Valóban vérciki és bugyuta a Marvelek, de meglepően szórakoztató!
Halmozottan hátrányos helyzetből indult a MCU legújabb üdvöskéje, a Marvelek. A koronavírus alatt forgatták, így a készítési költségek a többszörösére nőttek, és nagyon lassan haladtak, majd amikor bemutatták volna, a film belecsöppent az író és színész szakszervezeti sztrájkba.
Így aztán Brie Larson nem ment el a Tonight-show-ba ökörködni, hogy meséljen a filmről, Samuel L. Jackson nem szerepel a Saturday Night Live-ban, mint vendégműsorvezető, mert tiltja a szakszervezet, Iman Vellani nem járta a világot interjúkat adva minden youtubernek, és senki sem ment el egy Hot Ones-ba sem csípős csirkeszárnyakat enni közülük. Így tényleg sokkal kevesebb ember értesülhetett a film létezéséről. Az egészet tetőzték még azzal, hogy ez egy folytatása a meglepően nagy sikerű Marvel kapitánynak, anélkül, hogy egy kettes számot kapott volna, és adtak neki egy rettenetes címet (mind angolul, mind magyar nyelven). Emellett behoznak főszereplőnek két olyan karaktert is, akik csak a Disney+-os sorozatokból lehetnek ismerősök.
Ezt szerintem csak a szuperrajongók, tartalomgyártók és szegény újságírók tudják abszolválni. Nem is beszélve arról, hogy anno a Marvel kapitány sikeréhez erősen hozzájárult, hogy a két legnagyobb sikerű Bosszúállók-film között mutatták be, amikor mindenki szuperhős-lázban égett. Ez a láz mára egy enyhe hőemelkedés lett, amire mindenki csak legyint. Szinte minden Marvel-mozifilm és sorozat alulteljesített az utóbbi egy évben, pénzügyi és nézettségi fronton egyaránt, a Lokin és a Galaxis őrzői 3-on kívül.
Innen szép nyerni, mondaná a közmondás, de szinte esélytelen a Marvelek sikere. Az előrejelzések legjobb esetben 100 milliós bevételt jósolnak a több mint 270 millió dolláros költségvetés után. A költségvetést meg kell duplázni a marketingköltségek miatt (a költségvetés dupláját szokás a marketingre költeni nagy hollywoodi produkcióknál manapság, bár ezt itt láthatóan visszafogták), valamint a 100 millió dolláros bevételt meg kell felezni, mert hozzávetőlegesen ennyi a mozik részesedése. A produkció akkor lenne nullszaldón, ha az első rész bevételi mutatóját produkálná, ami, valljuk be, esélytelen jelenleg.
Akik nem szeretik a két és fél órás epikus képregényfilmeket, azok most nagyon örülhetnek, mert a játékidő egy szolid 105 perc végefőcímmel együtt, amit nem is kell végigvárni, mert csak egy pluszjelenet van. Ez egyszerre áldás és átok: áldás, mert sok előadás elfér egy teremben, tudnak pörögni a székek, viszont semmi idő nincs karakterfejlődésre, vagy akármilyen komolyabb történetszálra. Ez nem egy többfelvonásos Bosszúállók-film vagy önmegvalósítástörténet, egy gyors sprint három nagyobb harcjelenettel és jó kémiával a karakterek között. Ezért is átok a hossz, mert még néztem volna a három főszereplőt a vásznon, szerintem nagyon jól működtek együtt.
A történet szerint Kamala Khan (Iman Vellani) aki a Ms. Marvel sorozat főszereplője, egyszer csak térben helyet cserél Marvel Kapitánnyal (Brie Larson), ezután Monica Rambeau (Teyonah Parris) is belép ebbe a szerepcserés támadásba, és hármasával teleportálgatnak. Gyorsan kihúznak az írók a nemesebbik alvégükből egy magyarázatot, amit ne firtassunk. Ha belegondolunk, több sebből vérzik forgatókönyv, mint Leonidász Krisztus előtt 480-ban.
Egyértelműen ez a legjobb harcjelent Shang-Chi buszos verekedése óta a szuperhős-univerzumban. A CGI jól sikerült, nem irritáló, mint sok Marvel-filmnél (rád nézek most, Hangya és Darázs: Kvantummánia), de ez nem is csoda, hiszen egyrészt a halasztások miatt több ideje volt a VFX-csapatnak, másrészt pont most
Ezeknek az embereknek a jelenlegi helyzete kiábrándító, de ha ügyesen kezeli majd a Disney, akkor megoldható több idővel és komplexebb forgatási struktúrával. Amit még ki lehet emelni mindennemű spoiler nélkül: még az indiai/pakisztáni kultúra tiszteletére egy bollywoodi táncjelenet is van a filmben. Nagyon gagyi, tényleg nem illik a filmbe, vérciki az egész, de mókás. Szórakoztató, és emelem kalapom, hogy ezt is megpróbálták, nem működött, de legalább próbálkoznak valami újjal.
A színészek jók, Sam Jackson humoros, és jó társaságban van Kamala családjával, akik szintén nagyon viccesek. Brie Larson nekem még mindig kicsit rideg a szerepben, de ez valószínűleg koncepció. Teyonah Parris nagyon megy a szekere, a Netflixes Tyrone klónjában például zseniálisan alakított, itt kevésbé volt jó, de meg volt kötve a keze a bugyuta forgatókönyv által.
A sorozatban is übercuki kocka a csajszi, de ha a néző túl tud lépni a felszínes karakakterszkeccsen, amit a forgatókönyvnek nevezett bohózat adott a kezébe, akkor lehet, hogy értékelni fogja, hogy ez a lány ilyen fiatalon ennyit kihoz ebből az alapvetően idegesítő fanservice karakterből. Ennek a hölgynek meg kell jegyezni a nevét. Csak miatta várom a Fiatal Bosszúállókat, vagy ki tudja mi lesz a címe annak a projektnek.
Egy jellegtelen, egysíkú kalapácsos Kree népből való főgenyó, mint amilyen Ronan, a vádló volt a Galaxis őrzői első részében, csak ő nem kék, és még a neve is béna: Dar-Benn. Egy dolgot odaadok neki, a motivációja alapvetően hibátlan. Nem csak agyatlan bosszú miatt indult meg a lejtőn, hanem a népe megmentéséért más civilizációk kárára, az erősebb kutya elve alapján. Ezzel ugyan semmit nem kezdenek, de legalább a kezdet jó a főgonosznál, kár, hogy eltaknyolt az első kanyarban: annyira tekintélyt parancsoló és félelmetes, mint egy reklamáló kellemetlen vásárló az élelmiszerboltban.
A harcjelenetek kapcsán még annyit hozzá kell tennem, hogy az operatőri munka elsőrangú. Sean Bobbitt igazi veterán a szakmában, és a képei sokszor megmentik a cselekményt. Ahogy a harcot követik, vagy amikor felveszi a bollywoodi stílust, szerintem ezt beteheti a legjobb munkái mellé. A rendezéssel megbízott Nia DaCosta kisebb projektekből érkezett, és ez meg is látszik a filmen.
Pedig a korábbi munkái, a Little Woods és a Kampókéz is a maguk módján nagyon jó filmek még akkor is, ha kicsit elvontak.
Nem tudom azt mondani, hogy filmtörténeti klasszikus a Marvelek, mert nem az. Kimondottan közepes, azonban szórakoztató, és nincs igazi baj vele. Nem ez a Marvel mélypontja - ugyancsak rád nézek, Hangya és a Darázs: Kvantummánia… - még akkor se, ha ez legalább akkora bukás lesz, mint Az örökkévalók. Ha így folytatják, akkor még azt se lehet mondani, hogy válságban az MCU, mert az irány úgy gondolom, jó.
aminek az lesz a következménye, hogy Kevin Feige új munka után fog nézni. Mondjuk elkerülhetetlen, hogy egyszer vége legyen a képregényfilm-korszaknak. A tömegeket már nem mozgatják meg a CGI szuperhősbunyók, még egy 1989-es Michael Keaton Batman se húzta be az embereket a Flash – A villámra, pedig papíron annak a filmnek működnie kellett volna. Át kell strukturálni a dolgokat, és vissza kell fogni a tartalomgyártást, nincs az embereknek ennyi ideje, amit megkövetelnek a Disney+ sorozatok.
Ez a jelenlegi kifulladt helyzet valószínűleg addig nem fog változni, amíg nem érkezik egy új Bosszúállók-film, és meglátjuk, hogy mi lesz akkor a status quo: bukta vagy megasiker. A Marveleket pedig attól függetlenül ajánlom, hogy nem jó film, aranyos, rövid és egy randifilmnek tökéletes.
