TECH
A Rovatból

Reklámnézésből juthatnak jelentős támogatáshoz civil szervezetek - Új korszakot nyitott a jótékonyság világában a Sharity

A Sharity egy digitális platform, amely az adományozást és a hirdetéseket kapcsolja össze egy 21. századi rendszerben. Az applikáció segítségével a felhasználók reklámok, vagy szponzorált tartalmak megtekintésével támogatást generálhatnak nonprofit szervezetek számára anélkül, hogy saját zsebükből kellene költeniük.


A Sharity nemcsak egy innovatív adományozási rendszer, hanem egy átlátható és hatékony eszköz is a vállalatok számára, hogy megszólítsák célközönségüket, miközben valós társadalmi és környezeti hatást fejtenek ki, és közelebb kerülhetnek ESG céljaik eléréséhez. A JYSK és az Equans közreműködésének hála, az Impact Challenge kampánnyal a Sharity bebizonyította, hogy a digitális marketing és a közösségi adományozás egymást kiegészítve jelentős hatást érhet el.

„Ügyvédként egy jótékonysági rendezvény szervezésén dolgoztam, így kerültem először kapcsolatba Bársony Farkas üzletemberrel, akivel az együttműködésünk azóta barátsággá alakult, és közösen alapítottuk meg a Sharityt, amelynek jelenleg ő az elnök-vezérigazgatója. A célunk az volt, hogy hatékonyabbá tegyük a jótékonysági pénzgyűjtést, hogy az valóban célba érjen, és a lehető legjobb helyre kerüljön” – idézte fel az indulást Bujdosó Arnold.

Közösségi adományozás és vállalati felelősségvállalás

A nagyvállalatok vezetői gyakran inkább a jól ismert, nemzetközi jótékonysági szervezetek felé irányítják a támogatásokat, hiszen így érzik biztosnak, hogy az adományok megfelelően hasznosulnak.

„Azonban ezzel a munkatársak és a helyi közösségek kimaradnak a folyamatból, így elveszik az a lehetőség, hogy a vállalat saját működési környezetében is érdemi társadalmi hatást gyakoroljon” – magyarázta Bujdosó Arnold.

A Sharity megalkotásában egy Big4 tanácsadó cég működött közre, szem előtt tartva azt a tapasztalatot, hogy a magyarországi adományozási rendszer nem elég átlátható és túlságosan bürokratikus.

„A nemzetközi tanácsadó céggel együttműködve kifejlesztettünk egy egyedülálló, innovatív applikációt, amely teljes transzparenciát tesz lehetővé. Tartalmaz egy úgynevezett »red flag« elemző rendszert is, amely automatikusan jelzi, ha egy szervezet adományfelhasználása kockázatosnak minősülhet. Ezzel sikerült elérnünk, hogy a nagyvállalatok bátrabban nyissanak a kisebb civil szervezetek felé is. A Sharity segítségével a támogatás odaítélésének lehetősége a fogyasztók és az ügyfelek kezébe került, természetesen az előre meghatározott keretek között. Ez növeli az ügyfél-elköteleződést is, hiszen az emberek általában azt a szervezetet támogatják, amelynek az ügye a legközelebb áll a szívükhöz, és ez gyakran egy helyi kezdeményezés” – fogalmazott Bujdosó Arnold.

Elsőként a Synlab, majd mások mellett a JYSK is felismerte, hogy ezzel a módszerrel a hirdetéseik nemcsak széles rétegekhez jutnak el, de egy jó ügy támogatásához is hozzájárulnak. Mindeközben növelik ismertségüket és pozitív megítélésüket az adott térségben.

„Amikor a skandináv hátterű vállalat új áruházat nyit, akkor az adott régióban, a 40 km-es körzetben működő civil szervezeteket megszólítjuk, és egy pályázatot hirdetünk számukra. A szervezetek egy versenyben vesznek részt, amelynek fődíja egy előre meghatározott összegű adomány. A győztes kiválasztása a helyi lakosság szavazatai alapján történik. A résztvevők a JYSK reklámjának megtekintésével voksolhatnak, akár napi rendszerességgel is. A civil szervezetek számára pedig egyértelműen az aktivitás a kulcs. Sablon posztokat biztosítunk számukra, amelyeket saját csatornáikon, a közösségi médiában, hírlevelek, SMS-kampányok formájában terjeszthetnek. A civil szervezetek mozgósító ereje alapvetően befolyásolja a végeredményt. Ez a modell egyesíti a vállalati adományozás, a helyi közösségek támogatása és a fogyasztói aktivitás elemeit, miközben transzparens és innovatív módon biztosítja az adományok célba jutását” – hangsúlyozta a Sharity alapítója.

Sok kicsi valóban sokra megy

A Sharity és a JYSK legutóbbi közös kampányában összesen 1 millió forint értékű adomány gyűlt össze, a versenyben 14 civil szervezet vett részt, a szavazásban a támogatást az 5 legtöbb szavazatot összegyűjtő szervezet között osztották szét. A Sharity adományozási modelljének sikere megalapozta, hogy a Magyar Marketing Szövetségen belül létrejöjjön az Impact Tagozat, amelynek vezetője Bársony Farkas, a Sharity társalapítója és elnök-vezérigazgatója. A szakmai közösséghez eddig 30 MMSZ vállalati tag csatlakozott.

„A JYSK és az Equans mint a világ vezető energetikai és mérnöki szolgáltató példája is azt mutatja, hogy a multinacionális vállalatok már felismerték: ezek a kezdeményezések növelik a lakosság körében a presztízsüket, az elköteleződést, és erősítik a márkát.”

Nagy sikerrel zárult a Magyar Marketing Szövetség Impact Tagozata által támogatott Impact Challenge akció is, mely kihívásban 1,6 millió forint támogatást sikerült összegyűjteni az év elején. „A projekt csaknem egymillió reklámmegtekintést generált, és összesen 77 szervezetet juttatott adományhoz általa” – hangsúlyozta az alapító.

Mindezek mellett a JYSK Magyarország két rangos Marketing Gyémánt Díjat is nyert a Magyar Marketing Szövetségtől (MMSZ). Ezek a díjak a marketing kiválóságát ismerik el, bemutatva kampányaik kreativitásának és hatásosságának magas színvonalát.

Az egyik díjat a magyarországi áruháznyitások apropóján indított helyi kampányuk, az „Otthonteremtés Adományozási Program” miatt érdemelték ki. 2023-tól 500 000 forint értékű terméket adományoznak az új áruházak 50 km-es körzetében működő helyi nonprofit szervezeteknek a vásárlók és alkalmazottak szavazatai alapján. Ebben szorosan együttműködnek a Sharity-vel.

„Ezeket a díjakat a marketingipar elismert szakértőiből álló zsűri értékeli, és megtiszteltetés számunkra, hogy ilyen versenyképes mezőnyben ismertek el minket, idén lenyűgöző, 424 nevezéssel” – mondja Szilvasi Krisztina, a JYSK Magyarország kommunikációs vezetője.

A Jysk és a Sharity közös munkája bizonyítja ezzel, hogy kisebb költségvetésű kampányokkal is jelentős hatást hoznak létre, és még a korlátozott erőforrásokkal is a kreativitás és a céltudatosság érdemi változást hozhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Majdnem légikatasztrófát okoztak, világszerte új szabályok jöhetnek a power bankok és más akkumulátorok miatt
Súlyos vészhelyzetet eddig csak ritkán okoztak, de nem szabad kísérteni a sorsot - mondják a légitársaságok, amelyek maguk szigorítják a fedélzetre vitt power bankokra és akkumulátorokra vonatkozó szabályokat.


Nemrég kiderült, hogy azon a dél-koreai utasszállító repülőgépen, ami januárban égett ki egy puszani kifutón, egy utas power bankja okozta a tüzet. Ezért és általában az akkumulátorok tűzveszélyessége miatt most új előírásokat vezetnek be a repülőgépeken. A szabályok olyan hordozható elektronikai cikkekre vonatkoznak, amelyekről az átlag utasok nem is sejtették, hogy komoly kockázatot hordozhatnak. A légiközlekedés legnagyobb szereplői még azelőtt lépnek, hogy súlyos katasztrófa történne.

Hajmeresztő esetek, amelyeket power bankok és akkumulátorok okoztak

Eddig kevesen gondoltuk volna, mekkora veszélyt jelenthetnek a hordozható műszaki cikkeink, pedig a földön számtalan és a levegőben is egyre több eset példázza, hogy a lítium-ion akkumulátorok, sőt, akár egy olyan apróság hibájából is történhet légikatasztrófa, mint egy egyszerű power bank. A legsokkolóbb friss példa erre az az Airbus, ami a dél-koreai Puszan Gimhae Nemzetközi Repülőterén gyulladt ki - szerencsére még felszállás előtt, a kifutón, és nem a levegőben.

A 169 utas megmenekült, viszont hárman sérüléseket szenvedtek és tetemes anyagi kár is keletkezett.

Ennek a januári balesetnek az eredménye egyrészt egy teljes egészében kiégett utasszállító repülőgép, másrészt pedig néhány új szabály, amelyet egyelőre csak ázsiai légitársaságok vezettek be, de nyugodtan számíthatunk rá, hogy lassan az egész világon elterjednek majd.

Kiégett az Airbus

A puszani eset kivizsgálása során a szakértők rátaláltak a tűzfészekre, és benne az egyik utas power bankjára, amiről azt állítják, hogy műszaki hiba miatt túlhevült, majd lángra lobbantotta a poggyászt, és a tűz rövid idő alatt a teljes fedélzetre átterjedt. Az Air Busan repülőgépe viszont csak egy a sokból, ami az utóbbi években veszélyhelyzetbe került hibás akkumulátorok miatt.

A Reuters szerint az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala 2024-ben kéthetente három olyan esetet regisztrált világszerte, amikor egy repülőgépen lítium-ion akkumulátorok túlmelegedtek és zavart, illetve kis híján balesetet okoztak. 2018-ban még kevesebb mint heti egyszer történt hasonló, szóval pár év alatt szignifikáns növekedés történt. És ezt akkor is komolyan kell venni, ha csupán néhány elszigetelt incidensről beszélünk, hiszen, ha több kilométer magasan gyullad ki az utastér, borítékolható a súlyos légikatasztrófa.

Többé nem tehetjük a fedélzetre vitt poggyászba sem

A legtöbb légitársaság és nemzetközi szabályozás szerint már eddig is tilos volt lítium-ion akkumulátort tartalmazó eszközöket vagy külső akkumulátorokat (power bankokat) a feladott poggyászba tenni. Az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) és az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) előírásai szerint a power bankokat és a tartalék akkumulátorokat kizárólag a kézipoggyászban lehet szállítani. És még ebből is lehet baj. Ezt jól demonstrálja ez az eset, amikor a reptéri csomagellenőrzés során lobbant lángra egy külső akkumulátor.

A beépített lítium-ion akkumulátorral rendelkező eszközöket (pl. laptop, tablet, okostelefon, e-cigaretta, elektromos fogkefe stb.) általában szintén a kézipoggyászban kell tartani, de ha a feladott bőröndbe kerülnek, kikapcsolt állapotban kell lenniük, és megfelelő csomagolásokkal vagy tokokkal ki kell védeni, hogy véletlenül bekapcsolódjanak.

Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy a szabályok légitársaságonként eltérhetnek, így mindig érdemes ellenőrizni annak az adott cégnek az előírásait, amelynek a repülőjével utazunk! Főleg a közeljövőben, mert az eddigiekhez képest új szabályok léphetnek érvénybe.

A repülésbiztonsággal foglalkozó szakemberek és jogalkotók régóta kockázatként kezelik az akkumulátorokat, és időről-időre szigorítják a szabályokat - főleg balesetekre reagálva. Az utóbbi időben történt incidensek miatt több légitársaság frissítette a lítium-ion akkumulátorok szállítására vonatkozó előírásait, hiszen meghibásodás esetén extrém hőt és füstöt termelhetnek, illetve akár tüzet okozhatnak.

Dél-koreai légitársaságok

A fent írt baleset miatt aligha meglepő, hogy az Air Busan lett az első légitársaság, amely megváltoztatta a szabályzatát: az utasoknak a hordozható akkumulátorokat a „testükön”, magyarán a zsebeikben, kézitáskáikban kell tartaniuk, nem pedig a fej feletti csomagtartóban (ahol a januári baleset során a tűz keletkezett).

Március 1-jétől aztán nemcsak ők szigorították a szabályokat, hanem Dél-Korea kormánya is: immár minden helyi légitársaságnak arra kell köteleznie az utasokat, hogy maguknál tartsák a hordozható akkumulátorokat, illetve az e-cigarettákat. Specifikusan ezeket az eszközöket nem helyezhetik el a csomagtartókban, és nem is tölthetik a fedélzeten.

Hongkongi légitársaságok

Itt is vastagon voltak előzményei a szabályok szigorításának. Március 20-án egy Kínából indult Hong Kong Airlines járatnak kellett kényszerleszállást végrehajtania, mert egy utas kézipoggyászában tűz keletkezett. A helyi polgári légügyi hatóság pár nappal később közölte, hogy „rendkívüli aggodalomra adnak okot az utasok által szállított és használt hordozható akkumulátorokkal kapcsolatos biztonsági incidensek”, majd a légügyi hatóság április 7-i hatállyal megtiltotta, hogy az utasok használják vagy töltsék a hordozható akkumulátorokat a repülőgépen, és azok nem helyezhetők el a fej feletti csomagtárolókban sem.

A szintén hongkongi Cathay Pacific bejelentette, hogy már határidő előtt alkalmazza az új szabályokat - megváltoztatva ezzel korábbi kijelentését, amiben a végrehajtás nehézségei és a nem kívánt következmények miatt még nem akart változtatni az új irányelvein.

AirAsia - A maláj Capital A tulajdonában lévő AirAsia április 1-jétől szintén betiltja a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten. Az új előírás szerint az akkumulátorokat kizárólag az ülészsebben vagy az ülés alatti tárolóban lehet elhelyezni, de a fej feletti csomagtartókban nem.

Air Astana - A kazah légitársaság március 13-tól tiltotta meg a power bankok használatát és töltését a fedélzeten, de azt engedélyezi, hogy ezeket az eszközöket a kézipoggyászba, illetve a csomagtartóba helyezzék.

Batik Air - A Lion Air csoporthoz tartozó indonéziai vállalat gépein március 14. óta tilos a hordozható akkumulátorok használata a fedélzeten. Az utasok legfeljebb két hordozható akkumulátort tarthatnak maguknál, de nem helyezhetik azokat a fej feletti csomagtartókba.

Kína - A kínai légügyi hatóság megelőzte a korát - a Reuters szerint az ázsiai ország légitársaságainak már legalább 2014 óta előírják, hogy nem engedélyezhetik az elektronikai cikkek power bankról történő töltését a fedélzeten.

Tajvan - A tajvani China Airlines és EVA Air március 1-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék lítium akkumulátorok használatát és töltését a repülőgépen. Előbbi azt javasolja, hogy ezeket senki ne tegye a feje feletti csomagtartóba, míg utóbbi csak az ülésekbe szerelt USB-töltővel engedélyezi az eszközök töltését.

Malaysia Aviation Group - A Malaysia Airlines anyavállalata április 1-től tiltja meg a hordozható akkumulátorok elhelyezését a fej feletti csomagtartókban. Az akkumulátorokat a kézipoggyászban, az ülés alatt vagy az ülészsebben kell tartani, míg a mágneses vezeték nélküli akkumulátorok csak külön tasakban szállíthatók és a használatuk szintén tilos a repülőgépeken.

Singapore Airlines - A légitársaság és diszkont leányvállalata, a Scoot szintén április 1-től tiltja be az utasoknak a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten.

Thai Airways - A thaiföldi légitársaság március 15-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék elemek használatát, illetve töltését.

VietJet - A vietnami diszkont légitársaság március 24-én jelentette be, hogy az utasok nem tölthetik és nem használhatják a hordozható akkumulátoraikat a fedélzeten. Az eszközöket ki kell venni a kézipoggyászból, és olyan módon kell tárolni, hogy a személyzet bármikor ellenőrizhesse őket.

Mint látható, a legtöbb ázsiai légitársaság hetek alatt képes volt átállni az új szabályokra, és kétség sem fér hozzá, hogy globálisan ugyancsak várhatóak hasonló változások. Addig is az európai és amerikai vállalatok leginkább a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) veszélyes árukra vonatkozó előírásait követik. Ezek szerint a hordozható akkumulátorokat kizárólag a fedélzetre vitt kézipoggyászban lehet elhelyezni, nem a feladott bőröndben.

Az IATA előírásai ezenkívül meghatározzák a szállítható akkumulátorok mennyiségét és teljesítményét is. Bár e szempontok alapján szintén ahány légitársaság, annyi szabály, jó tudni, hogy utasonként legfeljebb két darab, maximum 100-160 Wh-s és 20.000 mAh-s külső akkumulátort szoktak engedélyezni. Érdekesség, hogy a Virgin Australia például csak úgy engedi a fedélzetre ezeket az eszközöket, ha védve vannak rövidzárlat ellen. Kizárólag az eredeti dobozukban vagy olyan csomagolásban lehetnek az utasoknál, ami jól szigeteli az érintkezőket.

A lítium-ion akkumulátorok problémája

A mobiltelefonokat, laptopokat, drónokat, okosórákat, valamint az elektromos kerékpárokat, rollereket és autókat mind-mind lítium-ion akkumulátorok működtetik. Ezek az akkumulátorok túlmelegedhetnek egy „hőmegfutásnak” nevezett jelenség miatt, ami egy tűzhöz vagy robbanáshoz vezető láncreakció.

Így néz ki:

A lítium-ion akkumulátorok, amelyeket például külső akkumulátorokban is használnak, rendkívül reakcióképes és gyúlékony anyagokat tartalmaznak. „A lítium akkumulátorok maguk is lehetnek gyújtóforrások, vagy táplálhatják egy máshol keletkező tüzet. A kockázat különösen nagy, ha az akkumulátorok sérültek, megduzzadtak, gyártási hibát tartalmaznak, túltöltődtek vagy túlmelegedtek” – mondta a CNN-nek Sonya Brown, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem repülőgép-tervezéssel foglalkozó vezető oktatója.

A szakember hozzátette: a véletlen találkozás más akkumulátorokkal „váratlan kisülést okozhat”, így azt javasolja, hogy a külső akkumulátorokat és a tartalék akkumulátorokat utazás előtt érdemes külön becsomagolni vagy leragasztani valamilyen nem vezető anyaggal, hogy biztosan elkerülhető legyen a fémekkel való érintkezés.

Brown azt is tanácsolja az utazóknak, hogy indulás előtt ellenőrizzék a külső akkumulátoraikat, és ha duzzadást vagy külső sérülést észlelnek, semmiképpen se vigyék magukkal a repülőgépre, sőt, az előírásoknak megfelelően inkább szabaduljanak meg tőle, hogy az otthonaikat se veszélyeztesse.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TECH
A Rovatból
Szellemek az AI-képeken? Sokak szerint megőrült a ChatGPT mesterséges intelligenciája
A ChatGPT új képgeneráló funkciója tarol a neten, de sokaknál furcsa alakok tűnnek fel az anime stílusban módosított képeken. A felhasználók egy része paranormális jelenségeket emleget.


Az elmúlt napokban világszerte rengetegen próbálták ki a ChatGPT új képgeneráló funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók különféle művészeti stílusok alapján alakítsák át a saját fotóikat.

A legnépszerűbb a Studio Ghibli animációit idéző stílus lett. A közösségi médiát el is árasztották ezek a módosított képek, viszont az internetezők egy része furcsa, hátborzongató részletekre figyelt fel a végeredményen.

Többen arról számoltak be, hogy a Ghibli-stílusban generált képeken olyan alakok is megjelentek, akik az eredeti fotón nem szerepeltek.

Nemcsak a ChatGPT képgeneráló AI-jával akadt hasonló gond. Egy Instagram-felhasználó az Elon Musk cége, az xAI által fejlesztett AI-t használva kapott hasonlóan vérfagyasztó eredményt. A barátnőivel közös fotón eredetileg négyen voltak láthatóak, de a Grok által generált verzión már öten voltak.

Ahogy telnek a napok, egyre több hasonló tapasztalatról, a módosított képeken ismeretlen alakok feltűnéséről számolnak be a felhasználók – vette észre a Hindustan Times.

Aligha véletlen, hogy az AI szellemalakokat szerkeszt a képekre

A tokiói Ghibli Stúdiót 1985-ben alapította Hajao Mijazaki rendező. Első egész estés animációs filmje, a Cagliostro vára 1979-ben jelent meg. A legismertebb munkái közé tartozik a Nauszika – A szél harcosai, a Laputa – Az égi palota, A vadon hercegnője és a Ponyo a tengerparti sziklán. Filmjeit saját elmondása szerint gyerekeknek szánta, ugyanakkor a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordoznak. Egyik legismertebb karaktere a Chihiro Szellemországban című népszerű animében feltűnt arc nélküli szellem:

A figura önmagában kísérteties többlettartalommal bír az anime- és mangarajongók számára, így talán nem véletlen, hogy a Ghibli-stílusban átalakított képekre a generatív mesterséges intelligenciák szellemalakokat szerkesztenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
3 leggyakoribb digitális csalási kísérlet 2025-ben, amiről azt hiszed, veled nem történhet meg
Ha már veled is előfordult, hogy valamire kattintottál, amire nem kellett volna, akkor azért, ha még eddig sosem vertek át az online csalók, akkor azért - olvasd el cikkünket, hogy mindig résen lehess!


Egy kamu SMS, egy ismerősnek tűnő Marketplace-hirdetés, egy gyanús telefonhívás – mindenki hallott már ezekről. Mégis, a Mastercard friss kutatása szerint

a magyar lakosság 46%-a nem tudja biztosan megkülönböztetni a csaló üzeneteket a valódiaktól.

És ami még aggasztóbb: a legtöbben úgy gondolják, velük ez biztosan nem fordulhat elő. Pedig dehogynem. Nézzük, melyek most a leggyakoribb digitális átverési formák, és hogyan védekezhetünk ellenük!

1. Csomagküldős csalások – „Csomagja érkezett, kattintson ide!”

Te is találkoztál már olyan SMS-sel, amiben arról értesítenek, hogy csomagot kapsz, és egy linkre kell kattintanod, hogy megtudd a részleteket? Nos, sokszor pont ez a csapda. A csalók ilyenkor hamis oldalra irányítanak, ahol adatokat csalnak ki, vagy rosszindulatú programot telepítenek a telefonunkra.

Miért működik még mindig?

A gyorsaságra játszanak. Rohanunk, várunk egy csomagot – és már kattintunk is.

A Mastercard kutatása szerint a lakosság 60%-a találkozott már SMS-es adathalászattal, de a gyakorlatban sokan mégsem tudják kiszúrni a hamis üzeneteket.

Tipp: Ne kattintsunk automatikusan! Ha csomagot várunk, inkább az eredeti applikációban vagy a hivatalos weboldalon nézzünk utána. Ha mégis megnéznénk magunknak azt a felületet, ahová az SMS irányít, legyünk résen, mi a weboldal címe, nincs-e benne valami turpisság – például nem .hu-ra végződik a domainnév, vagy az adott szolgáltató nevétől kicsit eltér a cégnév.

2. Marketplace csalások – „Nagyon érdeklődöm, küldje a bankkártyaadatokat!”

Online piactereken is aktívak a csalók. Gyakori trükk, hogy vásárlást színlelnek, majd „a fizetéshez” kérnek kártyaadatokat, vagy hamis linket küldenek. Ugyanilyen veszélyes a fordított helyzet is: a csaló népszerű, valójában nem létező termékeket hirdet meg, és a gyanútlan vevőtől próbál pénzt vagy kártyaadatot kicsalni.

Pedig fontos tudni: aki fizetni akar nekünk, annak nincs szüksége a kártyaadatainkra – legfeljebb a bankszámlaszámunkra.

Vásárlóként pedig mindig legyünk óvatosak, ha valaki előre utalást kér, vagy gyanúsan nyomul.

Miért működik még mindig?

A bizalomra építenek. Ha valaki segítőkésznek, kedvesnek tűnik, kevésbé vagyunk óvatosak. A Mastercard adatai szerint a 18–29 évesek 90,5%-a tartja magát „nehezen átverhetőnek” – mégis ők teljesítettek a leggyengébben a biztonsági teszteken.

Tipp: Soha ne osszunk meg bankkártyaadatot chatben, és ne hagyjuk el a piactér hivatalos felületét. Vásárlóként is legyünk gyanakvóak, ha előre utalást kérnek, vagy ha túl olcsón kínálnak valamit: ilyenkor inkább kérjünk referenciát, értékeléseket, és ne féljünk visszalépni az üzlettől.

3. Telefonos csalások – „A banktól hívom, gyanús tranzakciót észleltünk”

A legijesztőbb talán, amikor „a banktól” hívnak, és azonnali adatellenőrzést kérnek. Sajnos sokan ilyenkor bepánikolnak és együttműködnek.

Miért működik még mindig?

A csalók a félelemre építenek. Ha azt halljuk, hogy a pénzünk veszélyben van, hajlamosak vagyunk gyorsan cselekedni.

A Mastercard kutatásában szereplők 70%-a tudta, hogy a bank sosem kér telefonon kártyaadatot – de a rendőrségi adatok szerint mégis sokan estek már ilyen csalás áldozatául.

Tipp: Tegyük le a telefont, és hívjuk vissza a bankot a hivatalos ügyfélszolgálat számán! Figyeljünk arra is, hogy a hívó fél száma sokszor hamisítva jelenik meg a kijelzőn, akár a bank hivatalos számának látszatát keltve. Ezért soha ne bízzunk meg egy bejövő hívás számában, hanem mindig mi kezdeményezzük a visszahívást a bank honlapján, kártyánkon vagy hivatalos applikációban található elérhetőségen keresztül.

Miért fontos erről beszélni?

A csalók egyre ügyesebbek, és egyre többen dolgoznak csapatban – miközben mi sokszor egyedül vagyunk az online térben. Ezért indult el a Mastercard által is támogatott KiberPajzs program, ami az állami és piaci szereplők összefogásával segíti az edukációt, frissíti a figyelmeztetéseket, és erősíti a közös védekezést.A Mastercard szakértői szerint az online biztonság nem csak technológia kérdése: a tudatosság a legfontosabb fegyverünk. Ha megtanuljuk felismerni a kockázatokat, sokkal kisebb eséllyel válunk áldozattá.A Mastercard friss kutatása a magyar fogyasztók és vállalkozások digitális biztonságtudatosságát vizsgálta. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, mennyire ismerjük fel a leggyakoribb online fenyegetéseket, és hol vannak a legnagyobb tudáshiányok. Az eredmények segítenek megérteni, mely területeken van szükség edukációra, és milyen megoldásokkal lehet hatékonyan erősíteni a védekezést.

További részletekért kattints ide.

+1 aranyszabály: Ha valami túl szép, hogy igaz legyen – az valószínűleg nem igaz

Legyen szó csomagról, vásárlásról vagy telefonhívásról: álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk végig, és ne féljünk utánajárni az információknak! A biztonság nem a technológiával kezdődik, hanem velünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
A Meta bekeményít: szigorítás jön az Instán, a gyerekek csak szülői engedéllyel élőzhetnek, de a Facebook is változik
A Meta kiterjeszti a tiniszabályokat. A szülők beleszólhatnak, kivel cseveg a gyerekük, és mikor használhatja a közösségi oldalakat.


A Meta szigorításokat vezet be az Instagramon, a Facebookon és a Messengeren is a fiatal felhasználók védelme érdekében. A vállalat bejelentette:

a 16 éven aluliak mostantól csak szülői engedéllyel használhatják az Instagram élő videós funkcióját, az Instagram Live-ot.

Szintén szülői hozzájárulásra lesz szükség ahhoz, hogy kikapcsolják azt a funkciót, amely elhomályosítja a gyaníthatóan meztelenséget ábrázoló képeket az üzenetekben.

A Meta közlése szerint

az Instagramon már működő tinifiókos beállításokat mostantól a Facebookon és a Messengeren is elérhetővé teszik.

Ezeket a lehetőségeket tavaly vezették be. Az alapértelmezett beállítások lehetővé teszik, hogy a szülők korlátozzák a gyerekük képernyő előtt töltött idejét, adott időszakokra letiltsák az Instagram használatát, valamint megtekinthessék, hogy a gyerek milyen más fiókokkal lép kapcsolatba.

A Facebook és a Messenger tinifiókos megoldásait először az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Kanadában vezetik be.

A Meta adatai szerint jelenleg világszerte 54 millió 18 év alatti használja az Instagram tinifiókjait. A 13 és 15 év közötti felhasználók több mint 90 százaléka betartja az alapértelmezett korlátozásokat.

Forrás: 444.hu, The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET: