Mi mindent köszönhet Budapest az egyik Habsburgnak, József nádornak?
A legmagyarabb Habsburgnak tartott főherceg 16 évesen járt először Pest-Budán, 19 évesen lett Magyarország helytartója. 20 évesen választották a legnagyobb magyar közjogi méltósággá. Ötven éven át próbálta a maga eszközeivel segíteni Magyarország kulturális és gazdasági felemelkedését.
Közben pedig sokat tett elsősorban Buda és Pest arculatának kialakításáért. Munkájának nyoma ma is látható. És munkájának gyümölcseit ma is élvezzük – ehhez elég csak végigsétálni a Margitszigeten.
József Antal főherceg Mária Terézia egyik unokájaként, és a későbbi II. Lipót császár és Bourbon házból való Mária Ludovika (spanyolországi Mária Lujza) kilencedik gyermekeként született 1776-ban, Firenzében. A kis herceg Itáliában töltötte gyermekkorát.
1792-ben részt vett a bátyja Ferenc koronázási ünnepségén, Budán. 1795-ben pedig, amikor egy másik bátyja, Sándor Lipót főherceg balesetben meghalt, I. Ferenc őt, a 19 éves Józsefet nevezte ki Magyarország császári helytartójává.
A főherceg magyarul kezdett tanulni, és hamar népszerű lett, így 1796-ban a pozsonyi országgyűlésben a rendek közfelkiáltással megválasztották az ország nádorává. A magyar nyelv tanulása azért is volt ennyire rokonszenves, mert még nemzeti, csak magyar nyelven játszó kőszínháza sem volt Magyarországnak, a hivatalokban latin nyelven folyt az ügyintézés, és akkoriban hiányzott egy sor olyan kulturális, tudományos és közéleti fórum, amelynek megléte ma már magától értetődő a számunkra. (Ilyen többek közt az Akadémia is.)
József nádor 1799-ben feleségül vette a 16 éves Alexandra Pavlovnát, Nagy Katalin cárnő unokáját, I. Pál cár lányát. 1800 január 29-én az ifjú pár Budára költözött. Nem sokáig lehettek együtt: Alexandra 1801-ben gyermeke születésekor meghalt gyermekágyi lázban, és meghalt a kisbaba is.
A nádor ezután másfél évtizedig nem nősült meg. 1815-ben vette feleségül Hermina anhalti hercegnőt, de 1817-ben ő is meghalt szülésben - az ikrek életben maradtak, de egyikük, Hermina 25 évesen elhunyt - az ő tiszteletére viseli Zugló egyik része a Herminamező nevet, és ugyancsak az ő tiszteletére épül fel az 1840-es években a Hermina-kápolna a mai Hermina úton.
József nádor harmadik felesége Mária Dorottya württembergi hercegnő lett, aki öt gyermeket szült neki.
A nádor egyik érdeme az volt, jobban megismerve Magyarország helyzetét, bátyját a rugalmasabb és alkotmányos uralkodás irányába terelgette. Úgy vélte, reformokkal lehet javítani az reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.
A másik, hogy Buda és Pest fejlesztése személyes ügye lett. A Helytartótanács által kidolgozott fejlesztési terv átdolgozását és végrehajtását Hild József építészre bízta. 1808-ban megalapította a Szépítő Bizottmányt.
1815-re, I. Ferenc király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz uralkodó látogatására külön készült, ekkor adták át a csillagvizsgálót, a Gellért-hegyre épített Csillagdát. Sajnos az épület az 1848-49-es szabadságharc alatt súlyosan megrongálódott, és lebontották, hogy a helyére felépítsék a magyarok által úgy gyűlölt citadellát, aminek a célja elsősorban a lakosság fenyegetése és megfélemlítése volt a Pest felé fordított ágyúkkal.
A Margitsziget parkosítása is részben József Nádor érdemes, bár ő csak folytatta azt a munkát, amit elődje, Sándor Lipót kezdett el: a Nyúl-sziget pihenőkertté alalkítását. József nádor Tost Károly királyi főkertész segítségével felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára rendezett be nyaralót a szigeten, és itt fogadta az orosz cárt, a porosz és az osztrák királyt. A villa az egykori, 13. században épült és törökök által lerombolt ferences templom hajójának északi felén, annak külső oldalához kapcsolódva épült fel. (Budapest világháborús ostroma alatt az épület súlyos károkat szenvedett, a háború után elbontották, és ezután kezdődhetett meg a hajdani ferences templom és kolostor feltárása.)
Na, és Városliget! Öreg fái közül van, amit még József nádor hozatott ide. 1813-ban a Szépítő Bizottmány ugyanis a nádor javaslatára pályázatot írt ki az akkor még sokkal nagyobb terület átalakítására, amit Heinrich Nebbien műkertész nyert el. A férfi népkertet kívánt létrehozni, de előtte gondosan tervezett és feltérképezte a a későbbi Liget területét, talajmintákat gyűjtött és felmérte a növényzetet.
A munka évekig tartott, mert meg kellett kötni a homokos talajt. A mocsár helyén tavat formáltak, és kiépítették a Páva-szigetet, majd a későbbi Hattyú- és a Nádor-szigetet. Faiskolát ültettek, megnagyobbították a régi kocsmát. Utakat alakítottak ki, mindenfelé fákat ültettek.
Megépítették a Rondót, a Hattyú-szigeten pedig a Majorságot.
A jelenleg álló legöregebb platánokat 1818 és 1830 között telepítették át a Ligetbe József nádor alcsúti arborétumából.
A Nádornak köszönhető a műszaki oktatás fejlesztése. Az Ipartanoda 1856-tól József nádor nevét vette fel, 1871-ben egyetemi rangot kapott, és ebből lett a mai Műegyetem.
A Ludovika létrehozását is a nádor szorgalmazta, már 1808-ban törvénybe foglalták a felépítését, ám az alapkövet csak 1831-ben rakta le József nádor. A katonai képzést szolgáló gyönyörű, klasszicista épület 1836-ra készült el. Ma az Orczy-kertben a Kossuth-szoborcsoport felől nézve gyönyörködhetsz az épület arányaiban, kialakításában.
Az intézmény a nevét I. Ferenc harmadik feleségéről, Mária Ludovika modenai hercegnőről kapta, de Mária Ludovikának hívták az uralkodó édesanyját, sőt, I. Ferenc második házasságából származó legidősebb lányát is (ő lett Napóleon második felesége, Mária Lujza néven.)
József Nádor 1847. január 13-án, 71 éves korában halt meg. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a radikálisan gondolkodó Kossuth Lajos a nádorról szóló nekrológjában ezt írta: "És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült."
