Epstein-akták: A pedofil milliárdos szerint „Európa be volt szarva Orbán 2018-as győzelmétől”
A frissen kiadott Epstein-akták szerint a pedofil üzletember Steve Bannonnal vitatta meg Orbán Viktor 2018-as győzelmét. Az üzenetek rávilágítanak az amerikai jobboldal akkori érdeklődésére.
A 2018-as magyar országgyűlési választás napján Jeffrey Epstein arról váltott üzenetet Steve Bannonnal, hogy Európa teljesen be van rezelve Orbán Viktor esetleges újabb győzelme miatt. A magyar szálakra és az új üzenetváltásokra a Telex bukkant rá az amerikai igazságügyi minisztérium által január végén közzétett, mintegy hárommillió oldalnyi Epstein-aktában, melyekben az elítélt üzletember budapesti látogatásai, egy Király utcai lakás, magyar lányok és egy magyar tudós neve is szerepel.
A legfontosabb beszélgetés 2018. április 8-án, a választás napján zajlott.
A Párizsban tartózkodó Epstein kora délután írt Donald Trump korábbi tanácsadójának, aki válaszában a magyarországi eseményekre utalt.
A nap folyamán a két férfi több tucat, Magyarországhoz nem kötődő üzenetet is küldött egymásnak: viccelődtek a szeméremajkakról, Epstein pedig azzal hencegett, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös lefoglalta a teljes Louvre-t, és éppen hozzá tart a múzeumba. Este, nem sokkal azelőtt, hogy befutottak a Fidesz újabb kétharmados győzelmét hozó eredmények, Epstein ismét írt Bannonnak.
– Epstein: Európa teljesen be szarva.
– Bannon: Igen, teljesen.
– Epstein: Te vagy a hibás.
– Bannon: Tudom. És a New York Times-cikk…
A beszélgetések felkutatását nehezítette, hogy Epstein következetesen elgépelte a magyar miniszterelnök nevét, amely az iratokban „Orbahn”-ként és „Urban”-ként is szerepel.
A magyar miniszterelnök neve a választás után is felbukkant a beszélgetéseikben. 2018 májusában Epstein arról érdeklődött Terje Rød-Larsen norvég diplomatánál, hogy Sebastian Kurz akkori osztrák kancellár akarna-e találkozni Bannonnal, és megjegyezte, hogy „Steve éppen Budapesten van Orbahnnal”.
Bannon ekkor valóban Magyarországon tartózkodott, egy nappal korábban a magyar kormány konferenciáján mondott beszédet a budapesti Várkert Bazárban.
2019 májusában, két hónappal Epstein letartóztatása előtt, a neve ismét feltűnt egy Bannonnak küldött üzenetben. Epstein azt tanácsolta a politikai stratégának, hogy fókuszáljon Európára, például Salvinire és „Orbahnra”. Ennek az üzenetnek a pontos kontextusa nem egyértelmű.
Steve Bannon korábban már nyilvánosan is méltatta a magyar miniszterelnököt.
Egy 2018. márciusi New York Times-interjúban arról beszélt, hogy „hősként” és „a jelenlegi politikai színtér legjelentősebb alakjaként” tiszteli Orbánt.
Ezt a kijelentést később a Washington Post, a Politico és az AFP is idézte a magyar választásról szóló cikkeiben.
A 2018-as magyar országgyűlési választás napján Jeffrey Epstein arról váltott üzenetet Steve Bannonnal, hogy Európa teljesen be van rezelve Orbán Viktor esetleges újabb győzelme miatt. A magyar szálakra és az új üzenetváltásokra a Telex bukkant rá az amerikai igazságügyi minisztérium által január végén közzétett, mintegy hárommillió oldalnyi Epstein-aktában, melyekben az elítélt üzletember budapesti látogatásai, egy Király utcai lakás, magyar lányok és egy magyar tudós neve is szerepel.
A legfontosabb beszélgetés 2018. április 8-án, a választás napján zajlott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék a Lázár János által emlegetett „tiszás bírók” ügyében
A Fővárosi Törvényszék integritási vizsgálat után ismeretlen tettes ellen tett feljelentést személyes adattal visszaélés miatt. A lépés a Tisza Világ app körüli adatszivárgás utáni politikai támadásokra adott hivatalos bírósági válasz.
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen, miután egy közérdekű bejelentés és sajtóhírek alapján integritási vizsgálatot folytatott. A bíróság közleménye szerint a lépést a bírákat és az intézményt érő külső támadások indokolták.
„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék”
– fogalmaztak.
Bár a közlemény nem nevezi meg az ügyet, a feljelentés egyértelműen ahhoz a november elején kirobbant botrányhoz kapcsolódik, amikor
kiszivárgott egy névlista a Tisza Világ nevű alkalmazás felhasználóiról, amin bírók nevei is szerepeltek. A kormánypárt erre alapozva építette fel a „tiszás bírók” mítoszát, megkérdőjelezve egyes bírák függetlenségét.
A vita akkor élesedett ki újra, amikor a Fővárosi Törvényszék decemberben megtiltotta a Bors Tisza-adókról szóló különszámának terjesztését, ami után fideszes szereplők pártossággal vádolták a bíróságot.
Az egyik legélesebb kormányzati kritikát Lázár János építési és közlekedési miniszter fogalmazta meg, aki a HVG beszámolója szerint egy január végi fórumon arról beszélt, hogy meg kéne szabadítani az igazságszolgáltatást a „tiszás bíróktól”.
Az igazságszolgáltatási rendszeren belül sem volt egységes a reakció.
A Kúria tavaly év végén nem a bírákat vette védelmébe, hanem közleményében azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság.
Kiemelték, hogy az Alaptörvény tiltja a bírák párttagságát és politikai tevékenységét, és jelezték, hogy készek eljárásokat lefolytatni azokkal a bírókkal szemben, akik az alkalmazás letöltésével megsértették a kötelező magatartási szabályokat. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bírálta a közleményt, és a bírák melletti kiállást, valamint a listázás elutasítását sürgette.
Az eredeti adatszivárgás ügyében több hatóság is vizsgálódik. A Kiberbiztonsági Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda információs rendszer vagy adat megsértésének gyanúja miatt indított eljárást, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot folytat. A személyes adataikkal való visszaélés miatt a Magyar Helsinki Bizottság feljelentésmintát is közzétett az érintettek számára.
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen, miután egy közérdekű bejelentés és sajtóhírek alapján integritási vizsgálatot folytatott. A bíróság közleménye szerint a lépést a bírákat és az intézményt érő külső támadások indokolták.
„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék”
– fogalmaztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Először szólalt meg Göd polgármestere, Kammerer Zoltán elárulta, mit mutatnak az ő méréseik
A városvezető szerint nem mások adataira, hanem saját, akkreditált méréseikre támaszkodnak. Azt ígéri, hamarosan egy 24 órás mérőállomás adatait is bárki láthatja majd.
Kammerer Zoltán, Göd polgármestere a Facebookon reagált arra, hogy újra napirenden van a Samsung-ügy. A polgármester azt írta, megválasztása után – korábbi ígéretének megfelelően – azonnal gondoskodott a szükséges forrásokról, hogy megkezdhessék az akkumulátorgyártáshoz köthető kibocsátások ellenőrzését a levegőben és a talajvízben, valamint a gyár zajának mérését is.
„Közbeszerzési eljárásban kiválasztottuk azokat a szakembereket, akik a mintavételezést és a minták elemzését akkreditált körülmények között végzik.
A munkát Göd Város Önkormányzata rendelte meg, tehát saját adatok állnak rendelkezésünkre – így nem a másoktól kapott értékek alapján hozzuk meg a szükséges döntéseket” – áll a bejegyzésben.
Kammerer Zoltán szerint a hat kútból álló városi talajvízmonitoring-hálózat kiépítése során 25 helyen végeztek próbafúrásokat, és vettek talaj-, valamint talajvízmintákat.
Állítása szerint a levegőminőséget évszakonként, heteken át ellenőriztették, és az országban először tavaly ősszel Gödön mértek akkreditált módon a levegőből NMP-koncentrációt.
„Összefoglalva: az elvégzett vizsgálatok során
a megbízott szakemberek egyszer sem találtak a gyár működéséhez köthető szennyeződést sem a gödi talajban és talajvízben, sem a város levegőjében”
– közölte a polgármester.
Hozzátette, a levegőben kizárólag olyan enyhébb egészségügyi határérték-túllépés fordult elő, amit szerinte télen elsősorban az ingatlanok fűtése okoz. A polgármester arról is írt, hogy ígéretüknek megfelelően
Göd idei költségvetése biztosítja a forrást egy állandó, a nap 24 órájában működő mérőállás kiépítésére, ami valós időben továbbítja majd az adatokat a szakhatóságoknak.
Közölte azt is, hogy a levegő minőségét utoljára idén január 14-től 24-ig ellenőriztették, a talajvizet felügyelő kutakból pedig február 9-én vettek mintát, a friss eredményeket a god.hu oldalon teszik majd közzé. Kammerer Zoltán a poszt végén megjegyezte, polgármesteri hatásköre nem terjed ki a gyáron belüli munkaügyi szabályok ellenőrzésére, de számára a Gödön élők és a gödi környezet biztonsága az első.
Kammerer Zoltán, Göd polgármestere a Facebookon reagált arra, hogy újra napirenden van a Samsung-ügy. A polgármester azt írta, megválasztása után – korábbi ígéretének megfelelően – azonnal gondoskodott a szükséges forrásokról, hogy megkezdhessék az akkumulátorgyártáshoz köthető kibocsátások ellenőrzését a levegőben és a talajvízben, valamint a gyár zajának mérését is.
„Közbeszerzési eljárásban kiválasztottuk azokat a szakembereket, akik a mintavételezést és a minták elemzését akkreditált körülmények között végzik.
A munkát Göd Város Önkormányzata rendelte meg, tehát saját adatok állnak rendelkezésünkre – így nem a másoktól kapott értékek alapján hozzuk meg a szükséges döntéseket” – áll a bejegyzésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött az EP a 90 milliárd eurós ukrán hitelről, a Fidesz és a Tisza is nemmel szavazott
Az Európai Parlament megszavazta a Kijevnek szánt pénzügyi csomagot, amely költségvetési és védelmi célokat szolgál. A pénzt már tavasszal folyósíthatják, miután a Tanács is jóváhagyja.
Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
A 90 milliárd eurós keretösszeget két fő célra fordítják: 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi és költségvetési támogatásra, 60 milliárd eurót pedig Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítenek el.
Utóbbiakat főszabály szerint ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás védelmi iparából kell beszerezni.
A finanszírozás szigorú feltételekhez kötött, beleértve Ukrajna folyamatos elkötelezettségét a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogainak – védelme mellett.
A hitelt az Unió közös tőkepiaci forrásbevonásból fedezi, a kamatköltségeket pedig az EU éves költségvetései állják.
A Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd euró, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd euró lesz. A tőkeösszeg visszafizetéséért Ukrajna akkor válik felelőssé, amikor háborús jóvátételt kap Oroszországtól.
A magyar pártok képviselői közül egyedül a DK szavazott igennel a háromelemű csomagra, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a javaslatokat.
Az uniós támogatási hitelről az Európai Tanács még 2025. december 18-án állapodott meg, a Bizottság pedig 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem kívánt részt venni a hitelprogramban, a megállapodást a tagállamok úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében fogadták el. Ez lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó uniós tagállamok egyhangúság hiányában is közösen lépjenek. A magyar kimaradást korábban méltatta Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „megmenekültünk attól, hogy belesodródjunk a háborúba”.
A folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kidolgozzon egy finanszírozási stratégiát, amit az Európai Bizottság értékel, majd az Európai Tanács is jóváhagy. Ha ez megtörtént, a Bizottság 2026 második negyedévének elején utalhatja az első részletet.
Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mágusképző akadémiát vezetett korábban a főigazgató, akinek az irányítása alatt már 15 pszichiáter hagyta ott a Nyírő Gyula Kórházat
Ézsi Robint, aki nem pszichiáter szakorvos, 2025 januárjában nevezték ki az ország legnagyobb pszichiátriai centrumának élére. A dolgozók szerint a kórházban toxikus légkör alakult ki, 40 orvos pedig már petícióban sürget osztálybezárásokat.
Olyan főigazgató irányítja Magyarország legnagyobb pszichiátriai centrumát, aki korábban asztrológiát és mágiát is oktató „életbölcseleti akadémiát” vezetett, és nem rendelkezik pszichiátriai szakvizsgával. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetből az elmúlt egy évben 15 elismert pszichiáter szakorvos mondott fel – írja a Telex. A cikk szerint
a kórházban dolgozók toxikus légkörről és a szakmai vezetés hiányáról beszélnek, miközben a fenntartó már más intézményekből vezényel át orvosokat a működés fenntartása érdekében.
Ézsi Robint 2024 márciusában bízták meg ideiglenesen az intézet vezetésével, majd 2025 januárjában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalosan is kinevezte. A főigazgatói posztra a lap információi szerint négy elismert pszichiáter is jelentkezett, a minisztérium mégis Ézsit találta a legalkalmasabbnak.
A főigazgató 2009-ben saját maga jegyezte be a Nimród Életbölcseleti Akadémia védjegyét. Az intézmény a korabeli sajtóhírek szerint „többek között az asztrológia, a mágia, a transzperszonális pszichológia és az anatómia segítségével” nyújtott tudást.
Ézsi korábban a MANTRA szabadegyetemmel is kapcsolatban állt, ahol ezoterikát és számmisztikát is oktattak. A főigazgató erre úgy reagált: „Az említett tevékenységek több mint másfél évtizeddel ezelőttiek, lezárultak, és semmilyen formában nem relevánsak jelenlegi intézményvezetői feladataim ellátása szempontjából. Határozottan kijelentem, hogy áltudománnyal nem foglalkozom.”
A kinevezését vezetői kompetenciáival és végzettségeivel indokolja. Általános orvosi, orvos-közgazdász és egészségügyi menedzser diplomával is rendelkezik, foglalkozás-egészségügyi szakvizsgát 2014-ben tett. Álláspontja szerint „egy gyógyintézet vezetéséhez nem pszichiátriai szakképesítés szükséges, hanem vezetői, jogi, gazdasági és egészségügyi irányítási ismeretek.”
Amióta Ézsi Robin az intézet élére került, 15 pszichiáter szakorvos hagyta ott a kórházat.
Idén januárban 40 nyírős orvos írt petíciót, amiben osztálybezárásokat sürgetnek a biztonságos betegellátás érdekében, és a vezetőséget teszik felelőssé a távozásokért.
Petke Zsolt volt addiktológiai osztályvezető főorvos szerint Ézsi főigazgatósága alatt több mint 150-en, vagyis az állomány negyede hagyta ott a kórházat, köztük igazgatósági tagok, szakpszichológusok és ápolók is.
Több orvos és rezidens is általánosan rossz, toxikus légkörről számolt be. Egy 2024-es, rezidensekkel tartott találkozó a beszámolók szerint borzalmas hangulatban telt, ahol a főigazgató arról beszélt, hogy mindenki pótolható. Ézsi ezt visszautasította, szerinte a beszélgetés „nyitott, támogató hangvételű volt”. Egy másik szakorvos azt állította, hogy egy beszélgetésen a főigazgató megkérdezte tőle:
„Nálatok, pszichiátereknél, miért tart amúgy egy órát a vizsgálat?”.
A főigazgató erre az állításra nem reagált.
A távozásokról azt mondta, az intézetben mintegy 760-an dolgoznak, így „a fluktuáció nem tekinthető rendkívülinek”, és a kilépésekkel párhuzamosan a legtöbb munkakörben legalább ugyanennyi belépés is történt. A szakemberhiányt globális jelenségnek nevezte. Az intézetben tartott Mága Zoltán-koncertet és a karácsonyi díszkivilágítást pedig tudatos vezetői eszköznek tekinti, ami „a dolgozók mentális jóllétét és a közösségépítést” szolgálja.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság február 6-án közölte: bár szerintük „a folyamatos és biztonságos betegellátás feltételei jelenleg is adottak”, más budapesti intézetekből szakorvosok átirányítását kezdeményezték a Nyírőbe, mert „a szakorvosi kapacitás növelése megerősíti az intézmény ellátási potenciáját”. A Belügyminisztérium alá tartozó egészségügyi államtitkárság a megkeresésekre annyit válaszolt, hogy „a témához kötődő összes releváns információt már nyilvánosságra hoztuk”.
A Nyírőben kialakult helyzet illeszkedik abba a képbe, amelyet a Magyar Orvosi Kamara vázolt fel a hazai pszichiátriai ellátásról. A kamara rendszerszintű válságra, tartós szakemberhiányra, romló öngyilkossági trendekre és elmaradt fejlesztésekre hívta fel a figyelmet, a Nyírőben zajló felmondási hullámot pedig a rendszer látványos tünetének nevezte.
Olyan főigazgató irányítja Magyarország legnagyobb pszichiátriai centrumát, aki korábban asztrológiát és mágiát is oktató „életbölcseleti akadémiát” vezetett, és nem rendelkezik pszichiátriai szakvizsgával. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetből az elmúlt egy évben 15 elismert pszichiáter szakorvos mondott fel – írja a Telex. A cikk szerint
a kórházban dolgozók toxikus légkörről és a szakmai vezetés hiányáról beszélnek, miközben a fenntartó már más intézményekből vezényel át orvosokat a működés fenntartása érdekében.
Ézsi Robint 2024 márciusában bízták meg ideiglenesen az intézet vezetésével, majd 2025 januárjában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalosan is kinevezte. A főigazgatói posztra a lap információi szerint négy elismert pszichiáter is jelentkezett, a minisztérium mégis Ézsit találta a legalkalmasabbnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
