Megvannak az idei Prima Primissima-díjasok
Tíz kategóriában 13. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott pénteki gálaesten.
Magyar irodalom kategóriában Kodolányi Gyula költő, műfordító, esszéista, irodalomtörténész, magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Fonó Budai Zeneház, magyar zeneművészet kategóriában Kovács János karmester kapta az elismerést. Magyar képzőművészet kategóriában Vojnich Erzsébet festőművésznek, magyar oktatás és köznevelés kategóriában Csapó Benő egyetemi tanárnak, az MTA doktorának, magyar sport kategóriában Keleti Ágnes olimpiai bajnok tornásznak ítélték oda a díjat. Magyar építészet és építőművészet területén Benczúr László építész, magyar tudomány területén Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, magyar sajtó kategóriában Hajdú B. István sportújságíró, magyar színház és filmművészet kategóriában Sándor Pál rendező, producer, forgatókönyvíró lett Prima Primissima. A közönségdíjat a Budapest Klezmer Band kapta.
Gundel Takács Gábor és Novodomszky Éva műsorvezetők emlékeztettek arra, hogy a Prima Primissima Díjat 2013-tól az OTP Bank gondozza és finanszírozza, a pénzintézet mellé a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek Zrt., az FHB Bank, a Docler Holding és a KAVOSZ Zrt. csatlakozott társalapítóként.
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: ünnepelni jöttek össze azokat a művészeket, tudósokat, sportolókat, nevelőket, akik hosszú évek alatt kiváló teljesítményt nyújtottak és egyedülálló alkotásokat hoztak létre. A díjat immár a tizenharmadik alkalommal adják át - emlékeztetett, hozzátéve: alapítása óta a Prima Primissima az egyik legnagyobb presztízsű elismeréssé vált, miközben megmaradtak eredeti céljai, miszerint a díjazás alapja kizárólag a teljesítmény, és odaítélése mentes minden politikai befolyásolástól.
Csányi Sándor elmondása szerint a gazdaság képviselői részéről köszönettel tartoznak azoknak, akik sokszor áldatlan körülmények között hoznak létre színvonalas alkotásokat, nevelik a gyermekeket, érnek tudományos és sportsikereket, gyarapítva ezzel Magyarország szellemi vagyonát.
- hangsúlyozta a kuratórium elnöke, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a Prima Primissima Díj átadója talán az egyetlen olyan alkalom, amikor a szellemi és a gazdasági élet legkiválóbb képviselői nagy számban találkoznak.
A díjátadón Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója az elismeréssel járó pénzjutalom (15 millió forint) felét felajánlotta a Prima díjassá választott Ifj. Csoóri Sándor népzenésznek.
Ifj. Csoóri Sándor
Ez utóbbi elismerés 5 millió forinttal jár. A közönségdíj értéke szintén 15 millió forint.
Kodolányi Gyula Mikes Kelemen-, József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista, irodalomtörténész az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol szakán diplomázott. 1966-tól 1970-ig a Corvina Kiadóban volt angol szerkesztő, részt vett a modern magyar költészet angolra fordításában. 1989-ben az ELTE amerikai tanszékének társalapítója volt. Anglistaként és amerikanistaként ösztöndíjakkal számos tanulmányúton vett részt. Vendégprofesszorként amerikai és magyar irodalmat tanított az Egyesült Államok több egyetemén. 1991 óta a Magyar Szemle, 2010 óta a Hungarian Review főszerkesztője. Első verskötete 1981-ben, első esszékötete 1999-ben jelent meg. 2012-ben irodalmi és közéleti tevékenységéért a Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal kitüntetésben részesült. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A Fonó Budai Zeneház 1995-ben nyílt meg Lukács József magánalapításában, és az elmúlt 20 év alatt mindvégig megőrizte eredeti küldetését: a közös gyökereinkből táplálkozó magyar és határon túli népzenének és néptáncnak, emellett az (etno)jazz és világzenei irányzatoknak nyújt állandó bemutatkozási lehetőséget a hagyományok és az értékteremtés mentén. Egyszerre koncert- és próbahelyszín, több rendszeres táncház otthona, valamint lemezkiadó és fesztiválok - köztük a Budapest Folk Fest és a Héttorony Fesztivál - szervezője. Táncházaikat rendszeresen több százan látogatják. Fennállásuk két évtizedében vendégül látták a Kárpát-medence összes adatközlőjét a Rábaköztől Moldváig.
Itt zajlott az elmúlt időszak legnagyobb - Európában egyedülálló - népzenei gyűjtése, az Utolsó Óra, a Hagyományok Házával közösen, amelyből a zeneház 50 lemezből álló sorozatot adott ki. 1997 és 2001 között majd 2014-ben közel másfélezer órányi népzenét rögzítettek a Fonó stúdiójában a magyar nyelvterület minden részéről. Az alapítás óta több mint 200 lemezt jelentettek meg. 2013 óta minden évben szerepelnek a Womex Top Label listáján a világ legjobb 20 világzenei kiadója között, egyetlen magyarként.
Kovács János 1976 óta a Magyar Állami Operaház karmestere, 1987-től 1990-ig ugyanitt vezető karmesterként dolgozott. 1978-1980 között a Bayreuth-i Ünnepi Játékok zenei asszisztense volt. Rendszeresen fellép a három nagy budapesti zenekar karmestereként és többször szerepelt a Budapesti Fesztiválzenekar vendégeként is. 2003-ban, valamint 2006-2007-ben megbízott főzeneigazgató volt a Magyar Állami Operaházban, ahol 2007 őszétől jelenleg is első karmester. Nagy sikerrel szerepelt és elismertségre tett szert Karlsruhéban a Badisches Staatstheaterben, a pozsonyi Nemzeti Színházban és a berlini Komische Operben. Vendégművészként Európán kívül Dél-Amerikában és Japánban is fellépett. Több éven át volt a Szlovén Filharmonikus Zenekar és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának első vendégkarmestere, jelenleg a Tokiói Filharmonikusok tiszteletbeli karmestere. Munkássága felöleli a klasszikus-romantikus operarepertoár műveit, valamint a kortárs darabokat - több magyar mű ősbemutatóját vezényelte. A 2014/15-ös évadban az MR Szimfonikusok vezető karmestere volt. Számos CD-felvétele jelent meg. Kovács János Érdemes Művész, Liszt-díjas, Bartók-Pásztory-díjas, Kossuth-díjas, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.
Vojnich Erzsébet 1981-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Festményeit mindig fénykép ihleti. Korai műveinek jellegzetes műfaja a kollázs. 1986-tól műveinek tematikus eleme az enteriőr. E képek óriási csarnokait, elhagyott termeit, az üres lépcsőforduló, rideg gépházak, sötét cellák, zárt alagsori helyiségek meghatározhatatlan rendeltetését, a meztelen, koszos falakat a fény titokzatos, derengő jelenléte eleveníti meg. Ez a fénytől átitatott színekből, az árnyékokból és reflexekből kialakuló atmoszféra az egyértelműség hiánya miatt egyszerre misztikus és őriz valamiféle fojtogató idegenséget. A bizonytalanságot a szín- és fényhatások többértelműsége mellett a centrálperspektíva ábrázolási problémái is tovább növelik. 1998-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki.
Csapó Benő kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet a József Attila Tudományegyetemen szerzett 1977-ben. 1985-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot, 2002-ben elnyerte az MTA doktora címet. A SZTE Neveléstudományi Intézet, a Neveléstudományi Doktori Iskola, az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport és az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője. A jövő pedagógusai a felsőoktatásban az ő művein nőnek fel. Számos nemzetközi kutatási programban vett részt. 1989-ben Humboldt-ösztöndíjas, 1994-95-ben Stanfordban vendégkutató volt, 1997-99 között a demokratikus gondolkodás fejlesztésével kapcsolatos programban dolgozott. A 2003-as és 2012-es PISA vizsgálatokban a problémamegoldó gondolkodás elméleti kereteit kidolgozó munkacsoportok tagja volt. 2011-15 között egy európai természettudomány-tanítás projekt magyarországi munkáinak irányítója. Fő kutatási területei a kognitív fejlődés, a pedagógiai értékelés és a technológia alapú tesztelés.
Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász; a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, hétszeres csapatbajnok. 18 évesen mutatkozott be a válogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét. Az 1952-es olimpián a talaj bajnoka volt, ezen kívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert. 1954-ben felemás korláton világbajnokságot nyert, a '49-es budapesti főiskolás vébén négyszer szólították a dobogó tetejére. 1956-ban három szeren (talaj, gerenda, felemás korlát) és a kéziszercsapatban nyert olimpiát.
Benczúr László, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével kitüntetett, Ybl-díjas, Károly Gáspár-, Europa Nostra- és Csonka Pál-díjas építész a kortárs evangélikus templomépítészet meghatározó alakja, nevéhez számos templom és egyéb szakrális épület kötődik. Gondolkodásmódjára az egyszerűség, az áttekinthetőség, formálására visszafogott nagyvonalúság jellemző. Ipari épületektől, sportlétesítményeken keresztül, lakóházakon át, az egyházi épületekig, műemléki épületrekonstrukciókig, filmstúdióig számtalan épületet jegyez. Résztvevője a Millenáris Park, valamint a Megyeri híd építészeti megformálásának. A sportlétesítmények és az irodaházak mindegyikét alapvetően a használhatóság, azaz a jó funkció jellemzi. Egyházi épületei is olyan homlokzat és tömegformálásúak, hogy azokba belépve az ember meg sem lepődik a magától értetődő, az egyént befogadó látványtól.
Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. Már gyermekként is foglalkoztatta az emberek viselkedésének megértése. Pszichológiai tanulmányait az illinois-i egyetemen kezdte meg, majd tehetségét felismerő tanárai javaslatára átjelentkezett a chicagói egyetemre, PhD fokozatát 1965-ben szerezte meg. 1971-1987 között a chicagói egyetem humán fejlődéstani professzora. 1999 óta a kaliforniai Claremont Graduate University professzora. A tevékenységbe való belefeledkezés, a teljes bevonódás érzésének tanulmányozása foglalkoztatta: miért van az, hogy egyes emberek élvezik munkájukat, pedig gyakran nem is kapnak fizetséget érte. A kérdést körüljárva született meg a flow (áramlat) elmélete, amely ma már a pozitív pszichológia egyik leghíresebb elmélete, és az arra épülő oktatási mód is világsiker. 1998-ban az MTA külső tagjává választották.
Hajdú B. Istvánnak már gyermekkorában központi szerepe volt a sportnak. Hétévesen sportújságot olvasott és barátainak kommentálta a gombfocimérkőzéseket. 25 éve jelentkezett az első sportriporter stúdióba, amelynek elvégzése után szakmai pályafutása az MTV sportosztályán kezdődött. Több televíziós és rádiós csatornánál dolgozott az elmúlt negyedszázad során, tudósított többek között öt nyári és két téli olimpiáról, járt labdarúgó világ- és Európa-bajnokságon, közvetített 12 Bajnokok Ligája döntőt.
Sándor Pál rendező, forgatókönyvíró, producer érettségi után a filmgyárban dolgozott filmgyári gyakornokként. 1959-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Herskó János osztályában végzett rendezői szakon. Első játékfilmje, az 1967-es Bohóc a falon már kiforrott alkotóra vallott, filmjeire azóta is jellemző a groteszk hangvétel. 13 játékfilmet készített többek között a nagy népszerűségnek örvendő a Régi idők focija, a Ripacsok és a Szerencsés Dániel. Látványos televíziós show-t rendezett az LGT-dalaiból. A filmes és televíziós munkái mellett színházi rendezőként a Vígszínházban és a Rock Színházban is dolgozott. A Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas, Kiváló és Érdemes Művész 24 nemzetközi rangos szakmai elismerése közül a legjelentősebbek a Berlini Ezüst Medve-, a Cannes-i FIPRESCI-díj, a Chicago-i Ezüst Hugo-, és a Karlovy Vary-i Kritikusok Díja a teheráni fesztivál legjobb rendezési díja és taorminai fesztivál Donatello-díja.
A Budapest Klezmer Band 1990 óta működik és a tradicionális zsidó zenét szólaltatja meg. Zenei átiratokat játszanak, amelyeket az együttes alapítója és vezetője, Jávori Ferenc komponál. Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területéről származnak, ahol a zsidó zenei kultúra egykor virágzó volt. 25 éves pályafutásuk során bejárták szinte az egész Földet és a világ számos ismert koncerthelyein léptek már fel. Az együttesnek köszönhetően a klezmer zene részese lett a magyar kultúrának. A Liszt Ferenc Kamarazenekar felkérésére a Budapest Klezmer Band alapítója egy olyan művet komponált, amelyben a két együttes együtt játszhat. Ez a Klezmer Szvit, amelyet 1999-ben mutattak be a Dohány utcai zsinagógában.
A zenekar több sikeres színházi produkcióban is részt vett, többek között a Purim vagy a sorsvetés című műben (a Győri Balettel), a Hegedűs a háztetőn produkcióban (korábban a Madách Színházzal, most a veszprémi Pannon Várszínházzal), a Menyasszonytánc című darabban (az Operett Színházzal), valamint a Getto című darabban (a Pécsi Nemzeti Színházzal). 2000-ben az MTA Pro Kultúra Alapítványának kuratóriuma Kodály Zoltán Közművelődési díjat adományozott a Budapest Klezmer Bandnek; emellett az együttes 2003-ban Artisjus-díjat, 2004-ben eMeRTon Díjat kapott. Jávori Ferenc "Fegya" zeneszerzőt, előadóművészt, érdemes művészt, a Budapest Klezmer Band alapító zenekarvezetőjét 2014-ben Kossuth-díjban részesítették.
