Pészméker és szpré: így változott a magyar helyesírás
Mint egy szexújságot, fóliában kaptuk meg A magyar helyesírás szabályai új, 12. kiadását. 2890 forintot fizettünk érte a budapesti Flórián téri Libriben, de ha interneten rendelitek meg, akkor olcsóbb. Mi, persze, nem tudtunk várni (1984 óta várunk, hé!).
A forradalom elmaradt
„A helyesírás szabályainak 12. kiadásában alapvető, lényegi változások nincsenek” - a kötet szerkesztői ezzel a kijelentéssel örvendeztetik meg (vagy szomorítják el?) az olvasót. Szorgos akadémikusaink nyolcezer szóval gyarapították a szabályzathoz kapcsolódó szótárat, egy külön fejezetben pedig nyolc pontba szedték a változásokat. Az előző kiadás nyilvánvaló hibáinak kijavítása mellett pontosítottak, átszerkesztettek és újabb példákkal bővítettek néhány fejezetet.
Az első igazán lényeges módosítás az, hogy kihagytak a kötetből több olyan pontot, amik az előzőben még benne voltak. Nem szabályozzák például az asszonynevek írását és a postai címzést. Az utóbbit azért nem, mert már túl sok változata létezik. Az előbbi pedig egyszerűen nem helyesírási kérdés.
Több szabályt enyhítettek vagy fakultatívvá tettek. A dühvel szót például ezentúl úgy is le szabad írni, ahogy kiejtjük: dühhel.
A hivatalos okiratokban és a belső használatra szánt szövegekben engedélyezett lett a köznevek - például a Felperes és a Szerző - és a rövidített intézménynevek - például az Iskola és a Bizottság - nagy kezdőbetűs írása. Szintén nagy kezdőbetűvel írandóak a tárgynevek, például a Szent Korona. A csillagászati nevek köznévi utótagja ezentúl kötőjellel kapcsolódik: Androméda-köd. Úgyszintén kötőjel alkalmazandó abban az esetben, ha egy toldalékolt családnévben három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé: Mariann-nal.
Észszerű lett
A fajta-, féle-, nemű-, rét-, rétű és -szerű szavakat mostantól egybeírjuk a közszókkal. Ebből következik, hogy ezentúl észszerű, és nem ésszerű.
A nagyobb számokat szeptembertől nemcsak szóközzel, hanem ponttal, a számjegyekkel írt órát és percet pedig kettősponttal is szabad tagolni (8.000, 13:25). Az elseje, elsején, elsejéig, elseji, elsejei számjegyes írásának jóformán minden módja engedélyezett lett: 1., 1-je, 1-én, 1-jén, 1-ig, 1-jéig, 1-i, 1-ji, 1-jei.
Az egybeírás-különírás eddig is bonyolult szabályai tovább módosultak. A -i képző ezentúl nem számít bele a szótagszámba, tehát: magánnyugdíjpénztári, vendéglátóipari, gépjárművezetői. A pályaudvarok, a repülőterek, a mozik, a vendéglők, az üzletek, a fürdők és a temetők mellett a szállodák, a lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek elnevezésében is csak a tulajdonnevet kell nagy kezdőbetűvel írni, vagyis: Vadszőlő szálloda, Sasadliget lakópark, Gombocz Zoltán terem.
Néhány szó helyesírása azért lett más, mert megváltozott a kiejtése. Ilyen például az árbóc és a biennálé. Végre a pészméker és a szpré szavakat is leírhatjuk a kiejtésük szerint.
Vannak olyan szavak, amiknek a jelentésük változott meg, ezért egybe kell írni őket. Ilyen például a nagyratörő és a tenyérbemászó. Néhány esetben - például az elsőfokú ítélet és a paralimpia kifejezésnél - a szaknyelv írásmódját vette át a szabályzat. Újra kell tanulni egyebek mellett az élet-halál harc, a nap-éj egyenlőség, az örökkön örökké és a setesuta szó helyesírását is.
Az e-mail ímélnek is írható.
Úgyhogy írjatok nekünk, nagyravágyó szerzőknek dühhel teli ímélt tenyérbemászó bakifélékkel és setesuta hibaszerűségekkel a Vadszőlő szállodából, a Sasadliget lakóparkból vagy a Gombocz Zoltán teremből, netán a Szent Korona burája mellől 1-jétől 1-ig, észszerűtlenül nem törődve azzal, hogy a nevetéstől megáll a pészmékerünk és szpré kell az asztmánkra!
Ha tetszett, ajánld a barátaidnak is!
