„Olyanok, mint háborúban a vegyi fegyverek” – Az igazság nyomában: félretájékoztatás és az álhírek ára
Az utolsó eset, amit említenék egy alabamai ügy 2017-ből, amikor is egy demokrata politikai csapat segítségével befolyásoltak egy választást – nem közvetlenül, de hatását mindenképp lehetett érezni. Elterjesztettek egy Facebook-álhírt, amiben azt állítják, hogy a konzervatív republikánusok be akarják tiltani az alkoholt az államban,
mindezt úgy adták elő, mintha egy republikánus háborodna fel a híren.
Azt próbálták elérni, hogy a republikánusok közül minél kevesebben menjenek el szavazni. A „mainstream” média is felkapta az ügyet, de akkor már a Facebook-reklámot több mint 3.000.000-an látták. Ha 1%-át sikerült rávenni, a tartózkodásra akkor 30.000 ember nem szavazott, ha csak 0,1%-át befolyásolták az is 3.000 ember. A demokraták 20.000 választóval nyerték a választást. Érdekes belegondolni, ha csak 10 ilyen reklámot gyártottak volna a republikánusok, lehet, hogy más lett volna a vége.
Ezekből is látszik, hogy az emberek nem tudják megkülönböztetni az igazi híreket a szenzációhajhász reklámhúzásoktól, vagy a direkt, célzott politikai támadásoktól. Nagyon nehéz hiteles hírekhez jutni a mai világban, a szólásszabadság sok mindenre igaz. Az internet szabad tér, bármi elterjedhet bárkiről. Emberek életét tönkre lehet tenni egy-egy álhírrel, de
több példa is mutatja, hogy teljesen alaptalan féligazságokra szörnyű dolgokat lehet építeni.
Például, a filmben egy összeesküvés-elméleteket gyártó influencer egy buszt meglátva kijelenti, hogy: „egy Soros-buszon behozták a csőcseléket, hogy tiltakozzanak ellenük”. Lefényképezte a buszt, megosztotta Twitteren, és kész is az álhír, semmi alapja nem volt, nem volt ott tömeg, csak egy parkoló busz. Ilyen emberek irányítják a tömegeket, pánikot keltenek és önös érdekeiket előtérbe helyezésével, legyen az politikai, pénzügyi, vagy személyes, befolyásolják a népet.
Mindenképpen lépni kellene annak érdekében, hogy az internetes információ megbízható legyen. Nem gondolnám, hogy a szólásszabadságnak egyet kell jelentenie azzal, ami manapság az online térben történik. Mint mindenki tudja, tilos egy színházban alaptalanul felkiáltani, hogy "Tűz van!", mert
pánikhoz vezethet, és emberek sérülhetnek meg.
Akkor miért lehet az online térben, ahol még több ember számára elérhető a „hang”, ugyanezt tenni, valós következmény nélkül? Ha felkeltette az érdeklődéseteket a dokumentumfilm, az HBO GO kínálatában megtaláljátok, illetve ajánlanám a Netflix The Great Hack című dokuját, ami szintén a biztonságos elektronikus hírek és az internetes identitás kérdéseivel foglalkozik.