HÍREK
A Rovatból

Varga Judit kemény kérdéseket kapott a BBC HARDtalk című műsorában

Az igazságügyminisztert többször is figyelmeztette a műsorvezető, hogy nem a feltett kérdésre válaszol.


A sajtószabadságról, az Indexről és a CEU-ról is kérdezték az igazságügyi minisztert a BBC HARDtalk című műsorában - írja a hvg.hu, ami szemlézte Varga Judit interjúját.

Az itthon főleg a kormánypárti médiának nyilatkozó miniszterasszonyt egy veteránnak számító újságíró, Stephen Sackur kérdezte a műsorban, és a címhez méltóan olykor kemény témákat vetett fel. Felütésnek rögtön azzal kezdte, hogy miért van az, hogy Magyarország bár csatlakozott egy európai klubhoz, annak bíróságát, szabályait és értékrendjét mégsem hajlandó elfogadni. Varga Judit válaszában kifejtette, hogy mikor csatlakoztunk a klubhoz, annak a mottója az volt, ami ma is: egység a sokféleségben. „De ma azt látjuk, hogy a szerződéses keret, melyhez 16 évvel ezelőtt csatlakoztunk, nagy változásokon megy keresztül, és egyre több próbálkozás történik egy olyan föderalista unió megteremtésére, melyet mi sosem akartunk” - tette hozzá a miniszter.

A jogállamiságot firtató kérdésekre ugyanazt válaszolta, amit itthon szoktak felvetni kormánypárti politikusok: a jogállamiság nem köthető konkrét objektív dolgokhoz, szerinte a jogbiztonsághoz tisztában kell ahhoz lenni, mi számít bűnnek, mielőtt elítélnek érte valakit.

„Ha nem állsz be a sorba, és nem illeszkedsz ideológiailag a fősodorba, akkor megbüntetnek”

- mondta el az unió működéséről, hozzátéve, hogy a "klubtól" jövő támadások a kommunista időkre emlékeztetik, a hetes cikk szerinti eljárással pedig szerinte az Európai Parlament „olyan határozatot fogadott el, amely sérti saját szabályait”.

Stephen Sackur rákérdezett arra is, hogy Magyarország mit fog tenni az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló legutóbbi ítéletei után. Varga Judit kifejtette, hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta az Európai Bíróság ítéleteit, és hozzátette, hogy minden országnak vannak kötelezettségszegési eljárásai. A CEU elüldözését elmarasztaló határozatról pedig azt mondta: az ítélet a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, ezért már megkezdték a párbeszédet a Bizottsággal, és teljes mértékben összhangba fogják hozni azt az uniós jogszabályokkal.

„Jelenleg más tagállamok felsőoktatással kapcsolatos eljárásait és jogszabályait vizsgáljuk, mivel azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitásnak minimálisan a része, hogy meghatározzuk az egyetemek, illetve felsőoktatási intézmények struktúráját”

- mondta el a CEU-ról a miniszterasszony. A magyar gógyiról is némi ízelítőt kaphattak a BBC nézői, amikor Varga sejtelmesen úgy fogalmazott: „Az ítéletet sokféleképpen végre lehet hajtani”.

A riporter rákérdezett Orbán Viktor megszállott harcára Soros Györggyel szemben, és ennek egyik leágazására, a külföldi civil szervezetek regisztrációs kötelezettségére, amit szintén jogellenesnek mondott ki az Európai bíróság. Varga Judit szerint „a finanszírozás, illetve annak mértéke és volumene miatt bizonyos civil szervezetek igenis képesek lehetnek a közvélemény befolyásolására, és ez egy legitim ok arra, hogy nagyobb átláthatóságot követeljünk meg ebben az esetben”.

Sackur rákérdezett az Index, és ezen a vonalon maradva az egész magyar szólás- és sajtószabadság kérdésére. A miniszter azzal vágott vissza, hogy nem szólhat bele az ügybe, mert az olyan volna, mintha „a brit igazságügyi miniszter felvenné a telefont, hogy beavatkozzon, amikor a tulajdonos elbocsátja a The Guardian főszerkesztőjét”. A kormányhoz közeli médiumok szinte teljes egészét magába foglaló KESMÁ-ról azt mondta, „a konglomerátum az üzleti észszerűség érdekében csak követi az európai normákat”. A sajtószabadságról egészében pedig a kormánypárti politikusok szokásosan használt sablonját mondta el:

„Nyissa meg az online médiát: 80 százalék kormánykritikus, és a liberális orgánumok főleg az online szektorban dominálnak, és mindannyian tudjuk, hogy az emberek éjjel-nappal az internetet nézik, tehát nem értem a kérdést és a gyanút bármivel kapcsolatban”

- zárta rövidre a kérdést.

„Magyarország valójában soha nem árult semmiféle zsákbamacskát, azt mondtuk, hogy soha nem fogunk engedni ennek az ideológiai zsarolásnak, amelynek valójában a jogállamiság az ürügye, amely ebben a koncepcióban megvalósul. Azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát, akik így alakították ezt a helyzetet, hogy Európa ebben a patthelyzetben van” - válaszolta arra a kérdésre, hogy Magyarország végül enged-e Brüsszelnek a fontos kérdésekben.

A teljes interjút Varga Judit a Facebook-oldalán is megosztotta, saját kommentárjai kíséretében. A videó magyar felirattal tekinthető meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A nyár újdonsága, hogy Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt védekezik
A politológus szerint Orbán kommunikációs offenzívája inkább pótcselekvés volt. A Tisza Párt viszont inkább túl akarta élni a nyarat, hogy a kampányra koncentrálhasson.


„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.hu Törökülés című műsorában.

Hozzátette:

„Az újdonsága ennek a nyárnak, hogy ő az, aki Hatvanpuszta miatt védekezik, akinek a nyaralása kapcsán ezek a témák előkerültek, ő van a középpontban. Sokkal ártalmasabb, mint bármikor korábban.”

Szóba került az is, hogy Török Gábor hosszú idő után újra találkozott Orbán Viktorral, amikor közösen fagyiztak. A beszélgetésről így mesélt: „Meggyőződésem, hogy a bogarakat nem lehet az íróasztal mellől szemlélni, hanem ki kell menni a rétre. Úgyhogy én ezeknek a lehetőségeknek mindig nagyon örülök. Közelről megfigyelni a bogarakat és velük beszélni, kérdéseket feltenni, egyáltalán látni a gondolkodásukat, az szerintem egy politikai elemző számára nagyon hasznos. Igyekszem elkerülni, hogy közben bogárrá váljak.”

A politológus szerint bár az elmúlt hónapokban sok minden zajlott a politikában, a nyarat mindkét fél igyekezett nyugodtan átvészelni. Orbán Viktor kommunikációs offenzíváját pótcselekvésnek nevezte, ami a Fidesz saját táborának szólhatott, hogy Magyar Péterrel szemben erőt mutasson. A Tisza Párt ezzel szemben inkább túl akart lenni ezen az időszakon, hogy a kampányra tudjon koncentrálni, hiszen náluk a jelöltállítás jelenthet komoly kihívást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Ráhel és Tiborcz István elhagyta az országot
A politikus információ szerint a miniszterelnök lánya és veje délután indultak el Milánóból. Az korábban sem volt titok, hogy Amerikába költöznek.


Orbán Ráhel és Tiborcz István a gyermekeikkel és rengeteg bőrönddel ma 16.00 órakor (a milánói reptérről indulva) elhagyták az öreg kontinenst az új világ és a szabadság földje felé” – írta csütörtök esti Facebook-posztjában Magyar Péter.

Az eddig sem volt titok, hogy a miniszterelnök lánya és veje a tengerentúlra költözik, hogy gyerekeik ott tanulhassanak. Tiborcz István korábban úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált”, és szerinte cége működését nem érinti, hogy ő Amerikában él majd.

Magyar Péter posztjában hozzátette: „Vajon ez már az orbáni "győzelmi terv" része?”

Korábban Orbán Ráhel a költözéssel kapcsolatban a sajtótól a gyerekei védelmét kérte – akikkel nagyapjuk, Orbán Viktor rendszeresen fotózkodik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Délután leállt a Déli pályaudvar – káosz van Kelenföldön, miután a Keleti már hétfő óta zárva van
Rengeteg vonat rövidebb útvonalon közlekedik, több járat kimaradt. Úgy tűnik, Kelenföld nehezen bírja a rohamot, százával várnak az utasok az aluljáróban.


A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.

Később frissítésükben közölték:

15:30-tól teljesen szünetel a vonatforgalom a Déli pályaudvaron felsővezeték-szakadás miatt, ezért jelentős fennakadásokra, késésekre és rövidebb útvonalon közlekedő, illetve kimaradó járatokra kell számítani a győri, a székesfehérvári és pusztaszabolcsi vonalon.

Bár a vezeték helyreállítása megtörtént, és ezután fokozatosan visszatért a forgalom a vágányokra, „a hiba teljes elhárításáig, várhatóan az esti órákig az állomásról induló és oda ékező járatok közlekedésében továbbra is jelentős változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő és kimaradó járatokra kell számítani” – írják a tájékoztatásban.

A helyzetet nehezíti, hogy augusztus 25-től zárva tart a Keleti pályaudvar is, így mindkét nagy pályaudvar utasforgalma Kelenföldre zúdult. A Telex egyik olvasója a helyszínről – egy fotó kíséretében – azt írta: „A felszínen egy talpalatnyi szabad hely sincs, az aluljáróban emberek százai zsúfolódnak össze. Gyerekek a földön ülve várják a bizonytalan indulásokat, a menetrend teljesen szétesett.”

Hozzátette: „Ráadásul számos vonat a szokásosnál kevesebb kocsival közlekedik, tovább fokozva a zsúfoltságot”.

A Facebookra feltöltött képeken látszik, hogy mekkora volt a tömeg Kelenföldön nagyjából fél5 környékén:

Ugyanakkor egy vidámabb hangvételű videó is készült, ahol egy lány az összegyűlt tömegből spontán verbuválódott közönégnek énekel:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyugdíjválság fenyeget Magyarországon reformok nélkül a 2030-as évek végén – állítja a nyugdíjszakértő
A Ratkó-unokák tömeges nyugdíjba vonulása megterheli a rendszert, miközben a kormány lemondott a reformokról és eltüntette a szakértői tanulmányt.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 28.



Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.

Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.

A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.

A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.

A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.

A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.

Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.

Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.

Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.

A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: