KULT
A Rovatból

Régen minden jobb volt - a ‘80-as évekbe repít vissza minket Quixotic első kisfilmje

A kisfilm telis-tele van retro popkulturális utalásokkal, megnézése után pedig magunk is kipróbálhatjuk a film ihlette játékot.


A ‘80-as évek hangzását és esztétikáját hazánkba is újra reflektorfénybe helyező synthwave-producer, Quixotic a számos hazai és nemzetközi elismerés után karrierjének egy újabb mérföldkövéhez érkezett. Highway Violence című dalához készült első saját gyártású videoklipje ugyanis rögtön egy kisfilmmé duzzadt, amit 2020 során összesen 20 napon át forgattak, a végeredmény pedig egy történet telis-tele retro popkulturális utalásokkal. A gamereknek pedig külön jó hír, hogy egy rövid játék is készült a grandiózus produkció kísérőjeként.

A DJ-ként is aktív Miklósy Krisztián, azaz Quixotic 2018 végén debütált élő zenekaros felállásával (gitár: Czifra Miklós; szaxofon: Baracskay Rita), és rövid idő alatt olyan világsztárokkal léphetett fel, mint Carpenter Brut, Perturbator, Danger, Daniel Deluxe, Com Truise vagy Magic Sword. 2019-ben kiadta első lemezét Flamingo Drive-In címmel, ami a tengerparti naplementében úszó neonfények hangulatát idézi. A lemez 2019 legjobb instrumentális synthwave albuma lett a több mint 1 millió feliratkozóval rendelkező NewRetroWave Youtube csatorna szerint, valamint a keleti blokk legnagyobb synthwave közössége, a Retrowavetouch szintén év albumának választotta, emellett Lazerpunk - Black Lambo dalából készült remixe az év legjobb synthwave átdolgozása lett, közösen írt daluk, a Speedracer pedig bekerült a legendás Wolfenstein FPS játék széria legújabb részének trailerébe is.

A Miami Vice életérzést Budapestre elhozó producer tehát nemcsak a hazai synthwave közösséget hódította meg, de látható sikereket zsebelt be világszerte, Palms című dala például már több mint 9 millió Youtube-megtekintéssel büszkélkedhet. Most azonban egy újabb fontos állomáshoz érkezett el, hiszen a viszontagságos 2020-as évet arra használta, hogy leforgassa első, saját gyártású kisfilmjét, amelynek forgatókönyvírója és rendezője is ő maga volt, a kivitelezésben pedig a Mihaszna film csapatának évtizedes rutinjára támaszkodott, akik bejárták szinte az északi féltekét Kaliforniától Shanghai-ig, ráadásul a Quixotic projekt kapcsán ők is egy rég dédelgetett álmukat váltják valóra egy ‘80-as évek romantikájával átitatott kisfilm formájában. A történet szerint egy szuper csajbanda (egy pompomlány, egy 80-as évekbeli punk, Indiana Jane és Ninja) rátalál a régóta elhagyott Tron Flynn's Arcade játékteremre. Egy klasszikus Outrun típusú retró autós játékkal kezdenek el játszani, amiben Quixotic egy rejtélyes csomaggal száguldozik a Highway Violence-n, ám hamar kiderül, hogy nem stimmelminden a játékgéppel, ami időnként átveszi az irányítást.

Quixotic - Highway Violence

“Sokáig azt hittem, a gyerekkoromat meghatározó filmek csak nekem voltak ilyen fontosak. De színpadon, zenészként és DJ-ként hirdetve a retrowave-et rájöttem, hogy nem csak az én generációm szereti a 80-as éveket. Eddig csak bulik vizuáljaiban tudtam kiélni magam a zene mellett, így a klip volt a következő logikus lépés kibontakozni. A Mihasznás srácokkal egy laza beszélgetés során kitaláltuk a koncepciót, a következő meetingre pedig már egy 7 oldalas scripttel érkeztem. Először azt hittem, ebből semmit sem tudunk majd megvalósítani, de rengeteg jófej ember asszisztálta végig az ámokfutásom, akiknek nagyon hálás vagyok, hiszen egy olyan dolgot csináltunk együtt, amit még most is alig hiszek el.”

A Highway Violence összesen 20 (!) forgatási napon készült, és egy olyan történetet mesél el, ami tele van mindannyiunk számára ismerősen csengő popkulturális utalásokkal

a háttérben elrejtett easter eggek pedig garantálják, hogy sokszori újranézés után is újabb gegeket fedezzünk fel benne. Mindez dallamos szintihullámokkal és gitárszólókkal aláfestve repít vissza minket a ‘80-as évekbe. A produkció 120 ember közreműködésével készült, több mint 20 autót szerepeltetve, köztük olyan ikonikus járműveket, mint a Knight Rider KITT-je, vagy a Vissza a jövőbe DeLoreanje. A vizuális megvalósítás George Lucasék napjainkig forradalmi munkássága (ILM) előtt tisztelegve ötvözi a modern kor CGI vívmányait a klasszikus speciális effektekkel, igazi időutazást biztosítva a nézőknek. Szembemenve a videoklip trendekkel, mertek nagyot álmodni és egy mini blockbustert készíteni.

“A Highway Violence egy szerelmeslevél a korszak hollywoodi fimjeihez és zsenijeihez (Lucas, Spielberg, Zemeckis stb.). Most én lehettem a főszereplő McFly, aki Deloreant vezet vagy a rendező, aki egy makett Tie-Fightert tologat a kamera előtt, pont úgy, mint Lucasék annak idején. A 80-as évek varázsát próbáltuk a digitális vásznon életre kelteni, de ötvöztük a modern kor kényelmesebb technikai lehetőségeivel, a nagyfilmekhez képest ezt töredéknyi budgetből. A 80-as évek filmes trükkjei alapozták meg a CGI forradalmat azzal, hogy Spielbergék mindig feszegették a technikai határokat a történetmesélés eszközeként, nekik köszönhetjük, hogy most ezt így kicsiben is meg tudjuk valósítani.”

Ha mindez még nem lenne elég, a kisfilmmel egyidőben mi is kipróbálhajtuk, milyen a Highway Violence-n robogni, ugyanis az azonos című rövid játékban a klipben látott pályán mi is száguldozhatunk kicsit. Ehhez ráadásul a Megahit nevű synthwave zenész írt egy 8 bit remixet a Palms című Quixotic-slágerből, teljesen autentikusan egy C64-en. A játék finomhangolásában pedig a klip játéktermét is biztosító GameCave Budapest segített.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk