SZEMPONT
A Rovatból

Nahát, egy iskola, ahol jó lenni!

Kudarc esetén nem büntetnek, azt is jutalmazzák, ha valaki segít a gondnoknak, és nem csak bajban hívják be a szülőket.


Csodát tesznek a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában a főképp hátrányos helyzetű roma gyerekekkel. Együtt tűzik ki az egyénre szabott célokat, kudarc esetén nem büntetnek, azt is jutalmazzák, ha valaki segít a gondnoknak, és nem csak akkor hívják be a szülőket, ha baj van a gyerekkel. A speciális, amerikai minta alapján működő módszer működik, az iskola minden mutatója jelentősen javult, de a legfontosabb, hogy a gyerekek és a tanárok is szeretnek ott lenni.

Földrajzóra vége a győri Kossuth Lajos Általános Iskola nyolcadik osztályában. Mind a 12 gyerek előtt egy-egy saját névre szóló táblázat, rajta napok szerint lebontva kis rubrikákban kézzel írott számok. A számok aranyat érnek. Iskolai aranyat. Nem valami furcsa matekfeladat ez, hanem egy alternatív oktatási módszer alapeleme, amelyet öt éve alkalmaznak a nyugat-magyarországi iskolában. Ezzel szeretnének jó tanulókat, és ami fontosabb: motivált, felelősségteljes és magabiztos fiatalokat faragni a nagyrészt hátrányos helyzetű gyerekekből – állítja Papp Gyöngyi, az iskola igazgatója.

suli1

A tanulók aktuális aranyvagyona a teremben is ki van függesztve

A módszer egy magatartásmódosító komplex nevelési és oktatási rendszer, amelyet 2010 óta alkalmaznak a győri Kossuthban, alapjait a magatartási, beilleszkedési nehézségekkel – és sokszor lelki problémákkal – küzdő fiatalok esélyeinek növelésére fejlesztették ki Amerikában a ’60-as években. A fiatalok erősségeire koncentrálnak, és személyre szabottan, az őket érő összes környezeti hatás figyelembe vételével lépésről lépésre segítenek leküzdeni a fejlődésüket gátló rossz viselkedési mintákat. A módszert Magyarországon az amerikai gyökerű Pressley Ridge Magyarország Alapítvány honosította meg. A győri iskola mellett Salgótarjánban, egy bentlakásos intézményben alkalmazzák még a Pressley-programot.

Ha jól viselkedik a gyerek, az aranyat ér…

Sokszor előfordult már, hogy a nyolcadik osztályos Ádám fogta magát, és óra közben szó nélkül felállt a helyéről, és egy másik padhoz sétált, vagy elhagyta az osztálytermet. Emellett láthatóan imád a középpontban lenni – van, hogy a tanárnővel szinkronban beszél órán. Osztálytársa, Kevin pedig a tanórán ritkábban foglalkozik az órai munkával, mint bármi mással, amit érdekesnek talál. Ezekről nem a tanáraiktól tudunk, hanem maguk a diákok vállalják fel mindenki előtt őket. Leküzdésük ugyanis mindegyikük egyéni célja, mindenkinek van két dolog, amire folyamatosan oda kell figyelnie.

suli2

A tanulók két személyes célja a padon is ott van előttük

A tanórák végén van ugyanis egy értékelés – itt kerülnek elő az említett személyes táblázatok -, ahol a tanár és a diákok megbeszélik, sikerült-e megvalósítani a kitűzött célt. Ha igen, 100 arany érte a jutalom, de levonás akkor sincsen, ha nem jött össze a cél. Vannak viszont előre lefektetett, és a tanulókkal világosan ismertetett – az osztályterem falára is kifüggesztett – szabályok, amelyek megszegésének viszont tényleg következményei vannak.

Verekedés: mínusz 1000 arany

Tiszteletlenség: mínusz 1000 arany

Órai munka zavarása: mínusz 100 arany

Késés: mínusz 10 arany/perc

Reggeli érkezés szabályának be nem tartása: mínusz 1000 arany

Tanterem elhagyása óra alatt: mínusz 500 arany

Távolmaradás tanóráról: mínusz 1000 arany

Más osztály tanórájának zavarása: mínusz 1000 arany

Mobiltelefon használata: mínusz 500 arany

A szankciókat itt nem büntetésnek, hanem következménynek nevezik, a büntetés negatív töltetű fogalmára szerintük nincs is szükség, hiszen a gyerekeknek jól felfogott érdeke, hogy a szabályokat betartsák. A szintén nyolcadikos Mininek például elég csak arra gondolni, ha az órán előveszi a telefonját, ami netán meg is szólal, annak az lesz a következménye, hogy egy aranya sem marad, amit az iskolai boltban elkölthetne. Édességre, játékra, vagy akár hosszabb ideig tartó gyűjtögetés után egy közös kirándulásra az osztállyal, netán felszerelésre az osztályterem kidíszítéséhez. „Ha ilyesmire, tehát valamilyen közös cél elérésére vagy a környezetük szépítésére fordítják a pénzüket a gyerekek, az nekünk különösen motiváló tud lenni” – magyarázta az Abcúgnak az iskola egyik tanára. „Ez ugyanis azt jelenti, hogy a rövidtávú, gyors örömszerzést – amit egy csoki vásárlása nyújthat nekik – képesek beáldozni valami hosszabb távú, nem csak saját maguknak, hanem társaiknak is örömet okozó dologért” – tette hozzá.

suli3

Vásárlás az iskolaboltban az összegyűlt aranyakból

A Pressley-program másik lényegi eleme az egyéni fejlesztés mellett a közösség fejlesztése, a csoportban nevelés. Az osztályközösségeknek is van csoportcélja, mely minden egyes tanulóra nézve egyaránt kötelező, és egy egész iskolai nap alatt (8-tól délután 4-ig) kell próbálni megvalósítani. Hogy ez sikerült-e, azt a nap végén a „beszélgetőkörön” vitatják meg az osztályfőnök és a diákok.

Kicsiben eljátsszák az életet…

A jutalmazásra épülő rendszert a Kossuthban nem csak arra használják, hogy a gyerekeket érdekeltté tegyék az önfegyelem gyakorlásában és az együttműködésben, és így javítsák az iskolai teljesítményüket. Cél a felelősségtudatosságra tanítás, és az olyan praktikus ismeretek átadása is, mint hogy mi az az adózás, a közpénz, vagy épp: hogyan működik a munkaerőpiac.

A gyerekek ugyanis minden megkeresett aranyuk után havonta adóznak, cserébe pedig az osztályok így összegyűlt közpénzéből különféle fejlesztésekre számíthatnak. A Pressley Ridge mintája alapján a győri iskolában működik egy „munkaügyi központ”is, amin keresztül a diákok különböző iskolai feladatokra jelentkezhetnek – szintén iskolai aranyakért. Legyen az segítség a gondnok Imre bácsinak apró javítási munkákban, vagy a könyvtárosnak a leltárazásban, esetleg egy vers elszavalása egy iskolai ünnepségen – mindegyik munkára személyesen, a munkaügyi központban kell jelentkezni.

suli4

Egy álláshirdetés tavalyról

A kiválasztott tanuló ezután munkaszerződést köt az iskolával, amiben vállalja, hogy ennyi és ennyi aranyért elvégzi az adott feladatot. Olykor-olykor még bértárgyalást is beiktat a munkaadó. „Ha például az egyik remek versmondó tanulónk csak 1000 aranyat kér a munkájáért, majd később látja, hogy a társa ugyanezt 2000-ért csinálja – holott ugyanolyan jó versmondó -, akkor ez a tanuló megtanulja, hogy legközelebb merje többre értékelni a munkáját” – magyarázta az iskola egyik tanára, hogyan használható önbizalom-növelésre is a jutalmazó rendszer.

„Először az volt a cél, hogy az iskolában jó legyen lenni”

A Kossuth iskola Győr Újváros nevű részén működik, annak legfrekventáltabb részén, a Kossuth Lajos utcában. Újvárosnak ez a része a város talán egyik legrosszabb állapotban lévő negyede: a lakosság nagy része munkanélküli, a létminimum alatt él. A városrész rehabilitációja ugyan tavaly elkezdődött (ennek keretében 2014 őszén a Kossuth iskolában is történt egy komolyabb felújítás) a ’Kossuthutca’ a győri közbeszédben továbbra is veszélyes környéknek számít. Ez az imázs – függetlenül a valóságtartalmától – eddig is csak erősítette a gettósodás folyamatát, amelynek káros hatásai előbb utóbb az iskolában is jelentkeztek. Hiába próbáltak több módon is tenni ellene, a szabad iskolaválasztás miatt az iskola vezetése és az önkormányzat sem tudták megakadályozni, hogy a körzetében élő nemroma szülők, illetve a tehetősebb családok inkább más iskolákba vigyék a gyerekeiket. Ez már nem csak etnikai de társadalmi réteg szerinti „spontán szegregációt” jelent, a tanulók 60 százaléka ugyanis hátrányos helyzetű, és nagyon szegény körülmények között él.

suli5

Az órai elvárásokat közösen fogalmazták meg a tanárok és a diákok

Papp Gyöngyi szerint a gyerekeket érő, a kedvezőtlen szociális környezetből érkező negatív hatások , és a rövid időn belüli három igazgatóváltás – ami bizonytalan és bizalmatlan állapotot eredményezett a Kossuthban – ahhoz vezettek, hogy az iskolai színvonala 2010-re súlyosan leromlott. A gyerekek labilissá váltak, könnyebben keveredtek bajba, megsokasodtak a fegyelmi ügyek, a lógások. Tanári részről pedig a munkahelyi légkör is megromlott – nagyrészt a gyerekekkel való munka lehetetlensége miatt. „Ebben a helyzetben a Pressley-program bevezetésével a legelső cél az volt, hogy az iskolában jó legyen lenni – tanárnak és diáknak egyaránt” –hangsúlyozta az igazgató.

„Meglepődtek a szülők, hogy nem csak akkor hívjuk őket, ha baj van a gyerekkel”

„Ezek a gyerekek egytől egyig nehéz batyut cipelnek a hátukon az iskolába, benne az összes otthoni gondjukkal, és az is a dolgunk, hogy ha levenni nem is tudjuk a vállukról, legalább könnyítsük” – magyarázta Katalin, a Kossuth iskola szociális munkása. A módszer, amelyet az iskolában alkalmaznak, éppen ezért dolgozik úgynevezett ökológiai szemlélettel. Ez annak a felismerését jelenti, hogy a gyerek életének stabilizálásához, a fejlődéséhez szükséges biztonságérzet eléréséhez és megtartásához az egész környezet együttműködése szükséges.

suli6

Következmények, bónuszok, vállalások

Az egyik legfontosabb lépés a szülők bevonása, és nem csak akkor, ha a gyereke esetleg lógott az iskolából, vagy elfogadhatatlanul viselkedett – magyarázta Papp Gyöngyi intézményvezető. Ezért az iskola úgy próbál rendszeres kommunikációt kialakítani a szülőkkel, hogy lehetőleg hetente többször felkeresi őket valamilyen pozitív fejleménnyel – legyen az a gyerekük jó jegye vagy jól elvégzett munkája. Így lehet, hogy a Kossuthban egy 15 fős osztályra évente csaknem száz személyes szülő-tanár találkozás jut – mutatják a statisztikák.

Szintén a szülők bizalmának megnyerése és az iskola munkájába való szorosabb bevonásuk miatt döntött úgy az iskola igazgatója, hogy alkalmazásba vesz az iskolában újvárosi roma asszonyokat, hogy segítsék a pedagógusok munkáját. Ezek a családanyák nem csak az iskolában működő roma/cigány nemzetiségi oktatást segítik, de szülőként is kapcsolatban állnak/álltak az iskolával – koordinátori minőségükben pedig egyfajta hidat képeznek az iskola személyzete és a helybeli családok között.

suli7

Egy, a szülők, az osztályfőnök és a tanuló között kötött háromoldalú szerződés részlete a vállalásokkal

A szülő intenzívebb bevonására azért is szükség van, mert ők is részt vesznek a gyermekük tehetségtérképének felállításában – ez gyakorlatilag a gyermek minden tanév elején elkészített egyéni fejlesztési terve. Ez alapján készül el az a szerződés az iskola és a tanuló között, ami tartalmazza a már említett egyéni célt, és ami meghatározza a tanár és a diák személyre szabott mentor-mentorált viszonyát. A cél, hogy a gyerekek egyéni erősségeit kiemelő szemléletmódot a szülők is átvegyék “hogy mindenki egy hajóban evezzen”.

Most érik…

A Kossuth iskolában 5 év után most kezdenek láthatóvá válni, beérni a speciális nevelési módszer eredményei. Ezt egy tudatosan felállított, már a módszer bevezetésének félévében használatba vett értékelési szempontrendszer mutatja meg az intézményvezetésnek. Eszerint a program sikere

a motiváltság,

a magatartás változása,

a tanulmányi eredmények,

a hiányzások száma,

az elvégzett önkéntes munka mennyisége,

a szülő-iskola kapcsolatok élénksége és

a fegyelmi ügyek száma

szerint határozható meg. „Ezek alapján egyértelműen sikeresnek mondható a program, szinte mindegyik szempont szerint látványos a javulás” – magyarázta az intézményvezető. Egy egész érdemjeggyel (kettesről hármasra) javult például az iskolai tanulmányi átlag, a legutóbbi kompetencia felmérésen pedig a megyei átlag felett teljesítettek az iskola tanulói. A korábban gyakori fegyelmi ügyek mára gyakorlatilag megszűntek, az igazolatlan hiányzások száma is látványosan csökkent.

Mivel már a rangidős nyolcadikos tanulók is negyedikes koruk óta a Pressley Ridge-féle módszerrel tanulnak, a kisebbek pedig eleve ebbe kerültek bele, a magatartásbeli változások már intézmény szinten érezhetőek. A tanárok szerint a gyerekekkel sokkal könnyebb így együtt dolgozni, akiknek a sikerei pedig nyilván motiválják a pedagógusokat.„Kellett egy jó három év, mire úgy éreztük, hogy működni kezd, amit elkezdtünk” – folytatta az igazgató, aki szerint körülbelül ennyi időbe telt, mire mindegyik pedagógus és nevelő munkát segítő személy következetesen alkalmazni kezdte azt, amit a Pressley Ridge Alapítvány trénereitől megtanultak.

Csak akkor haladnak, ha mindenki egyfelé evez

Az, hogy a program elindulhatott és maradhatott az iskolában, több szereplő együttműködésének eredménye. Az első alapozó tréning és a folyamatos szupervízió – tehát a Pressley Ridge Alapítvány által biztosított szolgáltatások – költségeinek finanszírozása ugyanis plusz források bevonását kívánták. Papp Gyöngyi a kezdő képzésre még a Győr Újvárosi Részönkormányzattól kapott támogatást, a program további költségeit az első évében viszont már teljes mértékben önerőből – pályázatok és felajánlások útján – teremtették elő. Az iskolák állami fenntartásba vételekor egyébként a Kleberseberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a speciális módszertani program folytatásával vette át az iskolát.

A folyamatos forrásteremtési próbálkozások mellett (például a tavaly decemberben zárult újvárosi város-rehabilitációs projektjében is részt vettek) a győri iskola körülbelül 40-50 megyei intézménnyel, szervezettel működik együtt – tőlük folyamatosan érkeznek különböző felajánlások: ingyen színházjegy, ajándék belépők kiállításokra, esetleg kisebb ajándéktárgyak formájában. „Még a legkisebb felajánlás is számít, mert azt is azonnal jutalomként tudjuk beépíteni a rendszerünkbe” – tette hozzá Papp Gyöngyi, aki az eredményeket látva elkötelezett a „Pressley-program” győri verziójának működtetésében.

Ha érdekes volt az írás, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk