Szembement Trumppal a szenátus: megszavazta a katonai támaszpontok átnevezését
Az egykori déli konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok mellett névtáblákon, hajókon, repülőgépeken is lecserélik a neveket. E személyiségeket sokan az egyesült államokbeli rabszolgaság megtestesítőinek tartják.
A republikánus többségű amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága megszavazta csütörtökön az egykori konföderációs vezetőkről elnevezett katonai támaszpontok átnevezését, az afroamerikaiakat sújtó rasszizmus ellen Egyesült Államok-szerte kibontakozott tüntetéshullám hatására.
Az illetékes bizottság - szembe menve Donald Trump elnök előző este kinyilvánított álláspontjával - úgy döntött, hogy módosítja a védelmi költségvetési törvényt, és az elfogadott módosítással beiktatja a jogszabályba a konföderációs vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezésének kötelezettségét. Ennek végrehajtására a védelmi minisztériumnak (Pentagon) három év áll a rendelkezésére.
A törvénymódosítás egyben arra is felkéri a Pentagont, hogy másutt - névtáblákon, hajókon, repülőgépeken - szintén cserélje le az egykori konföderációs vezetők neveit.
A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti és alatti időszakban a déli rabszolgatartó államok szövetsége volt. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, és mintegy tíz olyan katonai bázis is van, amely a polgárháború déli katonai vezetőinek nevét viseli.
E történelmi személyiségeket sokan az egyesült államokbeli rabszolgaság megtestesítőinek tartják, ezért szobraik és nevük eltávolításának követelése felerősödött, amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéssorozat kezdődött az országban.
A republikánus többségű amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága megszavazta csütörtökön az egykori konföderációs vezetőkről elnevezett katonai támaszpontok átnevezését, az afroamerikaiakat sújtó rasszizmus ellen Egyesült Államok-szerte kibontakozott tüntetéshullám hatására.
Az illetékes bizottság - szembe menve Donald Trump elnök előző este kinyilvánított álláspontjával - úgy döntött, hogy módosítja a védelmi költségvetési törvényt, és az elfogadott módosítással beiktatja a jogszabályba a konföderációs vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezésének kötelezettségét. Ennek végrehajtására a védelmi minisztériumnak (Pentagon) három év áll a rendelkezésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Dubajból azért nem hoztunk haza magyarokat katonai géppel, mert a felszállás veszélyesebb lett volna, mint az ottmaradás
A miniszter elmondása szerint mindenhova küldenek mentesítő járatot, ahol magyarok várnak a hazatérésre, de mérlegelni kell a kockázatokat. Úgy ítélték meg, hogy Jordániában nem jelent nagyobb veszélyt a repülőgép felszállása, ezért oda két járat is indult már.
Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.
Egyelőre azért csak Jordániába indult ilyen céllal katonai gép, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ott a gép felszállása nem jelent kockázatot. Szerdán egy járattal már érkeztek Budapestre magyarok, csütörtökön pedig újabb repülővel jöhetnek haza azok, akik eljutottak Ammánba.
Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.
„Természetesen mindenhova fogunk küldeni repatriálálásra alkalmas repülőgépeket, mindenkit szeretnénk hazahozni. De minden egyes esetben azt kell megvizsgálni, hogy a reptér és az onnan való felszállás nem jelent-e nagyobb veszélyt, mint az, hogy valaki az adott országban marad”
– magyarázta.
Elmondása szerint az Egyesült Arab Emírségekből azért nem hoztak haza katonai géppel senkit, mert egyértelmű volt, hogy nagyobb a kockázata a repülőtér használatának és a felszállásnak, mint az Abu Dzabiban vagy Dubajban maradásnak.
A kormány nap mint nap vizsgálja a lehetőségeket, Gulyás szerint talán már valamivel jobb a helyzet. Azt mondta, mindent megtesznek, hogy minden Közel-Keleten rekedt magyart kimenekítsenek, de a biztonságos hazatérés a legfontosabb.
Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.
Egyelőre azért csak Jordániába indult ilyen céllal katonai gép, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ott a gép felszállása nem jelent kockázatot. Szerdán egy járattal már érkeztek Budapestre magyarok, csütörtökön pedig újabb repülővel jöhetnek haza azok, akik eljutottak Ammánba.
Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két iráni bombázó percekre volt az USA legnagyobb közel-keleti katonai bázisától, de katari vadászgépek lelőtték
Az iráni Szu–24-esek bombákkal és irányított lőszerekkel megpakolva, radar alatt repültek a célpont felé. A katari pilóták történelmet írtak, ez volt az ország első éles légiharc-bevetése.
Mindössze két percre voltak attól, hogy csapást mérjenek az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisára, amikor katari vadászgépek lelőttek két iráni bombázót – írja két, a műveletről tájékoztatott forrásra hivatkozva a CNN.
Az incidens Katar első éles légiharca volt, és új szintre emelte a térségi feszültséget. A célpont az al-Udeid légibázis volt, ahol jellemzően 10 ezer amerikai katona állomásozik, valamint a katari gazdaság egyik alappillérének számító Ras Laffan földgáz-feldolgozó létesítmény.
Miután múlt szombaton amerikai és izraeli légicsapásokban életét vesztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető, Irán több száz rakétát és pilóta nélküli drónt indított a Perzsa-öböl menti arab államok felé, célba véve városközpontokat, energia-infrastruktúrát, repülőtereket és szállodákat. Noha a legtöbb rakétát és drónt elfogták, vasárnap hat amerikai katona meghalt, amikor egy iráni lövedék áthatolt a légvédelmen, és eltalált egy rögtönzött műveleti központot Kuvait Suajba kikötőjében.
Hétfő reggel az Iráni Forradalmi Gárda két szovjet korabeli Szu–24-es taktikai bombázót indított Katar felé. A gépeket vizuálisan is azonosították, sőt le is fényképezték: bombákat és irányított lőszereket szállítottak. A gépek mindössze 80 láb (körülbelül 24 méter) magasan repültek, hogy elkerüljék a radarfelderítést. A katariak rádión figyelmeztetést adtak ki, de nem kaptak választ. Az idő rövidsége és a bizonyítékok miatt a gépeket ellenségesnek minősítették. Ezután egy katari F–15-ös vadászgép légiharcban lelőtte az iráni gépeket. Az iráni repülők Katar területi vizeibe zuhantak, a katari külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy keresik a személyzetet.
Dan Caine amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán a Pentagonban megerősítette az esetet.
„A katari vadászgépek első ízben lőttek le két iráni bombázót, amelyek a helyszín felé tartottak”
– mondta.
Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök szerdán telefonon beszélt az iráni külügyminiszterrel, és az incidenst eszkalatívnak nevezte. Szerinte ez azt mutatja, hogy Iránnak „nincs valódi szándéka” a feszültség csökkentésére.
„Ehelyett arra törekszik, hogy kárt okozzon szomszédainak, és belerángassa őket egy olyan háborúba, amely nem az övék”
– közölte a katari miniszterelnök.
Irán merész akciója volt az első alkalom Hamenei halála óta, hogy személyzettel repülő gépeket vetett be egy szomszédos ország ellen, és egyben az első eset, hogy a Katari Légierő légiharcban vett részt.
Mindössze két percre voltak attól, hogy csapást mérjenek az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisára, amikor katari vadászgépek lelőttek két iráni bombázót – írja két, a műveletről tájékoztatott forrásra hivatkozva a CNN.
Az incidens Katar első éles légiharca volt, és új szintre emelte a térségi feszültséget. A célpont az al-Udeid légibázis volt, ahol jellemzően 10 ezer amerikai katona állomásozik, valamint a katari gazdaság egyik alappillérének számító Ras Laffan földgáz-feldolgozó létesítmény.
Miután múlt szombaton amerikai és izraeli légicsapásokban életét vesztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető, Irán több száz rakétát és pilóta nélküli drónt indított a Perzsa-öböl menti arab államok felé, célba véve városközpontokat, energia-infrastruktúrát, repülőtereket és szállodákat. Noha a legtöbb rakétát és drónt elfogták, vasárnap hat amerikai katona meghalt, amikor egy iráni lövedék áthatolt a légvédelmen, és eltalált egy rögtönzött műveleti központot Kuvait Suajba kikötőjében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Nem merült fel a benzinárstop bevezetése, de adócsökkentés se lesz
A miniszter azt mondta a kormányinfón, hogy a MOL tartja a kormánnyal kötött megállapodást, ennek megfelelően a hazai üzemanyagárak illeszkednek a regionális árszintbe. A januárban elhalasztott jövedékiadó-emelésről júniusban dönthetnek.
Nem merült fel a szerdai kormányülésen a benzinárstop bevezetése a közel-keleti háborús helyzet okozta áremelkedések miatt – mondta el Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormánynak van egy megállapodása a MOL-lal arról, hogy a magyar benzin- és gázolajár nem lehet magasabb, mint a régió országainak átlagos ára, ezt pedig a MOL tartja is.
Egy február végi statisztikát felolvasva Gulyás azt mondta, a szomszédos országokat figyelembe véve nálunk van a második legalacsonyabb benzinár, a gázolaj pedig a negyedik legolcsóbb.
Arról is beszélt, hogy miután elhalasztották a januárra tervezett jövedékiadó-emelést, júniusban kell újra elemezni a helyzetet. Szerinte számtalan valótlan állítás jelent meg erről, mert mint mondta, a jövedéki adó minimumát az Európai Unió határozza meg, a magyar adómérték pedig csak minimálisan, 10 forinttal haladja meg az uniós minimumértéket. „Tehát sokkal olcsóbbá ezzel nem lehetne tenni a benzint és a gázolajat” – mondta.
Gulyás azt is mondta, hogy „a magyar adótartalom a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban”.
A 95-ös benzinnél ez 50 százalék, a környező országok közül mindenhol máshol magasabb. A gázolaj esetében 48 százalék az adótartalom, Horvátországban és Szlovákiában 1 százalékkal alacsonyabb.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen szerdán hozta nyilvánosságra, hogy egészen pontosan mennyi az üzemanyagok adótartalma: a 95-ös benzin esetében 49,4 százalék, a gázolajé pedig 46,3 százalék.
Nem merült fel a szerdai kormányülésen a benzinárstop bevezetése a közel-keleti háborús helyzet okozta áremelkedések miatt – mondta el Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormánynak van egy megállapodása a MOL-lal arról, hogy a magyar benzin- és gázolajár nem lehet magasabb, mint a régió országainak átlagos ára, ezt pedig a MOL tartja is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A hazátok nem egy vicc” – Magyar Péter a kispártoknak üzent, szerinte a háttéralkukkal több százezer magyar sorsát teszik kockára
A Tisza Párt elnöke szerint a választáson csak az lesz a kérdés, hogy Fidesz vagy Tisza, nincs harmadik és negyedik út. Úgy véli, rendszerváltásra van szükség ahhoz, hogy a kisebb pártok a későbbiekben ismét képviselhessék a támogatóikat.
„A hazátok nem egy vicc” – üzente a kispártoknak Magyar Péter országjárásának szolnoki állomásán, ahol a TISZA Párt elnöke egyértelművé tette: az április 12-i választáson egyetlen kérdés lesz, hogy Fidesz vagy Tisza, mert szerinte „nincs harmadik út, nincs negyedik út”.
Magyar Péter egyrészt arra kérte a kispártok egy részét, hogy ne most akarjanak elindulni, másokat pedig azzal vádolt meg, hogy lepaktáltak a Fidesszel
A politikus szerint rendszerváltásra van szükség ahhoz, hogy a kisebb pártok a későbbiekben ismét képviselhessék a támogatóikat.
„Ne higgyetek a szirén hangoknak. Én is tudom, hogy két politikai tábor nem tudja leképezni azt a sokszínűséget, ami Magyarországon van. De amikor ahhoz, hogy újra plurális demokrácia legyen, ahhoz, hogy jogállam legyen Magyarország, (...) előbb rendszert kell váltani”
– fogalmazott. Állítása szerint a hatalom látja, hogy a Tiszának 3 millió szavazója van, ezért összezár a hatalmi, a média- és a gazdasági elit, valamint a „szatelit ellenzéki pártok”, amelyek a kormányváltást akaró szavazók megosztására kellenek.
Magyar egy, a Fidesz és a „régi elit” között köttetett állítólagos paktumot is említett.
„Tudunk arról, hogy van olyan kispárt, aminek indulását egy paktum segíti. Egy paktum a Fidesz és a régi elit között, az SZDSZ egyik háttérembere között. Kubatov Gáborról és Mesterházy Ernőről beszélek”
– mondta, Demszky Gábor egykori tanácsadóját és a Fidesz pártigazgatóját megnevezve.
Az ajánlásgyűjtésre utalva arra intette a jelölteket, hogy gyanakodjanak, ha a 200 aláírásuk sem volt meg, és „megjelenik egy jóakaró az utolsó napon 400 aláírással, mert ott valami nem stimmel”. A célzás vélhetően a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak szólt, amelynek indulása a kormánykritikus nyilvánosság egy részében rendszeresen felveti a kormányváltás esélyének csökkentését. Magyar Péter nekik címezve sorolta a súlyos társadalmi problémákat, majd hozzátette:
„Ők nem egy vicc részei, ők a magyar haza részei. És akik őket elárulja, vagy megpróbálja átverni egy háttéralku eredményeképpen, (...) nekik a magyar emberek előtt kell elszámolniuk április 12-én, ezt senki ne feledje.”
A vádakra szerdán, még a szolnoki fórumot megelőzően reagált Nagy Dávid, a Kutyapárt pártigazgatója és listavezetője, aki szerint Magyar Péter folyamatosan ellenük hergel.
„Gyakorlatilag egy hete minden napra jut egy nyilatkozat, egy beszéd, ahol csatlóssággal vagyunk megvádolva tök igaztalanul. De hát hajrá. Nincs elég gyűlölet az országban a Fidesz miatt, kell még több!”
„A hazátok nem egy vicc” – üzente a kispártoknak Magyar Péter országjárásának szolnoki állomásán, ahol a TISZA Párt elnöke egyértelművé tette: az április 12-i választáson egyetlen kérdés lesz, hogy Fidesz vagy Tisza, mert szerinte „nincs harmadik út, nincs negyedik út”.
Magyar Péter egyrészt arra kérte a kispártok egy részét, hogy ne most akarjanak elindulni, másokat pedig azzal vádolt meg, hogy lepaktáltak a Fidesszel
