SZEMPONT
A Rovatból

Miért omlott össze az X-Faktor versenyzője? Veszélyes-e a hírnév?

Nagy Krisztián kiszállt a tehetségkutatóból és a pszichiátriára került. Arról, hogy mi történhetett, Kiss Barbara pszichológussal beszélgettünk.


Tehetségkutatók, YouTube-csatornák, mentorok, menedzserek, szponzorok. A hírnév, a sztárság ma már egy sokkal könnyebben elérhető állapot, mint korábban, ezért is hígult fel ez a terület. Sztár lehet abból is, aki valódi őstehetség és nyújtani tud valami értékeset, de abból is, aki csupán kiállásával, személyiségével varázsolja el a követőit, különösebb tartalom nélkül.

Nemrég beszámoltunk róla, hogy az X-Faktor egyik versenyzője nem csak hogy kiszállt a show hajtós mindennapjaiból, de a pszichiátriára került, és gyógyszeres kezelést nap. Nagy Krisztián úgy fogalmazott: ezt a showbizniszt "nem bírja a lelke".

"Sajnos nem tudtam feldolgozni a műsorral járó stresszt, és talán soha nem is tudnám azt a fajta sikert"

- nyilatkozott.

Régóta szerettem volna megkérdezni egy pszichológust az ember és a hírnév kapcsolatáról. Miért vágyunk ennyien az ismertségre, népszerűségre, ha a legtöbben összeroppanunk tőle? Miért nem elég a családtagjaink, barátaink elismerése, és mitől jut el oda egy híresség, hogy a pohárhoz, a drogokhoz, vagy akár az öngyilkossághoz forduljon?

Kiss Barbara pszichológus válaszolt a kérdéseimre.

o

Nagy Krisztián, aki feladta a versenyt, mert fizikailag és lelkileg is összeroppant

Nagy Krisztián így fogalmaz: "Sajnos nem tudtam feldolgozni a műsorral járó stresszt, és talán soha nem is tudnám azt a fajta sikert." A kettő nem egy tőről fakad? A stressz nem azért nagy, mert a tét nagy?

Mindannyiunk számára van a stressznek egy optimális szintje, ami közepesen intenzív megterhelést jelent, ilyenkor teljesítünk a legeredményesebben. Ha túl kicsi a stresszor (élettani vagy érzelmi stresszt kiváltó tényező - a szerk.) mértéke, akkor könnyen unatkozhatunk (és az unalom is lehet stresszforrás). Ha viszont túl nagy hatású a stresszor, az rombolja a teljesítményünket, és lelkileg is igénybe vesz minket.

A nyilvános szerepléstől, a nyilvános beszédtől nagyon sokan annyira rettegnek, hogy halálfélelemhez tudják hasonlítani ezt az érzést.

Nyilvános szerepléskor általában nem a saját, hanem mások szemével értékeljük magunkat, ettől válik a tét naggyá, hogy az önértékelésünk, a mások általi elfogadottságunk reflektorfénybe kerül. A nyilvános kudarc mindig jobban megvisel minket, mint a “zárt ajtók mögötti” kudarcok. Az új élethelyzeteinkben, új életszerepeinkben (pl. diákból aktív dolgozók leszünk, anyákból nagymamák leszünk, vagy gyászmunka során, amikor elvesztünk egy számunkra fontos személyt, fizikailag vagy lelkileg távolodunk) van úgynevezett érési idő. A tehetségkutatók során nincs érési idő, csak az “itt és most mindent eldöntő sorspillanat”. Tiszteljük a saját érési időnket, és ne tegyünk erőszakot magunkon.

Mennyire való az emberi léleknek a népszerűség, a hírnév? Számtalan esettel találkozunk, amelyben a hírnév tönkreteszi a viselőjét, sőt talán többen vannak, akiket tönkretesz, mint akiket nem. De akkor miért van bennünk ilyen gyökeresen, kultúrától, származástól függetlenül a népszerűség, az ismertség utáni vágy? Ez valami téves beállítódás?

A sztárság adta népszerűség és a hírnév inkább ellenjavallt. Általában több áldozatot követel lelki működésünktől, mint amennyit megér. Ha népszerű vagyok, akkor a közönség nem velem találkozik, hanem a “termékkel, amit képviselek”, csak ez utóbbival, a szereppel tud kapcsolódni. A személyesség és intimitás vágyott kellemes érzései távol maradnak.

Amíg életünk egyik központi rendezőelve a “mások általi elfogadottság”, amíg a “valahova tartozás” motívuma, a másokhoz való kapcsolódás igénye szélsőségesen erős, és nagy az igény bennünk ez iránt, addig mindent képesek vagyunk megtenni azért, hogy mások pozitívan vélekedjenek rólunk. Saját praxisomban számtalan olyan esettel találkozom, ahol benne maradnak az emberek olyan helyzetekben, amikben valójában rossz nekik.

Az önismereti munka során azon dolgozunk, hogy mi tart vissza attól, hogy tegyek saját magamért, és mit jelent számomra, hogy jól bánok magammal.

Pár napja, egy londoni múzeum shopjában láttam egy idézetet, ami nagyon megfogott, le is fotóztam: "A jó nevelés bizonyítéka, hogy a gyermeked nem vágyik hírnévre". Erről mi a véleménye? Aki hírnévre vágyik, annak valamit rosszul csináltak a szülei?

Elismerésre, a saját kompetenciaérzés megtapasztalására, hogy hatékonyak és eredményesek vagyunk valamilyen életszerepünkben (akár munkában, akár családban) mindnyájan vágyunk. Nem tenném egyedül és kizárólag a szülőkre a felelősséget. Különbözőek vagyunk ambíció tekintetében, az ambíció termékeny erő. Azt kell tisztán látni magunkban, hogy mit várunk el a hírnévtől. Mit gondolok, az engem miért fog szolgálni, segíteni, és miért lesz jó nekem?

IMG_3915

Aki még nem híres, de vágyik rá - honnan tudhatja, hogy bírni fogja, ha híres lesz?

A fokozatosság elve, amikor az idő múlásával az egyre kitartóbban, egyre következetesebben befektetett munka során válik valaki híressé, az sokkal kevesebb kockázatot jelent, mint mikor sztárproducerek építenek át minket rövid idő alatt.

Ami a tehetségkutatókban történik, az egy óriási kirakat. A sztárjelöltek hevesen vágynak rá, hogy teljesen kiadják a kezükből a kontrollt, azt remélve, hogy belőlük lesz a következő Majka. De Majkából tízévente van egy.

Nagy Krisztiánra visszatérve, ő azt mondta: "nem tudnám feldolgozni azt a fajta sikert". Nem minden siker tesz tehát jót nekünk, de honnan tudhatjuk, melyik fog jót tenni, és melyik az, amire úgymond "tévedésből" vágyunk? Tudhatjuk ezt előre egyáltalán? Van valami jele annak, ha valamire csak tévedésből vágyunk, és valójában nincs is szükségünk rá?

Nem szokás azon merengeni, hogy mit jelent nekem a privát vagy nyilvános siker, milyen érzéseket, élményeket várok el a sikertől, és miért szeretném átélni pont a siker érzését, a megszámlálhatatlan élmény közül miért épp a nyilvános siker a fontos nekem.

A siker hajszolásának érzése lehet egy "fedőérzelem", amikor valójában a siker átélése kapcsán, közvetetten kapom meg azt az "elsődleges érzelmet", amire a legbelsőbb énem vágyik.

Például: soha senki nem mondja nekem, hogy szép vagyok. Ha sikeres leszek, az nyilván azt fogja jelenteni, hogy szép is leszek.

Pszichológushoz egyre többen járnak pusztán önismereti céllal. Az önismereti munka által kapjuk meg a választ arra a kérdésre, hogy ki vagyok én, meddig terjednek a határaim, mit miért, milyen áron teszek meg.

Egyáltalán mi történik akkor, amikor a népszerűség lerombol minket? Rengeteg sztár süllyed alkoholizmusba, drogfüggőségbe, vagy ami még szörnyűbb, öngyilkos lesz. Mitől lehet ez, ha egyszer nap mint nap azt élik meg, hogy emberek százai, ezrei szeretik őket, emberek tömegei néznek fel rájuk?

A sztárprofilban valóban fokozottan megtalálhatóak a lelki vagy mentális működés zavarai: a szélsőséges magány, az elszigeteltség, az izoláció, az elégedetlenség. Az ilyen sztáréletérzésre túl sok példa van. A sztárság egy egész életet meghatározó, kitöltő "szerep", egy "minőség", ennek a celebprofilnak nincs köze a személyes, privát élethez. A hiteles, őszinte, bizalomra épülő emberi kapcsolatoknak csak a hűlt helyét találhatja egy sztár, mert a sztárszerephez szólnak mindennap a tapsok, nem a valódi önmagához.

Profil-kep-Kiss-Barbara

Kiss Barbara jelenleg Londonban dolgozik, de online is vállal beszélgetéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit, sőt, állítása szerint a rendőrség annyira korrupt volt, hogy tavaly rendőrkapitányt kellett cserélni. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló »apuka« autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa. – fogalmazott keményen.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, mintha egy őrült vezetné.

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. »Apuka« sem vette el az autót” – állítja a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa” – az ittasságot egyébéként a rendőrség eddig nem erősítette meg.

Az ügyvéd szerint egy 24 éves embernek normális esetben nem tizenévesek a barátai, és ez csak akkor fordulhat elő, „ha kihasználja őket”. Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Úgy véli, a tragédiáért éppen ezért a sofőr volt felelős.

Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik, és „a bűnöző életvitelű családok” végre elnyerik méltó büntetésüket, hogy a jövőben a „jóravaló, rendes emberek” legyenek a példaképek.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Azt, hogy a sofőrnek nem volt jogosítványa, az édesapja mondta el, a hatóságok hivatalosan még nem erősítették meg, ahogy azt sem, hogy ittasan vezetett volna. A körülményeket a folyamatban lévő vizsgálat fogja tisztázni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A TISZA adatbázisát nem kiszivárogtatták, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során
Az Oroszország-szakértő szerint a „szivárgás” szót tudatosan használja a kormánymédia, de egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése csak szándékos cselekmény eredménye lehet.


Rácz András történész és Oroszország-szakértő egy tízpontos elemzésben fejtette ki véleményét a TISZA Párt adatszivárgási ügyéről.

Szerinte az eset a magyar politikai intézményrendszer súlyos sérülése, egyértelmű szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés, amely a választások befolyásolására irányul.

Mint írta, a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás védelmével foglalkozó intézményeknek „azonnali, kiemelten fontos dolguk van” a történtekkel.

A szakértő a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, hogy

a TISZA adatbázisát nem „kiszivárogtatták”, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során.

Úgy véli, a „szivárgás” szó használata a kormánymédia részéről tudatos, mivel az gondatlanságot sugall, holott egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése szerinte csak szándékos cselekmény eredménye lehet. „Egy kétszázezres adatbázis teljes kikerülése a netre nem szivárgás, ilyen nem tud véletlenül történni. Ez csak szándékos lehetett” – írja Rácz András.

Elemzésében kitér arra, hogy a kormány és a TISZA Párt is külföldi szereplőt sejt az ügy mögött, ám míg a kormánymédia ukrán, addig Magyar Péter orosz érintettségről beszél.

Rácz András szerint a kormányzati narratíva egy komoly logikai bukfencet tartalmaz.

Úgy látja, Kijevnek egyáltalán nem állna érdekében kárt okozni a TISZA Pártnak, hiszen egy esetleges TISZA-kormány az EU-hoz való viszony normalizálására törekedne, ami Ukrajna számára is kedvező lenne az Orbán-kormány politikájával szemben.

„Ha egyáltalán igaz az, hogy van ukrán állami érintettség a Tisza Világ applikáció fejlesztése mögött, akkor igen nehezen érthető, hogy ugyanezennek az ukrán államnak miért lenne érdeke, hogy kárt okozzon annak a TISZA pártnak, aminek a rendszerét éppen fejleszti” – teszi fel a kérdést. Ezzel szemben Oroszországnak szerinte egyértelmű érdeke fűződne egy ilyen támadáshoz, hiszen azzal egyszerre gyengítené a Fidesz legfőbb kihívóját és rontaná Ukrajna reputációját is.

A történész gyanúsnak tartja a kormányzati propagandamédia reakcióidejét is. Állítása szerint az, hogy a kormánymédia egy hosszú ünnepi hétvégén, szinte órák alatt képes volt lehozni a hírt, ellenőrizni az adatok valódiságát és biztonságosságát, majd felépíteni egy teljes kampányt, rendkívül valószínűtlen.

„Összességében nagyon nehezen hiszem el, hogy ez spontánul alakult így péntek délutántól kezdve, és mindenki hirtelen megszakította a hosszú hétvégéjét, IT-sek, vezető kommunikátorok, döntéshozók, »talpas« propagandisták, stb” – fogalmaz. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a kormányzat már jóval a nyilvánosságra kerülés előtt birtokában volt az adatoknak, és a netre való feltöltés csak a fedést szolgálta a már előre megtervezett kampány elindításához. „A kormányzat egy részében ez az adatsor valószínűleg már jóval péntek előtt megvolt, a netre való feltöltés pedig csak a fedést szolgálta” – írja.

Rácz András szerint árulkodó jel az is, hogy a Fidesz kommunikációjában és belső köreiben semmilyen jelét nem látni annak, hogy egy hasonló hekkertámadástól tartanának.

Nincsenek extra kiberbiztonsági óvintézkedések, ami arra utalhat, hogy a kormánypárt biztos abban, hogy a támadó kizárólag a politikai ellenfelüket célozta, és tőlük nem kell tartaniuk. Végezetül kiemeli, hogy a kormánymédia munkatársai teljes nyugalommal használják a jogellenesen megszerzett, különlegesen védett személyes adatokat, noha ez bűncselekménynek minősül.

„A propagandisták valamiért mégis teljes nyugalommal használják az adatbázisban szereplő neveket, pedig egyértelműen jogszerűtlen az egész”

– zárja posztját Rácz András, hozzátéve, hogy „ezzel – a jövőbeli esetleges büntetőjogi felelősségre-vonás mellett – saját magukat is beárazzák a kormánymédia munkatársai.

Az ügy előzménye, hogy október elején már napvilágot látott egy hír egy kisebb, mintegy húszezer nevet tartalmazó adatcsomag kikerüléséről a Tisza Világ applikációból, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálatot indított. Ezt követte október 31-én egy jóval nagyobb, körülbelül 200 ezer adatsort tartalmazó fájl publikálása a LeakBase.la nevű oldalon. Az eseményekre reagálva Orbán Viktor november 3-án azonnali vizsgálatot rendelt el, a hatóságok pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet bevonásával kezdték meg a tényfeltárást, jelezve, hogy „külföldi érintettség is valószínűsíthető”.

Az ügyben két fő narratíva csap össze. A Szuverenitásvédelmi Hivatal gyorsjelentésében ukrán hátterű fejlesztőcégek, például a kárpátaljai PettersonApps részvételét hangsúlyozta, amit a kormánypárti média azóta is napirenden tart. Ezzel szemben Magyar Péter és a TISZA Párt következetesen szervezett orosz hekkertámadásról beszél, amelynek célja a párt lejáratása. Egyik fél sem mutatott be eddig a nyilvánosság számára meggyőző technikai bizonyítékot az állításai alátámasztására.

Az ügy azóta új fordulatot vett, miután a kormánypárti oldalon elkezdték felhasználni a kiszivárgott adatokat. Németh Balázs, a Fidesz politikusa egy videóban egy TISZA-aktivista háza elől jelentkezett be, utalva arra, hogy ismeri a lakcímét, a Mandiner pedig arról írt, hogy a listán aktív bírák adatai is szerepelnek. Mivel a politikai véleménynyilvánítás különleges adatnak minősül, annak engedély nélküli terjesztése a Büntető Törvénykönyv szerint szabadságvesztéssel is büntethető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Menczer Tamás: Hol vannak ezek az emberek? Miért nem állnak ki, és mondják el, mi történt?
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Magyar Péternek magyarázatot kellene adnia a kikerült adatbázisban található ukrán nevekre. Szerinte azt is tőle kellene megkérdezni, miért állhatott az ukránoknak érdekükben ilyen nehéz helyzetbe hozni a Tiszát. Interjú.


Javában dúl a kampánycsata a Tiszától kikerült adatokkal kapcsolatban. A 200 ezres adatbázisban a kormány ukrán neveket talált, amit Orbán Viktor nemzetbiztonsági kockázatnak nevezett, és vizsgálatot rendelt el. Az azonban nem világos, hogy azt vizsgálják, kik szivárogtatták ki a Tisza Világ applikációjából a személyes adatokat, vagy azt, közük lehetett-e az applikáció működtetéséhez az ukránoknak, ahogy a kormánypárti politikusok sugallják.

Magyar Péter közben arról beszél, hónapok óta támadják a rendszereiket, amikből az adatokat ellopták, méghozzá azért, hogy így bizonytalanítsák el a Tisza szavazóit. Az ellenzéki párt elnöke az oroszokra gyanakszik, de bizonyítékot erre eddig nem mutatott be. A Fidesz kommunikációs igazgatóját kedd esti lakossági fóruma után kérdeztük.

– Mit gondol a Tisza Világ applikációból kikerült adatokról?

– Szerintem fontos, hogy a tényekből induljunk ki. Tény, hogy első körben 20 ezer, második körben 200 ezer magyar állampolgár személyes adatai szivárogtak ki. Tény, hogy a kiszivárgott információk között már első körben ott volt egy Miroslav Tokar nevű ember, a Tisza Világ applikáció adminisztrátoraként. Tény az is, hogy a másik kiszivárgásnál egy Andrij Futsur nevű ukrán fejlesztő adatai is megjelentek.

Van tehát két olyan ukrán személy, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnél dolgoznak, és a kiszivárgott adatok szerint adminisztrátorként, fejlesztőként vagy tesztelőként részt vettek a Tisza Világ applikáció elkészítésében.

További tény, hogy a kiszivárgott adatok alapján Ukrajnában is tesztelték az alkalmazást. Ötödik tény, hogy Magyar Péter először letagadta az adatszivárgást, letagadta, hogy ukránokkal dolgozott, és azt is, hogy Ukrajnában tesztelték az alkalmazást. Ma már tudhatjuk, hogy ez nem így van. Azt állítom önnek, hogy ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal; 200 zezer magyar ember adata van egy háborúban álló ország szereplőinél – ez szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés.

– De kinek áll érdekében egy ilyen adatszivárgás? Érdekében állhat ez Ukrajnának? Ha az a céljuk, hogy Magyar Péter győzzön a választásokon, érdekükbe áll-e az ő pártját nehéz helyzetbe hozni egy ilyen kiszivárogtatással?

– Ezt kérdezzék meg Magyar Pétertől és a Tisza Párttól, akik nem vigyáztak 200 ezer magyar adatára, és akik ukránokkal dolgoznak.

– Tudjuk, hogy nem vigyáztak?

– Ha vigyáztak volna, feltételezem, nem szivárog ki 200 ezer magyar ember személyes adata az internetre. Tehát nem vigyáztak, és ukránokkal dolgoztak.

Hogy mi történt, azt mondják el ők.

Magyar Péter az egyetlen, aki meg tudná mondani, hogy Miroslav Tokar – akinek a nevét az első szivárgás óta ismerjük – hol van. Tokarnak volt egy bejelentett lakcíme, majd eltűnt, és letörölte magát a közösségi oldalakról. Magyar Péter ezzel az emberrel dolgozott – és azzal is, akiről ez most derült ki: Andriy Futsurral. Hol vannak ezek az emberek? Miért nem állnak ki, és mondják el, mi történt?

– Az ő nevük a kiszivárgott adatok között van?

– A 20 ezres csomagban Tokar neve adminisztrátorként szerepelt, és most egy másik ukráné, Andriy Futsuré is kiderült; ő is – a források szerint – tesztelőként, fejlesztőként vett részt.

– Az elmúlt európai választások során Franciaországtól Románián, Moldován át sok helyen oroszok avatkoztak be informatikai eszközökkel a választásokba. Nem lehet, hogy itt mégsem az ukránok állnak a háttérben?

–  Magyarország Közép-Európában van, nem a Holdon. Ha valaki azt gondolja, hogy itt nincsenek titkosszolgálati nyomásgyakorlási kísérletek minden égtáj felől, az téved. Természetesen a magyar titkosszolgálat dolga, hogy ezeket kivédje. Ha már az oroszokat említette: Angela Merkelt ki hallgatta le? Én úgy emlékszem, a demokrata vezetésű Egyesült Államok, Dánia segítségével – uniós és NATO-tagállamok. Csak ennyit arról, hogy minden égtáj felől érkeznek behatolási kísérletek.

De itt nem erről van szó: itt együttműködés volt az ukránokkal.

Ott vannak a nevek: Miroslav Tokar és Andrij Futsur. Miért nem áll ki Magyar Péter, és miért nem kérdezi meg tőlük valaki, hogy kik ők, hol vannak, miért szivárognak ki adatok?

–  Szijjártó Péter azt mondta, hogy ez a közelmúlt legnagyobb informatikai botránya. Ezt az a Szijjártó Péter mondta, akinek a külügyminisztériumába az orosz titkosszolgálat bejárkált.

– A legnagyobb politikai botrány az, hogy ők együttműködnek egy külföldi hatalommal, és kiszolgáltatják 200 ezer magyar állampolgár adatait. Mi soha ilyet nem csináltunk, és nem is fogunk.

– Igen, de a Külügyminisztériumból hosszú időn keresztül az orosz titkosszolgálatok azt vittek el, amit akartak.

– Ha ön mondja, akkor biztos, jobban tudja.

– Erről vannak most már nyilvánosságra került jelentések és levelek.

– Meghallgatnám a külügyminisztert. De mondom még egyszer: ha valahová valakik be akarnak hatolni, olyan van a világon folyamatosan; annak ellen kell állni, és el kell hárítani.

– Szijjártóék nem álltak ellen az oroszoknak.

– Maga így gondolja. De ha a titkosszolgálatok rést látnak, az a dolguk, hogy befalazzák. Ez nem ugyanaz, mint behívni egy másik ország titkosszolgálatát, és odaadni neki magyar állampolgárok adatait.

– Titkosszolgálati emberekről van szó?

– Én azt tudom, hogy applikációgyártó ukrán emberekről van szó, akiknek a cégvezetője az ukrán hadsereggel működik együtt dróntechnológiai és egyéb területeken.

– Igen, de ugyanez az ukrán cég a Kormányablakok részére is fejlesztett térképeket például.

– Lehet, de komolyan gondolja, hogy egy vak térkép egyenértékű 200 ezer magyar állampolgár adatainak átadásával? Ne vicceljen velem!


Link másolása
KÖVESS MINKET: