KULT
A Rovatból

„A gyógyír a felejtésben és az elengedésben rejlik, nem a miértekben!” – Lugosi Dani Agócs Mártonnal készített közös dalt

Hamarosan érkezik a Polytrip frontemberének első szólólemeze, ebből ad ízelítőt a „Nem kell” című dal, amit az Aurevoir. énekesével közösen írtak és adnak elő. Premier!


Lugosi Dani, a Polytrip frontembere és az Aurevoir. zenekar énekese, Agócs Márton meghúzta a váratlant, és közös klippel érkeztek. Mindkét előadónak mindig volt a célja, hogy ne csak szórakoztató legyen a zene, hanem a tartalom is jelentéssel bírjon. Közös szerzeményüket is saját élmények inspirálták. A “Nem kell” egy olyan - Dani szavait idézve - élményfelhőről szól, amit mindketten átéltek már, ki-ki a maga módján.

“Egy rossz döntés, vagy egy rossz élmény befolyásol rengeteg utána következő élményt és a bánat utcáján haladva az ember emészti magát a sok kérdéssel. Mi lett volna ha, miért tettem ezt?” - fogalmazta meg Lugosi Dani azt, hogy a friss track erről a bizonyos hosszú útról szól, és arról, hogy végülis van, hogy a legjobb megoldás az, hogy el kell engedni a megoldást - “A gyógyír a felejtésben és az elengedésben rejlik, nem a miértekben!”

Nem ez az első alkalom, hogy Marci és Dani együtt zenéltek, korábban az Aurevoir. kapcsán is dolgoztak együtt, Dani pedig hamar rájött, hogy kollégája igazából rejtőzködő lázadó.

“Marci elég bohém figura, mikor együtt énekeltünk jameken, hamar kiderült, hogy mindketten szeretjük a vadulást, a lazaságot és eléggé hasonlóak vagyunk sok mindenben. Ő szerintem valójában punk, minden más csak álca.”

Lugosi Daniról köztudott, hogy maga készíti a dalait, és ő maga is rögzíti illetve keveri is azokat, a “Nem kell” című szám is teljesen self-made: a szöveget és a zenét is együtt szerezte a két előadó, illetve saját maguk rögzítették, ahogy Dani leírta: “önfelvett, öncsinált, önmindenelt.”

A trackhez készült klipet Bikali Sanyi és Mirtse Korinna készítette, a sztorija Dani fejéből pattant ki: “Mindenkiben rejtőzik a meggondolatlanság lusta és mindenen gyorsan átvillanó démonja, aki annak ellenére, hogy tudjuk, kellene tennünk ellene, mégis adott szituációkban mindig közbeszól, és elrontja az egész estét, vagy szórakozást. A klipben Marci a szegény zenész áldozat, aki a mókuskerékből szeretne kiszakadni, mikor a képzeletbeli barátja lépten nyomon belszól ebbe, egyáltalán nem segítve őt…”

A klippel közel sincs vége az őszi szezonnak Lugosi Daninál, ugyanis a dal a 8 számos önálló lemezének előfutára, ráadásul nem csak egy sima lemezről van ám szó…

“Az album egy 8 számból álló kiállítás, sok különböző darabbal. Értsük úgy, hogy szobrok, képek, vetítések, 3D art, fotók, installációk, amelyek külön részek, mégis egyet alkotnak. A 8 dalban van klasszikus darab, pop-rock, elektronikus dub, keverve kortárs jazz elemekkel, grunge, synthwave, hip-hop, rap és trap is. Szerettem volna készíteni valami teljesen mást, mint amit manapság lemeznek hívnak. Egy történetet akartam többféle eszközön keresztül bemutatni.

Sok segítségem is volt, az említett Agócs Mártonon kívül Takács Vilkó, Monostori Kata, és a zeneipar leghíresebb roadja, Bygyó is részt vett a munkában. Mindenki a maximum felett teljesített, néha még saját magukat is meglepve” - mondta Dani, és hozzátette, egyet kivéve minden szerzemény a hálószobájában született, lett felvéve és keverve is, mindent ő maga egyedül intézett. De tanulva ebből, máskor lehet, hogy átadja a stafétát hangszereseknek, mert fárasztó volt a teljesen önálló munka.

A szólólemez bemutatója a Turbinában lesz november 30-án, ahol persze nem egyedül láthatjuk majd a színpadon Danit: Balasi Ádámmal, Szász Csabával, Bartók Mátéval kiegészülve adják elő az új dalokat, utána pedig terveik szerint irány a fesztiválok színpada.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk