HÍREK
A Rovatból

Mennyország tourist – 12 milliárdos támogatást kapott a katolikus egyház a szállodabizniszben

A főegyházmegyék hol wellnessközpontot, hol sporthotelt működtetnek. Információkat nem szívesen adnak ki a tevékenységükről.


Öt szállodára összesen 12,1 milliárd forintot költhetett a katolikus egyház az utóbbi pár évben az állam pénzéből – írta meg a 24.hu. A pénzt eddig ingatlanvásárlásokra- és felújításokra, valamint épületek bővítésére használták fel.

A portál azt írja:

az egyház főleg a világi turizmusban látta meg az üzletet. Az egyik püspökség kifejezetten sporthotelt nyitott egy futballstadion szomszédságában, de előfordult az is, hogy vallási funkciókra alakítottak át egy wellness-szállodát.

A nagymértékű közpénztámogatás ellenére általában nem külön vállalkozásként működtetik az új üzletágat, hanem az egyházi szervezetbe olvasztva, a nyilvánosság számára nehezen átlátható felállásban. Információkat a tevékenységükről nem szívesen adnak ki.

A 24.hu több ilyen hotelt is felsorol:

  • a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya többéves felújítás után a karácsony előtti hetekben nyitott négycsillagos hotelt Dobogókőn. A rendtartomány céget alapított, a Cardoner Kft.-t, melynek ügyvezetője a 24.hu-val közölte, a teljes adózott jövedelem a jezsuita rendtartományé lesz, és egyházi alapfeladatokra, lelkigyakorlatos házak támogatására, illetve szociális és egyéb közfeladatok finanszírozására forgatják majd vissza a pénzt.
  • a bencés rend Kőszegen nyitott hotelt 2020-ban, miután a Pannonhalmi Főapátság 1,4 milliárd forint állami támogatást kapott az óvárosban álló, háromszáz éves rendház felújítására. A 65 szobás Benedict Hotel nyitásakor azt közölték, hogy az épületben a turisták mellett a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete vendégprofesszorai, hallgatói és kutatói is megszállhatnak, a közösségi terek pedig oktatási célokat is szolgálnak majd. A szálloda működését a nyitás óta egy profi szállodás cég, az Accent Hotel Solutions Kft. menedzseli.
  • a Veszprémi Érsekség két éve 40 milliárd forintos állami támogatással monstre felújítási és átalakítási munkálatokat kezdett a veszprémi várban. A projekt indításával párhuzamosan megvásárolta a Séd-patak partján álló Hotel Gizellát, a 28 szobás, konferencia-részleggel is rendelkező hotel vételárát és a pénz forrását azonban nem hozták nyilvánosságra. A szálloda az üzemeltető céggel, a DC Capital Kft.-vel együtt került az egyházmegye birtokába, mert az ingatlan az adásvétel idején elidegenítési tilalom alatt állt.
  • az esztergomi Hotel Adalbert új szárnyát Erdő Péter bíboros, prímás 2020-ban áldotta meg, a Szent Tamás Házat, amelyet 1,3 milliárd forintos kormányzati támogatásból építettek fel a két régebbi épület, a Szent György Ház és a vallási turisztikai célokat szolgáló zarándokszállás mellé. Kovács Viktória, a Szent Adalbert Központ igazgatója a nyitás után elmondta, hogy az új szárny háromcsillagos minősítéssel üzemel, az épület 56 szobájában pedig egyszerre 110 vendéget tudnak elhelyezni.
  • a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekét 2020 végén maga Orbán Viktor miniszterelnök lepte meg azzal, hogy támogatást adott az éppen eladósorba került, 27 szobás Wellness Hotel Kalocsa megvásárlásához, az érsekség pedig vallási célokra alakította át az állami pénzen megszerzett szállodát.
  • a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára 2021-ben jelentette be, hogy az állam ingyen a Szombathelyi Egyházmegye tulajdonába adja a velemi Avar Hotelt, és költségvetési támogatást is biztosít a leromlott állapotban lévő szálló renoválásához. A hotel helyén egy katolikus ifjúsági központot nyitnak, a majdani Szent Vid Ház rendezvényház szállás, ifjúsági szállás és táborhely funkciókat egyesít majd.
  • A Szeged-Csanádi Egyházmegye tavaly augusztusban nyitotta meg a megyeszékhely vadonatúj sporthoteljét, amelyhez szintén jelentős támogatást adott az állam, a kivitelezést pedig a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. végezte. A szegedi püspökség a portál megkeresésére nem árulta el, hogy milyen szervezeti formában működtetik a hotelt, és milyen célokra szánják a bevételt.

Ezzel ellentétben a a pécsi püspökség ma már szabadulna Szent János Hoteltől, amit még két évtizede vásároltak meg. A Bama.hu cikke szerint az egyházmegye a mohácsi önkormányzatnak ingyen átadta a Szent János Hotel működtetési jogát.

A beruházásokról nem tettek közzé országos nyilvántartást, ezért a 24.hu munkatársainak szakértők segítségére is szükségük volt az információk összegyűjtéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Epstein-akták: A pedofil milliárdos szerint „Európa be volt szarva Orbán 2018-as győzelmétől”
A frissen kiadott Epstein-akták szerint a pedofil üzletember Steve Bannonnal vitatta meg Orbán Viktor 2018-as győzelmét. Az üzenetek rávilágítanak az amerikai jobboldal akkori érdeklődésére.


A 2018-as magyar országgyűlési választás napján Jeffrey Epstein arról váltott üzenetet Steve Bannonnal, hogy Európa teljesen be van rezelve Orbán Viktor esetleges újabb győzelme miatt. A magyar szálakra és az új üzenetváltásokra a Telex bukkant rá az amerikai igazságügyi minisztérium által január végén közzétett, mintegy hárommillió oldalnyi Epstein-aktában, melyekben az elítélt üzletember budapesti látogatásai, egy Király utcai lakás, magyar lányok és egy magyar tudós neve is szerepel.

A legfontosabb beszélgetés 2018. április 8-án, a választás napján zajlott.

A Párizsban tartózkodó Epstein kora délután írt Donald Trump korábbi tanácsadójának, aki válaszában a magyarországi eseményekre utalt.

A nap folyamán a két férfi több tucat, Magyarországhoz nem kötődő üzenetet is küldött egymásnak: viccelődtek a szeméremajkakról, Epstein pedig azzal hencegett, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös lefoglalta a teljes Louvre-t, és éppen hozzá tart a múzeumba. Este, nem sokkal azelőtt, hogy befutottak a Fidesz újabb kétharmados győzelmét hozó eredmények, Epstein ismét írt Bannonnak.

– Epstein: Európa teljesen be szarva.

– Bannon: Igen, teljesen.

– Epstein: Te vagy a hibás.

– Bannon: Tudom. És a New York Times-cikk…

A beszélgetések felkutatását nehezítette, hogy Epstein következetesen elgépelte a magyar miniszterelnök nevét, amely az iratokban „Orbahn”-ként és „Urban”-ként is szerepel.

A magyar miniszterelnök neve a választás után is felbukkant a beszélgetéseikben. 2018 májusában Epstein arról érdeklődött Terje Rød-Larsen norvég diplomatánál, hogy Sebastian Kurz akkori osztrák kancellár akarna-e találkozni Bannonnal, és megjegyezte, hogy „Steve éppen Budapesten van Orbahnnal”.

Bannon ekkor valóban Magyarországon tartózkodott, egy nappal korábban a magyar kormány konferenciáján mondott beszédet a budapesti Várkert Bazárban.

2019 májusában, két hónappal Epstein letartóztatása előtt, a neve ismét feltűnt egy Bannonnak küldött üzenetben. Epstein azt tanácsolta a politikai stratégának, hogy fókuszáljon Európára, például Salvinire és „Orbahnra”. Ennek az üzenetnek a pontos kontextusa nem egyértelmű.

Steve Bannon korábban már nyilvánosan is méltatta a magyar miniszterelnököt.

Egy 2018. márciusi New York Times-interjúban arról beszélt, hogy „hősként” és „a jelenlegi politikai színtér legjelentősebb alakjaként” tiszteli Orbánt.

Ezt a kijelentést később a Washington Post, a Politico és az AFP is idézte a magyar választásról szóló cikkeiben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Göd polgármestere, Kammerer Zoltán elárulta, mit mutatnak az ő méréseik
A városvezető szerint nem mások adataira, hanem saját, akkreditált méréseikre támaszkodnak. Azt ígéri, hamarosan egy 24 órás mérőállomás adatait is bárki láthatja majd.


Kammerer Zoltán, Göd polgármestere a Facebookon reagált arra, hogy újra napirenden van a Samsung-ügy. A polgármester azt írta, megválasztása után – korábbi ígéretének megfelelően – azonnal gondoskodott a szükséges forrásokról, hogy megkezdhessék az akkumulátorgyártáshoz köthető kibocsátások ellenőrzését a levegőben és a talajvízben, valamint a gyár zajának mérését is.

„Közbeszerzési eljárásban kiválasztottuk azokat a szakembereket, akik a mintavételezést és a minták elemzését akkreditált körülmények között végzik.

A munkát Göd Város Önkormányzata rendelte meg, tehát saját adatok állnak rendelkezésünkre – így nem a másoktól kapott értékek alapján hozzuk meg a szükséges döntéseket” – áll a bejegyzésben.

Kammerer Zoltán szerint a hat kútból álló városi talajvízmonitoring-hálózat kiépítése során 25 helyen végeztek próbafúrásokat, és vettek talaj-, valamint talajvízmintákat.

Állítása szerint a levegőminőséget évszakonként, heteken át ellenőriztették, és az országban először tavaly ősszel Gödön mértek akkreditált módon a levegőből NMP-koncentrációt.

„Összefoglalva: az elvégzett vizsgálatok során

a megbízott szakemberek egyszer sem találtak a gyár működéséhez köthető szennyeződést sem a gödi talajban és talajvízben, sem a város levegőjében”

– közölte a polgármester.

Hozzátette, a levegőben kizárólag olyan enyhébb egészségügyi határérték-túllépés fordult elő, amit szerinte télen elsősorban az ingatlanok fűtése okoz. A polgármester arról is írt, hogy ígéretüknek megfelelően

Göd idei költségvetése biztosítja a forrást egy állandó, a nap 24 órájában működő mérőállás kiépítésére, ami valós időben továbbítja majd az adatokat a szakhatóságoknak.

Közölte azt is, hogy a levegő minőségét utoljára idén január 14-től 24-ig ellenőriztették, a talajvizet felügyelő kutakból pedig február 9-én vettek mintát, a friss eredményeket a god.hu oldalon teszik majd közzé. Kammerer Zoltán a poszt végén megjegyezte, polgármesteri hatásköre nem terjed ki a gyáron belüli munkaügyi szabályok ellenőrzésére, de számára a Gödön élők és a gödi környezet biztonsága az első.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék a Lázár János által emlegetett „tiszás bírók” ügyében
A Fővárosi Törvényszék integritási vizsgálat után ismeretlen tettes ellen tett feljelentést személyes adattal visszaélés miatt. A lépés a Tisza Világ app körüli adatszivárgás utáni politikai támadásokra adott hivatalos bírósági válasz.


Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen, miután egy közérdekű bejelentés és sajtóhírek alapján integritási vizsgálatot folytatott. A bíróság közleménye szerint a lépést a bírákat és az intézményt érő külső támadások indokolták.

„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék”

– fogalmaztak.

Bár a közlemény nem nevezi meg az ügyet, a feljelentés egyértelműen ahhoz a november elején kirobbant botrányhoz kapcsolódik, amikor

kiszivárgott egy névlista a Tisza Világ nevű alkalmazás felhasználóiról, amin bírók nevei is szerepeltek. A kormánypárt erre alapozva építette fel a „tiszás bírók” mítoszát, megkérdőjelezve egyes bírák függetlenségét.

A vita akkor élesedett ki újra, amikor a Fővárosi Törvényszék decemberben megtiltotta a Bors Tisza-adókról szóló különszámának terjesztését, ami után fideszes szereplők pártossággal vádolták a bíróságot.

Az egyik legélesebb kormányzati kritikát Lázár János építési és közlekedési miniszter fogalmazta meg, aki a HVG beszámolója szerint egy január végi fórumon arról beszélt, hogy meg kéne szabadítani az igazságszolgáltatást a „tiszás bíróktól”.

Az igazságszolgáltatási rendszeren belül sem volt egységes a reakció.

A Kúria tavaly év végén nem a bírákat vette védelmébe, hanem közleményében azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság.

Kiemelték, hogy az Alaptörvény tiltja a bírák párttagságát és politikai tevékenységét, és jelezték, hogy készek eljárásokat lefolytatni azokkal a bírókkal szemben, akik az alkalmazás letöltésével megsértették a kötelező magatartási szabályokat. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bírálta a közleményt, és a bírák melletti kiállást, valamint a listázás elutasítását sürgette.

Az eredeti adatszivárgás ügyében több hatóság is vizsgálódik. A Kiberbiztonsági Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda információs rendszer vagy adat megsértésének gyanúja miatt indított eljárást, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot folytat. A személyes adataikkal való visszaélés miatt a Magyar Helsinki Bizottság feljelentésmintát is közzétett az érintettek számára.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött az EP a 90 milliárd eurós ukrán hitelről, a Fidesz és a Tisza is nemmel szavazott
Az Európai Parlament megszavazta a Kijevnek szánt pénzügyi csomagot, amely költségvetési és védelmi célokat szolgál. A pénzt már tavasszal folyósíthatják, miután a Tanács is jóváhagyja.


Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.

A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.

Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

A 90 milliárd eurós keretösszeget két fő célra fordítják: 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi és költségvetési támogatásra, 60 milliárd eurót pedig Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítenek el.

Utóbbiakat főszabály szerint ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás védelmi iparából kell beszerezni.

A finanszírozás szigorú feltételekhez kötött, beleértve Ukrajna folyamatos elkötelezettségét a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogainak – védelme mellett.

A hitelt az Unió közös tőkepiaci forrásbevonásból fedezi, a kamatköltségeket pedig az EU éves költségvetései állják.

A Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd euró, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd euró lesz. A tőkeösszeg visszafizetéséért Ukrajna akkor válik felelőssé, amikor háborús jóvátételt kap Oroszországtól.

A magyar pártok képviselői közül egyedül a DK szavazott igennel a háromelemű csomagra, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a javaslatokat.

Az uniós támogatási hitelről az Európai Tanács még 2025. december 18-án állapodott meg, a Bizottság pedig 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem kívánt részt venni a hitelprogramban, a megállapodást a tagállamok úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében fogadták el. Ez lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó uniós tagállamok egyhangúság hiányában is közösen lépjenek. A magyar kimaradást korábban méltatta Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „megmenekültünk attól, hogy belesodródjunk a háborúba”.

A folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kidolgozzon egy finanszírozási stratégiát, amit az Európai Bizottság értékel, majd az Európai Tanács is jóváhagy. Ha ez megtörtént, a Bizottság 2026 második negyedévének elején utalhatja az első részletet.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk