JÖVŐ
A Rovatból

Van még mit tanulnunk az elefántoktól – beszélgetés Paula Kahumbu etológus-természetvédővel, a National Geographic új sorozatának írójával

Harc a túlélésért, az ökoszisztémák megmentéséért


Az elefántnak, Földünk egyik legősibb, 6 millió éves emlősének kikezdhetetlen legendája van szerte a világon, ott is, ahol csak állatkertekben látható. Afrikai, ázsiai országok már-már szentként tisztelt szimbóluma, népmesék hősei, ereje, bölcsessége, hűsége, memóriája egyaránt fogalom. Valójában mégis keveset tudunk erről a roppant, már megjelenésében is tiszteletet parancsoló állatról. Éppen ezért ígérkezik nagyon izgalmasnak a National Geographicon április 22-től látható négy részes sorozat, Az elefántok titkai, amelynek producer-rendezője James Cameron, narrátora az Oscar-díjas Natalie Portman, forgatókönyvírója pedig Paula Kahumbu kenyai etológus-természetvédő.

Paula Kahumbu évtizedek óta küzd az elefántok és általában Afrika vadvilágának megmentéséért, és rengeteget tesz azért, hogy a kontinens lakosai magukénak érezzék szülőföldjük természeti csodáit, állat- és növényvilágát és részt vegyenek a védelmében. Nem véletlenül írták róla, hogy ő „Afrika válasza David Attenborough-ra”. tagja a National Geographic Society elnökségének, és tavaly a Financial Times beválasztotta a világ legbefolyásosabb nőinek top 25-ébe.

Hogyan kezdődött nála az életre szóló szerelem az elefántok iránt? Ez volt az első kérdésem Paula Kahumbuhoz, aki zoom-interjút adott a Szeretlek Magyarországnak.

– Főemlősök és ökoszisztémájuk tanulmányozásával kezdtem még főiskolásként, majd a Phd-mhez új kutatási területet kerestem. Az egyik lehetőséget éppen az elefántok kínálták. Több híres elefántkutatóval találkoztam, köztük Iain-Douglas Hamiltonnal és Joyce Poole-lal, de az igazi nagy élményt a terepen töltött idő volt a maszáj őslakosok körében. A Kenya déli részén fekvő  Ambolesi rezervátumban élő valamennyi elefántot sikerült azonosítanom, megfigyeltem táplálkozásukat, útvonalaikat.

Rendkívüli hatást tett rám két nő, akik a nevükön szólították az elefántokat, és amikor együtt mentünk a földjükre autóval, egészen közel engedtek minket magukhoz.

Lenyűgöző volt, ahogyan ez a két iskolázatlan asszony ismerte és értette az elefántokat. Nemcsak a Phd-témámat találtam meg, hanem bele is szerettem az elefántokba.

– Mit jelentenek ezek az ősóriások napjaink ökoszisztémája számára?

– Ázsiában az elefántok nagyon szétszórtan élnek kisebb erdőkben, ezért nincsenek olyan hatással nagy területek élővilágára, mint Afrikában, ahol a legkülönbözőbb tájakon keresztül vándorolnak, akár több ezer kilométeren át. Az erdőkben magvakat szórnak el, utakat törnek bennük, ezáltal más állatoknak is teret biztosítanak. A szavannában egész területeket alakíthatnak át például fák kidöntésével. És közben nagyon közeli kapcsolatban állnak az emberekkel a hagyományok, a kulturális örökségek révén is. Afrikában számos törzsnél szokás a mai napig olyan neveket adni, amelyek valami módon kötődnek az elefántokhoz.

Az ember által is nagyra tartott tulajdonságai vannak: erős, ugyanakkor szelíd, okos, kiváló az emlékezőtehetsége. Egy elpusztult vagy egy tájról eltűnt elefánt űrt hagy maga után.

Számos közösségben láttam, hogy meggyászolnak egy halott elefántot – ilyenre nincsen példa egyetlen más élőlény esetében sem.

A sorozatban az elefántok két kevésbé ismert élőhelyét is bemutatják, a namíbiai sivatagot és kongói esőerdőt. Az itt élők a legveszélyeztetettebbek. Hogyan lehet biztosítani a túlélésüket?

– A sivatagi elefántok próbálnak alkalmazkodtak a kegyetlen körülményekhez, amelyeket a klímaváltozás és az emberi tevékenység tovább súlyosbított. Számuk azonban egyre csökken. Megmentésüknek egyetlen módja, hogy egy biztonságos útvonalat kell nekik teremteni a namíbiai Etosha nemzeti parktól egészen az Atlanti-óceánig. Technikailag nem nehéz ezt megoldani, de nagyon sok pénz kell hozzá. Nagyobb kihívás az esőerdőben élő elefántok helyzete. Ők teljesen mások, külsejükben, életmódjukban, viselkedésükben is, mint a szavannai elefántok, ráadásul több mint száz éven át orvvadászok áldozatai voltak különleges agyaruk miatt. Ha ők kipusztulnának, ez az erdőt is alapjaiban változtatná meg.

Márpedig a kongói esőerdő a második legnagyobb a világon, az amazonasi esőerdőkben véghez vitt pusztítások miatt talán ma már a legfontosabb a Föld jövője szempontjából.

Megóvásukat az is nehezíti, hogy a vadászatok miatt beléjük ivódott védekezési ösztön miatt nagyon vadak, félnek az emberektől. Ráadásul az esőerdő több ország területén húzódik végig, így több kormány érdekegyeztetésére van szükség, nem is szólva a bányászati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági cégekről, amelyek ugyanúgy jelen vannak itt is, mint Amazóniában. Tanulnunk kell az ottani helyzetből, hogy ez ne történhessen meg Afrikában.

– Ön 9 évvel ezelőtt indította el a Hands Off Our Elephants (El a kezekkel az elefántjainktól) mozgalmat, jelenleg pedig a WildlifeDirect természetvédő civil szervezet ügyvezetője. Mivel tudnak az egyszerű emberek hozzájárulni a természet, a vadon élő állatok megóvásához?

– Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy mindannyiunknak van mit tanulnia az elefántoktól. Például a családi közösség megtartó erejét. A legkisebb támogatás is fontos, amit a természetvédő szervezetek kapnak. Segíthet a turizmus is, ha abba beleépítjük a természethez kötődő helyi kulturális hagyományokat, ezzel a látogatókban és a lakosságban is jobban tudatosulhat ezeknek az értékeknek az elszakíthatatlansága.

– Két éve kezdte el a Wildlife Warriors (A vadon harcosai) című tv-sorozatát, amelynek Ön a producere és műsorvezetője. Úgy hirdették mint az Afrika élővilágáról szóló első olyan programot, amelyet afrikaiak készítettek afrikaiak számára.

– Azért fogtunk bele ebbe a sorozatba, mert az eddig készült több ezer afrikai természetfilmet, dokumentumfilmet a nyugati közönség igényeinek megfelelően készítették. Ezekből nemcsak az afrikai narrátorok hiányoztak, hanem a kontinens lakóinak a természettel való együttélését és az ebből fakadó ősi tudást is a legritkább esetben mutatták be. Emiatt a mai afrikaiak tömegei szakadtak el a természettől.

Ezért kell nevelő célzattal is bemutatni saját történeteinket, hogy ne merüljenek feledésbe az egyes közösségek életmodelljei, válaszai a természet kihívásaira, hogy a gyermekek saját gyökereikből merítsenek példákat, amiket aztán tovább vihetnek.

A sorozatot a kenyai állami tévén kívül egész Afrikában vetítik, és most már egyre több fiatal jelentkezik munkára a különböző nemzeti parkokban és vesz részt valamilyen természetvédő tevékenységben, egyre többen tanulnak állatorvosnak, és nő az érdeklődés a hagyományos afrikai orvoslás iránt is. Úgy érzem, nagy változásnak vagyunk tanúi az emberek természettudatosságában…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Lehetővé teszi az erotikus beszélgetéseket a ChatGPT azoknál, akik igazolják, hogy felnőttek
Sam Altman kedden az X-en azt írta, hogy a korhatáros beléptetés bevezetése után a rendszer támogatja majd a felnőtt tartalmú beszélgetéseket, sőt, zöld utat adnak a felnőtt ChatGPT-alkalmazásoknak is.


Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója azt ígéri, hogy a ChatGPT hamarosan erotikus beszélgetéseket enged azoknak, akik igazolják a korukat. A cég decemberre tervezi az életkor-ellenőrzés bevezetését, ami ennek a feltétele – írta a The Verge.

„Ahogy szélesebb körben bevezetjük a korhatáros beléptetést és a ‘bánjunk a felnőtt felhasználókkal felnőttként’ elvet, még többet is engedünk, például erotikát a hitelesített felnőtteknek” – írta Altman kedden az X-en.

A hónap elején az OpenAI azt is jelezte, hogy a megfelelő életkor-ellenőrzés és kontrollok után a fejlesztők „felnőtt” ChatGPT-alkalmazásokat is készíthetnek.

Közben Elon Musk xAI-ja flörtölő MI-társakat indított, amelyek 3D-s anime figurákként jelennek meg a Grok appban.

Az OpenAI új ChatGPT-verziót is ígér, amely „inkább úgy viselkedik, mint amit az emberek a 4o-ban kedveltek”. Egy nappal azután, hogy a GPT-5 lett az alapértelmezett modell, a cég visszahozta opcióként a GPT-4o-t, miután többen panaszkodtak, hogy az új modell kevésbé volt személyes.

Altman szerint az OpenAI korábban szigorúbbra vette a ChatGPT-t, hogy óvatosan kezelje a mentális egészséggel kapcsolatos helyzeteket, de ez sok olyan felhasználónak rontotta az élményt, „akiknek nem voltak mentális egészségi problémáik”. A vállalat azóta olyan eszközöket adott a rendszerhez, amelyek „jobban felismerik”, ha valaki lelki válságban van.

Az OpenAI létrehozott egy „jóllét és MI” tanácsot is, nyolc kutatóval és szakértővel, akik a technológia és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálják. Az Ars Technica azt írta, hogy a testületben nincs öngyilkosság-megelőzési szakértő, miközben több ilyen szakember nemrég további védőintézkedéseket kért az öngyilkossági gondolatokkal küzdők számára.

„Most, hogy sikerült mérsékelni a súlyos mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, és új eszközeink vannak, a legtöbb esetben biztonságosan enyhítjük a korlátozásokat” – állítja Altman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mesterséges intelligenciával hoztak létre egy színésznőt - a hollywoodi színészek kiakadtak
Tilly Norwood már ügynökségeknél is próbálkozik, hogy szerepet kapjon, de több ismert színész és a szakszervezet is tiltakozik ellene.


Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.

Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.

A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.

A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:

Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.

Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.

Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.

Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.

Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk