Az RTL oldalán lehet megnézni Gróf Balázs rövid rajzfilmjét, amelyben Magyar Péter exorcistaként remekel. Alakváltó fideszesekből űzi ki az ördögöt.
Itt nézheti meg:
Vasárnap késő este a New York-i LaGuardia repülőtér kifutópályáján ütközött össze az Air Canada Express Montréalból érkező járata egy tűzoltóautóval. A Bombardier CRJ-900-as típusú gépen 72 utas és négyfős személyzet tartózkodott. A balesetben a gép pilótája és másodpilótája is életét vesztette.
Hétfőn nyilvánosságra került a légiforgalmi irányítás hangfelvétele, amelyen hallható, ahogy az irányító többször is megállásra szólítja fel a kifutópályára tévedt járművet. A felvételen egy ponton az irányító azt mondja: „Elcsesztem.” A járatot üzemeltető Jazz Aviation közleményben erősítette meg a baleset tényét és az utasok, valamint a személyzet számát, írja a légitársaság hivatalos oldala.
Kathryn Garcia, a New York-i és New Jersey-i kikötői hatóság ügyvezető igazgatója szerint negyvenegy embert szállítottak kórházba. Hétfő reggelre harminckettőt már kiengedtek közülük, a többiek súlyosan megsérültek. A baleset miatt a repülőteret lezárták, a forgalom csak hétfőn kora délután indulhatott újra korlátozásokkal.
Az ütközés erejétől a gép padlóján lyuk keletkezett, amin az egyik légiutas-kísérő a székéhez kötve kiesett a kifutópályára. A nőt élve, súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel találták meg. A tűzoltóautóban ülő őrmester és egy tiszt végtagtörésekkel úszta meg az esetet.
A baleset körülményeit a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság és a Szövetségi Légügyi Hivatal vizsgálja. A szakértők elemzik a gép feketedobozainak adatait, a légiforgalmi irányítás felvételeit és a radaradatokat. A vizsgálat kulcskérdése, hogy a tűzoltóautó kapott-e engedélyt a kifutópálya keresztezésére.
Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.
Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.
– vázolta fel a jövőképet.
Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.
– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.
A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.
– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.
A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.
– jelentette ki.
Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.
Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.
„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.
Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.
Az ukrán Oschadbank páncélautóinak magyarországi lefoglalása túlnőtt egy kétoldalú vitán: az Európai Központi Bank szerint az ügy már az EU monetáris stabilitását és az euró nemzetközi szerepét fenyegeti. Christine Lagarde, az EKB elnöke egy levélben biztosította erről az Ukrán Nemzeti Bank vezetőjét, Andrij Pisnijt, amit az EKB szóvivője is megerősített – írta a hvg.hu.
Az ügy másfél hete robbant ki, amikor a magyar hatóságok lefoglaltak két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító autót, és elfogták a járműveket kísérő hét ukrán állampolgárt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújára hivatkozott, bár elismerte, hogy a szállítmány – 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany – egy tervezett banki transzfer része volt. A gyanút gyengíti, hogy a hatóságok az eljárás végét meg sem várva kiutasították az országból az elfogott ukrán férfiakat.
A NAV múlt szerdán bejelentette, hogy a két pénzszállítót visszaadja, de a pénzt és az aranyat nem. Nem sokkal korábban a kormány egy rendeletet tett közzé, amely szerint nemzetbiztonsági okokból vizsgálni kell a szállítmány és politikai szervezetek kapcsolatát. A rendelet kimondta, hogy a vagyontárgyakat a NAV határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni, és akként is kell kezelni”. Ezt követően a parlament gyorsan el is fogadott egy törvényt, amely jogilag is alátámasztotta a vagyon visszatartását.
Lagarde biztosította az ukrán jegybankot, hogy a kérdést Brüsszelben és a Budapesten folytatott tárgyalásai során is napirendre tűzi.
A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.
amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.
A kormánypártok oldalán még nagyobb a magabiztosság: a Fidesz-szavazók 90 százaléka számít sikerre. A kisebb pártok szavazói, illetve a pártnélküliek is a Fideszt tartják esélyesebbnek.
A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadó szerint az ismerősei többsége kire fog szavazni. Itt már egyértelműbb volt az eredmény:
A Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka szerint az ismerősei többsége is tiszás. A kormánypárti szavazóknál kétharmaduk véli úgy, hogy az ismerőseinek többsége fideszes, ám a negyedük nem tudott vagy nem akart erre válaszolni, 7 százalék pedig azt tapasztalta, hogy az ismerősi körében a tiszások vannak többségben.
A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1200 fős mintán készült március elején, a hibahatára ±3 százalékpont.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
