KULT
A Rovatból

Nem tanult színészetet, megcsalta a férjét John Malkovichcsal, és beállt egy fényevő szektába – Michelle Pfeiffer 65 éves

Bírósági gyorsírónak készült, az első filmje majdnem tönkretette a karrierjét, és Madonna elcsaklizta előle az álomszerepét – nem indult könnyen az egykori szépségkirálynő filmes pályája…


Sosem járt drámasuliba, sehol nem vett részt színészi képzésben, abszolút autodidakta módon sajátította el a szakma csínját-bínját. És bár nehéz elhinni, de a háromszoros Oscar-jelölt, immár 44 éves karrierrel rendelkező Michelle Pfeiffernek még mindig vannak emiatt komplexusai. "Nagyon gyorsan megtanultam dolgozni, az egész világ előtt letettem a képességvizsgákat. És mindig attól féltem, hogy egy nap majd jól lelepleznek, rájönnek, hogy nem vagyok más, csak egy csaló, aki színésznőnek adta ki magát. S bevallom, általában én magam sem tudtam, hogy mit csinálok” – mesélte az ezek szerint ösztönösen és természetesen dolgozó Pfeiffer egy korábbi interjújában, hozzátéve, hogy mintha belül érezné az általa alakított karakterekhez szükséges ritmust.

Mindjárt egy hatalmas bukással…

Michelle Marie Pfeiffer nem színészcsaládba született 1958. április 29-én a kaliforniai Santa Ana városában. Az édesanyja, Donna Jean Taverna háziasszony volt, édesapja, Richard Pfeiffer pedig klímaberendezések szerelésével és szállításával foglalkozott. Négy gyermek közül ő volt a második, van egy Rick nevű bátyja, valamint egy Dedee (szintén színésznő) és egy Lori nevű húga. Sokféle gén keveredik benne: svéd, német, angol, walesi, francia, ír, holland, ír és olasz egyaránt. Kivételes szépségként cseperedett fel, eleinte mégsem gondolt modell- vagy színésznői karrierre. Az érettségi után pénztáros volt egy szupermarketben, majd beiratkozott egy gyorsíró tanfolyamra, mivel egy rövid ideig arra készült, hogy gyorsíróként dolgozzon bírosági tárgyalásokon.

Egy szépségverseny azonban mindent megváltoztatott: Orange megye legszebb lányaként ismerték el 1978-ban, 20 évesen, ami után részt vett a Miss Kalifornia-megmérettetésen is, ahol a hatodik helyet szerezte meg.

Hamarosan azonban kerített magának egy ügynököt, aki filmszerepeket keresett neki, ekkor kezdett tévés és filmes meghallgatásokra járni. Először sorozatokban (pl. Delta House, CHiPs, B.A.D. Cats) és reklámokban tűnt fel, majd filmes epizódszerepek (pl. Charlie Chan és a sárkánykirálynő átka) következtek.

A mozis pályája nem indult valami fényesen. Első nagyobb szabású főszerepét az 1982-es Grease 2-ben játszotta, amelynek romjai majdnem maguk alá temették az éppen induló karrierjét: a film óriási bukás volt a mozikasszáknál és a kritikusoknál egyaránt. "Nem szerettem ott magam" - emlékezett vissza Pfeiffer sok évvel később - "De hát én sosem szerettem magam. A kritikusok ízekre szedték a filmet, de tudom, hogy én voltam a bírálat legfőbb tárgya. Azóta egyáltalán nem olvasok kritikákat.”

A Grease 2 azért is nyírta ki majdnem a karrierjét, mert Brian De Palma rendező, aki akkor épp A sebhelyesarcú forgatására készült, Pfeiffer alakítását látva úgy döntött, hogy soha nem fog vele dolgozni.

A női főszerepet ő Glenn Close-nak akarta adni, de Sigourney Weaver, Kim Basinger, Sharon Stone, Brooke Shields és Melanie Griffith is esélyesek voltak. Mégis Pfeiffernél kötött ki Elvira karaktere, mivel Martin Bregman producer ragaszkodott a meghallgatásához. Michelle pedig a castingon nemcsak De Palma, hanem Al Pacino kezdeti ellenállását is megtörte, aki eleinte nem volt hajlandó egy kevésbé ismert és kedvelt színésznővel együtt játszani.

A sebhelyesarcú hat hónapig tartó forgatása mindenesetre eléggé megviselte Pfeiffert: "Elborzadtam. Összesen két nő volt a forgatáson: Mary Elizabeth Mastrantonio és én. Szóval ez a fiúk klubja volt. Persze Tony Montana is így viszonyult a karakteremhez: megvetéssel. Néha éjjelente sírva fakadtam. De én nagyon makacs vagyok, a túlélésre koncentrálok, ilyen a természetem.” Ennek eredményeképpen pedig az 1983-as bemutató után Elvira, a gengszter Tony Montana kokainfüggő feleségének szerepe egy csapásra híressé tette őt.

Vigyázz, mit kívánsz!

A Michelle részvételével ezután készült filmek (Ármány és szőke – 1985, Sólyomasszony – 1985, Édes szabadság – 1986) eleinte nem hoztak nagy sikereket. A szekere végül a nyolcvanas évek végén indult be olyan ismert és szeretett/elismert mozgóképekkel, mint Az eastwicki boszorkányok (1987), Az utolsó csepp (1988), a Keresztanya (1988), az első Oscar-jelölését hozó Veszedelmes viszonyok (1988), az Azok a csodálatos Baker fiúk (1989) vagy az Oroszország ház (1990).

Majd jött Macskanő az 1992-es Batman visszatérben! Ez a szerep volt az egyik nagy álma: amikor megtudta, hogy Tim Burton éppen előkészíti a filmet, kétségbeesett, hiszen még egy meghallgatásra sem hívta be őt. Óriási szerencséjére azonban Annette Bening, akit majdnem felkértek a szerepre, idő előtt terhes lett, így Burton hirtelen felhívta Michelle-t, aki a forgatókönyv felének elolvasása után rábólintott a szerepre, bár később azt mondta, hogy a szkript elolvasása nélkül is igent mondott volna.

Persze vigyázz, mit kívánsz! A karrierje egyik legnehezebb forgatásaként hivatkozik máig a Batman visszatérre.

Például minden alkalommal, amikor felvette a Macskanő-gúnyát, egy vákuumszivattyúval kellett kiszívni a jelmezből az összes levegőt, hogy tökéletesen illeszkedjen a színésznő testére.

"Reggel magamra kellett öltenem, és egész nap abban kellett élnem. Nyilvánvalóan pedig a nyár közepén forgattunk. A helyszínt légkondicionálókkal kellett hűteni, hogy a leheletpára látható legyen. A hideg pedig félelmetes volt. Kimész az utcára, ahol negyven fok fölött van, majd vissza a forgatási terepre, ahol az emberek kabátban dideregnek. Fogalmam sincs, hogyan nem betegedtünk meg ott mindannyian. Teljesen lefagytam ebben a vékony gumiruhában!"

Michelle még a Batman visszatér előtt szerepelt az Azok a csodálatos Baker fiúkban, ami után a kritikusok már Marilyn Monroe-hoz és Rita Hayworth-höz kezdték őt hasonlítani. Megkapta érte a második Oscar-jelölését, sőt, ezúttal esélyesnek is tartották, végül azonban kikapott a Miss Daisy sofőrje 80 éves Jessica Tandyjétől. Sőt, két évvel később is alulmaradt, amikor A szeretet földje (1992) című drámáért jelölték harmadszor a filmvilág legrangosabb díjára, Emma Thompson azonban erősebbnek bizonyult a Howards End: Szellem a házbannal.

A kilencvenes években mindenesetre Hollywood már Michelle kegyeit kereste, dúskálhatott a felkérésekben. Ő azonban válogatós volt, többek között olyan filmek főszerepére mondott nemet ekkortájt, mint pl. a Micsoda nő (1990), a Thelma és Louise (1991), A bárányok hallgatnak (1991) vagy az Elemi ösztön (1992). Pfeiffer azonban saját elmondása szerint nem szokta megbánni az ilyen visszautasításokat. Inkább arról álmodozott, hogy valamikor eljátszhatja Evita Perónt az Evita című musicalben, ez azonban nem jött össze neki, Madonna ugyanis beelőzte őt.

„Agymosáson estem át”

Amikor Michelle még csak 20 éves volt, kapcsolatba került egy látszólag kedves, ám kétes hírű házaspárral, akik azt hirdették, hogy a kiválasztottak élelem és víz nélkül is jól megvannak, simán élhetnek csupán levegőn és napfényen. A nonszensz elképzelés ellenére Michelle-t magával ragadta a dolog, ráadásul a páros sikerrel szoktatta le őt a dohányzásról, az alkoholról és a drogokról.

"Agymosáson estem át. Hihetetlenül sok pénzt adtam nekik. Viszont ők irányítottak engem. Nem éltem velük, de állandóan hozzájuk jártam, ők pedig ragaszkodtak ahhoz, hogy minél több látogatást tegyek náluk, és mindvégig fizetnem kellett” – emlékezett vissza Pfeiffer élete egyik legsötétebb foltjára.

A szektából végül az első férje, a színész Peter Horton „szabadította ki”, akivel még 1980-ban szerettek egymásba. Petert kiválasztották ugyanis egy filmhez, amely a koreai vallási vezető, Sun Myung Moon követőiről szólt. Michelle segített neki anyagot gyűjteni Moon tiszteletes szektájáról, majd jött a felismerés: „Hirtelen valami kattant a fejemben: igen, én is egy szektában vagyok!”

Pfeiffer és Horton 1981-ben házasodtak össze, hét év után azonban úgy döntöttek, hogy külön folytatják az életüket, ebben pedig minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy a színésznő viszonyt kezdett John Malkovich-csal, akivel a Veszedelmes viszonyokban játszott együtt, és aki akkoriban szintén nős volt... Sőt, Michelle állítólag randizott Val Kilmerrel, Alec Baldwinnal, Michael Keatonnal (még a Batman visszatér előtt pár évvel) és Dodi Fayeddel is ebben az időszakban. A színész-rendező Fisher Stevensszel viszont bizonyosan együtt volt 3 évig, mielőtt 1993-ban hozzáment volna jelenlegi férjéhez, a producer-író David E. Kelley-hez, akivel idén novemberben ünneplik majd a 30 éves házassági évfordulójukat.

Pfeiffer amúgy már korábban elhatározta, hogy örökbe fogad egy kislányt, és már folyamatban is volt az ügy, amikor megismerkedett Kelley-vel, aki végül Claudia Rose apukája lett, és a nevére is vette őt.

Claudiát pedig konkrtéan az esküvőjük napján keresztelték meg. 1994-ben ugyanakkor megszületett vér szerinti gyermekük is, John Henry. Hogy több időt tölthessen a csemetékkel, Pfeiffer néhány évre még a színészkedéssel is felhagyott: a 2002-es Fehér leander és a 2007-es Csillagpor között vette ki jól megérdemelt szabadságát, ebben a néhány évben egyáltalán nem forgatott.

Természetesség és elegancia

Az utóbbi 15 évben azonban újra aktív volt, olyan filmek kötődnek a nevéhez ebből az időszakból, mint az Anyád lehetnék (2007), a Hajlakk (2007), az Éjsötét árnyék (2012), a Vérmesék (2013), az anyám! (2017), a Gyilkosság az Orient expresszen (2017), a Demóna: A sötétség úrnője (2019) vagy a Francia kiút (2020) és a Hazugságok mágusa (2017) című tévéfilm, utóbbi kettőért Golden Globe-díjra is jelölték. Emellett öt éve csatlakozott a Marvel Mozis Univerzumhoz, 2018 óta alakítja az egykori Darazsat, Janet Van Dyne-t, akit eddig három filmben is eljátszott (A Hangya és a Darázs – 2018, Bosszúállók: Végjáték – 2019, A Hangya és a Darázs: Kvantumánia – 2023).

És persze 65 felett sem áll le, jelenleg a Wild Four O’Clocks című filmet készíti elő, amiben egy olyan nagymamát alakít, akinek a gondjaira bízzák két, tőle elidegenedett unokáját, így hamar meg kell tanulnia, hogyan gondoskodjon az összetört szívű, de erős akaratú fiúkról.

És hogy mi a helyzet az öregedéssel? Nos, Michelle ebben is a természetesség és az elegancia híve, hiszen továbbra is csak organikus kozmetikumokat választ. Tíz évvel ezelőtt azt mondta, hogy nem használ botoxot vagy töltőanyagokat, ám "öregedni nehéz, úgyhogy soha ne mondd, hogy soha". Úgy tűnik azonban, hogy azóta sem bólintott rá a szépészeti beavatkozásokra, és hát lássuk be, nincs is rá szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk