KULT
A Rovatból

Rémisztő az élőhalottak aktualitása - The Walking Dead kritika

A klasszikus zombis sorozat jelen évada váratlanul ér véget - a való életbeli apokalipszis vágja el.

Link másolása

A The Walking Dead már régóta nem ugyanaz a sorozat, mint volt úgy öt évvel ezelőtt. Persze sokan vannak még, akik ugyanúgy követik, sőt, vannak, akik csak mostanában szerettek bele és ezért mások az elvárásaik,mint az eredeti rajongóknak. A részenként hárommillió néző Amerikában most is kiemelkedő, de ne feledjük, hogy anno a csúcson egyetlen részt tizenötmillióan követtek a bemutató napján képernyő előtt (és ebben nincsenek benne azok, akik letöltve nézték meg). Ennek ellenére most nagyon aktuálissá vált a sorozat, hiszen zombis széria lévén nem másról szól, mint egy halálos vírus pusztította világról (mint tudvalevő, a zombik harapásától fertőződnek az emberek).

Pillanatnyilag egy világjárvány kellős közepén egészen más szemmel nézi az ember a sorozatban látható világot, mint mondjuk két évvel ezelőtt, amikor még tényleg csupán fikciónak tűnt egy ilyen élethelyzet kialakulásának lehetősége. Most azonban egy meglehetősen veszélyes szituációba csöppent az emberiség, ami nem tudjuk pontosan, hová fut ki, mennyi halálos áldozata lesz, meddig nem mehetünk ki nyugodtan az utcára, mennyire dönti be a gazdaságot - de annyi már látszik, hogy egyszer belátható időn belül túl leszünk rajta és a civilizált világunk is megmarad.

A The Walking Dead kezdettől hasonló témákat feszeget, csak épp karakterközeli módon.

Viszont az is érezhető, hogy valószínűleg sok minden már sosem lesz ugyanaz, mint a járvány előtt. Bizony lesznek dolgok, amelyek meg fognak változni, ám az nehezen jósolható meg, hogy pontosan hogyan. Annyit mindenesetre érzünk, hogy az egészséghez való viszonyunk biztosan más lesz. És egy dolog szerintem biztosan sok mindenkit el fog gondolkodtatni hosszútávon: mégpedig az, hogy a karanténba zárt emberiség a bolygóra nézve elkezdett kevésbé szennyező életmódot élni. Ennek tükrében ugyanis egyértelműen kitűnik ugyanis az ember negatív hatása a környezetre, a bolygóra nézve.

A sorozatot épp a mostani helyzettel összekapcsolható analógiák és hasonlóságok miatt érdemes nézni.

Az új évadban érezhetően szűkebb környékre koncentrál a történet a helyszínek tekintetében, míg az egyik utolsó részben ki nem nyitják újra a sorozatot a városok irányába is: végre egy nagyvárosban játszódik ismét néhány jelenet, mint annak idején a sorozat első évadjaiban. Ezek a képek a kihalt városokkal már tényleg nem tudják nem eszünkbe juttatni a most látott kihalt New York és a világ nagyvárosait, amiket korábban tömegekkel az utcáin láthattunk mindig.

A sztori tekintetében továbbra is nagyon profi a történetvezetés, az írói gárda igazán megdolgozik a pénzéért: a feszültséget folyamatosan fenntartják, annak ellenére, hogy ez egy tizedik évad, ameddig, valljuk be, egy sorozat nagyon ritkán jut csak el. Az írók jól végezték a munkájukat, egy dolgot leszámítva - mégpedig a szereplőkkel való azonosulás terén. Mert egyre kevesebb karakterrel tudunk azonosulni olyan mélységben, mint korábban.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: