KULT

Schwarzenegger sehol sem lenne a barátai nélkül – megnéztük az Arnold című netflixes doksit

Egy ember, három élet. Arnold Schwarzenegger hihetetlen életéről készült most egy háromrészes dokumentumfilmsorozat a Netflixen. Nem igazán megy a dolgok mélyére, de tisztességes és szórakoztató lett a végeredmény.

Link másolása

Először is szeretném tisztázni: Arnie az egyik gyerekkori hősöm. Pont jókor voltam jó helyen, hogy rajta keresztül ismerkedtem meg a hollywoodi filmek összes zsánerével. A vígjátékot az Ikrekkel és az Ovizsaruval, a horrort a Ragadozóval, az akciót a Kommandóval és az Utolsó akcióhőssel, a sci-fit a Terminator szériával és Az Emlékmással szerettem meg, így elmondhatom, hogy behatóan ismerem elpusztíthatatlan hősünk filmes karrierjét. Így magam is meglepődtem, hogy a Netflix-széria még nekem is tudott újat mutatni.

A háromrészes sorozat első epizódja hősünk sportolói karrierjéről és a fiatal koráról szól, viszonyáról a világháborúból vesztesként hazatérő apjával, aki megkeserítette gyerekkorát. Bátran elmondhatjuk, hogy amin fiatal korában Arnold és bátyja átment, az a mai világban kimeríti a gyermekbántalmazás minden fogalmát. Apja rendszeresen verte fiait és folyamatosan egymással versenyeztette a testvérpárt, direkt egymás ellen uszította őket.

Nem csak fizikai bántalmazásról beszélünk, hanem kemény lelki terrorban is részük volt.

Ez volt a legnagyobb hajtóerő az életében és valószínűleg ennek köszönheti, hogy elképesztő akaratereje és kitartása van. Ez segítette, hogy mihamarabb elszabaduljon szülővárosából, Thalból. Ugyanakkor testvére kevésbé volt szerencsés. Egészen fiatalon, mindössze 25 évesen, alkoholmámoros állapotban egy autóbalesetben vesztette életét.

Arnold nem hibáztatja az apját, próbálja megérteni az ő helyzetét is. Egy rettenetesen depresszív időszak volt ez Ausztria történelmében, apja poszttraumás stresszben szenvedett és emellett még alkoholista is volt. Fiatal korában a menekülést a sport jelentette. Külön érdekesség a motivációja. Moziban látta a Reg Park főszereplésével készült Herkules című filmet és

egyszerűen megszállottja lett a tökéletes férfi izomkolosszusnak.

Míg más fiúknak szép nők képeivel volt tele az ágya feletti fal, addig Arnoldnak félmeztelen, olajozott férfiakkal. Hiába tiltakozott ellene a családja, elkezdte kalandjait a testépítés világában, és hihetetlen sikereket ért el egészen fiatalon, mindennemű családi támogatás nélkül. Szinte mindent megnyert 28 éves korára, amit a testépítés világában el lehet érni.

Ekkor lépünk át a filmek világába a második résszel. Amikor visszavonult a testépítéstől, átköltözött Amerikába és a barátai segítségével gyorsan nagy vagyonra tett szert. Korábbi ügynöke kitanította a pénz világáról is, és jó befektetéseknek köszönhetően a színészi pályafutását már milliomosként kezdte, így nem volt szüksége a kis szerepekre. A legfőbb problémája az volt, hogy nem vették komolyan. Ő nem csak színész akart lenni, hanem filmsztár. Első szerepe a Herkules New Yorkban című szörnyűség, ami hatalmas bukásnak bizonyult.

Érdekesség, hogy nem csak a testépítő karrierjét köszönhette Herkulesnek, de a filmes karrierjében is ez volt az első megálló.

Legelső sikere a Pumping Iron című dokumentumfilm, majd a szintén testépítőkről szóló Stay Hungry volt. Ez a két sikeres film egymás után kinyitotta számára azokat a bizonyos hollywoodi ajtókat.

Több kisebb szerep után elérkeztünk az áttöréshez: Conan, a Barbár. A film producere nem akarta elsőre Svarcit, mert nem találta szimpatikusnak, de a Conan rendezője kizsarolta, hogy az izompacsirta lehessen a főszereplő, és innentől nem volt megállás. Terminator - A halálosztó, egy kis költségvetésű akciófilmnek indult, de Arnie annyira jó választásnak bizonyult a gyilkológép szerepében, hogy a 80’-as évek közepére megkerülhetetlen névvé vált a filmes piacon.

Egymást követték a sikerek: Kommando, Predator, A menekülő ember, A vörös zsaru, Ikrek, Terminátor 2 – Az ítélet napja.

Bár néha akadt egy-egy kudarc, nem lehetett megállítani. Silvester Stalonne-val való rivalizálására is kitérnek a sorozatban, megszólal például maga Sly is. Ez az epizód nagyon erős star-powerben. Az interjúk egytől-egyig érdekesek és olyan apró részleteket osztanak meg Arnie életéből, hatalmas nevek kíséretében, melyekről még én se tudtam. Elég, ha csak James Cameron, Danny DeVito, Jamie Lee Curtis vagy Linda Hamilton nevét említjük Sly mellett. De rajtuk kívül is akadnak még sztárok a filmgyárból, akik bepillantást engednek Schwarzenegger múltjába.

Végül jött a harmadik, egyben utolsó rész, ami a hollywoodi csillogás utáni életére koncentrál. A sorozat külön kiemeli, hogy politikai karrierje során mennyire próbálta a „bipartizan” hozzáállást erősíteni, miután megválasztották Kalifornia állam kormányzójának. Ez azt jelenti, hogy hiába volt republikánus jelölt, mint kormányzó, meghallgatta a demokraták véleményét is. Például a kampányfőnöke egy demokrata, leszbikus, abortusztámogató hölgy volt, ami a nyitott szemléletét is jelzi. Egész élete folyamán jó emberekkel vette körbe magát, Arnold hangsúlyozza is, hogy sértőnek érzi, amikor „self-made man”-nek nevezik, mert nem csak magának köszönhette a szerencséjét.

Schwarzenegger hiába kitartó és tehetséges, barátai nélkül sehol nem lenne.

Hihetetlen kisugárzásának, pozitív hozzáállásának, valamint szó szerinti és átvitt értelem vett karizmájának tulajdonítja sikereit. Politikai pályája is nagyon érdekes volt, a sikeréhez vezető út is, illetve a folyamat, amit azért túlzottan pozitívan mutatnak be, valószínűleg azért, mert Arnie-hoz közeli forrásokból származtak az információk. Úgy gondolom, ha Amerikában született volna, akár az elnökségig is elviszi a politikai karrierjét.

Nem mondom, hogy tökéletes dokumentumfilm az Arnold, de szórakoztató és informatív. Nagyon jók az interjúk, egyértelműen Arnie hírnevét öregbítik és próbálják pozitív fényben feltüntetni, nem érdemtelenül. Az időzítés sem a véletlen műve, a Fubar című sorozatának most volt a premierje a Netflixen,

ez azért jó reklám mindkét tartalomnak.

Fontos kiemelni, hogy a negatív történéseket is próbálják szépíteni. Említik a zaklatásokat a kilencvenes évekből, illetve a zabigyerekét is. Nem véletlen, hogy exfelesége, Maria Shriver sem szólal meg a sorozatban. Ha ezeket a problémákat is jobban bemutatják, sokkal jobb lehetett volna a széria.

Úgy gondolom, ha valaki nem igazán ismeri Arnold életrajzát/filmográfiáját, de azért otthon van a testépítés, Hollywood, vagy a politika világában, annak érdekes lehet a doksi. Aki pedig rajongója az osztrák óriásnak, annak egyenesen kötelező Lesley Chilcott filmje. Jó érzéssel álltam fel a képernyő elől és mindenkit csak buzdítani tudok a megnézésére. Sose feledjük Arnold mottóját:

legyél bármiben is ügyes vagy ügyetlen, próbálj meg mindig hasznos lenni.

Az Arnold című, háromrészes dokumentumfilm-sorozat megtekinthető a Netflix kínálatában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
Azahriah a Valami Amerika-sorozat betétdaláról: „Nagy kihívás volt, először visszamondtam”
Szerinte egy filmzenéhez másképp kell hozzáállni. Végül a dalt és a szöveget is ő írta meg.

Link másolása

Azahriah akkora kihívásnak tartotta a Valami Amerika sorozat betétdalának megírását, hogy elsőre nem akarta elvállalni - erről beszélt az énekes a Fókusznak. Filmzenét ugyanis szerinte egészen máshogyan kell írni.

A több részt is megélt vígjátékból most sorozat készül, ami az RTL+ streaming-felületén lesz majd látható ősztől. A széria betétdalának egy friss szerzeményt akartak az alkotók, ezért Azahriáht kérték fel annak megírására. A fiatal énekes-dalszerző bár megtisztelőnek érezte, a feladat merőben új helyzet volt számára.

„Nagy kihívás volt, először visszamondtam. Merész vállalás, olyan szempontból, hogy egy filmzenéhez másképp kell hozzáállni, mint egy sima zenéhez”

- mondta a Fókusznak a zenész.

Az alkotással végül több hét alatt készült el, a munkában pedig szabad kezet kapott.

„Semmi olyan nem volt, aminek muszáj volt benne lennie. Ez kicsit nehéz is volt, mert annyira szabad kezet kaptam, hogy nem tudtam hova nyúljak. Aztán elküldtem egy demót akusztikus gitáron, ez tetszett nekik, és elkezdtem ezt kidolgozni” - mondta a munkafolyamatról Azahriah, aki

nem csak a dallamot, a szöveget is megírta a betétdalhoz.

Az új szerzeményhez egy klip is készült, amiben először láthatóak jelenetek a sorozatból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Végre egy okos sci-fi a moziban – Denzel Washington fia kilép apja árnyékából Az alkotóban
Egyértelműen látszik, hogy Az alkotó Gareth Edwards rendező/író szerelemgyereke. Régóta dédelgetett álma volt ez a szomorkás, grandiózus sci-fi, amellyel kicsit vissza is térhetett a gyökereihez. De miért is lett ilyen jó a film?

Link másolása

Amikor megérkezett a mozikba a Zsivány Egyes 2016-ban, én nagyon élveztem. Nem csak azért, mert a fanoknak minden pillanatban volt egy utalása az eredeti Csillagok háborújára, vagy a rajongósimogató utolsó nagy akciójelenet miatt. Nekem a Zsivány Egyes egy klasszikusan drámai sci-fi volt katonákról, akik mindent feladtak a céljukért, még az életüket is.

Ha levesszük a Star Wars-köpenyt róla, akkor is egy értékelhető mű lett volna, kevesebb főhajtással és utalással az űroperára persze.

Nem tudom, ki emlékszik a Zsivány Egyes körüli balhéra, a rendezőt állítólag kirúgták, és a végső vágásban már csak az írótárs és producer Tony Gilroy vett részt. Gilroy egyértelműen jelentős név az írószakmában, rengeteg nagy hatású műve mellett neki köszönhetjük például az Andor-sorozatot is.

De mi történt Edwardsszal? Nem rendezett filmet 2016 óta, ami erősen sugallja, hogy a stúdió valamiért nem volt megelégedve vele. Pedig a vizuális szakemberből író/rendezővé avanzsáló fiatalembert hatalmas tehetségnek tartották.

Az első nagy rendezése a szintén hangulatos, Szörnyek című sci-fi óriási siker volt, az alacsony költségvetés ellenére.

Majd a Godzillával elindított egy új franchise-t is. Ezt követően pedig jött a legnagyobb áttörés, a Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet, ami minden tekintetben elismerésre méltó. Sokan megkérdőjelezték a sikert, egyrészt a hollywoodi dráma miatt, illetve kérdés, hogy vajon mennyit segített a nála sokkal tapasztaltabb és nagyobb nevű Gilroy. Edwards tényleg ennyire tehetséges?

A válasz immár egyszerű: igen. Elnézést a hosszú bevezetőért, de ez a fiatalember letett az asztalra egy grandiózus, több, mint kétórás science fiction drámát 80 millió dollárból. Ez a költségvetés egy ilyen vállalkozásra hihetetlenül hangzik. Pedig igaz, sőt a film szebben néz ki, mint egy 300 millió dolláros Marvel-szuperhősfilm.

Edwards a kisebb költségvetésű filmek világából érkezett Hollywoodba úgy, hogy ő maga csinálta a vizuális effektjeit, így pontosan tudja, hogy mire kell költeni, és mit-hogy kell felvenni, hogy jól nézzen ki.

Amennyire menő volt a Godzilla ejtőernyős jelenete, annyira menő az egész Alkotó. Nem kell vizuális orgiára számítani, mert az alkotók próbálnak a tudományos fantasztikum földhözragadtabb oldalán maradni, és hihető is az egész. A két operatőr, Greig Fraser és Oren Soffer kompozíciói álomszépek. Persze aki akar, az fog hibát találni a filmben.

Történetünk nagyon sok csavart tartogat, ezért csak annyit mondanék el róla, hogy a három nagy fejezetre osztott, szomorkás drámába oltott sci-firől van szó. Főhősünk, Joshua (John David Washington) egy leszerelt katona, akit visszarángatnak a szolgálatba a nemrég elhunyt feleségét (Gemma Chan) felhasználva. A célja megtalálni egy fegyvert és megsemmisíteni azt, mielőtt a gonosz mesterséges intelligencia fel tudná használni azt az emberiség ellen.

Kicsit úgy kell elképzelni, mintha a Terminátor-féle ítéletnap megvalósult volna, majd a kezdeti robbantás után az emberek állnának győzelemre.

Joshua eközben találkozik egy gyermekkel (Madeline Yuna Voyles), akit el kell kísérnie valahova, hogy a céljait elérhesse. Nem mondok el tényleg többet, ennyit is elég tudni róla. Ugyan vannak hibák a forgatókönyvvel és a film is lehetne 15-20 perccel rövidebb, illetve az üzenetet is kicsit arcunkba tolják, de az egész egyben egyértelműen magával ragadó.

Beszippant minket Edwards világa, és még többet akarunk ebből a kegyetlennek tűnő, búskomor jövőből. A színészek teszik a dolgukat,

John David Washington először kapott olyan szerepet, ahol lehetősége volt kitűnnie apja, Denzel Washington árnyékából és ez sikerült is neki.

Nem egyszerű az ő szerepe, de csillagos ötös lett a megvalósítás. Nagyon jó a gyermeket játszó Madeline Yuna Voylessel a kapcsolatuk, talán úgy tudnám őket jellemezni, mint az év eleji Last of Us sorozat két főszereplője közti kapcsolatot. Nehezen indul, de aztán elválaszthatatlanok lesznek. Allison Janney-t még érdemes kiemelni a mellékszereplők közül a viszonylag egydimenziós Howell ezredes szerepében: amit tudott, azt kihozta a szerepéből. A vizuális effekteket is csak dicsérni lehet.

Egyszerűen ilyen költségvetés mellett ez a látványvilág, CGI és praktikai trükkök elképesztőek.

A film zenéje is hasonló minőségi szintet üt meg, Hans Zimmer ismét elővette a zsenijét, és meglepett minket egy elektronikus álommal.

A mesterséges intelligencia gondolata most nagyon divatos, Edwards filmje mégis okosan, ügyesen, bár kissé kiszámíthatóan, de szórakoztatóan nyúlt hozzá a témához. Nem azt mondom, hogy filmtörténeti klasszikus, de

az utóbbi időben nem jut eszembe nagybetűs sci-fi, ami a nyomába érne.

Jó a szerkezete, sodró a lendülete, van kellő ideje kibontakozni, talán még egy kicsit sok is, de mégis egyben egy kerek egészet alkot. Van vele probléma, de az előadásmód, a látványvilág és az alapgondolat miatt megéri átsiklani ilyen apróságok mellett. Aki szereti a kissé lassabb, földhözragadtabb, emberközelibb, vagy „géphezközelibb” és kissé letargikus történeteteket, azok ne hagyják ki Az alkotót. Nem könnyű film, de csak ajánlani tudom.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Szirtes András filmművész
A Magyar Filmművészek Szövetsége közleményben tudatta a 72 éves rendező-operatőr-színész halálhírét.

Link másolása

Ma délelőtt került ki a Facebookra a Filmművész Szövetség közleménye Szirtes András haláláról.

Szirtes András 1969-ben érettségizett egy elektroműszerész szakközépiskolában, és villanyszerelő ipari tanuló lett. 1969–1994 között a Mafilm munkatársa, ahol villanyszerelő, műszerész, kábeles, segédmikrofonos, szalagjátszós, vágóasszisztens, vágó, segédoperatőr, operatőr, rendezőasszisztens, végül rendező volt.

1974–1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmvágó szakos hallgatója volt. 1975-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia-esztétika szakát. 1987–1989 között az USA-ban tartott egyetemi előadásokat. 1990-től a Szirtes-Film Kft. vezetője.

Tagja a Magyar Filmművészek Szövetségének, a Magyar Filmrendezők Céhének; a Kisoroszi Természetvédők Egyesület elnöke.

Szirtes András 72 évet élt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Leadták a Petőfi rádión az Orbán nevének közmédiás kisípolására utaló Carson Coma-dalt
A Petőfi tévén februárban kikevertek Beton.Hofi dalából két sort. Erre utal a Carson Coma A Feldobom a követ című dalában, de a Megafon is megkapja a magáét.

Link másolása

Péntek este leadták a Petőfi rádióban az Orbán Viktor nevének közmédiás kisípolását emlegető Carson Coma-dalt – szúrta ki a 444.

Többek között ezek a sorok szerepelnek a Carson Coma áprilisban bemutatott, Feldobom a követ című dalában:

„Utcai harcos orcán fintor,

Ki fogod sípolni, hogy ***?

Mikor az ember strómanként viccel,

Mandinerből a gyűlölet spriccel”

A miniszterelnök nevének kisípolása arra utal, amikor februárban a közmédia Petőfi tévéjének műsorában kikeverték Beton.Hofi Bagira című dalából azt a két sort, hogy „Belehalok, milyen szabad ország ez/ Anyámnak írok sms-t és az Orbán les”. Péntek este nem sokkal este tíz óra előtt adták le az ugyancsak a közmédiához tartozó Petői rádióban a Feldobom a követ című Carson Coma-számot.

A dalban az ominózus kisípolás felemlegetése mellett más NER-kritikus sorok is vannak, a Carson Coma pedig korábban nyíltan kritizálta a kormányt.

A 444 szerint a képet némileg árnyalja, hogy korábban is voltak a Petőfin Carson Coma-számok, igaz, ezt a rendszerkritikus dalt nem találták meg a korábban játszottak között. Ugyanakkor a Feldobom a követ leadása akár egyfajta szerkesztői reakció is lehetett arra a pénteki hírre, miszerint tömeges leépítés zajlik a Petőfi rádiónál.

Link másolása
KÖVESS MINKET: