KULT
A Rovatból

Tilla: Ha Madonnának ilyen hangja lett volna, lehet, hogy szűz marad – folytatódott a Sztárban sztár leszek

Köllő Babett megszólalni sem bírt Solymár Matyi produkciója után, a TV2 kijátszotta az ukrán menekült kártyát, és kiderült, hogy néha a közönségben jobb énekesek vannak, mint a színpadon.


Szentes Henrietta saját bevallása szerint színésznő Angliában, kint „naturelnek” tartják, ő „method actor”, aki volt már recepciós, pincér, businesswoman, vámpír, tündér. A vámpírt mondjuk el is hiszem, csak szerintem az a civil foglalkozása. „International” karriert épített fel, el tudja képzelni, hogy csillagot kap Hollywoodban. (Esetleg dobócsillagot.)

Madonna Like a virginjét hozta – azt nem mondhatom, hogy énekelte. Azt nem tudom, Londonban miről ismerik fel, de remélem, nem az énekléséről, mert akkor biztos gyakran megverik.

Tilla foglalta össze jól:

„Ha Madonnának ilyen hangja lett volna, lehet, hogy szűz marad.”

Lássuk be, ez a csaj mindent összekamuzott magáról.

Igaz, Henrietta még jónak számított az utána következőkhöz képest. Beindult a pancsercunami, a gagyiságméter kiakadt. A tehetség hiányán kívül az kötötte össze őket, hogy – állítólag – mind Angliában él. Ez valahol megnyugtató.

Bara is Angliából érkezett. Ilyenkor persze kicsit már aggódunk, de a jól ismert dramaturgia szerint sejthetjük, hogy ő jó lesz, és annyi szenvedés után megváltást hoz.

Amy Winehouse Valerie-jét énekelte. Egyébként szerintem nem volt annyira jó, a hangutánzás egyáltalán nem stimmelt, lehet, ezért tették a sok rossz után, hogy jobbnak hasson. Joci szerint csak az önbizalom hiányzott. Négy igent kapott, de végül Pápai Joci meggyőzte mestertársait, hogy lépjenek vissza. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy Bara örült ennek, bár utána Tillának azt mondta, ő is Jocit választotta volna.

A következő blokkban mindenki megütötte a mércét, bár üthették volna némely versenyzőtársukat is. Volt tapolcai lány, Highway to Hellt éneklő rockdíva, és cowboy, aki saját bevallása szerint lépett már fel nudista hajón 1500 meztelen ember előtt. Illetve jött Noémi, aki már szerepelt a műsorban, Majka csapatából esett ki, de most megint őt választotta.

Ma még nem volt szomorú történet, úgyhogy ideje volt beadni a TV2 válaszát Herceg Erikára.

Victorá Koloszova sorsa valóban szívszorító, édesanyjával menekült Ukrajnából Magyarországra a háború elől. Édesapja sajnos nem tarthatott velük és nem is tudják, mi lehet vele.

Kiválóan énekelte Sia I’m Alive című dalát. Bár hangutánzásról nem igazán beszélhetünk, de a műsornak ebben a szakaszában ezt még nem veszik olyan szigorúan, és nem meglepő módon tovább is jutott. A fiúk valamiért úgy érezték, női kezekben jobb helyen lenne az ukrán énekesnő, Tóth Gabi viszont nem akart harcolni a háborúból érkezett lányért, így hát Babett ölébe hullott.

Tiv Tivy a Tik-tokról lehet ismerős, annyit mondok: Szökik a málna. A kipattintott srácnak egész jó a dumája, miközben játssza az önelégült izomagyat, vannak önironikus kikacsintásai, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy mindig érti, amit mond.

Ars poeticája:

„Ha csaj lennék, összejönnék magammal és csalnám magamat magammal.”

Énekelni nem tud, de hát nyilván nem is ezért jött. Volt itt kacagás és mulatás, az fel sem merült, hogy szavazzanak róla.

Rég szenvedtünk úgy igazán, és ez nem maradhatott így. Volt itt kérem Sandokan, Julie Andrews, Edith Piaf és Hair. Illetve ezt ígérték, de amit kaptunk, ahhoz képest a köröm a palatáblán felér egy Freddie Mercuryval.

Szentmártoni Norman musical színész az Operett Színházból, a szaxofonos Szt. Martin fia. Én ezt nem árultam volna el a helyében, sosem szimpatikus, ha valaki a nehéz sorsával próbálja meghatni a zsűrit.

Pozitívum, hogy nem musicallel érkezett, hanem egy pop-rock egyveleggel. Végre valaki próbálta a megidézett előadók hangját is utánozni, ráadásul sikerrel. Volt némi küzdelem a mesterek között, de Babett nem hagyta magát, és elvitte Normant, akit persze nagyon jól ismer a színházból.

A 15 éves, izgulós Magdics Gréta csak szakmai véleményt szeretett volna kérni. De kár volt aggódnia, úgy énekelte a Hagylak mennit, mintha maga Tolvai Renit hallottuk volna. Ahogy telik az idő, egyre ritkábban fordul elő, hogy egyetértek Tóth Gabival, de most igazat kell adnom neki:

„Te 15 évesen úgy énekelsz, mint a nagy dívák.”

Csorba Gyuszi sokat élőzik Tik-tokon, és úgy érzi, ez elég is. Nem. Mentségére szóljon, be is vallotta, hogy énekelni nem tud, csak bulizni jött.

Feledje a múlt homálya a produkciót. Mondjuk Gyuszi egy Cyla hasonmás versenyen abszolút dobogós lehet, én ebbe az irányba mennék a helyében.

Némi szürreális rimánkodás után Joci tovább vitte. Ahogy mondani szokás, legyenek boldogok, csak ha lehet otthon, a négy fal közt csinálják.

Végre történt valami szokatlan: Majka a közönség soraiból rábeszélt egy lányt, hogy menjen ki a színpadra énekelni. A hazai tehetségkutatókban azt hiszem ilyet még nem láttunk (külföldi példa azért akadt már). Hogy ez mennyire volt előre lezsírozva, nehéz eldönteni, mert a hölgy, mint kiderült, törzsnéző. Mindenesetre, ha tényleg nem készült előre a lehetőségre, ahhoz képest nagyon jól énekelt.

Mint elmondta, azért nem jelentkezett még eddig a versenybe, mert otthon nem támogatják.

A mesterek viszont mind igent mondtak neki. Mivel az egész Majkától indul, így az ő csapatában találkozhatunk vele a folytatásban.

Szabó Fruzsina személyi edző 16 évesen kezdett énekelni. Azért jött, hogy meglepetést okozzon, és ez sikerült is, ráadásul kellemeset, ami azért ebben a műsorban nem magától értetődő.

Fruzsi valamiért nagyon szeretett volna Pápai Jocihoz kerülni, így hát a többi mester kihozta a helyzetből a legtöbbet, és halálra szívatták Jocit. Az énekes térden állva rimánkodott Babettnek és Majkának.

Közeledett a vég, de jött még Solymár Matyi, aki Kings of Liontól a Sex On Fire-t hozta. Jól énekel, a nők imádják - Babett megszólalni is alig bírt, és nem is merte elvinni a srácot a csapatába -, de azért lássuk be, a Matyi nem egy rockernév, ezen még dolgozni kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Csuja Imre a kelenföldi erőműben talál rá a klasszikus zenére – így újít a Liszt Ferenc Kamarazenekar
Várdai István művészeti vezetőt a kisfilm bemutatója kapcsán a 2024/2025-ös évad egyik újításáról, a 60 perces koncertekről és a bérletes sorozat vendégszólistáiról is megkérdeztük.


Csuja Imre a kelenföldi erőműben csodálkozik rá a Liszt Ferenc Kamarazenekarra az együttes új imázsfilmjében. Várdai István művészeti vezetőt a kisfilm bemutatója kapcsán a 2024/2025-ös évad egyik újításáról, a 60 perces koncertekről és a bérletes sorozat vendégszólistáiról is megkérdeztük.

- A Liszt Ferenc Kamarazenekar imázsfilmjében a rozsdaövezetben feltárul egy ajtó, és megszólal Grieg magával ragadó zenéje. Mit üzentek ezekkel a képsorokkal?

- Ami a film képi világát illeti, a kelenföldi erőmű indusztriális környezete, a belső terek megkopott, de még mindig csodálatos art deco stílusa ragadott meg minket. A vezérlőterem az ólomüveg ablakokkal, a futurisztikus kapcsolóasztalokkal tökéletes helyszín volt a mi zenekarunknak. Remélem, hogy Grieg g-moll vonósnégyesének ez az energikus részlete, ami az imázsfilmben elhangzik, egy pillanat alatt életet visz a már nem működő erőmű falai közé, ahol valaha áramot termeltek. Csuja Imre egy portást alakít, aki a Sokol-rádión zenét hallgat, aztán a távolból hangokat hall, kinyit egy ajtót, és ott vagyunk mi, teljes létszámban. Ezzel a filmmel az új tagjainkat is szeretnénk megmutatni.

- Rendkívül sokat utazik a zenekar. Milyen visszajelzéseket kaptok a turnékon?

- Mindenhol, ahol az elmúlt években jártunk, szívesen fogadták és várják vissza a zenekart.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar vonzerejét – a szép játékon túl – a szokottól eltérő, kísérletező műsorpolitikája jelenti, úgy látom, a szervezők és a közönség is hálásan fogadja, hogy valami újat viszünk nekik ahhoz képest, amit a legtöbb kamarazenekar nyújtani tud.

Épp most készítettünk egy lemezfelvételt Pablo Barragán klarinétművésszel és Sárközy Lajos zenekarával a német Accentus kiadónál Szinergia címmel, ami máris pozitív visszajelzéseket kapott. Csaknem öt év telt el, mióta átvettem a zenekar művészeti vezetői pozícióját, és a legfontosabb mérföldkőnek tekintem, hogy kiforrott egy új repertoárunk, és ezt megmutathatjuk a világnak.

Már a harmadik éve rendszeres résztvevői vagyunk a Musik der Meister-sorozatnak a bécsi Musikvereinban. Az előző évi svájci utazásaink eredménye, hogy 2026-ban visszalátogathatunk Genfbe, és nem először járunk Kronbergben, ami párezres kisváros létére nagy találkozási pontja az európai klasszikus zenének Németországban. Ha minden jól megy, sikerült megszerveznünk egy kínai turnét is, hiszen az ázsiai országban nagyon erős és „versenyképes” koncertélet alakult ki az elmúlt bő évtizedben. De jártunk Dél-Amerikában – Chilében és Brazíliában – az elmúlt évben, ahol nagyon lelkesen fogadták a magyar zenét, valamint Norvégiában, ahová ritkán hívnak külföldi együttest. Hamarosan erdélyi körútra indulunk, november elején négy koncertet adunk.

A képen: Várdai István / Fotó: LFKZ Gordon Eszter

- Az új évadban indul a „60 percben” című koncertsorozat. Mi inspirált erre a koncepcióra?

- Ezek a szünet nélküli, egy órás hangversenyek megengedik, hogy egyetlen lendülettel megragadjunk egy-egy témát, zenei korszakot vagy motívumot. Mindenkinek ajánljuk, akár kezdő zenehallgatóknak is, bárkinek, aki nyitott a felfedezésre és szeretne többet tudni a zenetörténet korszakairól. A „60 percben” ötlete akkor merült fel bennünk, amikor a 45-50 perces gyerekkoncertek után visszahallottuk a fiataloktól, hogy szívesen eljönnének a hangversenyeinkre. Az első alkalomra október 19-én kerül sor a Pozsonyi úti református templomban, ahol barokk műveket adunk elő Bachtól Händelig, én pedig Vivaldi egyik csellóversenyét játszom. Később pedig a klasszika, a romantika és a kortárs zene kincseit mutatjuk be.

Fotó: LFKZ Kőhidai Szabolcs

- Ihlet és forma címet viseli az évad. Kiket lát vendégül a zenekar?

- Minden évben igyekszünk olyan szólistákat meghívni, akiket a hazai közönség talán még nem ismer, de mi már tudjuk, micsoda értéket képviselnek. Nagyon örülök minden egyes alkalomnak, amikor egy olyan darabban muzsikálhatunk, mint Schumann csellóversenye. Vendégünk lesz Roman Simovic, aki a Londoni Szimfonikus Zenekar koncertmestereként és szólistaként is fantasztikus muzikalitással rendelkezik, és a miénkhez hasonló izgalommal nyúl hozzá az olyan ritkaságokhoz, mint Sosztakovics hegedűszonátája, amit vonószenekarra és ütőhangszerekre szabott átiratban adunk elő. A meghívásunkra jár először Magyarországon a francia trombitaművész, Lucienne Renaudin Vary, akit üstökösként üdvözöltek pár éve a szakmában. Abouzahra Amira és Abouzahra Mariam hegedűművészek mellett régi ismerősünk, Dmitry Sitkovetsky is itt lesz az általa átdolgozott Goldberg-variációkkal. Várjuk a közös munkát az Anima Musicae Kamarazenekarral, Bartók Zenéje különleges feladat lesz. Az évad lezárásaként Fejérvári Zoltán a magyar zene egyik kevéssé ismert mestere, Veress Sándor Zongoraversenyével lép fel május 14-én. Muszorgszkij darabja, az Egy kiállítás képei pedig az Everest lesz számunkra, és úgy néz ki, saját átiratban adjuk elő.

Jegyvásárlás ide kattintva!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Alekosz exe is felbukkant a Megasztárban: Így énekelt Varsányi Réka a válogatón – videó
Réka két éve foglalkozik énekléssel, most szerencsét próbált a tehetségkutató színpadán. A zsűritől jó kritikákat kapott, de nem jutott tovább.


Váratlanul felbukkant a Megasztárban Varsányi Réka. Az Ázsia Expressz negyedik évadában Alekosz oldalán megismert édesanya bár nem jutott tovább, pozitív kritikákat kapott a zsűritől.

Réka másfél évig volt együtt az izom celebbel, de ahogy fogalmazott: annyi sérelem érte, hogy egy ponton el kellett döntenie, boldog szeretne-e lenni, vagy marad Alekosz mellett. A 32 éves édesanyát a válogatóra kislánya és kisfia kísérte el. Rékát a műsorvezető, Ördög Nóra egyből felismerte, a zsűrinek azonban okozott némi fejtörést, hogy honnan ismerős számukra a hölgy.

Réka elmondta, hogy két éve foglalkozik énekléssel.

Erre Caramell meg is jegyezte, nagyon bátor, hogy ennyi tanulás után megpróbálkozik a Megasztár színpadán.

Réka egy Norah Jones számmal készült, és azt is elmondta, hogy nagyon izgul.

Ez végül sajnos a produkcióján is érződött, és végül Rúzsa Magdi le is intette éneklés közben.

„Még nagyon sok technikai dolog van, amiket ha megoldasz, el tudom képzelni, hogy sok gyakorlással és tanulással, ha újra eljösz ezzel a dallal, akkor az nagyot fog ütni. Még azért nem”

- fejtette ki az énekesnő a véleményét. A többi ítész is hasonló véleményt fogalmazott meg, Marsalkó Dávid például Rékának csodás hangja van.

Végül Réka nem jutott tovább, ahogy fogalmazott: a lámpalázat még le kell küzdenie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Bréking! Azahriah bejelentette a visszavonulását: „Itt az ideje megpihenni, sok dolgot helyretenni”
Azt azért hozzátette, hogy még idén november végén jön a koncertfilm (Mi vagyunk Azahriah), majd lemegy még egy európai turné, de ezután egy darabig felszívódik.
Fotó: Instagram - szmo.hu
2024. október 06.



“Itt az ideje megpihenni, sok dolgot helyretenni, gondolkozni, változtatni, de legfõképpen tanulni tovább és fejlődni” – kezdte vasárnap kora délután a Youtube-csatornáján közzétett üzenetében Azahriah.

Azt is elárulta, hogy hamarosan visszavonul.

“Nem tudom, mikor találkozunk legközelebb, de biztosan érzem, hogy az a jelenés nagyobb lesz, mint bármi eddig”

– írta az üzenetben az idén a Puskás Arénát háromszor megtöltő énekes.

Azt azért hozzátette, hogy még idén november végén jön a koncertfilm (Mi vagyunk Azahriah), majd lemegy még egy európai turné, és ezután egy darabig felszívódik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Dalolászás az elmegyógyintézetben – A Joker: Kétszemélyes téboly merész, mocskos és gyönyörű, mégis sokaknak lesz csalódás
Nem azt kapjuk, amit várunk, Joaquin Phoenix és Lady Gaga őrült románcában azonban sokkal több van, mint ami elsőre látszik.


2019-ben bombaként robbant be a filmvilágba és a köztudatba Todd Phillips Joker című filmje a 76. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Nem sokan számítottak arra, hogy a Másnaposok-trilógia, a Terhes társaság, a Cool túra, a Sulihuligánok és a 2004-es Starsky és Huch rendezőjének képregényfilmje megnyeri a fesztivál fődíját, a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánt. Ráadásul teljesen jogosan. A Joker ugyanis minden volt, csak nem egy konvencionális képregényfilm.

Inkább egy Martin Scorsese nyomdokain járó „psziché-thriller”, az emberi lélek – jelen esetünkben egy Arthur Fleck nevű, az édesanyjával a létminimumon élő, súlyos mentális problémákkal élő férfi (Joaqin Phoenix) – komoly és komor vizsgálata, ahogy új identitást felvéve menekülni próbál a való élet nyomasztó mindennapjai elől.

A Joker szinte mindent elért, amit egy film elérhet: 11 Oscar-díjra jelölték, amelyből kettőt meg is kapott (Phoenix lett a legjobb férfi főszereplő, és a film zenéje is szobrot kapott), ráadásul ahhoz képest, hogy a divatos Marvel-filmektől annyira különbözött, amennyire csak lehet, és egyáltalán nem próbálta kielégíteni a széleskörű nézői igényeket, óriási kasszasiker lett, több mint egymilliárd dolláros bevételre tett szert világszerte.

A film egyébként kerek egésznek tűnt, alapvetően nem igényelt folytatást, az ilyen Oscar-matériák története amúgy is ritkán kap továbbgördítést. A Jokerről sem feltétlenül gondoltuk, hogy lesz második része, de úgy tűnik, ez egy ilyen franchise, folyton meglep. Minden bizonnyal azért a Warner stúdió presszionálta Phillipséket, hogy dobjanak már össze még egy etapot ebből az egymilliárdos projektből. Az alkotók elmondása szerint pedig végül azért jött létre a Joker: Kétszemélyes téboly, Joaquin Phoenix pedig azért vállalt el a már több mint 40 éves karrierje során először egy folytatást, mert kiokoskodtak hozzá egy olyan felfogást, ami megért egy újabb menetet.

A fentiek tükrében pedig talán egyértelmű, hogy ez a szellemiség minden, csak nem tipikus. Méltó a Jokerhez.

Phillips és forgatókönyvíró-társa, Scott Silver ugyanis azt találták ki, hogy beemelik Arthur Fleck történetének elmesélésébe a musical műfaját is. A Kétszemélyes téboly tehát továbbra sem feltétlenül keresi a nézők kegyeit, sőt, talán még inkább megosztó lesz, hiszen egyrészt a musical jelen korunkban nem épp a legnépszerűbb zsáner, másrészt szinte az egész film az Arkham Elmegyógyintézetben (inkább börtön az) és egy tárgyalóteremben játszódik…

A sztori szerint az első részben a talkshow-házigazda Murray Franklint (Robert De Niro) élő adásban lelövő, és ezzel Gotham utcáin súlyos zavargást szító Arthurt letartóztatják, és az Arkhamba csukják. Éppen a tárgyalására vár, miközben persze továbbra is médiaszenzáció, sok rajongója akad, sőt, egy filmet is forgattak róla. Az intézetben láthatjuk a mindennapjait, többek között a nem túl kedves őrök (élükön Brendan Gleesonnal) ténykedéseit, akik saját szórakoztatásukra („Mondj egy viccet, kapsz egy cigit!”) használják Flecket. Az itteni körülmények persze erősen megviselik őt, ám találkozik a szintén bentlakó Lee Quinzellel (Lady Gaga), aki élénk érdeklődést mutat iránta, és hamarosan egymásba szeretnek. Majd jön a tárgyalás, amely kiemelt médiafigyelmet élvez, százak tombolnak a bíróság épülete előtt bohócmaszkokban/-sminkekben.

Vajon sikerül-e Arthurnak az oldalán Lee-vel megúszni a villamosszéket, az ellene dolgozó ügyész, bizonyos Harvey Dent (Harry Lawte) ugyanis halálbüntetést kért az öt gyilkosságért.

A Joker: Kétszemélyes tébolyról már most látszik, hogy többségében csalódást okoz a nézőknek és a kritikusoknak egyaránt. Senki nem ezt várta ugyanis a folytatástól. Ha egyáltalán várt valamit. Mert abban azért igazuk van, hogy alapvetően nem volt szükség rá. Illetve azzal vádolják még sokan, hogy az egész sztori lényege annyi, hogy az első rész történéseit magyarázza. Ebben is van valami. A Kétszemélyes tébolytól nagyjából azt várhatjuk, hogy Arthur megússza-e a halálbüntetést vagy nem, esetleg sikerül-e megszöknie Lee-vel, és átvenni az uralmat a gothami bűnbandák felett. Aki azonban csak ennyire számít, valóban csalódni fog

Ez a Joker továbbra sem az a Joker, akit a Batman-filmekből ismerhetünk. A Kétszemélyes téboly ezúttal is Arthur lelkivilágát helyezi a reflektorfénybe, a musicalbetétekkel pedig az ő elméjében zajkló lelkiállapotokat igyekszik érzékeltetni.

Joaquin Phoenix ismét parádésan alakítja őt, minden egyes rezdülése, a két énje, a visszafogott, akár gyámoltalannak és tehetetlennek is mondható Arthur és az elsöprő karizmájú Joker (akit igazán egy csodás tárgyalótermi jelenetben láthatunk, amúgy a film játékideje alatt nem túl sokat) közötti őrlődés, valamint az életnek nevezett poklából számára kiutat jelentő Lee iránti érzelmei egyaránt tisztán leolvashatók az arcáról. Lady Gaga pedig tökéletes partnere ebben.

Nehéz a Kétszemélyes tébolyt spoilerek nélkül elemezni, hiszen legfőbb ötlete és vélhetően elkészítésének legnyomósabb oka épp az utolsó snitt, amelynek a hátterében látható valami, ami jelentősen átformálja e franchise-ról alkotott képünket, felfogásunkat. Figyeljünk oda, mert nem érdemes lemaradni róla!

Phillips filmje tehát még annyira sem ismer kompromisszumot, mint az előd, nagy költségvetése tükrében pedig egy kifejezetten bátor és ambiciózus vállalkozásnak tekinthető, amit nem vesz majd be mindenki gyomra, pedig egy kifejezetten sokatmondó és metaforákkal teli, szépen megénekelt sztori többek között a média szenzációhajhász erőszakéltetéséről, és arról, hogyan romanticizáljuk a bűnt. Az egész egy feltartott középső ujj azoknak, akik félreértették az első részt, és menőnek gondolták mindazt, amit Arthur Jokerként véghezvisz. Reméljük, idővel megkapja azt a figyelmet és elismerést, amit megérdemel!

Link másolása
KÖVESS MINKET: