HÍREK
A Rovatból

Titkolták a kórházi fertőzések adatait az elmúlt négy évben

A Kásler Miklós miniszteri ciklusának idején ígértekkel ellentétben nem történt érdemi javulás az intézményen belüli fertőzések esetében, és ezen nem segített az átláthatóság teljes hiánya sem.
Fotó: Parentingupstream / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. május 03.



2018 nyarán, emberi erőforrások miniszterévé kinevezése után nem sokkal Kásler Miklós a kórházi fertőzéseket nevezte meg az egészségügy egyik legakutabb problémájának, egyben azok visszaszorítását az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának – emlékeztet a 444, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy ez nem hogy nem történt meg, de az adatok transzparenciája és valóssága körül is számos probléma akadt.

A minisztert még azon a nyáron rendeletet írt a kórházi fertőzések megelőzéséről, amitől azt várta, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni fogja a kórházi fertőzések számát. Egy évvel később arról beszélt, 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy „a kézfertőtlenítés mechanizmusát megújítsák, vagy csökkentsék a levegő szennyezettségét”, emlékeztet a lap.

Ha a koronavírust nem számítjuk, 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, míg 2019-ben 137, azelőtt 131. Szintén a Covid nélkül 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, szemben a korábbi évekkel, amikor nagyjából 2200-an. Ez javulást mutat, azonban a számok csalókák. Az arányszámokat megnézve ugyanis az jön ki, hogy:

  • 2016-tól 2020-ig másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve
  • hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya
  • ugyanez történt a véráramfertőzéseknél mindössze öt év leforgása alatt.
2020-ban összesen 1959-en haltak meg azok közül, akik a kórházban kaptak el valamilyen fertőzést, beleértve a koronavírust is.

A 2019-es és 2020-as számok csak azután lettek elérhetőek, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiperelte azokat a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK).

Az eredeti szabály szerint mindig júniusig kellene közzétenniük az előző évi kórházi fertőzési jelentést, ám a határidőt egészen novemberig tolták, és végül ezt sem tartották be. Vagyis a 2018-22-es kormányzati ciklusban egyáltalán nem volt követhető, mi történik az elvileg kiemelt témaként kezelt kórházi fertőzésekkel.

A kétévi statisztikát nehezen emészthető formában, összesen 177 oldalon tették közzé a már nem létező ÁNTSZ archív oldalán. A 444 egy Angliában élő orvos forrása szerint ott az átláthatóság látványos eredményeket hozott. A betegek igyekeznek olyan kórházba menni, ahol kisebb eséllyel fertőződnek meg, és az egészségügyi dolgozók is látják személyre szabott statisztikáik alapján, hogyan teljesítenek a kollégáikhoz képest.

2016-ban az akkori Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyik munkatársa a kórházi fertőzések fő okaként a nem megfelelő higiéniát és a rossz antibiotikum-használatot jelölte meg. Akkor a gyulai kórház infektológusa azt mondta, hogy nagy eredményeket lehetett elérni azzal, hogy jobban elkülönítették a fertőzötteket és az orvosokat a helyes kézmosás felé terelték.

Az aggasztó tendenciák alapján úgy tűnik, hiába van meg a recept, országosan nem sikerült átültetni a gyakorlatba, írja a portál, hozzátéve, hogy mindezek alapja a pénz hiánya is, ami nélkül nem lehet átütő eredményt elérni.

A szinte kizárólag egészségügyi intézményekben előforduló járványokat specifikus járványoknak nevezik: 2020-ban 321 ápolt kapott el ilyen betegséget, közülük 202-en haltak meg, ami nagyon magas, több mint 50 százalékos arány (a korábbi években 12-16 százalék közt alakult).

Az úgynevezett „szuperbaktériumok” közvetlen halálozási aránya egy év alatt egy százalékkal nőtt (5-ről 6-ra), a véráram-fertőzéseknél viszont kisebb volt az emelkedés (7,2-ről 7,5-re). A koronavírus ezek után csak rontott a helyzeten. Az intenzív osztályok 2020 szeptemberétől kezdve folyamatosan átlag feletti fordulatszámon pörögtek. A legnehezebb időszakokban akár 6-8 vagy még több beteg juthatott egy-egy ápolóra, akik hónapokon át óriási terhelés alatt dolgoztak, és emiatt emelkedett a fertőzéssel kapcsolatos esetek száma.

A specifikus járványok és a szuperbaktériumok 2020-ban főleg intenzív osztályokról, azon belül covid-intenzívekről indult ki.

A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy 2020-ban 9847-en kapták el kórházban a koronavírust, közülük 3417-en egészségügyi dolgozók voltak. A fertőzések nagy része krónikus, ápolási és belgyógyászati osztályokon történt, leginkább a második, ősszel kezdődő járványhullám idején. 2020-ban a kórházban covidossá vált betegek közül 1752-en vesztették életüket. 682-en nem produkáltak tüneteket, vagyis - bár a jelentés nem vonja le ezt a következtetést - feltehetően más betegség okozta a halálukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rákay Philip Jimmy-sorozatos fotóval vágott vissza Nagy Ervinnek: Van ennek a szerencsétlennek elég baja, nélkülem is…
A színész korábban egy nyílt levélben támadta a producert. Rákay szerint egyetlen szó sem igaz abból, amit Nagy Ervin állít.


Rákay Philip egy különleges fotóval válaszolt Nagy Ervinnek. A producer a Zámbó Jimmy életéről szóló sorozat egyik jelenetét osztotta meg, amelyben a színész főszerepet játszott.

Bejegyzésében azt írta, először nekiállt megírni a választ, de végül félbehagyta:

„Isten látja a lelkemet, elkezdtem megválaszolni a Tisza önjelölt kultuszminiszterének – Nagy Ervinnek – hozzám intézett mai sorait, aki – minden intellektusát gondosan összegereblyézve – ötödikeseket megszégyenítő színvonalú írásművével szórakoztatta övéit. Egyesével cáfolni kezdtem a velem kapcsolatos, gyűlölettel vegyes, ordas hazugságait, aztán történt valami. Ránéztem erre a fotóra, és abbahagytam a nyílt levelet. Megszántam. Van ennek a szerencsétlennek elég baja, nélkülem is…”

A producer egy kommentben így folytatta: „Mindannyian így képzeljük a magyar kultuszminisztert, ugye? Ti is látjátok magatok előtt a Tisza-kormány tagjait? Róka Réka például felelhetne a családügyekért és a népesedéspolitkáért. Egyéb ötlet?” – utalt a Magyar Televízió egykori intendása a Tisza párt közeli aktivista felnőttfilmes múltjára.

Egy nappal korábban Nagy Ervin egy hosszabb szöveget tett közzé Rákaynak címezve, amelynek a címe sir Kálmánka, a legkisebb magyar volt. A színész ezzel arra a hírre reagált, hogy Rákay tagja egy londoni elitklubnak. A Royal Automobile Club tagságához 2,5 millió forintnyi fontot kell befizetni, majd évente további egymillió forintot a tagság fenntartásához.

A színész többek között ezt írta:

„Látom, büdös lett neked hőn szeretett Pannóniád? Neked a magyar tenger már smafu, az ingyen kapott Tarányi kúria pedig nyilván “pavasztos” a kényes grófi ízlésednek, ezért hiányzott úgy a windsori életérzés! Kálmikám, soha ne feledd, hogy te csak egy Temus gentleman leszel az angolok szemében, hiába öltözteted be a komplett családot udvari pompába a Trafalgar Squaren!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Schmidt Mária elmondta, szerinte milyen lenne Magyar Péter első száz napja miniszterelnökként
A Terror Háza főigazgatója a Tranzit fesztiválon arról beszélt, hogy Európa vezetői káoszt okoznak, és a magyar emberek nem dőlnek be „bábkormányos” kísérleteknek.


A jelenlegi európai elitnek „lejárt a szavatossági ideje”, az embereknek észhez kell térniük, a saját érdekeiket fel kell ismerniük, és más vezetőket kell választaniuk – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a tihanyi Tranzit fesztiválon.

A Világrendetlenség – Mi lesz veled Európa? című beszélgetésen arról beszélt, hogy Európa vezetői képességhiányban szenvednek, és nem akarják megérteni, mekkora károkat okoz az orosz–ukrán háború egész Európának.

Szerinte Európa vezető országaiban is politikai káosz van, példaként Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot említette. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Unióra az jellemző, hogy „nincs politika, nincs elképzelés, hatalmas bürokrácia vezeti”, és a versenyképességről szóló tervet sem hajlandók megvitatni a vezetők.

Arra a kérdésre, hogy az EU képes lenne-e bábkormányt állítani Magyarországra, azt válaszolta: ez a szándék már régóta megvan.

Szerinte Márki-Zay Péterrel is próbálkoztak, de nem sikerült neki győzni. Úgy véli, nincs nagy különbség Magyar Péter és Márki-Zay Péter között. Kiemelte, hogy a magyar emberek nem dőlnének be Magyar Péternek, a szavazatuk nem eladó, még akkor sem, ha azzal kampányolna, hogy Magyarországra hozza az EU-s pénzeket.

Ukrajna uniós csatlakozásáról azt mondta, pozitívumok nélkül csak negatívumok lennének, ha felvennék az országot az unióba. Hozzátette, a magyar emberek nem akarják a háború folytatását, és tudják, hogy Magyarországot gazdaságilag is rosszul érintené Ukrajna csatlakozása.

A magyar kormány tevékenységét úgy értékelte, hogy a kabinet a magyar emberek érdekeit képviseli mindenkivel szemben, és mindent megtesz azért, hogy a családok, a keresztény értékek és a magyarok megmaradása álljon mindenek felett.

Arra a kérdésre, milyen lenne Magyar Péter első száz napja miniszterelnökként, azt mondta: szerinte pályázatot írna ki minden pozícióra, mert nincs csapata.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Másfél hónapja nem működik az Uzsoki utcai kórházban a vesekő eltávolításához szükséges egyik eszköz – félbemaradt egy beteg kezelése
A nyugdíjas férfi testében már bent van a műtétre előkészített cső, de a kezelésre hiába vár. Magánkórházban 2 millió forintért csinálnák meg.


Másfél hónapja nem működik a vesekő eltávolításához szükséges lézer az Uzsoki utcai kórházban. Az orvosok sem tudják, mikor javítják meg az eszközt, ezért a pácienseknek sem tudnak biztosat mondani. A Blikk bemutatta egy férfi történetét, aki hiába kérdezett több urológust is, választ nem kapott.

„Csak szabadkoztak, nem rajtuk múlik, őket sem tájékoztatják az illetékesek. Pedig nekem már be is ültettek egy vékony csövet, ami a lézeres kezeléshez kellett volna. Nem örülök, hogy ott van bent. Fogalmam sincs, mit csináljak”

– mesélte a nyugdíjas férfi.

A cső neve uréter-stent, amelyet altatásban ültettek be, és azért kell, hogy a lézerrel szétzúzott kő darabjai ne akadjanak el, hanem távozzanak.

Sokáig az ultrahangos, lökéshullámos kőzúzás számított a legfontosabb megoldásnak, de a keményebb, nagyobb kövek ellenállnak ennek. Ilyenkor a fájdalom újra és újra visszatérhet. Ez történt Ernővel is. Görcsökkel került ügyeletre, majd onnan vitték az Uzsokiba. Ott megállapították a problémát, de a hagyományos módszer nála sem segített.

Ilyenkor jön szóba az endoszkópos beavatkozás. Ennek része a stent beültetése, amely biztosítja, hogy a vizelet szabadon tudjon folyni a veséből a hólyagba, és ne záródjon el a vese. A lézeres kőzúzás jelenti a legkorszerűbb megoldást.

Bár altatást igényel, sokkal kíméletesebb, mint a nyílt műtét. Az Uzsokiban azonban pont ez a lézer romlott el másfél hónapja, miközben Ernő arra várt, hogy sorra kerüljön. Az orvosok azt javasolták, próbáljon más kórházat, de több helyen sem járt sikerrel.

Egy magánintézményben azt mondták neki, el tudják végezni a beavatkozást akár napokon belül is, de 2 millió forintba kerülne.

Kraszits István, az Uzsoki kórház orvosigazgató-helyettese a Blikknek elmondta, hogy az érintett betegek elnézését és megértését kérik. Közölte, hogy a július 25-én meghibásodott „lézeres berendezés” javítása folyamatban van, és várhatóan 1-2 héten belül befejeződik.

Hozzátette, hogy a meghibásodás miatt 4 beteg műtétje maradt el.

Ugyanakkor közel 50 vesekőzúzást így is elvégeztek. A stent beültetésről azt mondta, életmentő beavatkozásról van szó, de utána legalább 4-5 hétnek kell eltelnie, mire a vesekőzúzás elvégezhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Már az ünnepélyes tanévnyitón is az áruló Péterről beszél a Fidesz: Szent Istvánok és Orseolo Péterek mindig voltak
Nagy János a baptista iskolák tanévnyitóján mondott beszédet. Az államtitkár szerint két lehetőség van: vagy a magyarok maguk alakítják jövőjüket, vagy mások döntenek helyettük.


Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Baptista iskolák országos tanévnyitóján mondott beszédet a Kőrösi Csoma Sándor Baptista Gimnáziumban, számolt be róla a Népszava. Azt hangsúlyozta, hogy

a magyarok küldetése a történelemben mindig is az volt, hogy összekötő kapocsként szolgáljanak Kelet és Nyugat között. Úgy fogalmazott, ennek most különösen nagy jelentősége van, amikor a világ újra blokkokra szakad és háborúk zajlanak.

Beszédében felidézte Kőrösi Csoma Sándor életútját is. Emlékeztetett arra, hogy a tudós a magyar őshaza megtalálását kereste, és bár ebben nem járt sikerrel, hidat nyitott a keletieknek nyugat felé. A tibeti–angol szótár megalkotásával pedig – Nagy János szerint – teljesítette élete küldetését.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy valaki maga írhassa vallási vagy nemzeti közössége jövőjét, erőre van szükség. Mint mondta, vannak országok, amelyek népességükre, területükre vagy hadseregükre támaszkodhatnak, de a magyarok ereje a szorgalomban, a kitartásban és a hitben rejlik. Hozzátette, ez tartotta meg a magyar nemzetet az elmúlt évszázadokban, és szerinte ez fogja megtartani a jövőben is.

Nagy János a történelem példáit is felelevenítette.

Szavai szerint a Szent Istvánok mellett mindig felbukkantak Orseolo Péterek, ahogy Dobó kapitányok mellett Hegedűs hadnagyok is. Úgy fogalmazott, két lehetőség van: vagy a magyar fiatalok rendezik be saját jövőjüket saját értékrendjük szerint, vagy mások alakítják ki azt helyettük.

Az Orseolo Péterre való hivatkozás korábban is előkerült. Az augusztus 20-i tűzijáték narrációjában elhangzott: „halála után István király országa belviszály és testvérharc martalékává lett”. A szöveg szerint Orseolo Péter került a trónra, akinek „dölyfössége és felfuvalkodottsága” szenvedést okozott. A narráció úgy folytatódott, hogy „az áruló Péter az idegenek seregével” tért vissza, és egy aranyozott lándzsa képében átadta a királyságot a német-római császárnak. „Ami addig szabadság volt, rabsággá torzult. A béke megbomlott. Amikor a magyarok megelégelték a rabságot, Pétert elkergették és megvakították.”

A lap kérdéseket küldött ezzel kapcsolatban, amire a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált. Azt írták, hogy a tűzijáték minden évben történelmi tematikát dolgoz fel: míg 2024-ben a honfoglalás eseményei álltak a középpontban, addig idén az Árpád-kor történései kaptak hangsúlyt. Hangsúlyozták, hogy Orseolo Péter az Árpád-kori történelem része, és „Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: