Mi köze Kőhalmi Zoltánnak Novák Katalinhoz? - A humorista új műsorából ez is kiderül
Mielőtt elmentem, volt bennem vívódás, írjak-e Kőhalmi Zoltán új önállóestjéről. Nem titok, hogy Zolival múltunk van. Ugyanazon a humorfesztiválon indult a pályánk, és jó tíz évet lehúztunk együtt Fábry Sanyi gegcsapatában.
Végül azt mondtam magamnak, megnézem az előadást, és utána döntöm el, billentyűt ragadjak-e. Az, hogy ez a cikk elkészült, önmagában is jelzi, hogy Az eltitkolt igazság című esttel Zoli ismét hozta a megszokott színvonalat,
Amikor Nagy Endre annak idején, csaknem 115 évvel ezelőtt átvette a Bonbonniére kabaré vezetését, első intézkedései között volt, hogy kidobatta a nézőtérről az asztalokat, és beszüntette a felszolgálást.
A kabaré nem kocsma.
Ha jól emlékszem, neki elsősorban a beborozó katonákkal volt baja. Ilyen probléma manapság persze nincs, de azért a Dumaszínházban is bebizonyosodott, hogy a vendéglátás és a humor társítása nem szerelem házasság. Értem én, így rentábilis az üzleti modell, ez van, el kell fogadni.
Ezzel együtt, nem ideális, és ennek roppant prózai oka van:
Ez az apró tény rá is nyomta a bélyeget az első 10-15 percre.
Persze Zoli rutinos fellépő, tudta, mire számíthat, ezért a műsor eleje csak amolyan bemelegítés volt, apró, vegyes szösszenetek. Vicces szellemességek a szemüveg erősségéről illetve arról, hogy ki hordja kinek az alsónadrágját.
Szórakoztató volt, de érezni lehetett, hogy ez csak előjáték, mielőtt rátér a lényegre. Persze igaza is van, az élet végső igazságait nem lehet csak úgy ukmukfukk odaszórni a táplálkozó közönség elé, mint gyöngyöt a disznók elé.
Megérte kivárni, mert a jutalmunk egy hamisítatlanul kőhalmis, intellektuális humor trip. Zoli sokat viccelődik azzal, milyen sokáig járt a műszaki egyetemre. De alighanem ennek köszönhető az a sajátos, csak rá jellemző látásmód, amiben össze tudja hozni Newtont az összeesküvéselméletekkel vagy a stadionokat a piramisokkal. Természetesen van diavetítés is, ami ugyancsak igazi kőhalmizmus, nem is igazi az az estje, amin nem nyomkodja a kis távirányítót.
Mindeközben pedig elmerenghetünk az emberi lét és az emberi hülyeség legmélyebb kérdésein, de szóba kerül a politika is, és igen.
Sajnos többet nem mondhatok, mert Zoli megöl, ha elspoilerezem a poénjait, és hát a Tek-től is tartok. Aki szeret nevetni, és örülne, ha beavatnák a végső titokba, rohanjon az online jegypénztárakhoz.
