálosan szerette. Végül 1920-ban mégis összeházasodtak, 7 év múlva pedig el is váltak Vajda Ödönnel. Az alábbi levél a háborús katonának íródott, a félrelépő Gizi féltékenységével.

bajor gizi és vajda ödön

Bajor Gizi – Vajda Ödönnek

(1917)

Ducikám, édes Ducikám,

a Te menyasszonyod máma 14 oldalas levelet olvasott Tőled. Egy 10 oldalast július 11-értől és egy 4 oldalast július 13-áról. Mindez nagyon szép, és 12-én miért nem írtál nekem? Talán azért adtál nekem olyan nagy szabadságot a levélírás terén, mert Te nem akarsz nekem mindennap írni. És a nem egészen 4 oldalas levél nagyon hebehurgyán volt írva, és nagyon siettél vacsorázni!!!

"
Azért, mert Te megengedted nekem, hogyha lehet, ne írjak Neked mindennap, ezzel én még nem adtam engedélyt, hogy Te egy napot is kihagyj

Egyáltalán Duci, most ebben a percben ülj le és írd meg nekem ezt az esküt: „Édes kis virágom. Dögölj meg, soha ne légy boldog, ne gyere haza egészségesen, ha én Téged akár szóval, tettel vagy gondolattal megcsaltalak, és ha nem igaz az, hogy én állandóan csak 60 és 100 év körüli nőkkel és hajadonokkal beszélek.” Ha pedig a lelkiismereted nem tiszta, akkor a többit én már tudom. Mert látod Duci, milyen undok vagy. Majd éppen Dicsőszentmártonon nem lesznek lányok, pont mert Te ott vagy. És erről hallgatni akarsz, mert csalsz, mert olyan vagy, mint a többi férfi és én most úgy el vagyok keseredve. Jaj, pedig de szeretnélek szeretni.

[…]

Már alig tudom tartani a ceruzát, oly fáradt a kezem. Nagyon szeretnék Nálad lenni. Szorosan a karodban. Az oly édes volt, hogy azt írtad, hogy ide-oda mászkáltál a szobámban. Te mért nem rajzolsz le mindent? Ducikám, minden kérdésemre pontosan felelj. Az eskümet hajszálig utánam írd, mert ez le van nálam írva külön. Egy betűt se hagyj ki. Ducikám, szeretnék nagyon most egy csókot, hogy nyugodtabban aludhassak, jaj nagyon szeretlek!!!!!!!!”

Ha tetszett az összeállítás, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
1800 éves ábrázolás került elő Jézusról, amin teljesen máshogy nézett ki, mint eddig tudtuk
Egy oxigéntől elzárt föld alatti sírkamrának köszönhetően maradt fenn szinte tökéletes állapotban a 3. századi falfestmény. A felfedezés egy régészeti leletsorozat része, amely alapjaiban rengeti meg a vallás korai terjedéséről alkotott elképzeléseket.


Egy 3. századi, oxigéntől elzárt sírkamra falán találták meg a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt korai Jézus-ábrázolást, ami egy sor más, az elmúlt években előkerült lelettel együtt teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység korai történetét. Az izniki (ókori Nikaia) föld alatti családi sírban felfedezett, Jó Pásztorként ábrázolt Krisztus-freskó pigmentjei szinte tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat – írta a The Independent.

A felfedezés egy nagyobb régészeti hullám része, amely az elmúlt két évben söpört végig Anatólián. Laodiceában egy ritka, 4. századi domus ecclesiae került elő: egy magánházból kialakított keresztény istentiszteleti hely. A mai İzmirben, az ókori Szmirna agoráján egy római kori bevásárlóközpont falán 2. századi, kódolt keresztény üzenetekre bukkantak: az egyik egy keresztrejtvényszerűen elrendezett „Logosz” — vagyis Ige — felirat, egy másik pedig a „800” számkód, amely a görög betűk számértéke alapján a „hit” és az „Úr” szavakra utal.

A képen egy szakáll nélküli, rövid hajú, előkelő római ruhát viselő fiatal férfi látható, akinek arcvonásai, ruhájának redői és a vállán cipelt kos is élesen kivehető.

Pergamonban a kutatók azonosították azt a 25 ezer fő befogadására is alkalmas amfiteátrumot, ahol a 2. században keresztényeket végezhettek ki, és itt találtak rá a Szent György-kultusz egyik legkorábbi tárgyi bizonyítékára, egy 5. századi zarándokkulacsra is.

Mindeközben Epheszoszban egy teljes, a 614-es évek körüli tűzvészben leégett, de a hamu alatt „Pompeji-szerűen” konzerválódott kora bizánci üzletnegyedet tártak fel, benne többek között egy zarándok-emléktárgyakat árusító bolttal.

A leletek sokasága segít megérteni, miért éppen Anatólia vált a korai kereszténység egyik központjává. A Római Birodalomban az élő császárok isteni tisztelete, a császárkultusz éppen Pergamonban vert gyökeret, ahol már időszámításunk előtt 29-ben templomot emeltek Augustus tiszteletére.

Nem véletlen, hogy a Jelenések könyve ezt a helyet „a Sátán trónjának” nevezi, a császárt pedig a „Fenevadnak”, akinek száma a 666.

A régészet legújabb eredményei, köztük a Sagalassosban talált hatalmas, 4,5 méteres császárszobrok is azt bizonyítják, hogy ez a kultusz rendkívül látványos és erőteljes volt, amellyel szemben a kereszténység egy markáns alternatívát kínált.

Az új felfedezések tudományos vitákat is lángra gyújtottak a kereszténység gyors terjedésének okairól. A legújabb elméletek szerint a – korábban hittnél valószínűleg kisebb léptékű – üldözések és a vértanúság kultusza paradox módon erősítette a közösségeket. Emellett a korai keresztények szociális hálója, a járványok idején nyújtott segítségük, valamint az újszülöttek kitételének és megölésének elutasítása is hozzájárulhatott a sikerükhöz: egyes elméletek szerint ez különösen a lánycsecsemők túlélési esélyeit javította, és hosszabb távon demográfiai előnyt adott a keresztény közösségeknek.

„Anatólia – a mai Törökország – sok tekintetben a korai kereszténység bölcsője volt.”

A korai kereszténység egyik vezető szaktekintélye, Candida Moss, a Birminghami Egyetem professzora szerint a leletek jelentősége vitathatatlan. A szakértő kifejtette, hogy a régió, amelyet Péter és Pál apostolok is bejártak, kulcsfontosságú a vallás korai történetében, és nem szabad elfelejteni, hogy

a birodalom központját is Konstantinápolyba, a mai Isztambulba helyezték át, amikor a kereszténység államvallássá vált.

A feltárások Törökország egész területén folytatódnak, és a kutatók szerint az izniki nekropolisz, a pergamoni amfiteátrum vagy az epheszoszi üzletnegyed további vizsgálata még számos titkot tárhat fel az emberiség történetének egyik legfontosabb korszakáról.

Via Independent


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Évtizedes hallgatás tört meg – Kovács Kati szerint őt és Cserháti Zsuzsát is zaklatták
Kovács Kati szerint a Kádár-korszak zeneiparát nem mindig szakemberek irányították, ami súlyos visszaélésekhez vezetett. Az énekesnő szerint az akkori hatalmasságok zaklatásai őt is elérték, de Cserháti Zsuzsa sorsát pecsételték meg igazán.


Az énekesnő arról beszélt, hogy a Kádár-korszak zeneiparában sem volt ismeretlen a hatalommal való visszaélés - írta a Blikk. Kovács Kati szerint korábban, amikor a visszaélésekről beszélt, „az időközben szentté avatott emberek nagyon megsértődtek”, és tagadták az állításait.

„Akkoriban is voltak munkahelyi zaklatások, amelyeken én könnyedén túlléptem, mert ilyen a természetem. Cserháti Zsuzsa viszont – aki ugyanúgy megszenvedte azt az időszakot – sokáig élete fő tragédiájaként emlegette, hogy mennyi abúzus érte.”

A kemény fellépés és a gyors döntések már a pályája legelején is jellemezték. Első Ki mit tud?-os szereplése után, 17 évesen a zsűri azzal küldte haza, hogy nem is énekel, hanem kiabál.

„Amikor azt mondták, kiabálok, lejöttem a színpadról, és elhatároztam, hogy akkor én ezt itt be is fejezem. Lezártam magamban azt a korszakot” – mondta. A karrierjét végül édesanyja mentette meg, aki a következő tehetségkutatóra újra benevezte. „Ha ezt nem teszi, biztos, hogy nem a zenei pá­lyán kötök ki, mert már volt egy ellenérzésem a zenével kapcsolatban” – tette hozzá.

Ez a határozottság mutatkozott meg akkor is, amikor egy komoly külföldi ajánlatot utasított vissza. Hamburgban a Led Zeppelin előtt lépett fel, és az Ein Tag im September című dala azonnal sláger lett.

„Szinte le sem jöttem a szín­padról, amikor a kezembe nyomtak egy lakáskulcsot, majd közölték: ha akarok, még ma odaköltözhetek.”

A szerződés öt évre szólt volna, ami alatt nem jöhetett volna haza. Bár édesanyja támogatta volna a döntésben – „Gyorsan eltelt volna az az öt év” –, Kovács Kati végül a családja, a barátai és a magyar közönség mellett döntött.

A visszavonuláson ma sem gondolkodik. „Csak egyvalami állíthat meg, az egészségem romlása” – szögezte le az énekesnő, akit harminc éve mindenben támogat informatikus férje, akivel elmondása szerint nagyon hasonló az értékítéletük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Megoldhatták a piramisok legnagyobb rejtélyét: egy új modell megmutatja, hogyan épültek
Vicente Luis Rosell Roig független kutató szerint nem egy, hanem négy rejtett, belső rámpán hordták fel a köveket a Nagy Piramishoz. Az elmélet konkrét javaslatot is tesz arra, hol keressék a fizikai bizonyítékokat a piramis sarkaiban.


Ahhoz, hogy Hufu fáraó 27 éves uralkodása alatt felépüljön a sírhelyéül szolgáló Nagy Piramis, a számítások szerint átlagosan hárompercenként kellett egy-egy, akár 15 tonnás kőtömböt a helyére tenni. A legtöbb eddigi elmélet, mint például egyetlen hatalmas külső vagy belső rámpa használata, elbukik ezen az időkorláton.

Egy friss, a Nature-portfólióhoz tartozó tudományos lapban megjelent tanulmány most egy olyan számítógépes modellel állt elő, amely megmutatja, hogyan oldhatták meg a feladatot.

A titok nyitja négy, a piramis peremébe integrált, spirálisan emelkedő rámpa lehetett, amelyek a fő szerkezet elkészülte után a visszatöltés miatt nem hagytak külső nyomot.

Vicente Luis Rosell Roig független kutató részletes modellje szerint az ókori építők nem egy, hanem négy, a piramis alapjának különböző pontjairól induló, spirális rámpát használtak párhuzamosan. A módszer lényege, hogy a rámpák a piramis szerkezetén belül, annak külső élei mentén haladtak felfelé, így nem kellett hozzájuk külön óriási anyagmennyiséget felhasználni. A fő szerkezet elkészülte után egyszerűen beépítették, feltöltötték őket, eltüntetve a nyomukat.

A szimuláció kimutatta, hogy míg egyetlen rámpával közel fél évszázadba telt volna a munka, a négypályás rendszer már képes volt biztosítani azt a folyamatos anyagáramlást, ami lehetővé tette a 27 éves építési idő tartását.

Az elmélet nemcsak egy légből kapott ötlet, hanem konkrét, ellenőrizhető állításokat is tesz.

A modell szerint a rámpák éles kanyarodása miatt a piramis sarkaiban a kőelemek illesztése vagy a szerkezeti egység eltérő lehet a többi részhez képest.

A tudományos közösség izgalommal fogadta a felvetést, bár a végső szót a jövőbeli terepi kutatások mondhatják ki. Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológusa szerint a modell logikus magyarázatot kínál. „Ez egy nagyon érdekes magyarázat a piramis építésére” – nyilatkozta, de jelezte, hogy a bizonyításhoz fizikai adatokra van szükség.

A kutatónak „további bizonyítékokra lesz szükség – többek között olyan szerkezeti rendellenességek még pontosabb feltérképezésére a sarokpontoknál, ahol a rámpa hirtelen irányt váltott volna.”

A másik kulcskérdésre, a hatalmas kőtömegek helyszínre szállítására szintén nemrég érkezett válasz. Egy 2024-es tanulmány geológiai bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az ókori Egyiptom idején a Nílus egyik mára kiszáradt ága, az úgynevezett Ahrámát-ág egészen a gízai plató lábáig folyt. Ez a vízi útvonal lehetővé tette, hogy a többtonnás kőtömböket hajókkal szállítsák a bányáktól szinte közvetlenül az építkezés helyszínére.

Via BBC Science Focus


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Farkas Bertalan: Az űrrepülés egy kétesélyes küldetés – 46 éve a hősünk volt, ma egy üres épület viseli a nevét
Az első magyar űrhajós küldetése hatalmas kockázatot rejtett, de sikere egy egész ország hősévé tette. Ennek ellenére a tiszteletére épült gyulaházi űrközpont évek óta kihasználatlanul áll, beváltatlan ígéretként.


Ma 46 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor egy egész ország tartotta vissza a lélegzetét. A kazahsztáni Bajkonurból elstartolt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan vadászpilótával, aki ezzel a hetedik nemzet képviselőjeként lépett ki a csillagok közé. A küldetés azonban jóval több volt, mint egy nyolcnapos utazás a Szaljut–6 űrállomásra; egy olyan tudományos és kulturális mérföldkő lett, amelynek hatása évtizedekkel később, egy teljesen új korszak hajnalán is érezhető.

Az első magyar űrhajós maga is tudatában volt a vállalkozás veszélyeinek, ahogy egy későbbi interjúban felidézte.

„Az űrrepülés, amíg földet nem érsz, kétesélyes küldetés, amelyből nem biztos, hogy visszatérsz”

A hetvenes évek végén a szocialista országok közös Interkozmosz programja nyitotta meg az utat a nem szovjet űrhajósok előtt. A magyar repülést egy évvel elhalasztották a Szojuz–33 korábbi dokkolási hibája miatt, ami csak tovább növelte a várakozást. A küldetés gerincét tizenhárom, magyar tudósok és mérnökök által kidolgozott kísérlet adta.

Ezek közül is kiemelkedett a Pille nevű, hordozható sugárdózismérő, amely a maga korában forradalmi újításnak számított, hiszen azonnali visszajelzést adott az űrhajósokat érő kozmikus sugárzásról. A Pille későbbi generációi a Nemzetközi Űrállomáson is bizonyítottak, igazolva a magyar mérnöki tudás időtállóságát. Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubaszov az űrállomáson töltött hét alatt anyagtudományi kísérleteket is végzett, valamint a Balaton műszerrel vizsgálták a szellemi munkavégző képesség változását a súlytalanságban.

Az utazás azonban nem csak a tudományról szólt. Amikor Farkas Bertalan az űrből olvasott esti mesét a magyar gyerekeknek, magával víve a tévémacit, egy egész nemzetet kapcsolt be a kalandba, emberközelivé téve a felfoghatatlan csúcstechnológiát.

„Láttam a Földet alattunk és büszke voltam, hogy az emberiség ezt tudta produkálni, a tudomány, a technika legyőzött mindent” – idézte fel a pillanatot, amely örökre megváltoztatta a perspektíváját.

Közel fél évszázad telt el, mire Magyarország újra embert küldhetett a világűrbe. A HUNOR Program keretében Kapu Tibor gépészmérnök kapta meg a lehetőséget, hogy Farkas Bertalan nyomdokaiba lépjen.

Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson töltött közel háromhetes küldetése során olyan kísérleteket végzett, amelyek részben az 1980-as misszió örökségére épültek. A fedélzetre vitte a Pille egy modern változatát, és a Semmelweis Egyetem bevonásával az emberi szervezet mikrogravitációra adott válaszait is vizsgálták.

Farkas Bertalan évtizedekig várt utódjára, és a HUNOR Program során aktív mentorként segítette a felkészülést. A két generációt képviselő űrhajós kapcsolata szimbolikussá vált.

Farkas személyes tanácsokkal látta el Kapu Tibort, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Arról beszéltem Tibinek, hogy minden egyes másodpercet próbáljon rögzíteni magában”.

Farkas Bertalan örökségének ápolása kettős képet mutat. Míg a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás mutatta be a magyar űrkorszak relikviáit, addig szülőfalujában, Gyulaházán egy róla elnevezett látogatóközpont évek óta üresen áll, mert a megígért berendezések sosem érkeztek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk