HÍREK
A Rovatból

Liz Truss a legrövidebb ideig funkcionáló pártvezető és a miniszterelnök volt a brit politikában

A kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már hetek óta téma volt a vezetőváltás gondolata, a tory törvényhozók bizalmi szavazást szerettek volna.


Mi is hírt adtunk róla, hogy csütörtökön lemondott Liz Truss brit miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról. A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti, de Truss a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt felolvasott rövid nyilatkozatában közölte, hogy utódja megválasztásáig ellátja miniszterelnöki teendőit.

Liz Truss - Margaret Thatcher és Theresa May után az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke - alig 45 napot töltött a Konzervatív Párt élén. Ez azt jelenti, hogy a brit politikatörténetben ő töltötte be a legrövidebb ideig a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget.

Liz Truss csütörtökön bejelentett távozásának közvetlen előzményeként Kwasi Kwarteng volt pénzügyminiszter - akit Truss múlt pénteken menesztett - szeptember végén átfogó adócsökkentési csomagtervet jelentett be, ezt azonban példátlan - a font árfolyamának meredek zuhanását, a brit állampapírok hozamának ugrásszerű emelkedését okozó, és így soron kívüli jegybanki adósságeszköz-vásárlási intervenciót is igénylő - piaci felfordulás követte, mivel a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a 45 milliárd font értékű program finanszírozhatóságát.

A zűrzavar nyomán - amely még a Bank of England 65 milliárd font értékű állampapír-vásárlási programja nyomán sem ült el teljesen - rendkívüli ütemben zuhanni kezdtek Liz Truss és a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt támogatottsági mutatói.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov által e héten elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy Truss támogatottságának nettó egyenlege - az elégedettek és az elégedetlenek százalékos arányának különbsége - mínusz 70. A YouGov részletes adatsora szerint ugyanis tíz válaszadó közül átlagosan mindössze egy mondta azt, hogy jó véleménnyel van a miniszterelnökről, a résztvevők 80 százaléka ugyanakkor kedvezőtlenül - ezen belül 62 százalék nagyon kedvezőtlenül - ítélte meg Liz Truss tevékenységét. A cég kimutatása szerint Truss nettó támogatottsági egyenlege egy hét alatt 14 ponttal zuhant.

A Konzervatív Párt egészének megítélése is igen kedvezőtlen: az országos felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka mondott jó véleményt a kormánypártról, 71 százalék ugyanakkor elégedetlen volt a konzervatívokkal, vagyis a párt nettó támogatottsági egyenlege mínusz 53, kilenc ponttal rosszabb az egy héttel korábbinál.

Ebben a helyzetben

a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja Liz Truss ellen fordult. A kormánypárt frakciójából származó, egybehangzó, folyamatos és nem cáfolt brit médiaértesülések szerint az alsóházi tory pártcsoport a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már hetek óta aktívan foglalkozott a vezetőváltás gondolatával, és gyűltek az 1922 Bizottságnál azok a képviselői levelek, amelyekben a tory törvényhozók bizalmi szavazást kezdeményeztek Truss ellen.

Liz Truss - valószínűleg Sir Graham Brady rábeszélésére - ennek ment elébe, amikor csütörtökön bejelentette, hogy távozik a Konzervatív Párt éléről.

A Downing Streeten felolvasott nyilatkozatában úgy fogalmazott: kormányának elképzelése az volt, hogy Nagy-Britanniát alacsony adóterhelésű, gyors ütemű növekedéssel jellemzett gazdasággá teszi, amely kiaknázhatja a brit EU-tagság megszűnéséből (Brexit) eredő előnyöket.

"Elismerem ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetben nem tudok eleget tenni annak a megbízatásnak, amelynek alapján a Konzervatív Párt megválasztott" - tette hozzá a távozó brit kormányfő.

Liz Truss hivatali elődjét, Boris Johnsont - aki három évig állt a Konzervatív Párt és a kormány élén - sorozatos belpolitikai botrányok nyomán a nyáron kényszerítette távozásra a pártfrakció.

A legnagyobb botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy a Downing Streeten a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások idején több partit rendeztek, és ezeken rendszerint Johnson is jelen volt, megsértve a saját kormánya által hozott járványügyi előírásokat.

A korlátozások idején lezajlott partik ügyében rendőrségi vizsgálat is zajlott, amelynek eredményeként a Scotland Yard összesen 126 pénzbírságot rótt ki 83 kormánytisztviselőre, köztük Johnsonra.

Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő miniszterelnök volt, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.

Lemondását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában Liz Truss közölte: Sir Graham Bradyvel megállapodtak arról, hogy a vezetőválasztási folyamat a jövő héten befejeződik, vagyis az Egyesült Királyságnak néhány napon belül új miniszterelnöke lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli: Sulyok Tamást és Polt Pétert eltávolítják hivatalukból a 17. Alaptörvény-módosítással, és új alkotmány lesz
Magyar Péter a parlament ülésén bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása mellett benyújtják az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az „Orbán-bábokat”. Sulyok Tamást és Polt Pétert már közvetlenül ezzel menesztik, a bíróságok függetlenítésével pedig a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetője is távozhat.


Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.

A 17. alkotmánymódosítással

kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.

Az Alaptörvény-módosítás keretében lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt.

A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter AB-elnöké is, „és ezzel a mentelmi joga is” - fűzte hozzá.

Megerősítik a bírói önigazgatást. A bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.

Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.

Magyar Pétr ezután arról beszélt, hogy

a 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására, hogy az Orbán-rendszerhez hasonló „maffiarendszer” többé ne épülhessen ki.

Azt is elmondta, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői 24 órás rendőri védelem alatt fognak állni, mert tudják, hogy a „maffia nem adja könnyen magát”. Szerinte ez egy maffia és korrupcióellenes szuperhatóság lesz, nem egy sóhivatal. A hivatal az országgyűlésnek tartozik elszámolással, és a kormánytól teljesen független lesz.

Majd volt feleségét, Varga Juditot idézte ismét: „ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni”. Magyar szerint az egyetlen választható út, ha az ország egy nemzetként száll szembe az országot kifosztó bűnözőkkel.

„Senki ne várjon csodát egyik napról a másikra” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez egy hosszú küzdelem lesz. Úgy véli, valódi nyomozásra, igazságszolgáltatásra, gyorsabb eljárásokra és szakemberekre van szükség. Azt ígérte a kormány ehhez minden pénzügyi és más segítséget megad.

Azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy egyenként, név szerint mondják ki, a magyar Cosa Nostra, vagy a magyar emberek oldalán állnak-e.

Szerinte aki az Alaptörvény-módosítást, vagy a nemzeti vagyon visszaszerzésére vonatkozó csomagot nem támogatja, az a maffiát támogatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Aki közvagyonból gazdagodott meg, készítse össze a papírjait, és kezdje gyártani a magyarázatokat
A miniszterelnök parlamenti beszédében többek közt Lázár Jánost és Szijjártó Pétert is megemlítette, amikor a közvagyonból meggazdagodottaknak üzent a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal felállítása kapcsán.


Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásban jelentette be, hogy olyan maffia-ellenes és korrupció-ellenes szuperhatóságot hoznak létre a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatallal, amelynek egyetlen mércéje és feladata a magyarok vagyonának törvényes védelme lesz.

„Nem fogja érdekelni [a hivatalt], hogy ki milyen párthoz tartozik. Nem fogja érdekelni, ki milyen tisztséget visel vagy viselt. Nem fogja érdekelni, ki milyen befolyással vagy képzeld befolyással rendelkezik. Egyetlen kérdés fogja érdekelni. Hová került a magyar emberek vagyona? Kik döntöttek róla? Kik részesültek belőle? Milyen jogcímen és hol van? Ezért

azt tanácsolom mindenkinek, aki az elmúlt évtizedekben közvagyon felett rendelkezett, közvagyon sorsáról döntött, vagy közvagyonból gazdagodott meg – legyen az magyar vagy uniós pénz –, hogy kezdje el összerendezni a papírjait, a szerződéseit, és kezdje el gyártani a magyarázatokat

– fogalmazott Magyar Péter, aki ezt követően Lázár János, Pócs János, Kocsis Máté, Zsigó Róbert, Orbán Balázs és Szijjártó Péter nevét is megemlítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Indul a Tisztítótűz-művelet, meg fogjuk szabadítani hazánkat a gazdasági és politikai maffiától
A miniszterelnök a saját maga által „eddigi talán legfontosabb” parlamenti felszólalásának nevezett beszédét tartotta hétfő délután a parlamentben. Azt mondta, lépésről-lépésre, bűnözőről-bűnözőre leszámolnak a „magyar Cosa Nostrával”.


Magyar Péter hétfő délután „Tisztítótűz” címmel mondott beszédet a parlamentben napirend előtti felszólalásában.

A miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg.

„A maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni, évszázados harc után hoztak létre új intézményeket (...) A maffia csápjainak levágásához minden területen a lehető legszigorúbban kell eljárnunk. Mi nem fogjuk megengedni, hogy a maffia további évtizedekre átszője, megfojtsa Magyarországot”

- mondta Magyar, és bejelentette, hogy

megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Elmondta, csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.

Elindítják az ún. „Tisztítótűz-műveletet”, ami egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.

Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Szerinte, ahogy a maffiahálózat sem egyik napról a másikra épült ki, így megszabadulni tőle sem lesz rövid idő.

Reméli, hogy június 22. lesz az a D-day, amikor a magyar társadalom partra száll, saját kezébe veszi sorsát, ami után az emberek már nem csak legyinteni fognak a politikusbűnözők elleni fellépések miatt.

Rendkívül hosszasan sorolta kifejezetten a Fidesz-frakcióvezetőjének, Gulyás Gergelynek címezve különböző korrupciós ügyeket: az Orbán-család vagyonát, a Mészáros-család vagyonát, a dohány- és kaszinókoncessziókat - „a haza kifosztását” - összegezte. Arról beszélt, hogy sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrénybők, alig találnak olyan ügyet, amiben nem merül fel a korrupció és a lopás gyanúja az előző rendszer.

„Nem tudnék olyan területet mondani, ahonnan ne próbáltak volna ellopni valamit” - mondta a miniszterelnök.

Ezután átvezette a témát arra, hogy Orbánéknak nem volt elég a gazdaság leuralása, leuralták az állami intézményeket is. Külön kiemelte Sulyok Tamást, aki „több éves hallgatás, sunnyogás ás félrenézés helyett” arra kérte az AB-t, foglaljon állást egy nem létező Alaptörvény-módosításról.

Szerinte arra kérte a volt munkahelyét, hogy a bukott rendszer bábja, a bukott rendszer másik bábjához fordult, hogy legyen szíves megakadályozni a több millió magyar demokratiksu felhatalmazását.

Szerinte pontosan ezért van szükség a jogállamiság helyreállítására, a köztársasági hivatal és az AB tekintélyének helyreállítására.

Úgy gondolja, Sulyok Tamás ahelyett, hogy őrködött volna az államrend felett, alkotmányos puccsot, „pancserpuccsot” kísérelt meg, ami összeomlott.

A köztársasági elnök feladata szerinte az lett volna, hogy megteremtse a nemzeti egységet, szerinte ez nem sikerült, de egy dologban a végére összehozta a nemzeti egyetértést: Mennie kell.

Hasonló módon nyilatkozott Polt Péterről, akit „Consigliere” [kvázi maffiaügyintézőnek - a szerk] nevezett és a Kúria elnökéről, Varga Zs. Andrásról.

Bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal mellett benyújtják az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az Orbán-bábokat.

Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.

A 17. alkotmánymódosítással

kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.

Erről további részleteket alábbi cikkünkben találsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted vissza Magyar Péter „eddigi legfontosabb parlamenti felszólalását”
A miniszterelnök hétfő kora délután beszédet mondott a parlament előtt. Ismertette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló tervezetet, valamint az „Orbán-bábok” eltávolítását szolgáló intézkedést.


A miniszterelnök tegnap és ma is azzal igyekezett felspanolni a nyilvánosságot, hogy hangsúlyozta: kormányzásuk mérföldkőhöz érkezett. Ma reggel például azt posztolta, hogy

„Az eddigi talán legfontosabb parlamenti felszólalásomra készülök ma 13 órától napirend előtt”.

A drámai hangvétel nem véletlen. Most dől el, hogy mennyit tervez materializálni a Tisza Párt a fő választási ígéretéből: a független intézmények visszaállításából, az Orbán által kinevezett intézményvezetők eltávolításából, és ezen keresztül az előző kormányzat, és a klientúrája elszámoltatásából.

Habár ez még csak egy kommunikációs aktus lesz, valószínűleg képet kaphatunk arról, a Tisza körülbelül meddig szeretne elmenni.

Kövesd velünk élőben a miniszterelnök beszédét!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk