KULT
A Rovatból

Máriássy Félix filmrendező

Budapesti tavasz, Egy pikoló világos, Nem ér a nevem, Külvárosi legenda és még számos nagysikerű film köthető az 1919. június 3-án született Kossuth-díjas rendező, Máriássy Félix nevéhez.


Budapesti tavasz, Egy pikoló világos, Nem ér a nevem, Külvárosi legenda és még számos nagysikerű film köthető az 1919. június 3-án született Kossuth-díjas rendező, Máriássy Félix nevéhez.

Csomós Éva írása

Márkusfalván született, nemesi családban, a filmszakmába húszévesen került. Még tanoncként vett részt a Valahol Európában létrehozásában s a Talpalatnyi föld vágásában. Önállóan 1949-től, harmincéves korától dolgozott.

Saját hangját a Rokonokkal (1954) kezdte megtalálni, amihez az épp dúló Móricz-kultusz segítségére volt.

 

„A Rokonokban bizonyos aktualitást éreztem. Egy olyan emberről szól, aki bizonygatja magának, hogy hisz valamiben. Népmegváltó gondolatai vannak, de aztán bekerül az apparátusba, az egész bürokratikus világba, és ott alulmarad. Akkoriban ez nagyon érdekes téma volt” – mondta egy későbbi nyilatkozatban. „Itt kezdett saját véleményünk lenni a dolgokról”.

[caption id="attachment_15723" align="alignnone" width="466" caption="Budapesti tavasz"][/caption]

1955-ben forgatta a Karinthy Ferenc regénye ihlette Budapesti tavaszt és Az Egy pikoló világost, mi a Rákosi-korszak ifjúságának közérzetét, érzelmi kultúráját vizsgálja előírások és tézisek nélkül. Ez volt az első film a „szocialista táborban”, mely lényeglátó realizmussal és őszinte tárgyilagossággal mutatja be a fiatalok párkapcsolatát. Kedves, derűs, hangulatos életképek tanúskodnak a neorealizmus közvetlen érintéséről, pedig az eredeti elképzelést megtorpedózták és a befejező részt megszelídíttették. A film egy évvel később elnyerte a Karlovy Vary-i fesztivál nagydíját.

[caption id="attachment_15724" align="alignnone" width="466" caption="Egy pikoló világos"][/caption]

Az 1957-ben készült Külvárosi legenda történetét azonban - a hatalom nyomására - a harmincas évekbe kellett átültetnie feleségével, a több művének forgatókönyvét is jegyző Máriássy Judittal. Az akkori hatalom ugyanis életuntságot, beletörődést, pesszimizmust olvasott ki belőle, pedig több értő kritikus is felismerte, hogy a filmben szereplő munkásélet krónikásai számtalan apró mozzanatból gazdagon „építették fel azt a letűnt mocsárvilágot", melyben a fiatal villamoskalauz és a meggyötört asszony költői szerelme kivirágzott.

[caption id="attachment_15725" align="alignnone" width="466" caption="Külvárosi legenda"][/caption]

A sort csak erősítette az 1958-ban készített Csempészek, ami a kiszolgáltatottság szívszorongató tragédiája. Ezt az alkotást jelentősen csak külföldön értékelték, pedig szerkezete, eszmeisége, korrajza igazán eredeti volt. Nem véletlenül volt ez a film Máriássy pályájának egyik csúcsa.


 

A hazai színészek színe-java kapott szerepet tőle, egyesek többször is (Ruttkai Éva, Zenthe Ferenc, Krencsey Mariann, Tordy Géza, Makláry Zoltán, Törőcsik Mari, Sinkovits Imre), de nem volt rá jellemző, hogy állandó „holdudvar”-ral dolgozzon.


Pálya zárótételei a Fügefalevél (1966), a súlyos morális kérdéseket feszegető Kötelék (1967), s az Imposztorok (1969). Máriássy a televízióban is többször dolgozott (A pékinas lámpása (1961), Ezer és (1964), Mókus (1965) Kubikusok (1965) Kocs 1936-1970 (1970) Áradat (1971) Csak egy kutya (1972),  Angyal a karddal (1972) Hazai történetek (1972), Próbafelvétel (1974), a Merzuch és a szamár, valamint a Nem az én ügyem című rövidfilmjeit 1964-ben készítette és dokumentációs esszéinek száma is szaporodott néhány tétellel (Bábolna, 1964 (1964), Ha hívnak… (1967).

1948-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a szakma mellett erkölcsi felelősségre és önérzetre is nevelt a rá jellemző nagy tapintattal egy új rendezőnemzedéket, többek között Szabó Istvánt, Huszárik Zoltánt, Elek Juditot, Kardos Ferencet, Kézdi-Kovács Zsoltot, Gábor Pált, Rózsa Jánost. Elnöke volt a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének, titkára a Magyar Film és Televízió Művészeti Szövetségnek. 1956-ban Kossuth-díjat, 1969-ben érdemes művész címet kapott.


A sokszor különc, hallgatag, gátlásosnak tűnő, de fél tucat nyelvet ismerő, romantikus alkatú rendezőt ismerősei „Báró”-nak nevezték, noha valójában a család másik ága viselte a címet. Folyton kérdéseket tett fel, sohasem nyilatkoztatott ki művészi igazságokat. Miért ezt vagy azt, miért így vagy úgy. Hirdette, hogy a rendezőnek minden miértre tudnia kell válaszolnia. És ha nem, utolsó kötelessége, hogy ő tegye fel a világnak: miért? miért? miért?

[caption id="attachment_15722" align="alignnone" width="466" caption="Vagyóczky Tibor, Langmár Béla, Illés György és Máriássy Félix 1962-ben"]Vagyóczky Tibor, Langmár Béla, Illés György és Máriássy Félix, 1962[/caption]

Örökké elégedetlen, kissé zárkózott, önmagával szemben is kritikus, visszafogottan érzelmes ember volt. Noha korán meghalt, hagyatéka mégsem tekinthető torzónak, mert nem pusztán az ötvenes évek stílusteremtő rendezője, hanem az értékrendjéhez következetesen ragaszkodó, a korszakváltásokban megújulni is képes, tudatosan életműben gondolkodó művész volt. Maradandó helyet foglal el a hazai filmtörténetben. Máriássy Félix ötvenhat éves korában, 1975. január 26-án halt meg Szőnyben.

Díjak

Kossuth-díj (1956)

Érdemes művész (1969)

SZOT-díj (1971)

 

Játékfilmek

1949 – Szabóné

1950 – Kis Katalin házassága

1951 – Teljes gőzzel

1954 – Rokonok (Móricz Zsigmond regénye)

1955 – Budapesti tavasz (Karinthy Ferenc regénye)

1955 – Egy pikoló világos

1957 – Külvárosi legenda

1958 – Csempészek

1958 – Álmatlan évek

1959 – Fapados szerelem

1960 – Hosszú az út hazáig

1960 – Próbaút

1962 – Pirosbetűs hétköznapok (magyar-csehszlovák)

1964 – Karambol

1966 – Fügefalevél

1967 – Kötelék

1968 – Imposztorok

Televíziós filmjei

1970 – Angyal a karddal

1971 – Áradat

 

Dokumentumfilmek

Arccal a vasút felé

A magyar proletárdiktatúra, (1919)

A rendezőről Fóton Fekete Tamás szobrot készített, ami 1983 óta a Keleti Márton út 16. szám alatt látható.

Tetszett? Nézd meg a többi új cikkünket is! :)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Bakács Tibor Szőke Andrásról: Őt tartom a fő csicskának. Nekem már tele a tököm azokkal, akik a pénz miatt össze-vissza hazudoznak
Augusztus közepén derült ki, hogy Szőke András filmrendező-színész csatlakozott a Gyopáros Alpár által vezetett Vidéki Digitális Polgári Körhöz.


A hírre Bakács Tibor a Facebookon reagált, majd a Blikknek is elmondta a véleményét.

Bejegyzésében több kérdést is feltett Szőkének. Arra volt kíváncsi, „egyetért-e a magyar szuverenitás feladásával az orosz hatalmi politika miatt”, illetve hogy „tetszenek-e neki Rákay Philip, mint a legtámogatottabb mozgóképes alkotó filmjei”. Azt is megkérdezte, „milyen pálinkát iszik, s mennyit”. Posztját azzal zárta: „nekem nem Dopeman, hanem Bandi lett a vezércsicska”.

Bakács szerint egy művészembernek nagyobb a felelőssége a közéletben, mint egy rappernek.

„Szőke Andrást nagyon régóta ismerem, és megkérdezném tőle a posztomban említetteket, hogy mi a véleménye azokról a dolgokról. Itt nem arról van szó, hogy melyik politikai párthoz tartozik, csak megdöbbentő volt számomra, hogy pont ő… Az a legkétségbeejtőbb gyanúm, hogy András nem gondolja, hogy ez a rendszer jó, hanem csak pénzre van szüksége. Nekem már tele a tököm azokkal, akik a pénz miatt össze-vissza hazudoznak, és mivel ő művész, ez jobban fáj, de joga van ehhez, viszont akkor nekem is jogom van ahhoz, hogy egy csicska! A legijesztőbb az lesz, hogy ha ez a Digitális Polgári Harcos Kör még egyszer eléri a győzelmet, akkor az egész magyar népre fogom ezt mondani” – mondta.

Hozzátette, körülbelül tíz éve nem tartja a kapcsolatot Szőkével, így nem emiatt romlott meg a viszonyuk.

„Őt tartom a fő csicskának az értelmiségieken belül, nem Dopemant, bár nem tudom, mennyire tanult. Meg kell értenem azt, hogy a pénz nagyobb úr mindennél, csak lassan jut el ez a tudatomig” – fogalmazott.

A Blikk kereste Szőke Andrást is, de a rendező nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
A legjobb Guy Ritchie-film, amit nem Guy Ritchie rendezett – A Rajtakapva vicces, véres, szívvel teli és kegyetlen
Mintha a ’90-es években forgatták volna, csak most került elő: a Rekviem egy álomért, a Fekete hattyú, A pankrátor és A bálna rendezője bebizonyítja, hogy ehhez is ért.


Na, ezt nem vártuk Darren Aronofskytól! Az 56 éves direktor gyorsan nevet szerzett magának a szakmában, amikor néhány rövidfilm után 1998-ban megrendezte a Pi című agymenést, majd 2000-ben a Rekviem egy álomért című, a drog- és egyéb függőségekről szóló filmek közt alapműnek számító zseniális őrületet. Később Aronofsky olyan, főként művészi, független, de mindenképpen szerzői filmeket dobott össze, mint A forrás (2006), A pankrátor (2009), a Fekete hattyú (2010), az Anyám! (2017) vagy A bálna (2022), szóval igen, a kemény dráma műfaján belül mozgott többnyire, csak maximum megspékelte azt más zsánerek (sci-fi, fantasy, thriller, horror stb.) elemeivel. Egyetlen kivételt eddig maximum a 2014-es, nagy költségvetésű bibliai látványfilmje, a Noé jelentett, amely, bár sikeres lett a mozik kasszáinál, azért keményen megosztónak bizonyult mind a kritikusok, mind a nézők körében.

Szóval a fenti filmográfiát tekintve a Rajtakapva egyértelműen rendhagyónak, kitérőnek mondható Aronofsky pályáján belül, hiszen a filmet nézve olyan érzésünk támadhat, mintha a kilencvenes években Guy Ritchie és Quentin Tarantino együtt leforgattak volna egy filmet, ám az elveszett, és csak most, 30 évvel később került elő, s pattant fel a mozik vásznaira.

Nyilván azért is lehet ilyen benyomásunk, mivel a film cselekménye 1998-ban játszódik. De hogy Aronofsky ennyire ért a humorhoz is, azt nem sejtettük.

A Rajtakapva eredetileg Charlie Huston 2004-ben megjelent regénye, egyben a Henry Thompson-trilógia első kötete. Huston pedig abban a kivételes kegyben részesült, hogy ő maga írhatta át a könyvét forgatókönyvvé, amikor a Sony lecsapott a megfilmesítésre. Hustonnak persze volt már tapasztalata e téren is, hiszen sokat dolgozott a Powers (2015-2016) című sorozaton, valamint a Gothamen (2014-2019) is.

A sztori szerint Henry „Hank” Thompson (Austin Butler), egykori baseballjátékos egy súlyos és traumatikus baleset után lesérül, ezért kénytelen abbahagyni a sportot, jelenleg pedig egy New York-i kocsma csaposa, és bár van egy csini és határozottan jófej barátnője, Yvonne (Zoë Kravitz), végső soron nem éppen azt az életet éli, amit anno eltervezett. Egy nap a punk szomszédja, Russ (Matt Smith) rábízza Hankre a macskáját, Budot, mert neki el kell utaznia pár napra.

Amikor azonban nem sokkal később orosz maffiózók Hanken keresik Russt, majd félholtra verik, a srác gyanítani kezdi, hogy a szomszédja igen nagy bajba keveredett.

Valamit nagyon keresnek az oroszok, sőt, nemcsak ők, hanem a Puerto Ricó-iak (Bad Bunny) és egy kegyetlen hászid zsidó testvérpár (Liev Schreiber, Vincent D’Onofrio) is. Hank egyetlen reménye pedig az ügyben nyomozó detektív, Roman (Regina King).

Ennél többet nem szabad elárulni, de igazából nem is érdemes, vagy kvázi nem is lehet, annyira gubancos, fordulatos, sokrétű és káosszal teli a cselekmény, amelynek közepén akarata ellenére a boxzsákká avanzsáló Hank kerül, akit igen sokszor helyben hagynak a sztori során.

Ezért pedig nemcsak az meglepő, hogy Darren Aronofsky egy „gájricsis” vicces-véres-krimis, az alvilág furcsa figuráit mozgató filmet hozott össze, hanem az is, hogy Austin Butler végre egyáltalán nem a coolságát és a keménységét kiemelő figurát játszik.

Hanket ugyanis tényleg sokat vegzálják, ő pedig ezek hatására éppúgy reagál, ahogy egy átlagember tenné: kihívja a rendőrséget, bevallja, hogy fél, és eleinte próbál elmenekülni az őt üldözők/keresők elől. Amikor azonban igazán komolyra fordulnak a dolgok, és számára is több mint személyes üggyé válik a titokzatos kulcs által kinyitható „valami” utáni hajsza, sőt, még Russ is visszatér, végre kezdeményezővé válik, és megpróbálja rendbe hozni az életét. Persze ez sem jelenti azt, hogy mindig tudja, mit csinál…

A Rajtakapva első körben a kilencvenes évek atmoszférájával varázsolja el a nézőit: a ruhák, a kütyük, az akkori New York, sőt, még valahogy a film minősége is olyan, mintha konkrétan ’98-ban rögzítették volna mindezt – ez utóbbi Aronosfky állandó operatőre, Matthew Libatique szakértelmét dicséri. Ezután kapjuk meg a szórakoztató karaktereket, köztük olyanokat, akikért szívből tudunk szurkolni és olyanokat, akiket szívből tudunk gyűlölni. Majd egyre jobban bepörög a sztori is, de ne egy körmönfont történetre gondoljunk, már ami a karakterek döntéseit és cselekedeteit illeti, a dolgok alakulását sokkal inkább a rengeteg bénázás, véletlen, pech, avagy épp szerencse határozza meg.

Szóval Aronofskyhoz képest egy jóval könnyedebb, ugyanakkor egyáltalán nem súlytalan filmről van szó, amelynél a rendező most inkább a szórakoztatófaktort helyezte előtérbe a mondanivaló helyett. És ennek eleget is tesz.

Talán annyit lehet felróni neki, hogy néha identitászavaros, vagyis nem tudja, hogy vígjáték vagy komoly krimi akar lenni, mivel, bár a poénok folyamatosan érkeznek, a hangvétel néha olyan súyos, hogy eszünk ágában sincs nevetni, s ilyenkor kissé idegen testként löki ki a film szervezete az oda nem illő poénokat.

De ez legyen a legnagyobb baj, mivel Aronofsky profin levezényelt egy ilyen retró krimi-komédiát is, ami végig fenntartja a figyelmet, fergeteges jelenetekben bővelkedik, kiváló színészek alakítanak benne nagyot, és ami a legfontosabb, odafigyel a karaktereire, még a kevésbé fontosakra is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
„Ha Szergejnek ajándék kell, elviszi magángéppel” – Repülős Petiről szól a Bankrupt legújabb dala
A rendszerkritikus, közéleti punkrock slágereket futószalagon szállító zenekar ismét odaszúrt egyet a hatalomnak. Premier!


„Peti szeret repülni. De nem fapadoson nyomorogva, hanem privát luxus repcsivel. Peti szereti a medvét. De nem a rendes medvét, hanem a vodkaszagú, rosszarcú, részegen lövöldöző suttyó medvét. Peti nem szereti a Nyugatot. Mi meg nem szeretjük Petit, ezért írtunk róla egy számot.”

A fenti szavakkal jellemzi a Bankrupt frontembere, Sarkadi Balázs a most debütáló, Repülős Peti című dalukat. A zenekar legutóbbi slágere, a Zebra 3 hónap alatt 140 ezres nézettséget ért el „a Zebratagadó DPK legnagyobb bánatára, és a sugárhajtással közlekedő Repülős Petitől is hasonló teljesítményt várunk el, különben bekéretjük” – teszi hozzá.

A klip szokás szerint a szövegre asszociáló filmes montázs lett, és megint készült belőle angol változat Jet Set Pete címmel, ami nem egészen same in English.

Repülős Peti:

Jet Set Pete:

Repülős Peti szeptember 12-én landol majd Spotify-on és valamennyi streaming platformon. Élőben pedig a zenekar valamennyi őszi koncertjén felcsendül majd, Budapesten először szeptember 19-én, az Akváriumban. (A folyamatosan frissülő koncertlista a Bankrupt honlapján érhető el.) A borítógrafika Vass Richárd munkája, a hangfelvétel pedig a Grenma Stúdióban készült Botlik Matyival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Biztonsági okok miatt Budapesten forgatják a Fauda következő évadát
Az ötödik évad eredetileg Marseille-ben készült volna, de a készítők túl kockázatosnak ítélték a helyszínt. Az új részekben a Hamász támadásai és a háború eseményei is helyet kapnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 05.



A Fauda ötödik évadát eredetileg Marseille-ben forgatták volna, de a készítők végül biztonsági okok miatt Budapestre hozták a produkciót – írja a Jerusalem Post az N12 izraeli csatorna alapján.

A világszerte ismert sorozat főszereplője Lior Raz, aki Avi Issacharoffal közösen alkotta meg a történetet. A legújabb évadban a Tarantino-féle Becstelen brigantykban feltűnt Mélanie Laurent is fontos szerepet kapott volna, ezért is terveztek sok jelenetet Franciaországban.

A 2023. október 7-i események után azonban Raz és Issacharoff átírták a forgatókönyvet, hogy a Hamász támadása és a háború is megjelenjen az új részekben.

A sorozat egyik sztárja, Idan Amedi, aki énekesként is ismert, a harcok kitörése után önként jelentkezett a hadseregbe. Néhány hónappal később, 2024 elején súlyos sérülésekkel került kórházba.

A Fauda új évada 2026-ban debütál az izraeli Yes csatornán, ezt követően pedig a Netflixen is látható lesz világszerte.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk