HÍREK
A Rovatból

Megvan az új brit miniszterelnök: Rishi Sunak váltja Liz Trusst

A másik versenyben lévő jelölt az utolsó pillanatokban bejelentette, hogy visszalép, így egyértelművé vált, hogy a volt pénzügyminiszter lesz az új pártvezető és kormányfő.


Rishi Sunak lett a brit Konzervatív Párt vezetője, ezzel együtt pedig az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A 42 éves politikus azután került ebbe a pozícióba, hogy múlt héten a szeptemberben beiktatott kormányfő, Liz Truss lemondott.

Ugyan Truss lemondása után elődje, a júliusban lemondott Boris Johnson is bejelentette, hogy pályázik a pozícióra, végül vasárnap visszalépett. A másik esélyes jelölt, Penny Mordaunt, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának vezetője pedig nem tudott elég támogatást szerezni az induláshoz (a jelölteknek az alsóházi konzervatív frakció legalább száz tagjának támogatása kell ahhoz, hogy hivatalosan is jelöltek lehessenek).

A jelölteknek brit idő szerint délután 2-ig kellett megszerezniük elégséges támogatást. Azt már korábban tudni lehetett, hogy Sunaknak ez már sikerült, Mordaunt esetében viszont ez az utolsó pillanatokig kérdéses volt. Bár a politikus csapata az utolsó órában azt közölte, hogy igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az alsóházi frakcióvezetőnek meglegyen a kellő támogatottsága,

Mordaunt végül a határidő lejárta előtti percekben bejelentette, hogy kiszáll a versenyből és teljes mértékben támogatja Sunakot. Így egyértelművé vált ellenfele győzelme.

Rishi Sunak 2015 óta a Képviselőház tagja, 2019–2020 között Őfelsége Kincstára főtitkára volt, 2020 és 2022 között pedig kincstári kancellárként annak vezetője, Boris Johnson kormányának harmadik legmagasabb rangú tagja volt. Johnson lemondása után ő is versenyben volt a miniszterelnöki pozícióért, ám akkor alulmaradt Liz Truss-szal szemben. A volt pénzügyminisztert egyébként már korábban is Johnson lehetséges utódaként tartották számon, meglehetősen népszerű a britek körében.

Az indiai származású Sunak több szempontból is történelmet írt: ő lesz az első színes bőrű, nem keresztény brit miniszterelnök, és mivel csak 42 éves, a 18. század óta ő a legfiatalabb kormányfő is.

Az Egyesült Királyságot így már egy éven belül a harmadik miniszterelnök vezeti.

Boris Johnson júliusban azért mondott le, mert szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett. Az év elején egy vizsgálat állapította meg hivatalosan, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével. Aztán kiderült az is, hogy Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. A botránysorozat miatt a kormány több minisztere is távozott, és miután több vezető konzervatív politikus is lemondásra szólította fel Johnsont, végül nem volt más választása.

Utódja Liz Truss lett, aki több mint 81 ezer szavazatot kapott a párton belüli szavazáson, míg vetélytársa, Rishi Sunak csak 60 ezret. Ezzel ő lett a harmadik női miniszterelnöke a szigetországnak Margaret Thatcher és Theresa May után, kormányzása azonban csupán 45 napig tartott. Bukását a gazdasági mentőcsomagja okozta, amely nagyon negatív hatást eredményezett a brit gazdaságban. Miután szeptember végén kiderültek az adócsökkentési csomagterv részletei, a font olyannyira zuhanni kezdett, hogy a jegybanknak be kellett avatkozni. A tervezett adóreformmal az volt a legnagyobb gond, hogy az elemzők és a piaci szereplők is túl drágának tartották 45 milliárd font értékű programot, és nem látták biztosítottak a finanszírozását. Truss menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, akinek utódja, Jeremy Hunt aztán szinte az összes bejelentett gazdasági intézkedést visszavonta. Mivel az adócsökkentési csomagtervre épült Truss politikája, ennek bukásával várható volt, hogy ő sem marad a kormány élén. Pláne azután, hogy a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja ellene fordult. A miniszterelnök végül a lemondás mellett döntött, mivel elismerte, hogy nem tudta teljesíteni azt a feladatát, amelynek elvégzésére a pártja megválasztotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni a pápaválasztás eseményeit – mutatjuk azt is, mikor érdemes a kéményt figyelni
A Vatican News csatornája élőben közvetíti az eseményeket, de nem szállhat fel bármikor a fehér füst. A 267. pápa megválasztása akár hosszabban is elhúzódhat.


Ahogy arról korábban írtunk, szerdán megkezdődik a pápaválasztás folyamata. A bíborosok délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este hét óra előtt biztosan nem száll fel – ezt Matteo Bruni szentszéki szóvivő közölte hétfőn.

Az eseményeket élőben lehet nézni a Vatican News YouTube-csatornáján – ahol már szerda délután megkezdődött az élő közvetítés, de ekkor természetesen még csak lézengő-gyülekező embereket lehet látni a Szent Péter téren.

A Magyar Kurir katolikus hírpotál közzétette azokat az időpontokat is, amikor a pápát megválasztó lehetséges fehér füst megjelenhet a Sixtus-kápolna kéményéből. Mint írják: Az első nap este a konklávé eredményét jelző fehér vagy fekete füst várhatóan 19.00 és 19.30 óra között száll fel. A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

Ez a portál táblázatában így néz ki:

A megválasztott szentatya, Ferenc utódja a történelem 267. római katolikus pápája lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Magyar Péter nyílt levelet írt Manfred Webernek: A TISZA nem ért egyet Ukrajna gyorsított eljárásban történő uniós csatlakozásával
A Tisza Párt elnöke szerint „az utóbbi hetekben Orbán Viktor és a propagandája nevetséges hazugságokat terjeszt ebben a témában”.


Elég volt a Fidesz és a propaganda hazugságaiból - írja szerda esti posztja elején Magyar Péter. A Tisza Párt vezetője ezért úgy döntött, hogy nyílt levelet ír Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének Ukrajna uniós csatlakozása ügyében.

Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a teljes levelet:

„Tisztelt Elnök Úr!

A TISZA támogatja az Ukrajnával való európai szolidaritást az orosz agresszor elleni harcában.

A TISZA ugyanakkor nem ért egyet Ukrajna gyorsított eljárásban történő uniós csatlakozásával, két okból sem.

Ukrajna jelenleg háborúban áll, és jelentős kihívásokkal küzd a kormányzás, a jogállamiság és a gazdasági stabilitás terén. Jelen pillanatban a legfontosabb feladat a harcoló felek közötti mielőbbi tűzszünet és béke megkötése.

Az Európai Unió hitelessége azon is múlik, hogy az uniós csatlakozási feltételeket következetesen és igazságosan alkalmazza. A tagjelölt országokat azonos mérce alapján kell elbírálni annak érdekében, hogy az uniós bővítési folyamat hitelessége megmaradjon.

Ezen szempontok alapján, valamint a magyar emberekkel folytatott nyilvános eszmecsere után a TISZA elkötelezte magát amellett, hogy jogi kötőerővel bíró, kötelező érvényű országos népszavazást tart Ukrajna uniós csatlakozásáról a megfelelő időben, amikor minden csatlakozási feltétel tisztázódik.

Az utóbbi hetekben Orbán Viktor és a propagandája nevetséges hazugságokat terjeszt ebben a témában. A TISZA álláspontja továbbra is világos a tekintetben, hogy e kérdés jelenleg nem időszerű és amikor az lesz, akkor a magyar embereknek kell döntenie Magyarország hivatalos álláspontjáról.

Képviselőink nem vettek részt az Európai Néppárt (EPP) valenciai kongresszusán, így semmilyen ott elfogadott állásfoglalást nem is tudtak támogatni. Minden ezzel ellentétes állítás alaptalan.

Orbán Viktor miniszterelnök és propagandája folyamatosan belegabalyodik a saját hazugságába. 2022 tavaszán és nyarán Orbán Viktor és Szijjártó Péter is támogatta Ukrajna unióba történő felvételét. A jelenlegi manővereik sem minősülnek stratégiai irányváltásnak, hanem pusztán a belpolitikai lejáratást szolgálják.

A TISZA továbbra is elkötelezett álláspontja mellett, amelyet a tisztesség, a demokratikus részvétel és Magyarország, valamint az Európai Unió hosszú távú érdekei vezérelnek.

Felszólítunk minden érintettet, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozását a szükséges komolysággal és tisztességgel kezelje.

Kérem a fentiek szíves tudomásvételét!

Maradok tisztelettel,

Magyar Péter

elnök

Európai Parlamenti képviselő

TISZA Párt”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: ezért tarthatott ilyen sokáig az első szavazás
Több bíboros most először vesz részt a konklávén, ez is lassíthatja a szavazás menetét. A szentbeszéd hossza is hátráltathatta a folyamatot.


Tina Beattie, a Roehamptoni Egyetem korábbi katolikus professzora a BBC-nek beszélt arról, hogy sokakat meglepett, milyen sokáig tart az első szavazási forduló a pápaválasztáson. Úgy fogalmazott: „Mindenki kissé össze van zavarodva”. Azt is hozzátette, hogy őt is meglepte, hogy már a harmadik órában jár a voksolás, de szerinte ennek akár egy egészen hétköznapi oka is lehet.

„A szentbeszéd húzódhatott el, vagy valami hasonló, hétköznapi dolog történhetett” – mondta.

Beattie arra is kitért, hogy sok bíboros most vesz részt először a konklávén, ami szintén lassíthatja a folyamatot. Úgy fogalmazott: „Meglehet, hogy nem megy minden olyan simán, mintha már mindannyian rutinosak lennének”. Szerinte fontos azt is figyelembe venni, hogy az újoncoknak ez komoly kihívást jelenthet.

„Nem szabad alábecsülni, milyen nehéz lehet ez az új bíborosoknak” – tette hozzá.

A pápaválasztó konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, ahol a bíborosok teljes elzártságban szavaznak. Ez idő alatt a Casa Santa Marta vendégházban laknak, amely egy ötemeletes épület, benne 106 lakosztály, 22 egyágyas szoba és egy díszlakosztály található.

A következő szavazási körökre holnap kerül sor. A bíborosok reggel 6 óra 30 perckor reggeliznek, majd szentmisén vesznek részt. Ezután folytatódik a szavazás.

A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

Érdekesség, hogy Ferenc pápát és elődjét, XVI. Benedeket is két nap alatt választották meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter csütörtökön reggel nyilvánosságra hozza a dokumentumot, amit a „Fidesz őszödi beszédének” nevez
A Tisza Párt elnöke szerint egy titkos dokumentum alapjaiban írja át a kormány békepolitikai narratíváját. A nyilvánosságra hozatalt holnap 9 órára ígéri.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 07.



Magyar Péter szerda este egy Facebook-videóban jelentette be, hogy csütörtök reggel 9 órakor nyilvánosságra hoz egy dokumentumot, amit úgy nevez: a Fidesz őszödi beszéde.

Azt ígéri, ebből világosan kiderül, hogy Orbánék az utóbbi években „hazudtak reggel, délben és este”.

Már hétfőn is beszélt erről a titokzatos iratról. Akkor azt mondta, „befújt hozzájuk a szél” egy dokumentumot. Hozzátette, szerinte nem számít, honnan származik az anyag, ő nem is tudja, de hitelesnek tartja.

A Tisza Párt elnöke szerint ez a papír „alapjaiban írja át azt a narratívát, amit a magyar kormány kifele közvetít a magyar emberek felé”. Azt is elmondta, hogy aki eddig látta, „egyetért abban, hogy ez mindent felülír, amit a kormány eddig ebben a helyzetben kommunikált”.

A dokumentumból Magyar szerint érthetővé válik, miért váltották le hirtelen Ruszin-Szendi Romuluszt a Honvéd Vezérkar éléről. Szerinte ez az anyag az Orbán-kormány hadiipari beruházásait és nemzetközi lépéseit is más megvilágításba helyezi.

A politikus azt mondja, bár a kormány az utóbbi években a békét hirdeti, a valóság valami más. Úgy fogalmazott, az őszödi beszédben is voltak súlyos állítások, „de azok nem érintették a magyar nemzetbiztonságot”. Ezzel szemben ez a mostani dokumentum azt mutatja meg, „hogyan machinálnak a háttérben és milyen veszélynek teszik ki a hazánkat”.

Ruszin-Szendi Romolusz, aki korábban a Honvéd Vezérkart vezette, szintén megszólalt. Ő úgy fogalmazott, ez egyértelmű bizonyíték lesz arra, „hogyan hazudnak és próbálnak megtéveszteni bennünket évek óta”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: