HÍREK
A Rovatból

„Ő igazán értette, hogy a nyelvművelés emberművelés” – Végső búcsút vettek Grétsy László nyelvésztől – fotókkal

A Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége január 21-én, életének 92. évében hunyt el Budapesten.

Link másolása

A család, barátok, kollégák, tisztelők jelenlétében vettek végső búcsút pénteken Grétsy Lászlótól a Farkasréti temetőben.

A Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége január 21-én, életének 92. évében hunyt el Budapesten. A Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában Osztie Zoltán, a Belvárosi Nagytemplom plébánosa vezette a pénteki szertartást.

„Grétsy tanár úr példát mutatott arra, hogy a tudományos munkához nemcsak nagy tudás és ismeretanyag, hanem nagy alázat és fegyelem kell. Lényeglátásával, kitűnő kapcsolatteremtő képességével mindvégig jó vezetője volt munkatársainak”

– mondta Gerstner Károly nyelvész, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, aki a ravatalnál az egykori és mai munkatársak nevében búcsúzott Grétsy Lászlótól.

Mint kiemelte, munkáját és vezetői tevékenységét tudás, tisztelet, alázat, derű és szeretet jellemezte. Hozzátette: hozzáértéssel, felkészülten, érdeklődést keltve tudott beszélni a nyelvről, a tudományról, a kettő találkozásáról. Kitért arra, hogy Grétsy László az emberek megbecsülésében, az elődök munkájának értékelésében, a rászorulók segítésében nemcsak szavaival, hanem tetteivel is példát mutatott.

Gerstner Károly megemlítette, hogy Grétsy László nevéhez fűződik a nyelvművelés akadémiai hagyományára és eredményeire épülő kétkötetes nyelvművelő kézikönyv munkálatainak szervezése, irányítása.

„Ebben olyan ismeretanyag van a normatív magyar nyelvhasználatról, a nyelvi és stiláris helyességről, amely ma is alapjául szolgál a nyelvi tanácsadásnak, és hasznos mindazoknak, akik nyelvhelyességi kérdésekben kívánnak eligazodni” - fejtette ki a nyelvész.

Utolsó tanítványa, Blankó Miklós nyelvész, nyelvművelő az Anyanyelvápolók Szövetsége részéről arról beszélt, hogy Grétsy László jól tudott élni azzal a varázserővel, amellyel a Teremtő megajándékozta.

„Ő igazán értette, hogy a nyelvművelés emberművelés. Ez volt az esszenciája Grétsy László munkásságának, amellyel már életében nemzeti örökségünk része lett. Szakmai jártassága egy régi generáció öröksége volt, a nyelvtörténettől a stilisztikán át a grammatikáig minden nyelvtudományi területhez volt érzéke” – mondta Blankó Miklós.

Kitért arra, hogy a legfontosabb számára a család volt, négy gyermeke, tizenkét unokája és hét dédunokája született.

Grétsy László emlékére szombaton 11 órakor tartanak gyászmisét a Belvárosi Nagyboldogasszony Templomban.

Grétsy László 1932-ben született Budapesten. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd tizenhat évig a mai magyar nyelv osztályt vezette. 1960-tól a nyelvtudomány kandidátusa volt.

1964-ben jelent meg és azóta több tízezer példányban adták ki Szaknyelvi kalauzát. Húsznál több - olykor társszerzőkkel készített - tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985).

Főbb művei közé tartozik továbbá az Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), a Képes diákszótár (társszerkesztő, 1992), az Anyanyelvi őrjárat (1999), A mi nyelvünk (2000), az Anyanyelvünkről anyanyelvünkért (2000), az Új anyanyelvi őrjárat (2002), A 20. századi magánlevelek nyelvi világa (2003), a Sportnyelvünk a 21. század elején (Balázs Gézával, 2003), valamint a Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005) is.

1987-98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé.

A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője, valamint több nyelvészeti rádió- és televízióműsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.

Nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő (1981), Apáczai Csere János-díj (1992), Szarvas Gábor-díj (1992), Magyar Örökség-díj (2007), Prima Primissima díj (2012), Tőkéczki László-díj (2020), valamint Magyar Nyelvőr Díj (2020).

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint olyan eredmény fognak elérni Budapesten, hogy a Tisza Párt képviselői nélkül senki sem tud majd többséget szerezni a közgyűlésben
Magyart is arról kérdezték az összegyűltek, mi a tervük az önkormányzati választásra vonatkozóan. Azt is megkérdezték tőle, hogy összefognának-e helyi civilekkel.

Link másolása

Varga Judit exférje Sümegen folytatta az országjárását szerdán.

Az Index beszámolója szerint Magyar Péter beszélt a júnusi választási esélyeikről.

„El fogunk érni egy olyan eredményt ott, hogy a Tisza Párt nélkül nem tudnak többséget szerezni”

– mondta Magyar Péter az országjárása szerdai állomásán, Sümegen.

Ha ez bekövetkezik, akkor Magyar szerint két lehetősége lesz a jobb- és baloldali pártoknak: vagy olyan döntéseket terjesztenek a közgyűlés elé, amely „a fővárosnak az érdekét szolgálja” mert ők csak ezeket támogatják, vagy pedig „kijönnek a napra, Gyurcsány és Orbán kezet fog, és mennek előre e lenini úton, amíg még mehetnek”.

Magyart is arról kérdezték az összegyűltek, mi a tervük az önkormányzati választásra vonatkozóan, összefognának-e helyi civilekkel.

Magyar erre úgy válaszolt, hogy bonyolult kérdésről van szó, de dolgoznak rajta, hogy minden megyében el tudjanak indulni.

„Mi egy garázscég vagyunk, ezt be kell, hogy valljam. Bármennyire is nem tetszik, bármit is mondanak rólunk, én nekem van tizenöt munkatársam, mindenki ingyen dolgozik, segít amikor tud”

– mondta Magyar Péter Sümegen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Le kell váltani, akik így mértek” - a DK-t előző Magyar Péterről kérdeztük a majálisozókat
A Medián 24 százalékon mérte a Tisza Pártot, miközben a DK visszaesett 9 százalékra. Többek között erről is kérdeztük a párt szimpatizánsait május elsején.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. május 01.


Link másolása

A DK majálisán kérdeztük az embereket arról, hogy mi a véleményük Magyar Péterről.

Mint arról korábban írtunk, a Medián 24 százalékon mérte a Tisza Pártot, miközben a DK visszaesett 9 százalékra.

Volt, aki azt mondta, hogy

„Le kell váltani ezeket, akik így mértek, mert nem hiszem, hogy ilyen nagy különbség kell, hogy legyen.”

Másvalaki azt mondta, hogy az emberek megszédültek. Szerinte aki végiggondolja azt, hogy itt mi történt 2010 óta, az nem hihet egy olyan embernek, aki a Fidesz és a rendszer összes előnyét élvezte korábban.

Hiller István is nyilatkozott: szerinte egy megfelelő politikai munkának megvan a maga eredménye, de nem szeretne Magyar Péterrel foglalkozni.

Itt a teljes videó.

Magyar Péter Sümegen tartott országjárást május elsején, erről itt írtunk korábban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Átvariálta az eredményeit a Medián: még közelebb jött a Fideszhez a Tisza Párt
Javították a korábban közzétett eredményeket. A teljes eredménysoros kutatás kisebb változásokat hozott a korábbi számokhoz képest.

Link másolása

Elkészült a Medián kedden publikált pártpreferencia-felmérésének teljes eredménysoros kutatása, ami kisebb változásokat hozott a korábbi számokhoz képest, írja a HVG.

A választani tudó, biztos szavazóknál a Fidesz 45 (és nem 46), a Tisza Párt 25 (és nem 24), a DK-MSZP-Párbeszéd 9, az MKKP 6, a Momentum 4 (és nem 5), a Mi Hazánk 4, a Mindenki Magyarországa Néppárt 2, a Jobbik 1, és az LMP 1 százalékon áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a magyarázat! Ezért volt a kavarás Magyar Péter pártjának EP-listájával
Kedden délután 3-kor megváltozott Magyar Péter Tisztelet és Szabadság Pártjának EP-listája. Aztán ezt később javították.

Link másolása

A hvg.hu öntött tiszta vizet a pohárba:

Kedden délután 3-kor megváltozott Magyar Péter Tisztelet és Szabadság Pártjának EP-listája. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján az első változat szerint Magyar egyáltalán nem szerepelt rajta, a névsort Dávid Dóra vezette.

Ezt nem sokkal később javították, és később már Magyar Péter vezette a listát.

A frissített lista eleje most már így néz ki:

1. Magyar Péter.

2. Dávid Dóra

3. Tarr Zoltán

4. Kulja András

A Nemzeti Választási Bizottság április 14-én vette nyilvántartásba jelölőszervezetként a Tisza Pártot, amely már korábban létezett, Magyar Péter tehát nem alapította, csak átvette.

Link másolása
KÖVESS MINKET: