KULT
A Rovatból

Lindsay Lohan visszatért: Az ír kívánság olyan, mintha áttrappolna rajtunk egy csillámpónicsorda

Két pasi, egy csodás ír vidék, puccos esküvő, reménytelen szerelem, kívánságot teljesítő tündér stb. Annyi minden van itt, hogy élünk a gyanúperrel: a mesterséges intelligencia „keze” van a dologban.


Mielőtt belevágnánk Az ír kívánság című új Netflix-film kifilézésébe, fontos tartanunk egy rövidke Linsday  Lohan-gyorstalpalót, hiszen az új s nem meglepő módon gyengécske szerepe akár jó hírt is jelenthet a számára. Ennek pedig érdemes utánajárni!

Tehát! Lindsay Lohan már hatéves kora óta feltűnt tévéműsorokban és sorozatokban, a világ pedig akkor ismerte meg, amikor megjelent 1998-ban az Erich Kästner A két Lotti című könyve alapján készült Apád-anyád idejöjjön! (Abban már 11 évesen szerepelt.) S bár mindenki olvadozott a kettős szerepben látható cuki kislánytól, a sztárstátuszára még várnia kellett néhány évet. 2003-ban jött csak legközelebb, immár nagy kamaszként a sikert aratott Nem férek a bőrödbe című testcserés komédiában Jamie Lee Curtisszel, 2004-ben pedig a Bajos csajokkal, ami után Lindsay Lohan Hollywood legnépszerűbb tinisztárja lett. Énekesi karrierbe is fogott, így a következő pár évben e két pálya közt lavírozott, s persze állandó szereplő volt a bulvárlapok címlapján is.

Majd 2007-ben jött a megborulás. A megállás nélkül bulizó és a botrányos viselkedése miatt folyamatosan pellengérre állított lányt az Anya, lánya, unokája forgatásáról kórházba kellett szállítani kimerültség és kiszáradás miatt, és hasonló panaszok érkeztek a Tudom, ki ölt meg felvételei alatt is, amely egyébként hatalmasat bukott, Lohan pedig megkapta érte a legrosszabb színésznőnek járó Arany Málna-díjat.

Ekkor kezdett elesni az ígéretes szerepektől is, mivel senki nem akart együtt dolgozni a hírhedten problémás és megbízhatatlan színésznővel. A következő években pedig meztelen fotózások, plasztikai műtétek és elvonókúrák szegélyezték útját. A mozgóképes karrierje azonban kifújt, vagy cameószerepekben (Machete, Glee, Horrorra akadva 5, Nyugi, Charlie!), vagy Arany Málna-gyanús fércművekben tűnt fel nagy ritkán (Kismamának áll a világ, InAPPropriate Comedy, Vétkek völgye, Among the Shadows).

Épp ezért jó hír, hogy úgy tűnik, Lohan a harmincas évei közepére sikeresen összeszedte magát. Nem hallani botrányokról és elvonókról, arról viszont igen, hogy 2022-ben férjhez ment a pénzügyi szakember Bader Shammashoz, akivel már hat éve alkotnak egy párt, és hogy tavaly júliusban, 37 évesen édesanya lett, amikor megszülte első gyermekét, a Luai nevű kisfiút. Ráadásul a Netflix is felkarolta! 2021 májusában a streamingplatform ugyanis bejelentette, hogy Lindsay Lohan visszatér a színészethez egy karácsonyi romantikus vígjáték főszerepében, amelyben egy síbaleset után amnéziában szenvedő szállodaörököst alakít.

2022 novemberében jelent meg a Karácsonyi románc, ami több mint egy évtized óta az első szerepe egy jelentősebb produkcióban. S bár a film hagyott kívánnivalót maga után, Lohan alakítása általánosságban pozitív kritikákat kapott.

A Netflix fejeseinek pedig megtetszett a közös munka, így további két filmre kötöttek vele szerződést. Így amellett, hogy kijelenthetjük, az egykori bajos csaj visszatért, egyben meg is érkeztünk jelen filmünkhöz, a tovább két cím közül ugyanis Az ír kívánság lett az egyik.

A sztori szerint a könyvszerkesztő Maddie (Lohan) fülig szerelmes az ünnepelt íróba, Paul Kennedybe (Alexander Vlahos), akinek segített megírni az új regényét. Mielőtt azonban bevallaná neki a régóta titkolt érzelmeit, Paul belezúg Maddie egyik legjobb barátnőjébe, Emmába (Elizabeth Tan). Így pár hónappal később már koszorúslányként kell jó arcot vágnia az esküvőjükön Paul tehetős családjának írországi vidéki birtokán, ahol megismerkedik a fotós Jamesszel (Ed Speleers) is. Maddie épp egyedül kószál, amikor egy kívánságpadra lel, ahol megjelenik egy tündér, s azt mondja, teljesíti a leghőbb vágyát. Maddie pedig azt kívánja, bárcsak őt venné Paul feleségül. S lám, az óhaja valóra vált, menyasszonyként ébred, a dolgok azonban mégsem úgy alakulnak, ahogy azt szerette volna.

A fentiekből is kitűnik, hogy Az ír kívánság egy ízig-vérig romkom (ahogyan a Karácsonyi románc is az volt, raádásul a rendezőjük is ugyanaz – Janeen Damian –, a Netflix tehát e minőségében számít Lohanre), csak most egy tündérmesébe csomagolva.

Viszont annyira tündéri itt minden, hogy könnyen megfekszi a jó ízlésű néző gyomrát. Minden úgy történik, minden szereplő úgy viselkedik, a fordulatok pedig mindig úgy követik egymást, ahogy az a romkomok nagykönyve szerint meg vagyon írva.

Mindez megspékelve jópofáskodó, de egy cseppet sem szellemes párbeszédekkel és ezerszer látott szituációkkal.

Olyan ez a film, mintha az AI generálta volna minden mozzanatát, minden beállítását, minden percét. Persze egyértelmű, hogy mindez szándékos volt, a Netflix szerint ugyanis pontosan erre van most szükség, a célközönség belőve, s végül is, ha úgy vesszük, Az ír kívánság teljesíti azt, amiért elkészült. Lohant pedig ki hibáztatná azért, mert elvállal egy ilyen olcsó és habkönnyű semmiséget, ha újra főszerepben tetszeleghet, és akár milliók szórakozhatnak rajta, vele.

Az ír kívánság ahhoz persze nem elég rossz, hogy vicces is legyen, így csak akkor érdemes próbálkozni vele, ha egy fárasztó nap után jól tud esni egy giccses, nem túl emlékezetes, de ártalmatlan romantikus komédia. Aki ennél többre vágyik, messzire kerülje el!

Lohan mindenesetre profitálhat belőle, hiszen már bejelentették, hogy újra eljátssza Anna Coleman szerepét a Nem férek a bőrödbe folytatásában (újra Jamie Lee Curtisszel), emellett éppen a Disney-vel tárgyal egy szuperhősnő szerepéről a Marvel Mozis Univerzumában, illetve szeretné eljátszani Ann-Margret színésznőt a róla szóló életrajzi filmben. Lindsay Lohan tehát, úgy tűnik, tényleg visszatért, a kérdés csupán, hogy lesz-e benne köszönet? Mi azért drukkolunk neki!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk