SZEMPONT

„Többször mondták már a mentők, hogy ha nem hívtuk volna ki őket, ez az ember másnapra meghalt volna”

Elkísértük egy műszakra a Menhely Alapítvány krízisautójának dolgozóit, akik a legnagyobb hidegben is járják az utcákat, hogy segítséget nyújtsanak a fedél nélkül élőknek.

Láng Dávid; fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. január 17.

„Jó napot kívánok! A Menhely Alapítvány munkatársai vagyunk, elvihetjük önt egy szállóra, hogy ne kelljen itt fagyoskodnia?”

Kerék-Bárczy Szabolcs és Szegedi Dezső egy sűrűbb műszak során akár tucatnyi alkalommal is elismétlik a fenti mondatot. Összeszokott párosnak számítanak, bár még csak két éve dolgoznak együtt, de elég gyakran osztják be őket egymás mellé.

Szabolcs neve a politikából lehet ismerős: a rendszerváltást követő 25 év során több pártban megfordult és volt Los Angeles-i főkonzul is, mielőtt úgy döntött, kiszáll a közéletből. Azóta a magánszektorban helyezkedett el, emellé akart egy olyan másodállást, ahol kézzelfogható, valós segítséget tud nyújtani. Így került a krízisautó volánja mögé a téli hónapok idején.

Dezső is mást csinál már főállásban, de mivel korábban sokáig dolgozott nappali melegedőn, éjjeli menedékhelyen és átmeneti szállón is, szerette volna, ha marad valamiféle kapcsolata az eredeti hivatásához.

Tizenkét órás, reggel 8-tól este 8-ig tartó műszakjuk utolsó harmadára csatlakozunk hozzájuk. Nem tudják előre megmondani, mekkora lesz a forgalmuk: valamikor sorra kapják a bejelentéseket, de olyan is előfordul, hogy órákig semmi dolguk nincs a készenléten kívül. Végül úgy alakul, hogy 3 órán keresztül üresjárat nélkül megyünk egyik helyről a másikra.

Nincs ítélkezés és életmód-tanácsadás

A hőmérséklet néhány fokkal lehet fagypont felett, amikor beülünk a kisbuszba, éjszakára viszont ennél is hidegebbet, mínusz 3 fokot jósolnak. Azonban, mint megtudjuk, nem érkezik számottevően több riasztás ilyenkor.

„A 0 és 15 fok közötti értékek a legveszélyesebbek, mert ez alatt sokan azok közül is bemennek szállóra, akik egyébként soha. Ilyenkor viszont még jóval többen hiszik azt, hogy ki tudják húzni odakint, pedig 10 fok alatt még akkor is kritikus a helyzet, ha valaki egyébként teljesen egészséges. Ha pedig egyéb problémái is vannak, ami az utcán élők nagy részére igaz, hatványozottan romlanak a túlélési esélyei”

– mondja Szabolcs.

Elsősorban oda mennek, ahová a telefonos bejelentők hívják őket, és ahol gyors segítség kell. Az utcai gondozó szolgálattal szemben, akik több időt töltenek el egy ügyféllel, ők a minimálisra törekszenek, hogy a lehető legtöbb helyszínre eljussanak egy műszak alatt.

Ezért minél hamarabb próbálják eldönteni, milyen típusú ellátásra van szüksége az illetőnek: először megkérdezik tőle, szeretne-e bemenni szállóra, de ha nemmel válaszol, nem győzködik sokáig. Adnak neki forró teát és takarót (ezt is csak akkor, ha kéri), utána pedig – ha nincs életveszélyben, szóval nem kell mentőt hívni hozzá – mennek tovább.

Fontos az is, hogy teljesen elfogulatlanul kell az ügyfelekhez állniuk. „Nincsen ítélkezés, sem életmód-tanácsadás. Az élet nagyon könnyen vehet váratlan fordulatokat, nekünk nem feladatunk, és jogunk sincsen rá, hogy másokét megítéljük” – fogalmaz Szabolcs.

Előfordult, hogy valaki elnézést kérve megkérdezte tőlük, megengedik-e neki, hogy elmenjen borért, amíg odaér a mentő. Erre azt felelték, hogy abszolút semmi közük hozzá, nem azért vannak itt, hogy véleményt mondjanak róla.

„Ezt néha nem is értik, hiszen a magyar közeg rendszerint olyan, hogy kérdés nélkül kioktat mindenkit. A hajléktalanokat is egyből számon kéri, miért nem mennek el dolgozni, vagy miért nincs hol lakniuk. Mintha ez olyan egyszerű lenne…”

Senkit nem lehet erőszakkal betuszkolni az autóba

Újpestre tartunk épp, miközben Szabolcs és Dezső egy másik aznapi esetüket mesélik el. Egy 1992-es születésű srác vékony nadrágban feküdt egy kartonlapon egy panelház lépcsőfeljárója alatt, és negyed óra alatt sem tudták őt meggyőzni, hogy tartson velük. Ilyenkor annyit tehetnek, hogy a következő műszak figyelmét is felhívják rá.

Tapasztalatuk szerint az ügyfelek nagyjából harmadát tudják rávenni arra, hogy elvigyék, de ez az arány is nagyon változó. Sok oka lehet annak, ha valaki nem akar szállóra menni: gyakran hivatkoznak arra, hogy bántják őket ott, vagy bogarak vannak, esetleg bevallják, hogy már nem képesek társaságban létezni és alkalmazkodni másokhoz.

Azért olyan is akadt már a praxisukban, aki sokáig minden alkalommal nemet mondott, aztán több hónap elteltével végül sikerült meggyőzniük. Az ilyesmit egyértelmű sikerként élik meg, hiszen ők azt vallják, hogy még a legfapadosabb szállón is jobbak a körülmények az utcához képest.

A bejelentők közül sokan zokon veszik, ha végül nem viszik magukkal azt, aki miatt kihívták őket, de senkit nem kényszeríthetnek: ha maradni akar, szabad akaratából megteheti, nincs olyan, hogy erőszakkal betuszkolják az autóba.

További feltétel, hogy saját erőből – vagy legfeljebb minimális segítséggel – kell eljutnia odáig.

Az Újpest-központi metróaluljáróban egy rendőr jelentette be, hogy egy takarókba csavart nő fekszik a földön a régi telefonfülkék egyikében. A fentebb említett bemutatkozó mondat után kiderül, hogy Gabriellának hívják, 41 éves, de kinézetre és a hangja alapján is sokkal többnek tűnik. Ez sajnos elég gyakori, „az utca rövid idő alatt is erősen meg tudja gyűrni az embert.”

Néhány nappal ezelőtt még egy barátnőjénél lakott albérletben, azonban valami rosszat tett, ezért összevesztek és mennie kellett. Nincs túl jó állapotban, az említett barátnőt szólongatja sírva, akit Dezső fel is hív telefonon, de hallani sem akar arról, hogy beszéljen Gabriellával.

Ő pedig szállóra nem akar menni, és minden más segítséget is elutasít, ezért – mivel közvetlen életveszély nem látszik – itt sem marad más lehetőség, mint az elköszönés, valamint az éjszakai műszak figyelmeztetése.

Sokszor egy poén is elég arra, hogy megtörje a jeget

Következő állomásunk Ferencvárosban van, itt két férfit vett észre egy aggódó állampolgár, akik egy szupermarket melletti beugróban ültek a földön. Sokáig nem találjuk őket, már éppen fel is adnánk a keresést, amikor a tér másik oldalán rájuk bukkanunk. Mint megtudjuk, a közterület-felügyelők zavarták el őket eredeti helyükről, másodjára viszont már nem szóltak rájuk. Mindketten 45-50 év között vannak, jó barátok, és szerencsére szállóra is különösebb győzködés nélkül hajlandóak bemenni.

„Uraim, a hintó előállt!” – mondja nekik Dezső, miután kikérdezte őket az adataikról, illetve arról, ki vannak-e tiltva valahonnan.

A viccelődés mindennapos a praxisában, tapasztalata szerint akár egyetlen poén is képes megtörni a jeget. „Számomra ez az egész arról szól, hogy még egy ilyen embertelen helyzetben is embernek lehet maradni. Akár néhány jó szóval vagy poénnal is partneri viszonyt tudunk kialakítani, ami nagyon megkönnyíti a kommunikációt” – teszi hozzá Szabolcs.

Ő is gyakran alkalmaz ilyesmit: előfordult például, hogy egy ügyféllel a megszabott beengedési idő (ez lehet például minden egész óra) előtt érkeztek meg egy szállóra, de mivel elég rossz állapotban volt, odaszóltak a várakozóknak, hogy „elnézést, uraim, VIP vendéget hoztunk!” Ilyenkor a legtöbben általában veszik a lapot, itt is ez történt.

A két férfit a MET Fűtött Utcájára visszük, ahol Dezső azzal búcsúzik tőlük: „Már készül a lakosztályuk, csak arra vár, hogy elfoglalják!” Alig zárul be mögöttük az ajtó, már érkezik is a következő bejelentés, ezúttal a Rákóczi útról, ahol egy nőt láttak egy kapualjban feküdni.

Máriának hívják, 60 év körül jár, elég nehezen lehet érteni a beszédét. Annyi azért kiderül, hogy több szállón is járt már, és most is nyitott arra, hogy bevigyék. Gyors egyeztetés következik a diszpécserrel, aki az összes ellátóhellyel kapcsolatot tart, majd végül a BMSZKI Dózsa György úti intézményére esik a választás.

Amikor odaérve tőle is elköszönünk, már a vége felé jár a műszak, de egy bejelentést azért még kapunk: a Stefánia útra, az olasz nagykövetség elé küldenek bennünket, ahol egy férfit láttak egy buszmegálló padján feküdni.

Dezsőék régi ismerősként köszöntik: Csabának hívják, rengetegszer jártak már nála, de eddig soha nem tudták rávenni, hogy tartson velük – bár állítólag „valaki ismer valakit, akinek az egyik kollégája egyszer meggyőzte, hogy menjen be szállóra”.

Most sem kér segítséget, még csokit se fogad el, de azért hagynak ott neki néhány szeletet, hátha később meggondolja magát.

Muszáj elvonatkoztatni és távolságot tartani

Szabolcsnak és Dezsőnek minden évben több olyan esete is adódik, amikor egyértelmű számukra, hogy ők mentették meg valakinek az életét. „A mentők nem egyszer mondták már, jó, hogy szóltunk, mert ez az ember meghalt volna, ha még egy éjszakát az utcán kell töltenie.”

Sajnos olyan is volt, akit minden igyekezetük ellenére nem tudtak megmenteni: rá egy szeméthalom közepén találtak borzalmas állapotban, kihívták hozzá a mentőket, de a kórházba szállítása után nem sokkal meghalt. Ugyanakkor ezt is fel lehet úgy fogni, hogy legalább az utolsó óráit méltóbb körülmények között töltötte.

Szabolcs szerint a szociális munkásoknak az orvosokhoz hasonlóan muszáj elvonatkoztatniuk a helyzettől és távolságot tartani. Ez tudatos hozzáállás kérdése, mindazonáltal előfordul olyan is, amikor egyszerűen nem lehetséges.

Évekkel ezelőtt például egy mindössze 17 éves, de már a második terhessége végén járó lányt találtak a Rózsák terén, aki Borsodból, a szlovák határ mellől menekült Budapestre egyedül, miután összeveszett a párjával.

„Se apja, se anyja nem volt, nem nagyon járt még a faluján kívül. Egyértelműnek tűnt, hogy funkcionális analfabéta: azt se tudta megmondani, hogyan keveredett a fővárosba, ahová csak több átszállással juthatott el. Végül valahogy kihúztuk belőle, hogy a anyósa és az apósa az egyetlen, akik emberséggel bánnak vele.”

Ezután olyat tettek, amit nem szoktak: kivitték a Keleti pályaudvarra, vettek neki egy vonatjegyet, majd megvárták, amíg elindul vele a vonat. Hogy aztán mi történt a lánnyal, fogalmuk sincs, de abban biztosak voltak, hogy ha itt Budapesten bekerül az ellátórendszerbe, többé nincs számára kiút.

A rendszerből való kikerülésnek ugyanis minimális az esélye: a legtöbben csak cirkulálnak, egyik átmeneti szállásról ki, a másikba be. Az Utcáról Lakásba Egyesület ugyan ér el sikereket, de ők is csak cseppnek számítanak a tengerben, állami beavatkozás nélkül aligha lesz számottevő javulás a statisztikákban.

A nehéz pillanatok ellenére úgy látják, összességében sokkal több a pozitív élmény, mint a tragikus. Mindazonáltal a kollégák gyakran beszélik meg az eseteiket és cserélnek tapasztalatot, hogy így is segítsék egymást.

Ami pedig az intézményrendszer ellehetetlenítését illeti, ezt természetesen ők is tapasztalják, de mint mondják, nem engedhetik meg azt a luxust, hogy munka közben azzal foglalkozzanak, mi történik állami szinten.

„Amikor valakit épp meg kell mentenünk a fagyhaláltól, nem kesereghetünk azon, mennyire embertelenek a döntéshozók, akik a lehetetlen körülményeket előidézik. Nyilván érzékeljük, milyen a helyzet – elég csak azt megnézni, mi történik Iványi Gábor egyházával és egyesületével –, de ettől függetlenül mindent beleadva segítenünk kell, mert ez a dolgunk.”

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet

A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.

KÉK HÍREK

Fotók: hajnal óta oltják a hatalmas tüzet egy zalai hűtőháznál, az épület teteje beszakadt

A Gelse és Kilimán közötti hűtőházban hétfő hajnalban csaptak fel a lángok. Több helyről érkeztek tűzoltók a helyszínre, akik órák óta dolgoznak, de még mindig tartanak a munkálatok.

KULT

Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás

A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Holt-Tiszába fulladt egy férfi Cibakházán, társai negyed óra múlva vették észre, hogy eltűnt

Többen is fürödtek a vízben, végül hárman átúsztak a túloldalra, ahonnan viszont csak ketten érkeztek vissza. Később tűnt fel neki,k hogy a férfi hiányzik. A keresést egy vihar is nehezítette, de végül a búvárok megtaláltak a holttestet.

KÉK HÍREK

Súlyos baleset: A vétlen autóban hárman meghaltak, csak egy 12 éves fiú és egy idős asszony élte túl a tótvázsonyi tragédiát

A balesetet okozó jármű áttért a szemközti sávba, ahol nekicsapódott az ott haladó autónak. Mindkét kocsi erősen megrongálódott, az egyikből a tűzoltók feszítővágóval emelték ki az utasokat.

KULT

Budafoktól Angyalföldig 12 órán keresztül – kimaxoltuk az idei Múzeumok Éjszakáját

Jártunk a Törley Pincészetben és a 9 éve bezárt Iparművészeti Múzeumban, néztünk baleseti helyszínelést a Teve utcában és mozdonybemutatót a Vasúttörténeti Parkban. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zálogba adta a meggyilkolt dédanyja fülbevalóját a 16 éves Práter utcai fiú, aki azt állítja balesetben halt meg a rokona

A Blikk információja szerint a 16 éves fiút azzal gyanúsítják, hogy megölte 85 éves dédnagymamáját a józsefvárosi Práter utcában. A fiú a kihallgatásán balesetnek nevezte a történteket, miközben az ügyészség a letartóztatását kezdeményezte.

KULT

Nick Jonas és Paul Rudd összeverekednek egy dal miatt – Az Életem legjobb száma a nyár egyik nagy slágere is lehetne

A zenés filmek mestere ezúttal arra a kérdésre ad választ, hogy mit tehetünk, ha valaki lenyúlja egy dalunkat, és azzal keres milliókat. A válasz meglepő lesz…

KÉK HÍREK

Már tizenegy gyanúsítottja van a Szőlő utcai ügynek, négyüket tartóztatták le eddig

Jelentősen kiszélesedett a Szőlő utcai nyomozás friss Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint. Már tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük négyen rács mögött vannak.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Volt, aki bele is halt a tűzbe, a többséget mégis csak egy dolog érdekelte – megdöbbentette a karibi hotel dolgozóját a vendégek viselkedése

Pénteken óriási tűz tombolt a dominikai Viva Dominicus Beach Hotelben, ahonnan több mint 1600 turistát kellett kimenekíteni, egy olasz nő pedig meg is halt füstmérgezésben. Az egyik dolgozó a közösségi médiában számolt be arról, mit kérdezgettek a vendégek, amikor a tűzoltók még dolgoztak a lángok megfékezésén.

BUDAPEST

Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán

A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.