Mint egy jó dokumentarista, a rendező Andrew Rossi sem próbál egyik politikai oldal mellett sem kampányolni, mindkét oldalról mutat példákat a „fake news” jelenségre. Apróbb háttérinformáció,

Amerikában két nagy párt van.

Minden politikus, vagy politikával foglalkozó ember valamilyen módon ennek a két pártnak egyikébe tartozik, emiatt Amerikában nagyon polarizálódott a politikai rendszer. Van két nagy párt, amik egymással teljesen ellentétes értéket képviselnek, mint nálunk a jobboldal és a baloldal. Az Egyesült Államokban a liberálisabb a demokrata és a konzervatívabb pedig a republikánus párt.

A „fake news” mint szófordulat, 2016-ban került be igazán a köztudatba, amikor is megválasztották az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökét, Donald J. Trump-ot. Ő szajkózta minden összejövetelen és vitán azt, hogy az álhírekkel próbálják ellehetetleníteni,

miközben a kampánycsapata azon dolgozott, hogy lejárassák a demokratákat álhírek segítségével.

Ez annyira bejött, hogy azóta gyakorlatilag a világ minden részén találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Itthon is bőven van példa, de nem akarok politizálni, ahogy a dokumentumfilm is próbálja semlegesen bemutatni a helyzetet.

Andew Rossinak, ez már a hetedik dokuja, illetve két dokumentumsorozatban is benne volt a keze, tehát tapasztaltabb rendezőnek lehet mondani. Több példán keresztül mutatja be, hogy mi vezethet egy álhír elterjedéséhez, illetve

hogyan befolyásolhatja a politikai hadszínteret,

vagy az átlagemberek életét. Sokan a politikai életben az álhíreket úgy értelmezik, mint egy háborúban a vegyi fegyvereket: be kellene tiltani őket minden platformon, mert szörnyű hatásai vannak. Az alábbi példák az álhírekre, csak egy ízelítő a filmben megemlítettek közül.

Az első példát 2015-ből hozták, amikor is az amerikai hadsereg nyolchetes katonai gyakorlatot tartott Texasban. Ezt sokan úgy fordították, hogy a demokrata kormány katonai erőkkel próbálja elhallgattatni az amúgy republikánus Texas államot, hogy átvegyék a hatalmat. Hatalmas felháborodás volt,

sok helyi lakos agresszív fegyveres hatalomátvételnek tekintette ezt a katonai gyakorlatot.

Hiába voltak meghallgatások, senki sem hitt a katonai szóvivőknek, mert hatalmas volt a bizalmatlanság a demokrata kormány felé. Egy összeesküvés-elméletből majdnem fegyveres konfliktus lett az állam lakossága és az ország katonai ereje között.

A második példa, amit kiemelnék, egy Columbia államban található, nevesebb étterem története: a Comet Ping Pong. Egy családi étterem, ahol a gyerekek pingpongozhatnak egyet, amíg megérkezik a pizza. Az eset a 2016-os választás előtt indult, amikor egy demokrata politikusnak, aki közel állt Hillary Clintonhoz, feltörték a hivatalos e-mail fiókját. A kikerült e-maileket ezután egy Reddit posztban kielemezték, és egy összeesküvés-elméletet gyártottak köré #pizzagate néven.

Az összeesküvés lényege az volt, hogy a Comet Ping Pongban emberkereskedelem zajlik,

a pincében gyerekeket tartanak, és ha megfelelő jelszavakkal rendelünk pizzát, akkor rendelhetünk egy szexrabszolgát magunknak. Ezt abból szűrték le, hogy az a személy, rendelte a pizzákat különféle politikai eseményekhez a Cometből, akinek az e-mailjeit feltörték. Annyira elterjedt ez az egész, hogy minden fórum rákapott a terjesztésre, Facebook, Twitter, 4chan (ez utóbbi az internet pöcegödreként is ismert…), ennek következtében pedig elkezdték online zaklatni a dolgozókat. Sok alkalmazottja a Comet Ping Pongnak homoszexuális, ezt is összekötötték a gyermekkereskedelemmel

– halálos fenyegetések érték a dolgozókat, az étteremvezetőket és a tulajdonost is.

Az elnökválasztás után a helyzet rosszabbodott. Felkapta a hírt egy hírhedt szélsőjobboldali politikai „influencer” Alex Jones is, és végül annyira elfajult a dolog, hogy egy ember betört az étterembe és gépfegyverrel kényszerítette az alkalmazottakat, vigyék le őt a pincébe, hogy megmenthesse a gyerekeket.

Szerencsére személyi sérülés nem történt, de a tulajdonos az eset után azon gondolkodott, hogy be kellene zárni az éttermet.

A közösség mentette meg a pizzériát, szinte követelték a helyiek, hogy nyissanak ki, mert mennének a családdal.

A tulajdonos a mai napig kap halálos fenyegetéseket, amire csak annyival felel, hogy most már ezek is az élete részét képzik.