Ez az a híres jelenet, melynek forgatásakor, majd a trailer megjelenésekor, és a premier idején is folyton szó volt. Mert noha Tom Cruise-ról korábban is tudtuk, hogy kaszkadőr nélkül csinál meg a forgatásokon élesben durva mutatványokat, de azért egy induló és brutál gyorsan gyorsuló repülőre felkapaszkodni és arról lelógni nem kispálya.

Íme a jelenet:

Tarantino ezzel a filmmel szerette volna önmagának és a szakmának is bebizonyítani, hogy igazi hollywoodi direktor, aki nagyívű akciójeleneteket is meg tud rendezni. A képsort látva ez össze is jött, hiszen később több olyan film rendezését felajánlották neki, amiben ezt a képességét kamatoztathatta volna, de végül mégsem lépett ki a saját univerzumából, hanem maradt szerzői filmes, vagyis "tarantinós". Persze évek óta szó van róla, hogy egy Star Trek-filmet megrendezne, de valószínűbb, hogy ez sosem fog megtörténni.

Itt a híres részlet a Kill Billből:

A Francia kapcsolat volt az első akciófilm, ami Oscar-díjakat kapott (rögtön ötöt is) és Gene Hackman karrierjét is ez rúgta be igazán. Ez a mocskos zsarufilm akkor forradalmi alkotásnak számított dokumentarista őszinteségével. Kis költségvetésből forgatták, így az azóta klasszikussá nemesedett autós üldözős jelenetet is teljesen máshogy készítették el, mint egy mai filmnél, mert pénz hiányában kellett kreatívnak és hitelesnek lenniük. A jelenetben metróval egyszerre, párhuzamosan száguld Gene Hackmen karaktere át New Yorkon. Ezt úgy sikerült a stábnak összeszerveznie, hogy a tömegközlekedési felügyelet igazgatójának kellett 40.000 dollárt és egy csak odaútra szóló  repülőjegyet adniuk Jamaicára, mert az illető tudta, hogy ki fogják rúgni, ha engedélyez egy nappal statisztákkal száguldozó metrókocsit. Így is lett, kirúgták. Az autószáguldás felvételét sem tudták rendesen biztosítani, néhány rendőrnek fizettek, hogy tartsa a forgalmat, de így is belefutottak civil autók a jelenetbe, eggyel össze is ütköztek. Majd a rendező elégedetlenségére a kaszkadőr beültette maga mellé a direktort, és 140-nel végigszáguldottak még egyszer az egész útvonalon - végig életveszélyesen realben felvéve a jelenetet. Végül ez a száguldás került bele az összevágott filmbe.

Íme a Francia kapcsolat zseniális akciójelenete:

A film Cannes-i bemutatója után nagy figyelem irányult a koreai filmekre, az Oldboy pedig azóta is sokak kedvence, igazi klasszikus. Az eredetiségéhez ez a jelenet is nagyban hozzájárul. Az ominózus szcénában O Dae-su vágás nélkül halad végig egy börtön folyosóján, ahol a börtönőröket péppé veri. A jelenetet majdnem hússzor vették fel egymás után, mire ez a végleges változat megszületett.

Íme az ominózus Oldboy-képsor:

Keanu Reeves brilliáns visszatérése a "Gun Fu"-zsánert viszi egészen magas szintre, és akciójeleneteiben gyönyörű fényképezéssel, koreográfiával és kaszkadőrtettekkel igazolja, hogy ezt lehet művészien is csinálni. Stilizált képek, táncszerű mozdulatok, ráadásul bárjelenetben korábban ilyesmit soha nem láttunk. Minden helyszíni eszköz azt szolgálja, hogy drukkoljunk, John elérje a célját - illetve tökéletesen egyben tartja a jelenetet és a ritmusát: az elektronikus zenétől a világításig. Jó példa arra, amikor az erőszak művészi szinten ábrázolódik.

Így lövöldöznek John Wickék:

Íme a modern akciójelenetek hajnala, mely amúgy is filmnyelvi bravúr. Ebben az 1959-es klasszikusban van ez a bizonyosan jelenet, amelynek nincs semmiféle filmtörténeti előzménye, és azonnal ikonikus filmes momentum lett. Innentől feladta a leckét az akciójelenetek késztőinek és nagyon magasra tette a lécet.

Így hajtotta a lovaskocsit Charlton Heston:

James Cameron a Terminator 1984-es első része után 1991-ben kreálta ezt az örök zsáner-műremeket, melyet ő maga írt, rendezett, a producere is ő volt, a főszerepeket pedig Arnold Schwarzenegger és Linda Hamilton, valamint Robert Patrick és Edward Furlong játszotta. A két rész között eltelt hét év alatt Schwarzenegger a mozi egyik legnagyobb akciósztárjává vált, így már, mint ikon jelent meg a filmben. És igazából a játéka is ikonikus, akárcsak a speciális effektusok és az akciójelenetek, melyek ma is modernek. És hiába telt el 30 év, ez az üldözési jelenet maga az akcióremeklés, és ebben a különleges helyszín is szerepet játszik.

Itt a Terminátor motoros üldözése:

A Mátrix egyik legemblematikusabb és leghíresebb jelenete, amit ebben a videóban is látunk, a maga korában akkora újításnak számított a vásznon, hogy minden szakmai lap erről írt. A bullet-time technológiát itt olyan szintre emelték, amit azelőtt nem láttunk: miközben gyönyörűen lelassítják a mozgást, a kamera még körbe is járja a szereplőt 360 fokban. Akkor ez totális invenciónak számított, de mára már csak egy a sok trükkből. Ennek ellenére a Mátrix jelenete klasszikussá tudott nemesedni, nyilván a film ereje miatt is.

Itt a Mátrix klasszikus jelenete:

Christopher Nolan mindig próbál olyan dolgokat véghezvinni, amit más még nem csinált. Folyamatosan olyan témákkal és vizualitással próbálja szórakoztatni a publikumot, amire felkapják az emberek a fejüket. A mozi eredeti varázsát próbálja visszahozni, és ez eddig jól be is jött neki. Ez egy álomjelenet, azaz abszolút szabadsága volt a rendezőnek az akció kitalálásakor, hogy eleressze a fantáziáját. A jelenet nézése közben el sem tudjuk képzelni, hogyan csinálhatták meg, pedig egy egyszerű ötletre építették fel az egészet: a jelenetben látott folyosót fejjel lefelé építették meg. Itt úgy lógatták le a szereplőket lefelé drótokon, melyeket aztán később kiretusáltak a képből.

Íme a gravitációval való álomjáték:

A szerző írásai itt olvashatók:

Rendőr leszek címmel posztolt egy verset a közösségi oldalára Lackfi János költő, író, műfordító, arra viszont aligha számított, mekkora lavinát fog elindítani ezzel.

A költemény, ami nem más, mint József Attila Kertész leszek című művének átdolgozása, így szól:

Az egyik legfinomabb hozzászólás például így szól: "Ez nem. Ilyen szöveget azért mégse, ez nem meghökkentő, hanem meglepően érzéketlen."

"Nem tudom leírni a véleményemet, mert letiltana a Facebook. Így csak annyit írok, hogy csalódásom határtalan. Hogy lehet ilyen ocsmány akármit írni? Ez az izé (mert versnek nem nevezném) nagyon beteg és rosszindulatú elmére utal" – írta egy másik hozzászóló.

Valaki pedig így fogalmazott: "Karanténban naponta jöttek a rendőrök ellenőrizni. Nem az érdekelte őket, hogy hol a párom, (adott esetben mosdóban, másik szobában, stb...) hanem, hogy jól vagyok-e, szükségem van-e valamire, tudnak-e segíteni valamit! Hálás vagyok nekik a törődésért."

A kommentek többsége a fentieknél sokkal durvább hangot üt meg.

Lackfi később külön bejegyzésben is reagált a versét ért kritikákra. Mint írja:

"Hát, itt aztán szép nagy vihar támadt, s az jó, felforgat, kizökkent, megérint. Megvallom, továbbra is hiszek benne, nem lehetetlen küldetés a mindennapos emberi bosszúvágy és keménykedés hangját elválasztani attól az alanyi hangtól, amelyen arról számolok be mondjuk, hogy tegnap egy fakanalat faragtam. Volt azért, akinek sikerült. Egyszerű dolog: olvasok valamit, s utána felteszem a kérdést: vajon ezt az illető egy az egyben gondolja, vagy másnak a hangját szólaltatja meg?

A mellékelt vers a CSAVARD FEL A SZÖVEGET-kötetem átiratai közt szerepel, négy éve jelent meg. És akkor sem a pillanatnyi bírságról vagy a rendőrökről szólt, nekem személyesen elég kevés és zömmel jó tapasztalatom van a rendőrséggel kapcsolatban. De ennek persze semmi jelentősége, alig hiszem, hogy József Attila saját, személyes kertész-képében gondolkodott volna, vagy éppen több ezer kertésszel töltetett ki tesztet, mielőtt versét megírta volna.

Az külön érdekesség, hogy a kommentelők azt mondják, a rendőrök nem durvák. Utána pedig azt, hogy ezek után a rendőrök engem ki fognak nyírni. Hm. Szerintem meg nem, mert tényleg nem ilyenek.

Viszont örül a szívem, hogy a vers hatott, felkavart sokakat. Ez a dolga. Azt pedig sosem értettem, miért jár valaki tajtékozni olyan ember oldalára, akit gyűlöl. Nekem még arra is kevés az időm, hogy végignézzem, -olvassam, amit szeretnék... Persze az ideje felhasználásáról mindenki maga dönt."

Nem sokkal később egy levelet is közzétett, amit egy rendvédelmi dolgozótól kapott.

A levél szerzője azt írta: nem gondolja, hogy Lackfi bármilyen ellenérzéssel lenne a rendőrök felé és tudja, hogy a vers célja sem a gyűlöletkeltés volt. Ugyanakkor, bár egyébként kedveli a munkásságát, ez a vers neki sem nyerte el a tetszését. Szerinte az időzítés is rátett egy lapáttal arra, hogy ilyen sok negatív vélemény érkezett.

– fogalmaz a levéliró, aki szerint a karácsonyi rendőrkéselős eset miatt sem volt most szerencsés ezt a verset közzétenni.

Mint írja, jelenleg az egész rendőrállomány teljesen el van keseredve a megbecsültség hiánya és kevés fizetés miatt. Ahhoz, hogy megélhessenek, sokan kénytelenek másodállást is vállalni, és a covid-helyzet miatt is hatványozódik rajtuk a nyomás.

"Sokan lebetegedtek, ezért a pihenőnapon, szabadságon lévőknek kellett bemenniük dolgozni. Mióta nincs határőrség, határrendészeti feladatokat is ellátnak, útlevelet pecsételnek, amire gyorstalpaló tanfolyammal készítik fel őket. Rengeteg a felesleges papírmunkájuk. Az egész rendszer megújítására lenne szükség... Úgy gondoltam, ha esetleg ezeket az állapotokat nem ismerte volna, jobb, ha tudja" – zárja sorait a rendvédelmi dolgozó.

Lackfi megkeresésünkre az alábbiakat tette még hozzá a vers által gerjesztett hullámokhoz:

Orosz harci robotok bukkannak fel a VII. kerületben, a Murányi utca és a Marek József utca sarkán felépített óriási díszlet kapuiban, majd vadul tüzelni kezdenek harckocsikból kiözönlő amerikai harci robotokra. Végül az egész épületet megsemmisíti egy dróntámadás.

A forgatás helyszíne és az utca közepére díszlet:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Vincze Miklós (@grofjardanhazy) által megosztott bejegyzés

Hasonló, grandiózus jelenetet eddig nem sűrűn láttunk Budapest utcáin, és bár a magyar főváros az Outside the Wire-ben nem Budapestként szerepel, a film telis-tele van ikonikus magyar helyszínekkel. Az Istvántelki Főműhely például az ellenállás menekültközpontjaként jelenik meg, a Kelenföldi Hőerőműben amerikai támaszpont működik, amihez a K-Hídon keresztül vezet az út, az ellenség pedig a Magyar Szentföld-templomban rendezkedett be.

A filmet ugyanis nem kis várakozás előzte meg, lévén, hogy a mozik még mindig zárva vannak. Ennek megfelelően a Halálos harcmezőről a New York Times-tól a CNN-en át a Variety című filmes magazinig jelentek meg kritikák, a magyar nézettségi toplistában pedig a film máris az élen áll.

A történet szerint Kelet-Európában 2036-ban háború dúl, és az oroszok megpróbálják kiterjeszteni a befolyásukat Ukrajnára. Az amerikaiak békefenntartóként vannak jelen, és folyamatosan összetűzésbe keverednek az oroszok által támogatott egyik hadúrral.

A film egyik főszereplője Damson Idris, aki drónpilótaként megtagadja felettesei közvetlen utasítását, hogy ne tegyen semmit, és egy dróntámadással próbál egy bajba jutott amerikai egységen segíteni. Miközben megmenti őket, meg is öl két amerikai katonát. Emiatt büntetésből terepre küldik, ahol találkozik a másik főszereplővel, a Marvel-filmek Sólyomjaként már jól ismert világsztárral, Anthony Mackie-vel. Róla hamar kiderül, hogy nem ember, hanem egy szigorúan titkos fejlesztésű kiborg. Amikor ugyanis leveszi pólóját, a mellkasa átlátszó robottestté változik. A két főhős ezután együtt indul küldetésre. Céljuk megakadályozni, hogy a rosszfiúk atomfegyverhez jussanak.

mennyire érezhetik át egy sok ezer kilométerrel messzebb felállított konténerben ülve, milyen borzalmakat és szenvedést okoznak a helyi civileknek az általuk vezérelt dróncsapások. Vagy azt, mi történik, ha egy mesterséges intelligenciával működő kiborg morális okokból egyszer csak megkérdőjelezi a kapott parancsokat és fellázad. De láthatjuk azt is, hogyan egészíthetik ki a Gumps-nak hívott harci robotok az embereket egy összecsapásban, és hogyan bánnak velük a katonák, amikor azt hiszik, nem látják őket a tisztek.

Ez a sok téma ugyanakkor szét is feszíti a futurisztikus akciófilm kereteit, ami emiatt sem a dróntámadások, sem a robotlázadás tematikájában nem tud sok újdonságot mondani.

VIDEÓ: a hivatalos előzetes

A Netflix valószínűleg úgy volt vele, hogy szélesvásznon amúgy sem mutatják be a filmet, a tévék képernyőjére pedig ennyi CGI is elég.

Maga a látványvilág sem túl eredeti. Az Anthony Mackie által alakított android kivételével az amúgy jól kinéző robotkatonák nem nagyon térnek el a már ma is létező robot-prototípusoktól, és a drónok is olyanok, amilyeneket már ma is bevetésekre küldenek, pedig a technológia 15 év alatt ennél minden bizonnyal nagyobbat fejlődik majd. Mindezt talán azért találták így ki a film készítői, hogy minél hitelesebbnek hassanak, akkor viszont nem teljesen érthető, hogy az egyik jelenetben a kémdrón miért látótávolságban úszik be a megfigyelt kocsi fölé.

Az sem derül ki, hogy az android hogyan lehet ennyivel fejlettebb kinézetre, tudásban és érzelmi intelligenciában is a többi robotkatonánál, és ha az amerikai hadseregnek van egy ilyen csodafegyvere, miért nem használják ki jobban a képességeit.

Nekünk magyaroknak pedig a forgatási helyszínek és a statisztaként feltűnő magyar színészek miatt mindenképp tartogat annyi extra-élményt, ami miatt érdemes megnézni.

Egyre többen követelik az interneten, hogy vágják ki Donald Trump rövid jelenetét a Reszkessetek, betörők! második részéből. A film főszereplője, Macaulay Culkin a Twitteren jelezte: egyetért a Change.org-on indított petícióval, írja a CNN.

Az eredeti javaslat szerint a rajongók azt kérték a Disneytől, hogy cseréljék a filmben Trumpot Joe Bidenre, de olyan felvetés is akad, hogy a ma már 40 éves Culkinnal lehetne helyettesíteni digitális trükk segítségével Trumpot, amikor egy hotel lobbyjában véletlenül összefut Kevinnel. Macaulay Culkin az ötletre csak annyit reagált, hogy "Sold", vagyis magyarul "megvettem".

Sold.

— Macaulay Culkin (@IncredibleCulk) January 13, 2021

Az 1992-ben bemutatott vígjátékban Kevin a New York-i Plaza Hotelben találkozik Donald Trumppal, akitől azt kérdezi, hol találhat egy telefont. A hotel akkoriban Trump tulajdonában volt, aki csak úgy adott engedélyt a forgatásra, ha ő is szerepelhet a hatalmas sikerrel bemutatott első rész folytatásában. Mivel a tesztvetítéseken a közönségnek tetszett a néhány másodperces jelent, ezért végül benne hagyták a mozikba kerülő verzióban.

Az egyik legnépszerűbb családi film rajongói azért követelik Donald Trump eltávolítását a filmből, mert véleményük szerint a még hivatalban lévő amerikai elnök személyével egy nemkívánatos rasszista bélyeg került a filmre.

2019-ben egyszer már egy kanadai tévétársaság kivágta Trump cameóját a filmből. Akkor arra hivatkoztak, hogy a reklámidők miatt akartak rövidíteni a vígjátékon, a dolognak semmilyen politikai üzenete nem volt.

És megkockáztatom, hogy jobban izgulni sem fogunk, igazi adrenalinbomba ugyanis a széria. Bevallom, én imádom a real crime doksikat, mert megmutatják, hogy az élet nem produkálhat durvábbat semmilyen fikciónál. A Netflix új dokusorozata, az Éjszakai vadász: Hajsza egy sorozatgyilkos után új megközelítésbe helyezi a műfajt. A néző már tényleg valódi filmes élményt kap, zsáner szerint itt krimi-horrort. A műfajban eddig is láttunk kiemelkedő darabokat, melyek ezt a hatást erősítették (pl. a Robert Durstös doksi, vagy tavaly a szexuális ragadozó Epsteinről szóló), de az Éjszakai vadászt látva konkrétan olyan érzés, mintha tényleg egy műfaji filmet látnánk.

Itt a széria trailere:

Miközben néztem, az jutott eszembe, hogy a krimi legsikeresebb ága már talán nem is a sorozatok és filmek között lesz keresendő a jövőben, hanem a dokumentumfilmek/szériák között. A streaming ezen a területen is hozhat változást.

Az "éjszakai vadász" néven elhíresült sorozatgyilkos a nyolcvanas években garázdálkodott Los Angelesben, és az egész országot rettegésben tartotta, ugyanis soha nem látott kegyetlenség áradt kiszámíthatatlan tetteiből.

Volt, hogy csak betört valahova, aztán máskor elrabolt egy gyereket, akit molesztált, és aztán elengedte, valamikor pedig "csak" kivégzett valakit. Mindig teljesen mást művelt, amivel az agyára ment az őt üldözőknek: az egyik durva példa erre, amikor kiszedte egy áldozata szemeit, és hazavitte magával, majd soha többet nem csinált ilyet. Egy valódi szörnyeteg volt. Hogy honnan tudták mégis a nyomozók, hogy mindennek ellenére ugyanazt az elkövetőt keresik? Ezt tudhatod meg a sorozatból.

Egy videó arról, ki volt a gyilkos:

A széria két nyomozó szemszögéből mutatja be a nyomozást. A két férfi ma, azaz a jelenben meséli el a történteket és velük haladunk előre a szörnyűségek és fordulatok kereszttüzében a sztoriban. Érdekes, hogy eleve nehezen jöttek rá, a többféle gaztett ugyanahhoz a személyhez köthető, hiszen a különböző bűnesetek mind másik elkövetőre utaltak. De az egyik, a gyilkosságokkal foglalkozó nyomozó, Gil Garrillo – imádom, tisztára, mint egy filmes karakter, szotyizik, és elbűvöli a szakmája – mindenkit megelőzve felvetette az elméletét az összefüggésekre, csakhogy nem vették komolyan: a még fiatal nyomozót inkább kinevették.

Majd később mégis sikerült igazolnia elméletét, de addigra már több halottal gyarapodott az Éjszakai vadász listája. Ilyen és hasonló filmszerű fordulatokkal halad előre a történet, és sokszor nem hisszük el, hogy az élet ilyen forgatókönyvet ír: van, akit egy kulcscsomó ment meg a gyilkostól, és van olyan is, akinek behatol az ablakán, majd csendben távozik. Közben megkedveljük a két "pajtit" is, a két szimpatikus és állhatatos nyomozót, akik tényleg olyanok, mint a sorozatban is említett bulldogok: nem képesek elengedni a csontot, azaz ha a sorozatgyilkosnak mániája a gyilkolás, az ő mániájuk a fenevad levadászása. Mi pedig a fotelhez tapadva drukkolunk nekik, hogy kapják el ezt a rohadékot. Itt látható:

A megvalósítás valóban hollywoodi filmes megoldásokat sorakoztat fel: a dramaturgia, a gyors vágások, a zene és a képek kezelése együttes hatása teljes filmes élményt nyújt a nézőnek. Természetesen mindent láttunk már korábban, de itt annyira hatásosan mixelték össze a filmes eszköztárat az alkotók, hogy már-már az az érzése az embernek, nem is egy dokumentumfilmet néz, hanem egy erős thriller-horrort.

A feszültség fokozására a rendező mindent bevet. Az eredeti helyszínek rekonstruálását játékfilmes színvonalon végezték el, akárcsak a bevilágításukat és a helyszíneken való felvételek elkészítését.

Ezek nem szokványos elemei a krimi-dokumentumfilmeknek, legalábbis nem ilyen színvonalon. Reprodukálni ugyan szokás az eredeti helyszíneket más bűnügyi doksikban is, de a megvalósítás színvonala többnyire nem szokta elérni a játékfilmesen izgalmas filmekét.

Láthatunk például olyan plusz képsorokat, melyek szintén csak a hangulat erősítését szolgálják: ilyen például az, amikor az egyik helyszínen egy patkány rágcsál gyönyörűen és félelmetesen fényképezett képeken, csupán ráerősítésként a hangulatra. A képsor, mint szimbólum jól illeszkedik a műbe, hiszen az elkövetőről ekkorra már összeállhatott a néző fejében a párhuzam egy patkánnyal. Az életformáját tekintve legalábbis.

Ugyan a filmes képek és a régi televíziós formátumban felvett képek, archívok váltakozásának kezelése kizökkent olykor a filmes hangulatból és visszarángat a dokumentumfilmes világba, és az olykor eltúlzott hatásvadász hozzáállás már majdnem átfordul abba, hogy soknak érezzük, mégis egy izgalmas, az emberi természet sötét oldalát első osztályúan feltáró, real crime mozis élményben lehet részünk.

A szerző írásai itt olvashatók: