HÍREK
A Rovatból

Tanítási időben, buszokkal vitték a karcagi középiskolásokat az Elk*rtuk vetítésére

Az egyik iskolában kötelezővé tették a film megnézését, és aki hiányzott, az igazolatlan órát kapott.


Az Elk*rtuk csütörtöki karcagi vetítésén több helyi és környékbeli középiskolából is részt vettek diákok. Kálomista Gábor producer filmjét, amely a botrányos 2006-os események 15. évfordulójára készült,

egymás után háromszor vetítették le a karcagi Déryné Kulturális Központban, az első két vetítést pedig kizárólag a helyi középiskolák diákjainak szervezték.

A reggeli vetítést a Karcagi Nagykun Református Gimnázium diákjainak tartották, akiknek nem volt kötelező megnézni a filmet. Önként jelentkezhettek, és bár a többségük eljött, azért voltak olyanok is, akik inkább kihagyták a programot. A diákok becslései szerint a tanulók 60-80 százaléka volt jelen. A második vetítésen a szintén karcagi Szentannai Sámuel Református Gimnázium és a Varró István Szakközépiskola diákjai közösen vettek részt, akiket több körben, busszal vittek a helyszínre.

A Telex kérdésére a diákok és a tanárok egybehangzóan azt mondták, hogy

a Szentannaiban kötelezővé tették a vetítést. Aki nem ment el, annak igazolnia kellett távollétének okát, különben igazolatlan órát kapott.

Az iskola több tanára is arról beszélt, nem tartják korrektnek, hogy kötelezővé tették a részvételt. Az iskolából a 11., 12. és 13. osztályosok vehettek részt a vetítésen, azaz 17, 18 és 19 évesek nézték a filmet, tehát az a korosztály, amely 2022 tavaszán először voksolhat majd az országgyűlési választásokon.

A Telexnek a Varró István Szakközépiskola diákjai is azt mondták, hogy kötelező volt elmenniük a vetítésre, ahol rajtuk kívül még egy kunhegyesi iskola tanulói is ott voltak.

A lap munkatársai a Nagykun Református Gimnázium vezetőjével, Tóth Barnával beszélgettek az ügy kapcsán, aki azt mondta, náluk nem volt kötelező a vetítés, semmilyen igazolást nem kellett bemutatni azoknak, akik nem akartak menni. Mint mondta, azt gondolja, ez így rendben volt. Megkérdezték arról is, miért tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a vetítésen, amire Tóth Barna azt mondta: „az sem biztos, hogy fontosnak tartottuk. Rengeteg lehetőséget kap egy iskola mindenféle témában. Ezeket mi mindig lehetőségként kínáljuk a diákok számára. Ha van érdeklődés, akkor elmegyünk, ha nincs, akkor nem.”

A gimnázium vezetője a Telex kérdésére elárulta, hogy a Déryné Kulturális Központon keresztül érkezett hozzájuk a vetítésről szóló ajánlat.

Mint írják, Tóth Barna és a tanári kar vezetése előzetesen nem látta a filmet, ők is akkor nézték meg először, amikor a diákok. Azzal kapcsolatban, hogy megvitatják-e közösen a látottakat, azt mondta: „Nem fogjuk megbeszélni a diákokkal, hogy ezt hogyan kell látni és értelmezni, ők ezt a szüleikkel otthon meg tudják tenni.”

A kulturális központ alapból nem lát el mozis feladatokat, nem is alkalmas mozizásra. Egy mozis vállalkozó hozta a megfelelő technikát. Ő azt mondta a Telexnek, hogy az önkormányzattal kötött szerződést. Emellett több tanár is arról beszélt a lapnak, hogy nem az iskolák, hanem közvetlenül, vagy a kulturális központon keresztül áttételesen az önkormányzat állta a cechet.

Mint a cikkben említik, a diákok vegyesen reagáltak a filmre. Voltak, akik arról beszéltek, hogy nem nagyon értik a történetet, és szerintük nem az ő korosztályuknak, hanem az idősebbeknek szól a film, de voltak olyanok is, akik azt mondták, tudják, hogy „Gyurcsány akkor megverette az embereket”. Mások a szüleiktől azt hallották, hogy „nem volt jó világ”, meg „most azért jobb, mint akkor volt”.

Az egyik diáklány azzal viccelődött, amikor mentek be a vetítésre, hogy „a Gyurcsány is itt van? Én csak akkor nézem meg!” Többen csalódottak is voltak amiatt, hogy Gyurcsányt csak archív felvételekről, kevésszer mutatták a filmben, „egy színésznek be kellett volna vállalnia ezt” – mondta az egyikük.

A Telex cikke felidézi, hogy az egyik 19 éves fiú szerint máshogy dolgozták fel az eseményeket, mint ahogy megtörténtek. „Rengeteg dolgot kiszíneztek, nem mindig valós események vannak benne. Úgy volt beállítva sokszor, mintha egy maffia lenne” – mondta, hozzátéve: szerinte azért csinálták ezt az alkotók, hogy „ha már botrány, akkor üssön még nagyobbat”.

„Tény és való, hogy abban az időben rosszabb volt a helyzet, mint jelen pillanatban, alapból durva dolgok történtek, de így, hogy még ki is színezik, hamarabb elhiszik az emberek. Valljuk be őszintén, a film fele igaz, fele nem” – mondta, majd azt is hozzátette, hogy nem érdekli a magyar politika, mert „gyász az egész”. A fiú azt mondta a lap munkatársainak: most úgy gondolja, nem fog elmenni szavazni tavasszal.

A Telex az évtizedek óta fideszes vezetésű Karcag jelenlegi polgármesterét, Szepesi Tibort is megkereste. Arra kérték, erősítse meg a tanárok és intézményvezetők által mondottakat, vagyis azt, hogy valóban az önkormányzat állja a vetítés és a buszoztatás költségeit. A városvezető azonban cáfolta ezt. „A filmvetítés költségeit nem az önkormányzat fizeti. A vetítésre érkezők a vetítés helyszínére való utazásukat maguk szervezték” – írta válaszában.

Az ügy kapcsán keresték emellett a kulturális központot, a református egyházat, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, de egyelőre sehonnan sem kaptak választ.

Gulyás Gergely korábban arról beszélt a kormányinfón: nem tud arról, hogy kötelező lenne a diákoknak a Gyurcsány-film megnézése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs újra posztolt a Micimackó-ügy kapcsán: Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás
A fideszes képviselő egy Facebook-posztban sorolta fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben. A bejegyzésben a politikus a „tiszás/liberális szeretetet” bírálta, utalva egy korábbi parlamenti vitára is.


Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.

A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.

„Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás. Ha bottal verik agyon egy színdarabban a “kormánypárti oligarchát”, az csak bábjáték. Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.”

A fideszes politikus a példák sorát egy friss parlamenti utalással folytatja, amelyben összeköti a margitszigeti eseményeket és a Micimackóból ismert leeső farok motívumát: „A margitszigeti szatírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.”

Németh a bejegyzést a következő szavakkal zárja:

„Akkor legyen így! Éljen a tiszás/liberális szeretet”.

A poszt azután született, hogy kedden a parlamentben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokról szóló vita során egy államtitkárnak kellett elmagyaráznia a Micimackót, miután Németh egy influenszer videójára reagálva felvetette a témát.

A bejegyzésben említett „kormányfő lelövése” a 2025-ös Campus Fesztiválon történtekre utal, ahol Majka koncertjén egy fiktív ország fiktív miniszterelnökének „fejbelövését” játszották el, ami akkor komoly vitát váltott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.


Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.

Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy

„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”

– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.

„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”

A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.

„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.

A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt Győrfi Pál menesztéséről: A régi kommunikációs kultúra elfáradt és elhasználódott
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán értékelte Győrfi Pál szóvivői leváltását. Szerinte a váltás nem személycsere, hanem annak beismerése, hogy az intézményvédő reflexek helyett új, transzparens kommunikációra van szükség a mentőknél.


Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.

Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.

„Mi abban hiszünk, hogy az arányos transzparencia, a szakmai őszinteség és a lakosság felnőttként kezelése nem gyengíti, hanem erősíti a közbizalmat. Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg”

írta a miniszter a Facebookon.

A poszt szerint

a hallgatás és a túlzott intézményi önvédelem hosszú távon éppen a bizalmat rombolja.

Ehhez új kommunikációra van szükség, mert a valódi szakmai fordulathoz nem elég vezetőket cserélni, meg kell újítani azt is, ahogyan az intézmény a hibáiról, a betegekről és a nyilvánosságról beszél.

Szűcs Brigitta megjelenése ebben lehet fontos lépés, aki egy „tisztább hangként” lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja „végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon”.

Ez az esély azonban csak akkor válik valódi változássá, ha mögötte a mentőszolgálat egész működésében megjelenik a tanuló egészségügyi kultúra: a transzparencia, a betegbiztonság és a hibák őszinte feldolgozása.

Győrfi Pál távozása ebből a szerepből tehát nem egyszerű személycsere, hanem „annak a felismerése lehet, hogy a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.

A bizalom ugyanis nem a hibák kimagyarázásából, hanem az azokkal való szembenézésből születik. Hegedűs elismeri Győrfi Pál több évtizedes, példamutató szolgálatát, de úgy zárja gondolatait: „Mindennek rendelt ideje van. Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Most ennek az ideje jött el.”

Múlt szerdán szűnt meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a megbízatása, helyére pedig Constantinovits Miklóst nevezték ki megbízott vezetőként. Ezt követően, kedden jelentették be, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt lesz a szervezet új szóvivője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a lista, mit kért Pósfai Gábor az új országos rendőrfőkapitánytól
A belügyminiszter a közösségi oldalán sorolta fel elvárásait dr. Mecser Tamás frissen kinevezett országos rendőrfőkapitánnyal szemben. A kérések között a szakmai alapú vezetés és az állomány elvándorlásának megfordítása is szerepel.


Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.

Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.

„Amit tábornok úrtól többek között kértem: szakmai alapú vezetést, nagyobb autonómiát és megfelelő döntési szabadságot minden szinten, az alulról jövő javaslatok, ötletek becsatornázását, a kritikai vélemény erősítését mindkét irányba, továbbá, hogy dolgozzunk együtt az állomány elvándorlási trendjének megfordításán is.”

A bejegyzést azzal zárta: „Tábornok úr munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok!”

Múlt szerdán a belügyminiszter felmentette tisztségéből Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt. Hétfőn a miniszterelnök visszavonta Balogh János korábbi országos rendőrfőkapitány megbízatását, és a Heves vármegyéből érkező Mecser Tamást bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk