KULT
A Rovatból

„Megoldanak egy fő problémát, és tíz másik jelenik meg helyette” – itt a Loki 2. évada

Megjelent a Loki második etapja, végre megtudjuk, hogyan hozzák be az MCU-ba Kang, a hódítót. Hogyan folytatódik mindenki kedvenc csínytevő istenkéjének kalandja? Cikkünkből kiderül.


Egy biztos, a sodró lendület maradt. Egy gyors összefoglalást kapunk az első évadból, majd bele is csapunk a lecsóba. Loki (Tom Hiddleston), a csínytevés istene, Thor féltestvére, a fő Marvel-filmvonalakban meghalt. De egy alternatív múltbeli esemény hatására (Bosszúállók: Végjátékban volt), bekerült egy alternatív idősíkba. Ezeket az alternatív idővonalakat egy külső hatóság, a TVA felügyeli, és elkapják Lokit is, mert nemcsak kavarodást csinált a Szent Idővonalban (a Marvel fő szála), hanem segítenie kell egy variánsát elkapni is.

Na itt jön az első zavarba ejtő gondolat. Nemcsak egy van egy karakterből, hanem a multiverzum gondolatának köszönhetően akármennyi Loki lehet az idők vonalában, és ha valamelyik eltér a rendeltetésétől, azt a TVA kiiktatja. Loki, (a fő Lokink) az első évad végén eltűnik az időben. A második évadra pedig a múlt, a jelen és a jövő között ugrál, egy nagyon kellemetlen helyzetet ábrázoló trükk kíséretében.

Ez az első epizód fő konfliktusa: Lokit visszarántani a jelenbe, illetve megakadályozni, hogy a TVA-ügynökség központja elpusztuljon.

Mobius (Owen Wilson), egy TVA ügynök, aki Lokit szárnyai alá fogadta az első évadban, próbál ott segíteni, ahol tud. Elmennek egy elfeledett TVA részlegre, hogy segítséget kérjenek OB-től, aki az időugrás szakértője (Ke Huy Quan). Itt elérkezünk a sorozat egyik legjobb pillanatához, egyszerre játszódik a múltban és a jelenben a beszélgetés. Zseniálisan írták meg a teljes forgatókönyvet, de különösen ezt a részt, az egész abszurd helyzet nagyon humoros, és kicsit Terry Gilliamet idézi.

Az, hogy miként fogják behúzni az MCU-ba a Kang-variánsokat (ahogy Lokinak, Kangnek is vannak variánsai, Kang volt a Hangya és a Darázs: Kvantumánia fő ellenfele, illetve őt akarják behozni a fő Marvel csapásvonal Thanosának), de az még nem teljesen világos, hogy csak jövőbeli veszélyként tekintenek-e Kangra.

A másik érdekes kérdés, hogy Jonathan Majors botránya milyen hatással lesz a Lokiban eljátszott szerepére. Hiszen ha elítélik családon belüli erőszak miatt Majorst, akkor valószínűleg színészcserére lesz szüksége a stúdiónak, nem hinném, hogy kidobnának több filmes felvezetés után egy jövőbeli főgonosz karaktert.

A többi színész továbbra is nagyon jó, Tom Hiddleston arra született, hogy Lokit játssza,

hiába gonoszként indult a karakter, az antihős-figurából már szinte szuperhős lett. Kíváncsi leszek, hogy visszahozzák-e esetleg a Marvel fő csapásvonalába, mert azt pletykálták (különféle Marvel-fórumokon és a Twitteren, vagy X-en, ki hogy szereti), hogy a TVA-val komolyabban számolnak majd az MCU következő fázisaiban. Owen Wilson továbbra is szórakoztatóan hozza Mobius szerepét, és Hiddlestonnal jól kiegészítik egymást. Igazi buddy-film hangulata van a Lokinak. Az új szereplők közül Ke Huy Quan nagyon lelkes, de ez neki szerintem zsigerből jön, annyira kedves kisugárzása van (komoly veszteség volt a filmipar számára, hogy a kilencvenes évek után kiszállt a színészkedésből az Indiana Jones második részének Picúrja).

Új mellékszereplő még Kate Dickie, aki egy agresszív TVA-tábornokot alakít. Valahogy ő mindig ilyen szerepeket kap, ő volt a Trónok harca bolond Lysa Arrynja, A boszorkány kellemetlenkedő feleség-karaktere, vagy a Zöld lovag királynője.

Talán sosem fogjuk látni pozitív karakterként, mert annyira jól hozza a taszító szereplőket.

A Sylvie-t játszó Sophia Di Martino eddig csak pillanatokra jelent meg a második etapban, de gyanítom, még lesz nagyobb dobása a Loki-variánsnak.

Vizuális effektek terén továbbra is jó a sorozat, nem kiemelkedő, de a '60-as évek atmoszféráját árasztó TVA nagyon hangulatos, és nem cserélném semmire. Ugyan sok minden nem történik ebben az első részben, de sikerült zavarba ejtő vizuális trükköket tolni a néző arcába. Ahogy Lokit kitépik a jelenből a múltba vagy a jövőbe, azt egy nagyon kellemetlennek tűnő, ámde szuper CGI-trükkel oldották meg.

Loki minden egyes időugrása olyan, mintha kifordítanák a bőréből.

Mivel az volt a cél, hogy zavarba ejtő legyen, így csillagos ötös az eredmény. Zene terén is minden maradt a régi, mivel eléggé az elején vagyunk az évadnak, nem tudok hangzatos zenei pillanatot kiemelni. Az operatőr nem az első évadban tevékenykedő Autumn Durald Arkapaw, hanem váltottak, Isaac Bauman vette fel az első epizódot, a többi részét még nem tudjuk, de az első évadot is egy operatőrrel oldották meg.

Nem tudjuk igazán, hogy hova fog kifutni a folytatás, tipikusan az a „megoldanak egy fő problémát, és tíz másik jelenik meg helyette” helyzet áll fent a Lokinál. Kezdésnek jó, de meglátjuk, még mi következik ezután.

Az első évaddal is szkeptikus voltam, de végül az MCU legjobb sorozata lett,

így várható, hogy Hiddlestonék ismét kitesznek magukért, én ott leszek a tévéképernyő előtt. A Loki második évadának első epizódja megtekinthető szinkronnal a Disney+ streamingszolgáltató kínálatában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk