Szily Nóra elárulta, milyen sztori miatt röhögtek szét egy élő adást Alföldi Róberttel
A népszerű tévés a 90-es évek televíziózásáról mesélt az "Emlékszem, amikor ..." podcast-sorozatunk legújabb részében. Közszolgálat és kereskedelem, szórakoztatás és tájékoztatás, szép remények és a néha prózaibb valóság - na meg emlékezetes bakik.
Az 1990-es évek végének kereskedelmi televíziózásában előfordulhatott olyan, hogy egyetlen mondat miatt órákon át hangosan nevetett a két műsorvezető – és ettől az adás nemhogy véget nem ért, de egy ország beszél azóta is arról, hogy milyen szép idők voltak azok, amikor ez megtörténhetett. Nem hiszitek el? Mutatjuk:
Ez egyike azon pillanatoknak, amire Szily Nóra azt mondta az Emlékszem, amikor legújabb adásában, hogy az 1990-es években „volt valami kócos szabadság”.
Aligha van olyan tévénéző ember az országban, aki ne ismerné Szily Nóra nevét. Az eredetileg pszichológus végzettségű rádiós és tévés újságíró a média egy kegyelmi pillanatában került először a mikrofon mögé, majd a kamerák elé.
Az 1990-es években a Magyar Televízióban is érezhető volt az országra jellemző szabad légkör. A tévések közt áradt a kreativitás, főnökeik pedig sokszor inkább ösztönözték, mintsem visszafogták volna őket. Számos legendás tévéműsor született akkor, Szily Nórát pedig tehetségének és szerencséjének kombinációja sok ilyen műsor felé sodorta.
A Nagyvizitben hiánypótló módon számos egészségügyi témában kérdezte vendégeit, egyszerre könnyedén és informatívan beszélgetve testünk és lelkünk titkairól. Az MTV délelőtti adásaiban egy profi és szerethető csapat tagjaként készített interjút vendégeivel, míg a péntek délutáni legendás Ablak című műsorban a mindennapi élet komolyabb kérdéseiben segített tájékozódni a tévénézőknek.
Az évtized második felében átkerült az újonnan indult kereskedelmi televíziózásba: a Reggeli műsorvezetőjeként – leginkább Alföldi Róbert partnereként – máig felejthetetlen pillanatokat okoztak a nézőknek teljesen új, lendületes, fiatalos és tökéletesen szabad műsorvezetésükkel.
Az Emlékszem, amikor podcast legutóbb az 1990-es évek médiavilágának komolyabb arcát mutatta be: Hardy Mihállyal a téli szünet előtt többek között a médiaháborúról, a híradókról, az Esti Egyenlegről és a kereskedelmi fronton is kiemelkedőnek számító TV3-ról beszélgettünk.
A legújabb adásban Szily Nóra pedig arról mesélt, hogy mennyire volt szabad és kreatív az 1990-es évek tévézése, mit ígért neki Hankiss Elemér tévéelnök, milyen különbségek voltak a közszolgálati és a kereskedelmi tévézés között, és az is kiderül, miért emlékezetes számára a mai napig „Brazília legrondább parasztja”.
Az Emlékszem, amikor a Szeretlek Magyarország 1990-es évekkel foglalkozó podcastja. Az eddigi adásokban beszélgettünk már a korszak zenei világárólGerendai Károllyal és Náksi Attilával, a híresebb filmekrőlKovács Gellérttel és Koltai Róberttel, vagy épp a legendás – és manapság ismét aktualitást nyert – bűnügyekről a korszak sztárnyomozójával, Kovács Lajossal.
Az Emlékszem, amikor korábbi adásait megtaláljátok a YouTube-on és a Spotify-on.
Az 1990-es évek végének kereskedelmi televíziózásában előfordulhatott olyan, hogy egyetlen mondat miatt órákon át hangosan nevetett a két műsorvezető – és ettől az adás nemhogy véget nem ért, de egy ország beszél azóta is arról, hogy milyen szép idők voltak azok, amikor ez megtörténhetett. Nem hiszitek el? Mutatjuk:
Ez egyike azon pillanatoknak, amire Szily Nóra azt mondta az Emlékszem, amikor legújabb adásában, hogy az 1990-es években „volt valami kócos szabadság”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tucatnyi előadást töröltek a Magyar Péter-film miatt a Cinema Cityben, akkora az érdeklődés iránta
A Cinema City budapesti mozijaiban a Tavaszi szél – az ébredés iránti óriási kereslet miatt módosították a műsort. A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten.
Akkora volt az érdeklődés a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm iránt, hogy szombaton több budapesti multiplexben is át kellett alakítani a műsort az extra vetítések miatt. Miközben a jegyeladások a premier utáni napokban kiemelkedők voltak, a korai vetítéseknél feltűnően sok szék maradt üresen – a jelenség okáról pedig vita zajlik.
a március 15-i ünnep előtti szombaton a Cinema City több budapesti mozijában is levettek a műsorról előadásokat a csekély érdeklődés miatt, hogy a helyükön is a Magyar Péterről szóló filmet vetíthessék. A változtatás az Allee, a Mammut, a Westend és az Aréna mozijait érintette, összesen mintegy 10-15 előadásnál.
Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója megerősítette az értesülést, és elmondta, ez egy bevett szokás náluk. „Ha látjuk, hogy egy adott filmre extra nagy az érdeklődés, de vannak olyan előadások, amelyekre nem adtunk el jegyet, vagy csak néhány darabot, akkor szoktunk változtatni a műsoron. Ilyenkor számszaki alapon döntünk a saját tapasztalataink valamint a forgalmazó visszajelzései alapján. Erről lehetőség szerint egy nappal korábban, e-mailben vagy telefonon értesítjük nézőinket” – mondta el a lapnak.
A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten, hétfőig összesen 36 351-en váltottak rá jegyet a március 12-i bemutatója óta.
A jegyeladásokkal kapcsolatban azonban fény derült egy különös anomáliára is: bár tömegesen vették meg a jegyeket a korai vetítésekre, mégis üresen maradt a székek többsége az előadásokon, ahogy azt a Cinema City is megerősítette korábban. A film producere, Sümeghy Claudia szerint a Megafon vásárolhatott meg több tucat jegyet, hogy aztán az üresen maradt termekről posztolhasson. Erről Magyar Péter is írt a Facebook-oldalán.
A 101 perces magyar dokumentumfilm készítői korábban azt hangsúlyozták, hogy független alkotásról van szó, amely állami vagy pártfinanszírozás nélkül készült, célja pedig nem egy kampányfilm elkészítése, hanem egy politikai-társadalmi folyamat dokumentálása volt. Ezzel szemben a kormánypárti médiában visszatérő kritika, hogy a film propaganda- és imázsfilm-elemekkel is dolgozik.
Akkora volt az érdeklődés a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm iránt, hogy szombaton több budapesti multiplexben is át kellett alakítani a műsort az extra vetítések miatt. Miközben a jegyeladások a premier utáni napokban kiemelkedők voltak, a korai vetítéseknél feltűnően sok szék maradt üresen – a jelenség okáról pedig vita zajlik.
Úgy szólt, és úgy nézett ki a Beton.Hofi koncertje a Papp Lászlóban, ahogy kell – már csak egy igazi közönség kellene egy tökéletes bulihoz
Két koncerten is bizonyította Beton.Hofi, hogy látványban, színpadképben vagy épp hangzásban bárkivel felveszi itthon a versenyt, és nem probléma egy ekkora helyszínt tökéletesen bejátszani. Már csak vagy tízezer olyan ember kéne a közönségbe, aki nem csendben nézi végig a show-t.
Dupla koncerttel rúgta be az évet a Papp László Sportarénában Beton.Hofi, aki pár év alatt az egyik legfontosabb magyar előadóvá vált. A Jolly presszós koncert és a comic.sins album óta eltelt időben szépen, lassan építkezve arénakoncertes produkciót is tető alá tudott hozni, az új INTERREGNUM nagylemez köré építve a klasszikus számaival együtt komplett show-t rakott elénk, méghozzá nagyon profin.
Az lassan megszokottá válik, hogy a Covid óta megerősödő rap-trap-hiphop szcéna az egészen kis klubkoncertektől nagyon hamar eljut a tízezres közönséget vonzó Budapest Park-Sportaréna-MVM Dome fellépésekig, és ezt többnyire professzionálisan meg is oldja. Azahriah a Puskást is, de ő más dimenzió már.
Beton.Hofi viszont kicsit más tészta. Az utóbbi években talán az ő szövegei voltak a legkidolgozottabbak, a leginkább intellektuális megoldások nála jelentek meg – kifejezetten széles kört tudott bevonzani nem csak a Z-generációból merítve.
Ennek persze lesznek következményei egy ilyen nagy koncerten, de erről később.
Több, mint két évet kellett várni a negyedik nagyalbumra, bár lehet, hogy még ez is túl kevés volt. Ezt azért mondom, mert az INTERREGNUM 18 számból áll össze, aminek több, mint a fele annyira felejthető, hogy a koncerten fel sem ismertem, hogy ezek az ő számai. Láthatóan a többi koncertező is hasonló véleményen lehetett, főleg, ha a hangulatból indulunk ki, mivel még a mainstream számait is kevesen énekelték vele, például a "PLAYBÁNIA"-t, ami az egyik, ha nem a leghallgatottabb száma.
Végignézve a közönségen, ez talán nem véletlen - relatíve kevés fiatal volt, inkább középkorúakat láttam nagyobb számban, akik elvájbolgattak a számokra, de különösebben nem számítanak hardcore rajongóknak. Hofira nem lehet panasz, ő mindig megpróbálta énekeltetni a közönséget, ha túl hangos volt a csend.
Na de térjünk rá a pozitívumokra, mert van az is azért bőven.
Hofi lehengerlő teljesítményt nyújtott mindkét koncerten, teljes beleéléssel próbálta átadni az új album hangulatát, ami természetesen nem rossz, csak néhol repetitív lett kicsit. A TOP G például nálam az új kedvenc lett Hofitól, nagyon adja ezt az undergorund, kicsit pogányos vibe-ot, ami nálam mindig telitalálat.
Ádám most talán az eddigi legjobb fellépését nyújtotta, ez éppúgy megmutatkozott a kétszintes színpad profi elrendezésében, mint abban, hogy végre a hangosítás is perfekt volt, kipróbáltuk, messziről is jól lehetett hallani mindent. Látszólag a crew nem spórolta ki a világítást sem, ami hatalmasat dobott az élményen, mert mindig alkalmazkodott az éppen hallható számhoz.
A koncert elején a "BE VAGYOK ZÁRVA" volt az a szám, amiről gondolhattuk, hogy beindítja rögtön a közönséget, ami persze sikerült is nagyrészt. Ezután következett pár új, kevésbé ismert szám az új albumból, azoknak is szuper volt mellesleg a hangulata, koncerten teljesen más élményt nyújtottak, mint amikor Spotin hallgatja az ember - de hát ezért járunk koncertre.
Amit viszont sajnáltam, hogy a "COMIC SINS" albumból csak az "OFFWHITE"-ot játszotta, ami amúgy a koncert egyik csúcspontja volt. Szólt még a "SOFIA COPPOLA", "TARR BÉLA", "NULLAKÖZÖD", és sok más kedvencem is, végül a koncertet a már említett "PLAYBÁNIA"-val zárta, aminek tényleg valami mesterien szólt minden egyes másodperce. Ezért is sajnáltam, hogy nem volt igazi koncerthangulat a közönségben.
De hiába hittük naivan, hogy itt a vége, szerencsére a közönség egy jó része is felébredt itt, és hosszas "vissza" skandálással visszahívta még pár szám erejéig, nagyon helyesen. Mindössze kétperces szünet után Hofi nem is akárhogy tért vissza, a magasból emelkedett le hozzánk, mint egy angyal, majd ennek megfelelően következett is az "ANGYALOK".
Összességében egy teljesen korrekt koncertet hozott össze nekünk Ádám, minden jól szólt, a remek színpadkép és a hatalmas kijelzők is dobtak a hangulaton, a színpad felől tehát minden nagyon rendben volt. Még egy-két ilyen nagyszabású koncert, és talán a közönség többi része is megérkezik
Beton.Hofi karrierjének közel sincs még vége, sőt, bizonyos értelemben most kezdődik az a rész, ahol eldől, hogy egy nagy korszak kiemelkedő előadójával van-e dolgunk. Láthatóan rajta nem fog múlni.
Dupla koncerttel rúgta be az évet a Papp László Sportarénában Beton.Hofi, aki pár év alatt az egyik legfontosabb magyar előadóvá vált. A Jolly presszós koncert és a comic.sins album óta eltelt időben szépen, lassan építkezve arénakoncertes produkciót is tető alá tudott hozni, az új INTERREGNUM nagylemez köré építve a klasszikus számaival együtt komplett show-t rakott elénk, méghozzá nagyon profin.
Az lassan megszokottá válik, hogy a Covid óta megerősödő rap-trap-hiphop szcéna az egészen kis klubkoncertektől nagyon hamar eljut a tízezres közönséget vonzó Budapest Park-Sportaréna-MVM Dome fellépésekig, és ezt többnyire professzionálisan meg is oldja. Azahriah a Puskást is, de ő más dimenzió már.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Walt Disney őt emlegette a halála előtt, lemondta Han Solo szerepét, és ő látta először a phoenixi ufót – 45 dolog, amit nem tudtál a 75 éves Kurt Russellről
Nem sokan tudják róla, hogy a légierőnél szolgált, hogy profi baseballjátékos volt, és hogy majdnem megölte egy dinamit. Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel szolgálunk.
1.Kurt Vogel Russellként látta meg a napvilágot 1951. március 17-én, délelőtt 10 óra 42 perckor, a massachusettsi Springfieldben, bár a családja még gyermekkorában Kaliforniába költözött.
2. Angol, német, skót és ír ősökkel rendelkezik.
3. Az apja, Bing Russell baseballjátékos és színész volt, és hat éven át játszotta a seriffhelyettest a Bonanza (1959) című sorozatban. Közel 40 éves karrierje során több mint 170 filmben és sorozatban szerepelt. Kurt édesanyja, Louise Julia Russell pedig táncosnő volt.
4. Három lánytestvére van: Jill, Jamie és Jody.
5. 1969 és 1975 között a Kaliforniai Légierő Nemzeti Gárdájának 146. taktikai légi szállítószázadában szolgált.
6. Első színészi áttörését televíziós reklámokban érte el, többek között a Mattel játékgyártó cégnél, valamint azok „Zero M” nevű kémjátékok kampánysorozatában.
7. Filmes debütálására az 1963-as A világvásáron történt című Elvis Presley-filmben került sor. Később ő maga is eljátszotta Elvist 1979-ben, és ő kölcsönözte az énekes hangját a Forrest Gumpban (1994).
8. Az általa eljátszott karakterek közül Snake Plisskent, a Menekülés New Yorkból (1981) és a Menekülés Los Angelesből (1996) antihősét kedveli a legjobban.
9. Gyerekkora egyik nagy hőse John Wayne volt. Pontos Wayne-imitációját a 2007-es Halálbiztosban tudta bemutatni.
10. A kaliforniai Thousand Oaks-i Thousand Oaks Gimnáziumban érettségizett a színész Michael Richardsszal (Seinfeld, Talpig zűrben) együtt. Az 1969-es évfolyamban végzett, amely őt választotta meg a „legszebbnek”.
11. Profi baseballjátékos volt (második bázis, California Angels), amíg egy vállizomszakadás miatt 1973-ban visszavonulni kényszerült. Akkoriban 0,563-as ütési átlaggal rendelkezett. Barátja, Ron Shelton emiatt a Baseball bikák (1988) című filmben kifejezetten neki írta a Crash Davis szerepét. A stúdió azonban ragaszkodott Kevin Costnerhez. Kurt három évig játszott a baseball kisligában (1971-1973), összesen 0,292-es ütési átlaggal, de a profi karrierje során csak két hazafutást ütött.
12.Walt Disney utolsó filmbeli megjelenése 1966. október 27-én volt. Az Utánam, fiúk! (1966) című filmet népszerűsítette, és azzal zárta a beszédét, hogy „hamarosan megismerkednek egy 15 éves fiúval, akinek nagyszerű színészi jövőt jósolok. A neve Kurt Russell”.
13. Sőt, úgy hírlik, hogy az utolsó szavak, amiket Walt Disney közvetlenül a halála előtt leírt, a „Kirt Russell” voltak: egy jövőbeli projektekről szóló feljegyzésben ugyanis kissé elírta a színész keresztnevét.
14. Az 1979-es Elvis című filmben ő játszotta Elvis Presley-t, míg a valódi édesapja, Bing Russell Elvis apját, Vernon Presley-t alakította benne.
15. A Nagy zűr kis Kínában (1986) című filmhez készített audiokommentárjában elmondta, a tesztközönség olyan jól reagált a filmre, hogy a rendezővel, John Carpenterrel együtt biztosak voltak benne, egy kasszasikert alkottak. A stúdió azonban olyan kevés erőfeszítést tett a film reklámozására, hogy az végül nem volt túl sikeres a mozikban. De legalább később kultuszfilm lett belőle.
16. Az Elpusztíthatatlanok (1988) főszerepét eredetileg neki írták. Azonban John Carpenter, aki korábban már négy filmjében is szerepeltette – Elvis, Menekülés New Yorkból, A dolog (1982), Nagy zűr kis Kínában –, úgy döntött, hogy másnak ad esélyt, s így Roddy Pipert választotta a szerepre.
17. A Lánglovagok (1991) című filmben játszott szerepére készülve a Chicagó-i Tűzoltóság 5. osztagával járt járőrözésre.
18. FAA-engedéllyel rendelkező magánpilóta, egy- és többmotoros, valamint műszerrepülési jogosítvánnyal rendelkezik.
19. Felajánlották neki Dr. Alan Grant szerepét a Jurassic Park (1993) című filmben, de a kért gázsija túl magas volt, így végül Sam Neill lett a befutó.
20. Azt állítja, hogy libertárius meggyőződése miatt gyakran érezte magát kitaszítottnak Hollywoodban, ezért a coloradói Aspen külvárosába költözött, ahol megpróbálkozott az írással.
21.Sylvester Stallone eredetileg őt választotta Church szerepére a The Expendables – A feláldozhatók (2010) című filmben, de ő elutasította az ajánlatot. A szerepet végül Bruce Willis kapta meg.
22. Kurt 1966-ban egy Disney-musical forgatásán találkozott először Goldie Hawnnal, bár csak sokkal később, a Második műszek (1984) című film forgatásán kezdtek el randizni. 1983. február 14. óta vannak együtt.
23. ielőtt összejöttek, Kurt a színésznő Season Hubley-vel élt házasságban (1979 és 1983 között), akitől egy Boston nevű fia született, míg Hawn először Gus Trinkonisszal, majd Bill Hudsonnal volt házas, akiktől Oliver és Kate Hudson nevű gyermekei születtek. Ám mindketten Kurtöt tartják az apjuknak, hiszen ő nevelte fel őket.
24. Annak ellenére, hogy már 43 éve romantikus kapcsolatban élnek, Goldie és Kurt sosem házasodtak össze, és nem is tervezik. „A tartós kapcsolat nem a házasságról szól” – nyilatkozta Hawn 2015-ben.
25. Kate Hudson az első fiát Ryder Russell Robinsonnak nevezte el. A középső név tisztelgés Kurt előtt, akit mindig is az apjának tekintett.
26.Lee Van Cleef jelenléte a Menekülés New Yorkból forgatásán arra inspirálta Kurtöt, hogy Clint Eastwood-hoz hasonló, rekedtes hangon beszéljen, mint a Szöszi a Dollár-trilógiában.
27. A Cosmic Entertainment filmgyártó céget Goldie Hawnnal, Kate Hudsonnal, és Oliver Hudsonnal együtt alapították.
28. Ő és Goldie egyébként 5 filmben játszottak együtt: The One and Only, Genuine, Original Family Band (1968), Második műszak, A vasmacska kölykei (1987), Karácsonyi krónikák (2018) és Karácsonyi krónikák: Második rész (2020).
29. Russell volt az egyik első színész, aki DVD-n audiokommentárt készített.
30. Elutasította Connor McLeod szerepét a Hegylakóban (1986), hogy a Nagy zűr kis Kínában játszhasson. A szerepet így Christopher Lambert kapta meg.
31. Eredetileg őt választották ki a megátkozott lovag, Navarre szerepére a Sólyomasszony (1985) című filmben, míg Rutger Hauert eredetileg a gonosz kapitány szerepére választották ki, annak ellenére, hogy Hauert valójában inkább a hős karaktere érdekelte. Amikor végül Russell kiszállt a projektből, Hauer lett vette át tőle Navarrét.
32.A dolog című filmhez készített audiokommentárjában John Carpenter rendezővel azon a jeleneten viccelődött, amikor egy dinamitrudat dobott Palmer karakterére (aki éppen egy szörnnyé változott), a robbanás azonban sokkal erősebb volt, mint amire számított. Valójában súlyosan megsérülhetett volna.
33. Meghallgatáson vett részt Han Solo szerepére a Csillagok háborújához (1977), sőt, ki is választották, ám ő végül elutasította azt, hogy a The Quest (1976) című tévés westernben szerepeljen. Rossz döntés.
34. Rengeteg ismert filmben bukott el nagy szerepeket. A teljesség igénye nélkül ím egy lista: Friedrich Von Trapp A muzsika hangjában (1965). Martin Riggs a Halálos fegyverben (1987). Travis Bickle a Taxisofőrben (1976). Qui-Gon Jinn a Star Wars I. rész: Baljós árnyakban (1999). Bill a Kill Billben (2003, 2004). Jeff Bridges karaktere az Időzített bombában (1994). Alan Parish a Jumanjiban (1995). John McClane a Drágán add az életed!-ben (1988). Bruec Wayne a Batman – A denevéremberben (1989) és a Mindörökké Batmanben (1995), illetve Jim Gordon a Batman: Kezdődik!-ben (2005). Kábel a Deadpool 2-ben (2018). A főhős Cliff Secord a Rocketeerben (1991). Johnny Depp Sands ügynöke a Volt egyszer egy Mexikóban (2003). Ralph Fiennes karaktere a Strange Days: A halál napjában (1995). Joe a Gyilkos Joe-ban (2011). Jonathan Kent Az acélemberben (2013) Illetve John Woo azt szerette volna, ha ő is játszik a Tökéletes célpontban (1993), de ő akkor éppen nem állt rendelkezésre.
35. 2017. május 4-én csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán, a Hollywood Boulevard 6201. szám alatt.
36. Az NRA (National Rifle Association, vagyis a Nemzeti Lövészszövetség) tagja. Lelkes fegyverrajongó, vadász és a második alkotmánymódosítás (a fegyverviseléshez való jog) határozott támogatója.
37. Russell és Hawn egy időben Vancouverbe költöztek, hogy a fiuk, Oliver jégkorongozhasson.
38. 2006-ban hagyott fel a szivarozással.
39. Goldie Hawntól is született egy fia, Wyatt Russell (1986), akiből szintén híres színész lett olyan filmekkel és sorozatokkal, mint a Cowboyok és űrlények (2011), a 22 Jump Street – A túlkoros osztag (2014), az Overlord (2018), A Sólyom és a Tél Katonája (2021), a Nő az ablakban (2021), az Éjszakai merülés (2024), a Mennydörgők* (2025) vagy a Monarch: A szörnyek hagytéka (2023-2026), amelyben az apjával együtt játszik, és ugyanazt a karaktert alakítják.
40.Dino De Laurentiis producer szerette volna, ha Kurt eljátssza a címszerepet a Flash Gordon (1980) című sci-fi-fantasyben, ő azonban elutasította az ajánlatot, mert úgy érezte, hogy Flash karaktere egyáltalán nincs megírva rendesen. A szerepet végül Sam J. Jones kapta meg.
41. 2026-ig mindössze két filmjét jelölték Oscar-díjra a legjobb film kategóriájában, a Forrest Gumpot és a Volt egyszer egy… Hollywoodot (2019), de mindkettőben csak egy apró cameója volt.
42. Több, később Richard Gere által eljátszott szerepet is elutasított: a Garni-zónában (1982) és a Higgy neki, hisz zsaruban (1990) is. Emellett az erotikus thrillerek sem érdekelték, nem vállalta el Tom Berenger karakterét a Sliverben (1993), sem David Morrissey-ét az Elemi ösztön 2-ben (2006).
43. Sosem jelölték Oscar-díjra. Az 1979-es Elvisért azonban kapott egy Emmy-nominációt, az 1983-as Silkwood című drámájáért pedig Golden Globe-ra jelölték.
44. 1991-ben, a Lánglovagok londoni premierjén a néhai Diana hercegnő és az akkori Károly herceg között ült a nézőtéren. Később megnyitotta coloradói ranchját Diana és a fiai, Harry és Vilmos herceg előtt, hogy eltölthessenek nála egy 10 napos nyaralást, távol a lesifotósoktól.
45. Egy 2017-es interjúban elárulta, hogy ő volt az a pilóta, aki elsőként jelentette az 1997-es „Phoenixi fények” esetet, vagyis az egyik legismertebb tömeges UFO-észlelést, amelyet a fia, Oliver társaságában repülés közben vett észre.
1.Kurt Vogel Russellként látta meg a napvilágot 1951. március 17-én, délelőtt 10 óra 42 perckor, a massachusettsi Springfieldben, bár a családja még gyermekkorában Kaliforniába költözött.
2. Angol, német, skót és ír ősökkel rendelkezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól” – a 7 éve elhunyt Baló Györgyről szól a mondat, ami ma is érvényes
A hét éve elhunyt Baló György búcsúztatóján hangzott el a híressé vált mondat a közmédia sorsáról. A kijelentés tökéletesen összefoglalta az újságíró egész pályáját meghatározó kérlelhetetlen igazságkeresést.
Egy egész életmű, a hazai televíziózás egyik legfontosabb, legmeghatározóbb fejezete sűrűsödött össze ebben az egyetlen, Farkasréten elhangzott fájdalmas mondatban: „A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól.” Március 18-án hét éve, hogy lezárult egy kivételes pálya.
A közszolgálati vitaestek, a feszült választási éjszakák és a kíméletlenül pontos, metsző kérdések mestere nincs többé.
Hét év távlatából is élesen rajzolódik ki az az űr, amelyet maga után hagyott, és az a szigorú szakmai mérce, amelyet a teljes magyar újságírói társadalom számára felállított. A tragikus gyászhírt hét esztendővel ezelőtt a család egy hivatalos közleményben tudatta a Magyar Távirati Irodával, amelyből kiderült, hogy a televíziós újságíró, szerkesztő-műsorvezető életének hetvenkettedik évében, hosszú, méltósággal viselt betegség után, szerettei körében hunyt el. Ezt az elsődleges információt vette át a közmédia hírportálja is, amely részletes életrajzi adatokkal egészítette ki a bejelentést.
A nyilvánosság két hónappal korábban, január 7-én szembesült a helyzet súlyosságával. A Magyarul Balóval című napi közéleti műsorának adása végén, a rá jellemző higgadt, tárgyilagos hangon maga jelentette be a visszavonulást.
„Négyévnyi napi műsorkészítés után pihenésre és orvosi kezelésre van szükségem, ezért a műsort saját kérésemre január 8-tól szüneteltetjük”
– mondta a 24.hu szerint. Bár a szakma és a közönség a visszatérésében reménykedett, a márciusi gyászhír ezt a reményt szertefoszlatta.
A búcsúztatásra március 30-án került sor a Farkasréti temetőben, ahol a család kérésére a gyászolók egy-egy szál virággal rótták le kegyeletüket. A beszédek közül kettő is beégett a kollektív emlékezetbe. Vidos Mihály, aki tizennégy éven át dolgozott Baló mellett, nemcsak a felütésben idézett mondattal jellemezte a helyzetet, hanem barátja és kollégája belső, morális iránytűjét is tűpontosan írta le:
„Igazságérzete csitíthatatlanul, már-már őrjítően dobolt a gondolatai közt.”
Braun Róbert, a közgazdász-szociológus pedig egyetlen mondatba sűrítette Baló egész pályájának küzdelmét és soha meg nem alkuvó tartását: „Ezerszer elgáncsolták, ezeregyedszer is felállt.”
Baló György pályája a Magyar Televíziónál indult, miután 1970-ben magyar–angol–német szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A külpolitikai szerkesztőségben kezdett, de hamarosan olyan legendás műsorok fűződtek a nevéhez, mint a Híradó, a Panoráma, a Napzárta vagy Az Este. A rendszerváltás idején kulcsszerepet játszott: 1989-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MTV2 csatornaigazgatója és a televízió választási irodájának vezetője volt. A kilencvenes évek végén rövid kitérőt tett a kereskedelmi televíziózás világába a TV3 vezérigazgatójaként, majd a 2000-es években visszatért a közmédiához, ahol kulturális igazgatóként és több közéleti magazin arcaiként dolgozott.
Pályafutásának utolsó nagy fejezete 2015-ben kezdődött, amikor az RTL Klubon elindította a Magyarul Balóval című napi politikai háttérműsorát, amely a kritikus, kérdező újságírás egyik utolsó bástyája lett az országos televíziós palettán.
Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Rózsa Ferenc-díjjal, Balázs Béla-díjjal, Pulitzer-emlékdíjjal, 2017-ben pedig a Prima Primissima díjat is átvehette.
Az RTL egy évvel a halála után, 2020 januárjában a csatorna hírstúdióját „Baló György Hírstúdiónak” nevezte el, az előterében pedig egy portré és egy emléktábla őrzi emlékét.
Egy egész életmű, a hazai televíziózás egyik legfontosabb, legmeghatározóbb fejezete sűrűsödött össze ebben az egyetlen, Farkasréten elhangzott fájdalmas mondatban: „A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól.” Március 18-án hét éve, hogy lezárult egy kivételes pálya.
A közszolgálati vitaestek, a feszült választási éjszakák és a kíméletlenül pontos, metsző kérdések mestere nincs többé.
Hét év távlatából is élesen rajzolódik ki az az űr, amelyet maga után hagyott, és az a szigorú szakmai mérce, amelyet a teljes magyar újságírói társadalom számára felállított. A tragikus gyászhírt hét esztendővel ezelőtt a család egy hivatalos közleményben tudatta a Magyar Távirati Irodával, amelyből kiderült, hogy a televíziós újságíró, szerkesztő-műsorvezető életének hetvenkettedik évében, hosszú, méltósággal viselt betegség után, szerettei körében hunyt el. Ezt az elsődleges információt vette át a közmédia hírportálja is, amely részletes életrajzi adatokkal egészítette ki a bejelentést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
