SZEMPONT
A Rovatból

Most jól vagyunk, este meg éhen fekszünk

Babos tészta, túrós tészta, rántott lé vakaróval, ilyen ételek jutnak a szegények tűzhelyére. Aki közmunkás, annak gyakrabban kerül hús, de az is inkább csak vakaróval. Az Abcúg körbenézett Szakácsiban, ki mit tud főzni hó végén.
Ballai Vince írása az Abcúgon, fotó: Magócsi Márton - szmo.hu
2016. május 12.



“Paszulyleves, tojás nélküli tészta. A krumpli a második étel! Krumplimackó” – sorolja Erika, Natasa és Attila Szakácsiban az egyetlen bolt mögött húzódó utcán azokat az ételeket, amiket leginkább főzni szoktak hó végén. “Rántottlé vakaróval, töltelékleves. Rántott gomba, gombapörkölt. Az erdőn megszedjük, ha szezonja van. Mi értjük a gombát: tinóru, harmatgomba, csupros gomba, tövisalja…” – így Attila. “Sós krumpli, szalonna, hagyma, vakaróval, az a kedvencem” – mondja Natasa.

a1

Ebédre májkrémes kenyér volt az egyik háznál ottjártunkkor

Szakácsiban, egy alig 180 fős lakosú kis csereháti faluban próbáltunk utánajárni, miket főznek maguknak azok, akik jóval a létminimum alatt élnek. Magyarországon nem kevesen vannak: a Policy Agenda április közepén közzétett kutatása szerint tavaly a lakosság több mint 41 százaléka élt a létminimum alatt, vagyis egy felnőttre havonta kevesebb mint 88 ezer forint jutott, egy négytagú, kétgyerekes családra pedig kevesebb, mint 256 ezer. Szakácsiban ennél jóval kevesebből kénytelen kihozni a többség. Van olyan család, ahol hatan-heten élnek havi kevesebb mint százezer forintból.

a2

Vakaró készül az egyik család fűtésre is használ spárherdjén

És, hogy ők miket főznek? Manapság már nem jellemző a szegénységeledel, vagy ínségeledel, hanem inkább nélkülözés van – mondta erről az Abcúgnak Szuhay Péter néprajzkutató, szociológus, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa. Korábban számos, hétköznapi ember számára szokatlan étel került a szegény roma családok konyhájára, olyan, amiket mások nem ettek meg: malactartó (az anyadisznó méhe), sündisznó, ürge vagy épp varjú, mostanra ezek visszaszorultak, bár a 2000-es évek elején még lefilmezték a kutatók, hogyan készül az ürgepörkölt (kis kutatással itt ön is megtalálhatja). Az ürge például azóta “úri huncutság lett”, a négy éve fokozottan védett állat eszmei értéke 250 ezer forint.

a3

Ennél a családnál paprikás krumpli volt ebédre némi vakaróval

A nyugodt, festői, dimbes-dombos környezetben fekvő Szakácsi házainak nagy részén látszik, hogy nem nagyon jut a karbantartásukra, autó csak néhány portán áll, azok is idősebb típusok, elhasznált állapotban. Óvoda, iskola nincs, a falugondnok viszi a gyerekeket mikrobusszal a szomszédos faluba, az öt kilométerre fekvő Lakra minden nap. Egyetlen bolt van, de az ottjártunkkor, április utolsó péntekén ki sem nyitott, mert az eladó az egyik rokonának a ballagására ment. A polgármester, Oláh Lajos Szendrőládról jár át, általában naponta, de az említett ballagás miatt aznap ő sem volt. A lakosság körülbelül 90 százaléka roma, és a többségnek szinte csak közmunkából van jövedelme.

a4

Vezetékes víz egyik házban se volt, ahol jártunk, a szülők és a gyerekek felváltva hordták a vizet a közkútról

Él ugyan a faluban egy holland üzletsszony, aki évek óta próbálja piaci alapon kiaknázni a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket, de Elisabeth Van Aerde maga is elismerte az Abcúgnak, hogy a jelenleg működő négy vendégháza mellé még kellene néhány, meg egy kisebb hotel és étterem ahhoz, hogy komolyabb bevételre tegyen szert, és ily módon számottevő, pozitív hatást gyakorolhasson a falu és a helyi lakosok életére, ami amúgy céja is lenne. Most csak elenyésző számú embernek tud állandóan (házak, kertek rendbentartása) és még néhánynak időszakosan (takarítás, főzés) munkát biztosítani.

A helyiek közül páran átjárnak valamelyik szomszédos településre “maszekolni”, április végén ötszáz forintos órabérért verték az uborkakarókat Irotán, ha épp nem esett az eső. Ez sem jut azonban mindenkinek.

Bélának például egyik sem. Az 54 éves férfi látása zöldhályog miatt megromlott, elmondása szerint már csak épphogy, homályosan lát, már huszonévesen leszázalékolták. Gyesből és árvaellátásból van némi bevételük, összesen 80-90 ezer forint havonta, de nem tudta pontosan megmondani. “Mikor mire jut. Bableves, krumplileves” – szerinte ezeket az ételeket eszik feleségével és öt kiskorú gyerekükkel. Hús havonta egyszer, ha van. Ottjártunkkor ugyan épp húslevest főztek, de csak azért, mert vett egy disznót a közelmúltban (a falu közmunkából fenntartott hizlaldáját fel kellett számolni, többen is vásároltak a kedvező áron kínált, nem túl nagyra, 80-100 kilósra hízott sertésekből). Béla megmutatni nem akarta az ebédjüket. “A feleségem ideges típus” – magyarázkodott.

a5

Lídia babot főz, hús és zöldségek nélkül

“Most tettem oda a babot, zöldség nélkül, kiskagylóval esszük majd” – Lídiának sincs munkája, elküldték a közmunkáról a közelmúltban. Most férje, József révén jutnak bevételhez, aki juhászkodik a falu egyik gazdájánál. Reggel kihajtja az állatokat, dél körül hazamegy kis időre, este pedig behajtja őket, alig van otthon. Ezzel havi 60 ezret keres, és mellé ételt is kap. “Egész életemben dolgoztam, sosem voltam gazdag’ – mondja a nyugdíjaskor közelében járó férfi. Nagyon nehezen jönnek ki anyagilag, pláne, hogy sokszor rájuk hárul menyük és unokáik segítése is. Fiuk többször is börtönbe került, többnyire külünböző, időben meg nem fizetett bírságokért. “Az unokák lefosztanak engem” – mondja Lídia.

Viktóriának nincs állása, és férje is épp munka után jár. Azt mondja, a tartalékaikból élnek és családi segélyből, meg az egy szem gyerekük után járó 23 ezer forintból. A csütörtöki ebéd “hússal tészta”, de többször paprikás krumplit és vakarót esznek. Gyereke miatt aggódik, aki májbeteg, és ugyan most tünetmentes, de félő, hogy komolyabb problémái lehetnek.

a6

a8a

Az esti szalonnasütés – vagy ahogy ők mondták, nyársalás – nem mindennapi alkalom Rózsiéknál, férje testvérétől kapta a szalonnát, akiknél a sertéstelep felszámolása miatt volt annyi, hogy a rokonoknak is jutott belőbe

“Minek főzzünk?” – kérdezi Rózsi, aki alig pár napja költözött be a faluba Szendrőről, párjával, Karcsival és a gyerekeikkel. Állítólag pár tízezret kellett csak fizetniük az elhanyagolt, kissé repedezett falú, málló festésű, de szép faborítású födémmel épült régi parasztházért. Aznap nem főztek, de este szalonnát nyársalnak az udvaron, ami Karcsi testvérétől, Rafaeltől van. Ő a helyi közmunkások brigádvezetője. A gyerekek -, több szomszéd és rokon gyerekkel együtt – lelkesen vetik magukat a nagy bozótvágóval kihegyezett nyársakra húzott, durván vágott szalonnadarabokra. Dugják az udvaron lobogó láng közepébe, hamar kormosra is égetik. “Ők így szeretik” – mondja Karcsi, aki ugyancsak közmunkán van, és sajnálja, hogy ide kellett költöznie Szendrőről.

a9

a10

Szakácsira gyönyörű kilátás van a dombtetőről, miközben a gyerekek önfeledten játszanak

Amikor felsétálunk a házak felett magasodó dombra, hogy megnézzük a kilátást, nagyot játszik a gyerekekkel. Majd csillogó szemmel meséli, mennyivel szebb a látvány a szendrői várból, és mennyivel több dolgot lehet ott csinálni, mint ebben az elzárt kis faluban. Pedig a lágy dombok között fekvő Szakácsi fekvésére sem panaszkodhat senki, igaz, térerő például csak itt, a dombtetőn van.

a11

a12

Bea egyedül neveli négy gyermekét, a bablevesbe ezen a napon egy krinolin és egy kis darab szalonna jutott húsnak

Bea négy gyereket nevel egyedül, háza elhanyagolt, azt mondja, nem érdemes semmit ráköltenie, mert nem az övé, csak engedik, hogy ott lakhasson. Másik házban élt, vagy kettővel lejjebb, de rákos nagy fia öngyilkos lett a közelmúltban, és amikor emiatt pszichiátriai kezelésre kellett mennie a gyerekeivel, máshogy nem tudták megoldani, csak úgy, ha anyaotthonba költöztek. Amíg odavoltak, széthordták a dolgaikat, és törlesztenie kell a temetésre felvett hatszázezres kölcsönt is – mondja. A gyerekek után járó havi 77 ezer forintból ezt nehéz megoldania, de valahogy kijönnek. Nagyobbik fia malacokat nevel a domboldalba vájt ólban, ő meg megveszi előre a tartós élelmiszereket. Bablevest készített ő is, vegetás, paprikás liszttel rántotta be.

a13

a14

Erika korábban alpolgármester is volt, de lányával együtt mindketten kiszorultak a közmunkából, így nagyon szűkösen jut étel a hó végén

Erika konyhaszekrényén unokájának a reggelire apróra vágott virlsije van egy tányéron. Pénteken még nem főzött, a hűtője majdnem üres, pedig a ház egész szépen van berendezve. Korábban ő volt az alpolgármester, de feloszlott a testület, három hónapja nem kap fizetést, és közmunkát sem. Lányát is elküldték, úgy vélik jogtalanul, emiatt munkaügyi bírósághoz fordultak. Havi 50 ezer foritnból próbálnak kijönni, amit élettarsa kap közmunkásként. Fia szociális segélyen van. OTP-hitelt is kell törleszteniük, mert több haláleset is volt nemrégiben, és a temetésekre kölcsönt kellett felvenniük.

a15

Zsófi menye a kezét tisztítja, miután meggyúrta a vakarót

“Ugye mondtam, hogy tálban gyúrva puhább” – okítja menyét Zsófia. Húst főznek vakaróval, menye, Ibolya helyeslően bólogat, miközben az asztallapon nyújtja a keletlen lisztből készülő kenyeret. “Rizzsel laktatósabb voltna, de nincs” – mondja Zsófia. Ők is egy régi parasztházban laknak, az utcai szobát használják alvásra és főzésre is. A sparhelt egyik lába egy tuskó, oldalán már elvékonyodott a lemez: látni a lángokat. A ház egykori konyhája hideg és huzatos, az udvar felé eső szoba oldalfala a szomszéd felé ki van dőlve egy részen, odabent csak pár közmunkához használatos talicska áll.

a16

a17

Vakarókészítés Zsófiéknál

Zsófiának férje és fia is közmunkás. Fia, Laci korábban vasbetonszerelő volt, azt mondja, Budapesten is dolgozott, de már egy ideje csak közmunkát végez a faluban. Ők is vettek disznót a hivataltól, 30 ezer forintba került, hitelbe kapták, majd kifizetik a bérükből. Laci ábrándozva meséli, hogy egyszer volt 17 millió forint a kezében – a közmunkások bére -, amikor elkísérte a polgármestert felvenni a pénzt. “Nem is tűnt olyan soknak.” Arról is mesél, hogy milyen nagyra becsüli a katonákat, valamelyik korábbi árvízi védekezéskor azért is járt ki lelkesen, mert katonákkal együtt pakolhatta a homokzsákokat.

Tibor a szerencsésebbek közé tartozik. Közmunkán van, és maszekolni is el tud járni délutánonként. Ő az egyik, akiért jönnek a szomszéd faluból, hogy uborkakarót verni vigyék. Kalapáccsal ütik le a köves földbe 60-70 centiméter mélyre, napi négyszázzal kell végezniük, ötszáz forintot kapnak óránként, sötétedésig csinálják. Cigizni sincs nagyon idejük, az a szerencsés, aki munka közben tudja a szája sarkában tartani a cigarettát – mondja. Ő és családja amúgy viszonylag jól állnak, hó végén is jut alkalmanként hús. Pénteken bablevest készítettek, oldalassal, sárgarépával, petrezselyemgyökérrel, paradicsomos-paprikás-levesporos rántással, tésztával és vakaróval. Ez az ebéd és a vacsora is volt egyben. “Most jól vagyunk, este meg éhen fekszünk” – mondja a felesége, Ildikó.

abcugnyito

Forrás: Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit, sőt, állítása szerint a rendőrség annyira korrupt volt, hogy tavaly rendőrkapitányt kellett cserélni. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló »apuka« autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa. – fogalmazott keményen.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, mintha egy őrült vezetné.

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. »Apuka« sem vette el az autót” – állítja a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa” – az ittasságot egyébéként a rendőrség eddig nem erősítette meg.

Az ügyvéd szerint egy 24 éves embernek normális esetben nem tizenévesek a barátai, és ez csak akkor fordulhat elő, „ha kihasználja őket”. Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Úgy véli, a tragédiáért éppen ezért a sofőr volt felelős.

Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik, és „a bűnöző életvitelű családok” végre elnyerik méltó büntetésüket, hogy a jövőben a „jóravaló, rendes emberek” legyenek a példaképek.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Azt, hogy a sofőrnek nem volt jogosítványa, az édesapja mondta el, a hatóságok hivatalosan még nem erősítették meg, ahogy azt sem, hogy ittasan vezetett volna. A körülményeket a folyamatban lévő vizsgálat fogja tisztázni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A TISZA adatbázisát nem kiszivárogtatták, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során
Az Oroszország-szakértő szerint a „szivárgás” szót tudatosan használja a kormánymédia, de egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése csak szándékos cselekmény eredménye lehet.


Rácz András történész és Oroszország-szakértő egy tízpontos elemzésben fejtette ki véleményét a TISZA Párt adatszivárgási ügyéről.

Szerinte az eset a magyar politikai intézményrendszer súlyos sérülése, egyértelmű szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés, amely a választások befolyásolására irányul.

Mint írta, a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás védelmével foglalkozó intézményeknek „azonnali, kiemelten fontos dolguk van” a történtekkel.

A szakértő a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, hogy

a TISZA adatbázisát nem „kiszivárogtatták”, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során.

Úgy véli, a „szivárgás” szó használata a kormánymédia részéről tudatos, mivel az gondatlanságot sugall, holott egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése szerinte csak szándékos cselekmény eredménye lehet. „Egy kétszázezres adatbázis teljes kikerülése a netre nem szivárgás, ilyen nem tud véletlenül történni. Ez csak szándékos lehetett” – írja Rácz András.

Elemzésében kitér arra, hogy a kormány és a TISZA Párt is külföldi szereplőt sejt az ügy mögött, ám míg a kormánymédia ukrán, addig Magyar Péter orosz érintettségről beszél.

Rácz András szerint a kormányzati narratíva egy komoly logikai bukfencet tartalmaz.

Úgy látja, Kijevnek egyáltalán nem állna érdekében kárt okozni a TISZA Pártnak, hiszen egy esetleges TISZA-kormány az EU-hoz való viszony normalizálására törekedne, ami Ukrajna számára is kedvező lenne az Orbán-kormány politikájával szemben.

„Ha egyáltalán igaz az, hogy van ukrán állami érintettség a Tisza Világ applikáció fejlesztése mögött, akkor igen nehezen érthető, hogy ugyanezennek az ukrán államnak miért lenne érdeke, hogy kárt okozzon annak a TISZA pártnak, aminek a rendszerét éppen fejleszti” – teszi fel a kérdést. Ezzel szemben Oroszországnak szerinte egyértelmű érdeke fűződne egy ilyen támadáshoz, hiszen azzal egyszerre gyengítené a Fidesz legfőbb kihívóját és rontaná Ukrajna reputációját is.

A történész gyanúsnak tartja a kormányzati propagandamédia reakcióidejét is. Állítása szerint az, hogy a kormánymédia egy hosszú ünnepi hétvégén, szinte órák alatt képes volt lehozni a hírt, ellenőrizni az adatok valódiságát és biztonságosságát, majd felépíteni egy teljes kampányt, rendkívül valószínűtlen.

„Összességében nagyon nehezen hiszem el, hogy ez spontánul alakult így péntek délutántól kezdve, és mindenki hirtelen megszakította a hosszú hétvégéjét, IT-sek, vezető kommunikátorok, döntéshozók, »talpas« propagandisták, stb” – fogalmaz. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a kormányzat már jóval a nyilvánosságra kerülés előtt birtokában volt az adatoknak, és a netre való feltöltés csak a fedést szolgálta a már előre megtervezett kampány elindításához. „A kormányzat egy részében ez az adatsor valószínűleg már jóval péntek előtt megvolt, a netre való feltöltés pedig csak a fedést szolgálta” – írja.

Rácz András szerint árulkodó jel az is, hogy a Fidesz kommunikációjában és belső köreiben semmilyen jelét nem látni annak, hogy egy hasonló hekkertámadástól tartanának.

Nincsenek extra kiberbiztonsági óvintézkedések, ami arra utalhat, hogy a kormánypárt biztos abban, hogy a támadó kizárólag a politikai ellenfelüket célozta, és tőlük nem kell tartaniuk. Végezetül kiemeli, hogy a kormánymédia munkatársai teljes nyugalommal használják a jogellenesen megszerzett, különlegesen védett személyes adatokat, noha ez bűncselekménynek minősül.

„A propagandisták valamiért mégis teljes nyugalommal használják az adatbázisban szereplő neveket, pedig egyértelműen jogszerűtlen az egész”

– zárja posztját Rácz András, hozzátéve, hogy „ezzel – a jövőbeli esetleges büntetőjogi felelősségre-vonás mellett – saját magukat is beárazzák a kormánymédia munkatársai.

Az ügy előzménye, hogy október elején már napvilágot látott egy hír egy kisebb, mintegy húszezer nevet tartalmazó adatcsomag kikerüléséről a Tisza Világ applikációból, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálatot indított. Ezt követte október 31-én egy jóval nagyobb, körülbelül 200 ezer adatsort tartalmazó fájl publikálása a LeakBase.la nevű oldalon. Az eseményekre reagálva Orbán Viktor november 3-án azonnali vizsgálatot rendelt el, a hatóságok pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet bevonásával kezdték meg a tényfeltárást, jelezve, hogy „külföldi érintettség is valószínűsíthető”.

Az ügyben két fő narratíva csap össze. A Szuverenitásvédelmi Hivatal gyorsjelentésében ukrán hátterű fejlesztőcégek, például a kárpátaljai PettersonApps részvételét hangsúlyozta, amit a kormánypárti média azóta is napirenden tart. Ezzel szemben Magyar Péter és a TISZA Párt következetesen szervezett orosz hekkertámadásról beszél, amelynek célja a párt lejáratása. Egyik fél sem mutatott be eddig a nyilvánosság számára meggyőző technikai bizonyítékot az állításai alátámasztására.

Az ügy azóta új fordulatot vett, miután a kormánypárti oldalon elkezdték felhasználni a kiszivárgott adatokat. Németh Balázs, a Fidesz politikusa egy videóban egy TISZA-aktivista háza elől jelentkezett be, utalva arra, hogy ismeri a lakcímét, a Mandiner pedig arról írt, hogy a listán aktív bírák adatai is szerepelnek. Mivel a politikai véleménynyilvánítás különleges adatnak minősül, annak engedély nélküli terjesztése a Büntető Törvénykönyv szerint szabadságvesztéssel is büntethető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehoznák ezeket a digitális polgáriköröket, ezzel egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén egy tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges rendszerváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: