HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor Magyar Péterről, akinek nem mondta ki a nevét: a mostanihoz képest Gyurcsány egy Adenauer volt

A háború pedig véget ér 2025-ben. Vagy úgy, hogy sikerül béketárgyalással lezárni, vagy úgy, hogy az egyik harcoló fél megsemmisül - mondta évértékelő interjújában a magyar miniszterelnök.


Hosszú évértékelő interjút adott Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek, amiben szóba került a háború, a gazdasági nehézségek és Magyar Péter is. A Tisza Párt elnökének a nevét azonban egyszer sem mondta a miniszterelnök.

„Van olyan év, amikor az is siker, ha életben maradunk, az is jó, ha nem csúszunk vissza. A háborús évek ilyenek. A háború három évét Magyarország kibekkelte.

Próbáltunk a kanyarban előzni, és még a háborús helyzetet is valamennyire a javunkra fordítani, de ez Európában senkinek sem sikerült. A háborúban mindenki rosszul járt, minden gazdaság. Komoly teljesítmény, hogy Magyarország nem süllyedt vissza, és nem került olyan állapotba, különösen a versenyképesség szempontjából, mint a legtöbb európai gazdaság. Így most, amikor vége lesz a háborúnak, repülőrajtot vehetünk” - mondta Orbán.

A kormányfő arra is kitért, hogy Amerika és Európa együtt mintegy 300 milliárd eurót költött el az orosz-ukrán háborúra. Ebből szerinte el lehetett volna érni az életszínvonal gyors emelkedését egész Európában, az európai fejlettség szintjére hozhattuk volna fel a teljes Balkánt, megfékezhettük volna a migrációt, és lehetett volna építeni egy teljesen új európai védelmi rendszert. Orbán szerint azonban ez a pénz elégett.

Arra a kérdésre, hogy volt-e már az ideiénél nehezebb éve, a miniszterelnök azt mondta:

„Könnyű év az én szakmámban nincs. Az viszont igaz, hogy ilyen balszerencsés időszak sem volt még.”

Orbán szerint a világ nyugati felén több életidegen, veszélyes eszméknek hódoló, országaikat megvédeni képtelen vezető van egyidőben hatalomban.

„A 2020-as választás után, amit nyilvánvalóan elcsaltak, hogy megfosszák Donald Trumpot az elnökségtől, egy éven belül távozott Angela Merkel, a németek erős és stabil kancellárja, és Franciaország bonyolult politikai rendszere is a csúnyábbik arcát kezdte mutatni. És éppen ekkor vállaltunk egy erőnket meghaladó katonai konfliktust Oroszországgal.”

A magyar kormányfő szerint „ilyen rosszul még nem álltak a csillagok az égen”, az elmúlt négy évet pedig a legnehezebb időszaknak nevezte, amióta „a rendszerváltás szele” besodorta a politikai életbe.

Orbán azonban arra számít, hogy 2025-ben a háborús politika helyett visszatér a békeévek politikája, és megint lesznek nagy gazdasági sikereink.

„A háború 2025-ben véget ér. Vagy úgy, hogy sikerül béketárgyalással lezárni, vagy úgy, hogy az egyik harcoló fél megsemmisül”

- jelentette ki.

Arról is megkérdezték a miniszterelnököt: meglepte-e, hogy Magyar Péter személyében egy új kihívó jelent meg, és a Fidesz rég nem látott versenyre kényszerült?

„A miniszterelnöknek az emberek és az ország ügyeivel, és nem az ellenzékkel kell foglalkoznia. Annyit azért mondhatok, hogy a mostanihoz képest Gyurcsány egy Adenauer volt. Egyébként a verseny jó. Ha nem versenyzel, elkényelmesedsz, és azt hiszed, hogy rutinból is elvégezheted a munkádat. Ez a politikában életveszélyes” - mondta Orbán. Szerinte az biztosan jó az országnak, ha a politikai viták tényekről és fontos dolgokról szólnak, lehetőleg intelligens módon és megoldásokat felkínálva.

„Ha pedig az agresszív hőbörgés válik uralkodóvá, amit most az új ellenzéki stratégia hozott magával, az biztosan nem jó. De hát gyenge az a versenyző, amelyik arra panaszkodik, hogy milyen eszközöket vet be vele szemben az ellenfele. Mindent bevet, nem kérdés.

Brüsszelből ezúttal olyan megbízottakat jelöltek ki a leváltásunkra, akik ezt a fegyvernemet választották. Megküzdünk velük is” - fejtette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán: Biztosan hibáztam, Etyek kitűnő lecke volt
A Tisza alelnöke szerint a politikai tér annyira mérgező, hogy érdemi vita sem lehetséges. A párt cáfolta az Index névtelen forrásból származó értesüléseit az adóterveikről.


Egyre nagyobb hullámokat vet a Tisza Párt körüli vita az adórendszerről. A Fidesz az utóbbi hetekben erőteljes kampányba kezdett, amelynek középpontjában a „Tisza-adó” áll. A kormány szerint a Tisza háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, ha hatalomra kerülne, és ehhez a kormánypárt nemzeti konzultációt is indít.

A vita egyik kiindulópontja egy etyeki rendezvény, ahol Dálnoki Áron, a Tisza gazdaságpolitikai szakértője a közönség véleményét kérte az adórendszerről. A jelenlévők többsége – köztük ő maga is – a többkulcsos szja-t támogatta.

A fórumon részt vett Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője is, aki akkor így fogalmazott: „Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Most nem lehet erről beszélgetni – már, itt most magunk között természetszerűleg lehet, és ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. (…) Számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni, ezért mondjuk azt nagyon határozottan, nagyon sok mindent lehet, és kellene… választást kell nyerni, és utána mindent lehet”.

A történtek után a politikust Strasbourgban kérdezte a 444. Tarr elismerte:

„Politikai értelemben valóban nem volt szerencsés, amit mondtam”.

Kiemelte, hogy „nincsenek privát közegek, ezért nem lehet nagyobb elemzéseket úgy előadni, mintha az ember kizárólag azoknak beszélne, akik jóindulattal állnak hozzá. Ilyen értelemben biztosan hibáztam”.

Úgy fogalmazott, szerinte az etyeki ügy pontosan példázza, hogy ma Magyarországon mennyire nehéz nyíltan véleményt cserélni: „egyszerűen nem lehet beszélgetni”. Azt is elmondta: „Az a reményünk, hogy a választási győzelmünket követően lehet majd párbeszédet folytatni akkor is, ha a vélemények nem egyeznek meg az adott témában.”

Tarr nem ajánlotta fel lemondását Magyar Péter pártelnöknek. Úgy látja, egy „normális, őszinte, és világos beszélgetés” történt, amelyet szerinte a kormánymédia torzított el. Hozzátette: a Fidesz reakciója jól mutatja, miért nem szabad „jóhiszeműen beszélgetnünk, mert félreértelmezik”, és hogy Etyek „kitűnő lecke” volt erre.

A Fidesz kampányának egyik alappillére egy névtelen Index-cikk lett, amelyben egy belső dokumentumra hivatkoztak. Ezt a Tisza Párt cáfolta, Magyar Péter pedig nyilvánosságra hozta a párt részletes adótervét. Eszerint marad az egykulcsos szja, amely 15 százalék marad az átlagbér felett keresőknek, de az alacsonyabb jövedelműeknél adójóváírásokkal csökkentenék az elvonást – például a minimálbéreseknél ez csak 9 százalék lenne.

Emellett az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a gyógyszereket pedig áfamentessé tennék. Az 5 milliárd forintot meghaladó vagyonokra évi 1 százalékos vagyonadót vezetnének be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
IDEA: félmillió szavazóval vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt, tetemes Magyar Péterék előnye
A közvélemény-kutató viszont meglepetésre a Dobrev Klára által vezetett DK-t a parlamentbe bejutó pártnak mérte. Ők hárompárti országgyűléssel számolnak.


Ha szeptember elején országgyűlési választásokat tartottak volna, a felnőtt lakosság több mint egyharmada a Tisza Pártra szavazott volna – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából. A felmérés alapján Magyar Péter pártjának mostanra mintegy félmillióval több támogatója van, mint a Fidesz-KDNP-nek.

A kutatás szerint a teljes felnőtt népesség 35 százaléka adta volna listás szavazatát a TISZA Pártra, míg a Fidesz-KDNP-re 29 százalék voksolt volna.

A biztos szavazók körében – akik részvételüket is biztosra mondják, és pártot is tudnak választani – a Tisza 9 százalékponttal előzi meg a kormánypártokat. Ebben a csoportban a válaszadók 48 százaléka választotta volna Magyar Péter pártját, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága 39 százalék volt.

A felmérés azt is megmutatta, hogy a parlament összetétele sem lenne kizárólag kétpárti, ha most lennének a választások. Az IDEA szerint a Demokratikus Koalíció is bejutna, támogatottságuk a biztos szavazók körében 5 százalék. A Mi Hazánkat és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot parlamenten kívüli pártnak mérik 4 illetve 3 százalékkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bajban lehet Paks II – Az uniós bíróság megsemmisítette a projekt támogatásának jóváhagyását
Az osztrákok fellebbezése nyomán kaszálta el a bíróság a döntést. Az EB korábban nem vizsgálta meg rendesen, hogyan kapta meg az orosz cég a gigaprojektet.


Az Európai Unió Bírósága csütörtökön úgy döntött, hogy megsemmisíti a Paks II beruházáshoz nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását. Az ítélet szerint az Európai Bizottságnak azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor építésére szóló szerződés közvetlen odaítélése megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak.

A beruházást egy orosz–magyar államközi megállapodás alapján a Nizhny Novgorod Engineering nevű orosz cég kapta meg. Ebben az egyezményben az orosz állam azt is vállalta, hogy állami kölcsönt nyújt Magyarországnak az új reaktorok finanszírozására.

A Bizottság 2017-ben hagyta jóvá a magyar állam által nyújtani kívánt támogatást. Ezt az osztrák kormány megtámadta az Európai Unió Törvényszékén. A bíróság első fokon, 2022 novemberében elutasította az osztrákok keresetét. Ekkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „mind az engedélyezés, mind a finanszírozás szempontjából az Európai Bíróság pecsétje rajta van a paksi beruházáson”.

Ausztria azonban fellebbezett, és az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka idén februárban azt javasolta, hogy a testület semmisítse meg a Törvényszék döntését.

A mostani ítélet ennek megfelelően hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, és érvénytelenítette az Európai Bizottság támogatási engedélyét.

A bíróság szerint a Bizottság nem vizsgálta meg kellő részletességgel a közbeszerzési szabályokat, pedig ez szerves része a támogatási intézkedésnek.

A testület azt is kimondta: az a tény sem elég, hogy 2015-ben egy másik eljárás során megállapították, hogy a közvetlen szerződéskötés nem sértette a közbeszerzési szabályokat. A bíróság szerint ez nem magyarázza meg kellően az akkori döntés indokait.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Egy hét alatt több mint ötezren adták be az igénylést az Otthon Start hitelre
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan otthonteremtési program, ami ennyire népszerű lett volna.


Szeptember elején indult el a fix 3 százalékos kamatú Otthon Start, és az első hét tapasztalatai alapján óriási az érdeklődés. Több mint ötezren adták be az igénylésüket, ami napi szinten átlagosan több mint ezer kérelmet jelent. Gulyás Gergely szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan otthonteremtési program, amit az első napokban ilyen sokan választottak volna.

A miniszter a kormányinfón kiemelte, hogy a pénzintézetek készen álltak a rajtra, az indulás pedig zökkenőmentesen zajlott. Az érdeklődés országos, a hitelfelvevők száma a településtípusok között is lakosságarányosan oszlik meg.

A bankok között közben megindult a verseny:

három intézmény 3 százalék alatti kamattal kínálja a hitelt, több bank pedig százezres nagyságrendű jóváírást és különféle kedvezményeket ajánl. Két banknál 50 millió forint feletti összegnél további egymillió forint kedvezmény is jár.

Az Otthon Start mobilalkalmazás is elérhető, amit már több mint 25 ezren letöltöttek. Gulyás azt is hangsúlyozta, hogy az önerő 40 év felett is 10 százalék marad. Az építőiparban is érződik a program hatása: három hét alatt közel 30 ezer lakás megépítésére érkezett kérelem.


Link másolása
KÖVESS MINKET: