prcikk: Máriássy Félix filmrendező | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Máriássy Félix filmrendező

Budapesti tavasz, Egy pikoló világos, Nem ér a nevem, Külvárosi legenda és még számos nagysikerű film köthető az 1919. június 3-án született Kossuth-díjas rendező, Máriássy Félix nevéhez.


Budapesti tavasz, Egy pikoló világos, Nem ér a nevem, Külvárosi legenda és még számos nagysikerű film köthető az 1919. június 3-án született Kossuth-díjas rendező, Máriássy Félix nevéhez.

Csomós Éva írása

Márkusfalván született, nemesi családban, a filmszakmába húszévesen került. Még tanoncként vett részt a Valahol Európában létrehozásában s a Talpalatnyi föld vágásában. Önállóan 1949-től, harmincéves korától dolgozott.

Saját hangját a Rokonokkal (1954) kezdte megtalálni, amihez az épp dúló Móricz-kultusz segítségére volt.

 

„A Rokonokban bizonyos aktualitást éreztem. Egy olyan emberről szól, aki bizonygatja magának, hogy hisz valamiben. Népmegváltó gondolatai vannak, de aztán bekerül az apparátusba, az egész bürokratikus világba, és ott alulmarad. Akkoriban ez nagyon érdekes téma volt” – mondta egy későbbi nyilatkozatban. „Itt kezdett saját véleményünk lenni a dolgokról”.

[caption id="attachment_15723" align="alignnone" width="466" caption="Budapesti tavasz"][/caption]

1955-ben forgatta a Karinthy Ferenc regénye ihlette Budapesti tavaszt és Az Egy pikoló világost, mi a Rákosi-korszak ifjúságának közérzetét, érzelmi kultúráját vizsgálja előírások és tézisek nélkül. Ez volt az első film a „szocialista táborban”, mely lényeglátó realizmussal és őszinte tárgyilagossággal mutatja be a fiatalok párkapcsolatát. Kedves, derűs, hangulatos életképek tanúskodnak a neorealizmus közvetlen érintéséről, pedig az eredeti elképzelést megtorpedózták és a befejező részt megszelídíttették. A film egy évvel később elnyerte a Karlovy Vary-i fesztivál nagydíját.

[caption id="attachment_15724" align="alignnone" width="466" caption="Egy pikoló világos"][/caption]

Az 1957-ben készült Külvárosi legenda történetét azonban - a hatalom nyomására - a harmincas évekbe kellett átültetnie feleségével, a több művének forgatókönyvét is jegyző Máriássy Judittal. Az akkori hatalom ugyanis életuntságot, beletörődést, pesszimizmust olvasott ki belőle, pedig több értő kritikus is felismerte, hogy a filmben szereplő munkásélet krónikásai számtalan apró mozzanatból gazdagon „építették fel azt a letűnt mocsárvilágot", melyben a fiatal villamoskalauz és a meggyötört asszony költői szerelme kivirágzott.

[caption id="attachment_15725" align="alignnone" width="466" caption="Külvárosi legenda"][/caption]

A sort csak erősítette az 1958-ban készített Csempészek, ami a kiszolgáltatottság szívszorongató tragédiája. Ezt az alkotást jelentősen csak külföldön értékelték, pedig szerkezete, eszmeisége, korrajza igazán eredeti volt. Nem véletlenül volt ez a film Máriássy pályájának egyik csúcsa.


 

A hazai színészek színe-java kapott szerepet tőle, egyesek többször is (Ruttkai Éva, Zenthe Ferenc, Krencsey Mariann, Tordy Géza, Makláry Zoltán, Törőcsik Mari, Sinkovits Imre), de nem volt rá jellemző, hogy állandó „holdudvar”-ral dolgozzon.


Pálya zárótételei a Fügefalevél (1966), a súlyos morális kérdéseket feszegető Kötelék (1967), s az Imposztorok (1969). Máriássy a televízióban is többször dolgozott (A pékinas lámpása (1961), Ezer és (1964), Mókus (1965) Kubikusok (1965) Kocs 1936-1970 (1970) Áradat (1971) Csak egy kutya (1972),  Angyal a karddal (1972) Hazai történetek (1972), Próbafelvétel (1974), a Merzuch és a szamár, valamint a Nem az én ügyem című rövidfilmjeit 1964-ben készítette és dokumentációs esszéinek száma is szaporodott néhány tétellel (Bábolna, 1964 (1964), Ha hívnak… (1967).

1948-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a szakma mellett erkölcsi felelősségre és önérzetre is nevelt a rá jellemző nagy tapintattal egy új rendezőnemzedéket, többek között Szabó Istvánt, Huszárik Zoltánt, Elek Juditot, Kardos Ferencet, Kézdi-Kovács Zsoltot, Gábor Pált, Rózsa Jánost. Elnöke volt a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének, titkára a Magyar Film és Televízió Művészeti Szövetségnek. 1956-ban Kossuth-díjat, 1969-ben érdemes művész címet kapott.


A sokszor különc, hallgatag, gátlásosnak tűnő, de fél tucat nyelvet ismerő, romantikus alkatú rendezőt ismerősei „Báró”-nak nevezték, noha valójában a család másik ága viselte a címet. Folyton kérdéseket tett fel, sohasem nyilatkoztatott ki művészi igazságokat. Miért ezt vagy azt, miért így vagy úgy. Hirdette, hogy a rendezőnek minden miértre tudnia kell válaszolnia. És ha nem, utolsó kötelessége, hogy ő tegye fel a világnak: miért? miért? miért?

[caption id="attachment_15722" align="alignnone" width="466" caption="Vagyóczky Tibor, Langmár Béla, Illés György és Máriássy Félix 1962-ben"]Vagyóczky Tibor, Langmár Béla, Illés György és Máriássy Félix, 1962[/caption]

Örökké elégedetlen, kissé zárkózott, önmagával szemben is kritikus, visszafogottan érzelmes ember volt. Noha korán meghalt, hagyatéka mégsem tekinthető torzónak, mert nem pusztán az ötvenes évek stílusteremtő rendezője, hanem az értékrendjéhez következetesen ragaszkodó, a korszakváltásokban megújulni is képes, tudatosan életműben gondolkodó művész volt. Maradandó helyet foglal el a hazai filmtörténetben. Máriássy Félix ötvenhat éves korában, 1975. január 26-án halt meg Szőnyben.

Díjak

Kossuth-díj (1956)

Érdemes művész (1969)

SZOT-díj (1971)

 

Játékfilmek

1949 – Szabóné

1950 – Kis Katalin házassága

1951 – Teljes gőzzel

1954 – Rokonok (Móricz Zsigmond regénye)

1955 – Budapesti tavasz (Karinthy Ferenc regénye)

1955 – Egy pikoló világos

1957 – Külvárosi legenda

1958 – Csempészek

1958 – Álmatlan évek

1959 – Fapados szerelem

1960 – Hosszú az út hazáig

1960 – Próbaút

1962 – Pirosbetűs hétköznapok (magyar-csehszlovák)

1964 – Karambol

1966 – Fügefalevél

1967 – Kötelék

1968 – Imposztorok

Televíziós filmjei

1970 – Angyal a karddal

1971 – Áradat

 

Dokumentumfilmek

Arccal a vasút felé

A magyar proletárdiktatúra, (1919)

A rendezőről Fóton Fekete Tamás szobrot készített, ami 1983 óta a Keleti Márton út 16. szám alatt látható.

Tetszett? Nézd meg a többi új cikkünket is! :)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Nem Fenyő Miklós ellen, hanem Fenyő Miklósért csináljuk” – Áll a bál a Fenyő-emlékkoncertek körül
A legendás énekes gyermekei közleményben jelezték, hogy nem támogatják a december 14-re tervezett „Micsoda Buli” rendezvényt. A koncert zenei vezetője, Zsoldos Dedy szerint azonban nincs akadálya annak, hogy Fenyő Miklós dalait játsszák az eseményen.
Sz.E. - szmo.hu
2026. április 01.



Pattanásig feszült a hangulat a Fenyő Miklós emlékére rendezett koncertek körül. Ahogy megírtuk, a legendás énekes gyermekei nyíltan elhatárolódtak attól az arénakoncerttől, amit apjuk nevével hirdetnek decemberre, miközben ők maguk is nagyszabású megemlékezésre készülnek 2027 márciusára. Dió és Dáci közleményben tudatták, hogy azt a koncertet nem ők szervezik, és ahhoz sem a Fenyőgyöngye zenekarnak, sem a Fenyő Miklós Produkció stábjának nincs köze.

A család egyértelművé tette álláspontját a rajongók felé.

„Korábban ígéretet tettünk arra, hogy jelezni fogjuk Nektek, mely, Apukánkkal kapcsolatos események támogatottak részünkről. Ez nem az! Ettől az eseménytől mi elhatárolódunk!”

– szögezték le, egyúttal bejelentve a saját rendezvényüket: „a hivatalos Fenyő Miklós emlékkoncert dátuma 2027. március 12.”. A fellépők listáját és a további részleteket később ismertetik.

A decemberi „Micsoda Buli” koncert szervező szintén közleményben reagáltak.

„Sajnálattal és értetlenül állunk Fenyő Diána és Fenyő Dávid nyilatkozata előtt a december 14-ei Micsoda Buli koncert kapcsán”

– írták, hozzátéve, hogy telefonon és üzenetben is egyeztettek Fenyő Diánával, sőt, meg is hívták őket a rendezvényre, ahol állításuk szerint a család részéről semmilyen negatív érzés nem hangzott el.

A vita egyik kulcseleme a „Micsoda Buli” elnevezés lehet, amely az elmúlt években a Hungária nevével fémjelzett, hatalmas tömegeket vonzó arénakoncertekhez kötődött.

A történtkről az RTL Fókusz című műsora is beszámolt a minap. Fenyő Diána és Fenyő Dávid nem akartak nyilatkozni, megszólalt viszont Zsoldos Dedy, aki 1982-ben csatlakozott a Hungáriához, majd Fenyő Miklós kísérőzenekarának volt a tagja, és most a decemberi koncert zenei vezetője. Azt mondta, az elmúlt 16 évben minden koncerten ott álltak Fenyő Miklós háta mögött, ezért úgy érzi, nincsen olyan akadály, ami miatt ne játszhatnák el azokat a dalokat, amelyeket az elmúlt 16 évben oly sokszor előadtak.

„Mi nem Fenyő Miklós ellen csináljuk ezt az egészet, hanem Fenyő Miklósért, meg a közönségért. Nem akarjuk a 2027-es Fenyő-emlékkoncertnek a fényét homályosítani”

– tisztázta, kiemelve, hogy a koncert tisztelgés lesz a legendás dalszerző és énekes életműve előtt.

Azt is hozzátette: a jogszabályok szerint bárki játszhatja Fenyő Miklós dalait, ha tisztességesen befizette utánuk a jogdíjat. Ezt egyébként Tóth Péter Benjamin, az Artisjus szakértője is megerősítette.

Amire viszont érdemes figyelni szerinte, az, hogy a kegyeleti jogok nem sérülnek-e.

Bár mindkét tábor Fenyő Miklós életműve előtti tisztelgést hangsúlyozza, a hivatalosság és a szervezés körüli perpatvar megosztja a rajongókat.

A teljes adást itt láthatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Pjotr és én barátok vagyunk” – dalt írt a Carson Coma Szijjártóról és Lavrovról
A Carson Coma a Peti és én című slágerét dolgozta át a magyar és orosz külügyminiszter kapcsolatáról. A Pjotr és én című új verzióban a kémkedési ügyben emlegetett Gundalf is felbukkan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



„Pjotr és én barátok vagyunk, esténként hosszasan telózgatunk”

– ezzel a sorral indít a Carson Coma legújabb dala, amely a zenekar énekesének, Fekete Giorgiónak és dobosának, Héra Barnabásnak a közös munkája. A zenekar a Peti és én című slágerét írta át, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov kapcsolatára reagáljon – vette észre a Telex.

A számot annak a kiszivárgott telefonbeszélgetésnek a részletével indítják, amelyben Szijjártó Péter megígéri, hogy „mindent megteszünk annak érdekében, hogy lekerüljön” egy orosz oligarcha lánya a szankciós listáról.

A kedd este megjelent dalba olyan új sorok is bekerültek, mint

a „Peti és én ha rosszalkodunk, egymás fülébe halkan titkokat súgunk”, valamint a „Ha Gundalfról mesél, mindig szomorú, csak miattam tanul Peti oroszul”.

Az utóbbi utalás a Tisza Párt utáni kémkedési ügy egyik főszereplőjére, a Gundalfként ismertté vált informatikusra. A dal utolsó sora megegyezik az eredeti slágerével, de oroszul hangzik el.

A szám a napokban kirobbant botrányra reagál, miután a VSquare oknyomozó portál több más szerkesztőséggel együtt hangfelvételeket és leiratokat közölt, amelyek szerint a magyar külügyminiszter éveken át egyeztetett orosz kollégájával szankciós ügyekről.

Szijjártó Péter a kiszivárgott felvételekre úgy reagált, hogy azok egy „gátlástalan külföldi titkosszolgálati beavatkozás” részei a választások előtt. A miniszter szerint a beszélgetésekben semmi olyan nem hangzik el, amit ne mondtak volna el nyilvánosan, és más, nem uniós külügyminiszterekkel is rendszeresen egyeztet. Ezzel szemben a felvételeket publikáló portálok arról írnak, hogy a Szijjártó–Lavrov-kapcsolat egy külön csatornát biztosított az orosz érdekek érvényesítésére, beleértve a szankciók enyhítésére tett kísérleteket is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: