Szijjártó: „Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket vita helyett”
A magyar kormány mindig őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami a hazánkban adott egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges, ennek ellenére Európában mára rendkívül beszűkült a tere az észszerű vitának - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bostonban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén az előző heti EU-csúcstalálkozón elfogadott ukrán csomaggal kapcsolatban arról számolt be, hogy Magyarországnak két fontos előfeltétele volt ennek támogatásához, amelyek teljesültek, így nem volt szükség a közös döntés újabb megvétózására.
Aláhúzta: gyakran előfordul, hogy a kormány felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi, ami jól mutatja azt, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az észszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és a helyzet folyamatosan romlik.
- mondta.
Ha lenne tere a racionális párbeszédnek, ha meglenne a kölcsönös tisztelet, és ha azok, akik állandóan a demokráciáról beszélnek, odafigyelnének azokra, akiknek a véleménye kissé eltér a többségtől, akkor meg lehetne spórolni ezeket az ideológiai vitákat, stigmatizációkat - hangsúlyozta.
Majd kiemelte, hogy a kormány mindig is őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami az országban uralkodó egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges. "Így megengedhetjük magunknak, hogy azt mondjuk, amit teszünk, és azt tegyük, amit mondunk" - fogalmazott.
Megjegyezte azt is, hogy amíg nem találják fel, hogyan lehet hátizsákban hazaszállítani a földgázt, addig az energiaellátás az infrastruktúrától, a csővezetékektől függ. Emlékeztetett rá, hogy a kormány öt-hat éve szerződést írt alá az ExxonMobillal a majd Romániában kitermelendő földgáz vásárlásáról, azonban az amerikai vállalat végül visszalépett a projekttől.
És hasonlóképpen - mint közölte - az EU nem nyújt segítséget a délkelet-európai hálózat bővítéséhez, Horvátország pedig ötszörösére emelte a kőolaj tranzitdíját.
"Fizikai infrastruktúra nélkül a diverzifikáció csak tündérmese" - mondta.
Sérelmezte, hogy a svéd fél nem volt hajlandó bizalomerősítő gesztusokra, a miniszterelnök Ankarába elutazott, Budapestre viszont nem. Majd reményét fejezte ki, hogy végül erre is sor fog kerülni, s ennek nyomán február végén Stockholm megkaphatja a zöld jelzést a parlamenttől.
A miniszter ezt követően tudatta, hogy az EU és Kína közötti kereskedelem értéke évi 865 milliárd euró volt tavaly, amelyből hazánk 1,2 százalékos részarányt képvisel.
Rámutatott, hogy Magyarország a kínai beruházások elsődleges célpontjává vált Közép-Európában, és ez a német ipar miatt volt lehetséges, ugyanis hazánkban mindhárom nagy német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és ezek nagyban függenek a kínai beszállítóiktól.
"Nyilvánvalóan sokkal erősebbek vagyunk Oroszországnál, a NATO sokkal erősebb Oroszországnál katonailag" - húzta alá.
Felidézte, hogy könnyű különböző nyilatkozatokat tenni Brüsszelben vagy Washingtonban, de ő a moszkvai Orosz Energiahéten nagyjából ezer ember előtt felszólalva is elítélte az ukrajnai háborút, és annak lezárását sürgette.
(via MTI)
