HÍREK
A Rovatból

Lázár János szerint 2030-ra utolérjük Ausztriát

Négy éve még kampányvideójában a bécsi utcai állapotokkal riogatott a most ismét miniszterré kinevezett politikus.


Csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, aki az építési és beruházási tárca miniszterjelöltje – írja a Telex.

A politikus magáról azt mondta, húsz éve parlamenti képviselő, ez alatt az idő alatt rengeteg ország- és városépítő munkát végzett,

a következő időszakra pedig a célja az, hogy létrejöjjön egy olyan országépítő struktúra, amelynek segítségével Magyarország Európa egyik legjobb országa lesz 2030-ra.

Az elmúlt évtizedben az állami beruházások (összértékben 23,5 ezer milliárd forint) 80 százaléka infrastrukturális volt, az EU-ban Magyarország költi a legtöbb pénzt GDP-arányosan ilyen célokra, mondta a miniszter, aki hozzátette:

most van itt a lehetőség, hogy végre felzárkózzunk, utolérjük Ausztriát.

Elmondta azt is, célja, hogy tíz év múlva már ne lehessen észrevenni, ha Hegyeshalomnál átkelünk a határon, és például ne egy romos épület fogadja az arra utazókat.

„Azon fogok dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek, és mindent magyar építőipari cégek építsenek, mert engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel”

– tette hozzá Lázár János, kiemelve, hogy ez azonban nem fog a verseny rovására menni.

Szerinte a sajtó képviselői korábban mindent elkövettek, hogy őt patás ördögként tüntessék fel a budapestiek szemében, azt a látszatot keltették, hogy ő jönni fog egy kamionnal, felszedi a köveket az Andrássy úton, és elviszi egy csongrádi faluba. Közölte, hogy ezzel szemben ő Budapestnek nagy híve, „nem a főváros fog kevesebbet kapni, hanem a vidék az eddigieknél többet” a működése alatt. Ugyanakkor – mint fogalmazott – ő azért a vidékben látja az ország aranytartalékát.

Lázár János célja, hogy növelje a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, átalakítaná az állami beruházások rendszerét, és mindenben az átláthatóságot hirdeti. Számba kell venni például szerinte, hány állami beruházás van folyamatban. Ezek keretösszege 10 ezer milliárd forint, és gondoskodni arról, hogy rendben lezáruljanak.

Állítása szerint jelenleg cégekbe (mint pl. a NIF Zrt.) van szétszórva minden, Lázár ehelyett azt szeretné, ha a minisztériumában képeződne le ez a struktúra, mert csak erre van ráhatásuk a választott képviselőknek.

Konkrét kérdésekre válaszolva Lázár elmondta, hogy nem volt az előző ciklusban önálló építészeti államtitkárság, most azonban lesz. Ez azért nagyon fontos szerinte, mert így az örökségvédelem, az építészet, építésgazdaság kiemelt szerepet kaphat, javulni fog a minőség, jobban érvényesülnek majd a lokális szempontok. Ugyanakkor nem szeretné, ha egyes építkezések politikai kérdésekké válnának, mint ahogy például szerinte a főpolgármester bizonyos beruházási kérdéseket politikai síkra akar terelni.

Példaként a Városligetet említette, aminél a tiltakozók szerinte elfelejtik, hogy nem pusztán a ligetről van szó, hanem a teljes területről, a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezet, az állatkert és a liget összekötése lehetne egy jó cél továbbra is. A fővárosiak tiltakozását ugyanakkor nem teljesen érti, a Városliget szerinte „nem egy Hyde park minőségű valami volt, hanem egy olyan hely, ahová az ember nem engedi el a gyerekét este, egy gaztenger, nem olyasvalami, amit védeni kell”.

A Biodóm jó döntés volt, érdemes fejleszteni az állatkertet, amelynek évi félmillió látogatója van. Ha rajta múlik, ez a projekt be lesz fejezve, mondta Lázár.

A Fertő tó és a Városliget példájára felhúzva közölte, hogy ha a helyiek valamit szeretnének, akkor kompromisszumot kell kötni velük, ráerőszakolni semmit nem szabad a lokális közösségre.

A felkért miniszter szerint már most túl van építve az ország, a következő időszakban nagyon fel fog értékelődni annak a szerepe, hogy megtartsuk az ökológiai egyensúlyt az országépítés mellett. A jobbikos Z. Kárpát Dániellel egyetértve fontos, végiggondolandó területnek nevezte az üres lakások témáját, Mellár Tamásnak (Párbeszéd) a szuperkórház kapcsán pedig azt mondta, arról nem ő dönt, hogy lesz-e ilyen, de ha megszületik a döntés, akkor arról gondoskodik, hogy jó minőségben készüljön el.

„Nem áll távol tőlem az a gondolat, hogy ahol csak egy pályázó van, az nem érvényes pályázat, legalábbis első körben biztosan nem” – mondta Lázár az állam és az építési piac viszonyáról. „Jusson az építési vállalkozónak, de maradjon az államkasszának is” – tette hozzá.

Négy éve a 2018-as választási kampányban (egyik utolsó, országos politikában tett gesztusaként) Lázár János nagy port kavart felvételt tett közzé, amin a bécsi utcán néhány, muszlim viseletet hordó embert videózva az osztrák főváros borzalmas közbiztonságáról értekezett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott: A Mol azonnal brutálisan megemeli a benzin árát, a gázolajét enyhén csökkenti
A Mol egy kiszivárgott levél szerint a dízel árát 639, a benzinét 619 forintra emelte a rendkívüli árazás keretében. A lépést a globális olajpiaci sokk és a gyengülő forint kényszerítette ki.


A kedden folytatódó áremelkedésre reagálva a Mol rendkívüli árazást vezet be, a változás azonnal életbe lép – írta az Index egy birtokába jutott levél alapján.

A döntés értelmében a 95-ös benzin literenkénti ára 619, a gázolajé pedig 639 forint lesz. A vállalat egyúttal arra is felhívta a kutak üzemeltetőinek figyelmét, hogy ellenőrizzék és frissítsék az árakat a totemoszlopokon.

A Mol által meghatározott új dízelár 10 forinttal alacsonyabb a kedden várható szintnél,

a benziné viszont mintegy 24 forinttal magasabb. Pár órával ezelőtt még arról írtunk, hogy a várható ár 595 forint körül alakul majd.

Mindkét üzemanyag ára meredeken emelkedik: a konfliktus kitörése óta a benzin 28, a gázolaj pedig mintegy 60 forinttal drágult alig több mint egy hét alatt.

A drágulást nemcsak a nemzetközi folyamatok, hanem a forint látványos gyengülése is hajtja. A piacot a történelem egyik legsúlyosabb olajkínálati sokkja rázta meg, miután a Hormuzi-szoros lezárásával napi közel 20 millió hordónyi kínálat esett ki.

A globális mércének számító Brent olaj jegyzése egyetlen éjszaka alatt több mint 20 százalékot ugrott, a konfliktus előtti, február 27-i szinthez képest pedig már 45 százaléknál is nagyobb pluszban van.

Mindeközben a forint a dollárral szemben egy hét leforgása alatt 7,5 százalékot veszített az értékéből.

A gyors áremelkedés miatt egyre többször kerül szóba az árstop bevezetése. Orbán Viktor hétfő délutánra rendkívüli kormányülést hívott össze, így akár már ma pont kerülhet a kérdés végére.

A lehetséges hazai beavatkozás kockázataira Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu szakértője hívta fel a figyelmet a Magyar Hangnak:

„Rövid ideig tartó kiesést talán még benyelnek a MOL partnerei, de az OMV sem fog veszteségesen hozzánk szállítani, ha az osztrák kutakon profithoz juthat.”

A környező országok közül Horvátország és Szerbia már lépett: Zágráb két hétre bevezette maximálta az üzemanyagok árát, Belgrád pedig 9 napos exporttilalmat vezetett be a válság miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán nagy bejelentést tett: Ma éjféltől védett árat vezetünk be a benzinkutakon a benzin és a gázolaj esetében is
A miniszterelnök bejelentette, hogy az olajár emelkedése miatt maximálják a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát, vagyis jön az újabb árstop. Az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást. Mutatjuk a részleteket.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 09.



Orbán Viktor egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyag ára egész Európában meredeken emelkedik. Ezért

A kormány azt a döntést hozta, hogy a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak, vagyis árstopot hirdet. A benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj 615 forint.

Orbán elmondta, hogy a védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a védett árat kiterjesztik a mezőgazdászokra, fuvarozókra és a vállalkozókra is.

A miniszterelnök kifejtette, hogy az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást.

Az intézkedés órákkal azután jött, hogy kiszivárgott, hogy a Mol jelentősen megemelné a benzin árát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Több mint 100 millió forintba kerülhet Sulyok Tamás amerikai útja a honvédségi luxusjettel
A független képviselő kiakadt az elnök méregdrága útján. Szerinte miközben a kormány háborús retorikát folytat, az államfő, aki egyébként a hadsereg főparancsnoka, vígan utazgat az adófizetők pénzén.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt amerikai útja miatt. A képviselő szerint az államfő már 12 napja az Egyesült Államokban tartózkodik, és „végigrepüli az országot keresztül-kasul, a keleti New-York, az északi Cleveland és a déli New-Orleans, majd Houston voltak az eddigi állomások.” Hadházy azt állítja, az elnök

„egyedül koszporúzgatott és részt vett istentiszteleteken, illetve elment ahhoz a céghez, amelyik 29 milliárdért adott egy helyjegyet Kapu Tibornak az űrbe.”

A képviselő szerint nem nagyon látszik, hogy a városnézésen kívül mi értelme van az útnak. Hadházy bejegyzésében kiemelte:

„Amúgy Sulyok nem csak köztársasági elnök, hanem egyúttal a hadsereg főparancsnoka, elvileg. Közben amúgy a kormány hatalmas háborús és terror fenyegetettséget bábozik el éppen, ehhez képest imponáló, hogy Sulyok milyen nyugodtan rázogatja a kezeket.”

A képviselő szerint az út költsége „összességében egészen biztosan 100 millió forint feletti lesz”, mivel az elnök a „honvédségi luxusjettel” utazik. Hadházy érthetetlennek nevezte, hogy miért nem jó Sulyoknak a menetrendszerinti járat. A képviselő egy videót is megosztott, ami szerinte a vége felé a gép clevelandi landolását mutatja.

A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás hivatalos körúton vett részt az Egyesült Államokban, ahol a magyar diaszpóraközösségeket kereste fel. A program részeként március 15-i megemlékezéseken vett részt New Yorkban és Clevelandben, utóbbi helyen a Magyarok Múzeumát is meglátogatta. Később a Louisiana állambeli, történelmi magyar településen, Árpádhonban is járt. Houstonban az Axiom Space központjában a magyar űrprogramról tárgyalt, ahol Kapu Tibor 2025-ös küldetése is szóba került.

Korábban Sulyokról azért cikkeztek, mert bírósági úton kikért iratokból derült ki, hogy az párizsi olimpia idejére 15 hotelszobát foglaltak le hivatalának mintegy 228 millió forint értékben.

A Sándor-palota azzal védekezett, hogy a foglalásokat még az előző államfő hivatali ideje alatt kötötték, és már nem lehetett ésszerűen lemondani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Nemzetbiztonsági Bizottság szerint érkezett amerikai figyelmeztetés orosz kémekről, de magyar elhárítás szerint nincsenek is itt
Egy külföldi társszerv figyelmeztette a magyar titkosszolgálatot három, választási beavatkozásra küldött GRU-ügynökről. A magyar elhárítás szerint a megnevezett személyek nincsenek az országban.


Zárt ajtók mögött tárgyalt a nemzetbiztonsági bizottság hétfőn egy külföldi titkosszolgálati jelzésről, mely szerint oroszok érkeztek Magyarországra a választás befolyásolására. A magyar elhárítás azonban, miután ellenőrizte az információt, arra jutott, hogy a megnevezett személyek nincsenek az országban – írta a Telex egy, a nevét elhallgató bizottsági tagra hivatkozva.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró múlt héten írt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember jött Budapestre, hogy a moldovai mintához hasonlóan avatkozzanak be a magyar választásokba. Panyi szerint az Egyesült Államok bizalmas hírszerzési információkat is megosztott a szövetségeseivel a Budapestre küldött csapatról.

A bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy a magyar hatóságok ismerik az érintettek személyazonosságát, de szerintük az oroszok nincsenek Magyarországon, és erről tájékoztatták a figyelmeztetést küldő, vélhetően amerikai társszervet is.

A bizottsági ülésen nem ez volt az egyetlen forró téma, napirendre került a múlt héten lekapcsolt ukrán pénzszállító autók ügye is. Március 6-án derült ki, hogy a magyar hatóságok az M0-s körgyűrű alacskai pihenőhelyénél két ukrán pénzszállítót állítottak meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz az ügyben. Az ukrán takarékbank vasárnap közölte, visszaköveteli a járművekben lefoglalt pénzt és aranyat. A bizottság egyik tagja szerint az ügyben rengeteg a megválaszolatlan kérdés, és jogilag sem világos, miért pénzmosás miatt indult eljárás.

Az ügyre reagálva Kocsis Máté sebtében törvényjavaslatot nyújtott be a „szokatlan mennyiségű” Magyarországon keresztül szállított készpénzről és aranyról.

A javaslat azt célozza, hogy a múlt héten lefoglalt vagyon a hatósági eljárás végéig lefoglalás alatt maradjon. A bizottság fideszes tagja szerint azt vizsgálják, hogy a szállított vagyon célja és felhasználása hogyan hat a nemzetbiztonságra, de kijelentette, hogy a szállítás módja és a személyek kiléte önmagában is nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

A javaslatot a képviselők rendkívül gyorsan megvitatták. Az MSZP-s Molnár Zsolt a sietséget és az időzítést kifogásolta, a bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy felmerül a visszaható hatályú törvényhozás aggálya. Ugyanakkor mindketten egyetértettek abban, hogy az ügynek lehet nemzetbiztonsági kockázata. Kocsis Máté azzal indokolta a sürgősséget, hogy a parlament a választások előtt már csak hétfőn és kedden ülésezik. A javaslatot a bizottság végül négy igen és két tartózkodás mellett megszavazta, a jobbikos Sas Zoltán és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodtak. A testület azt is javasolta az Országgyűlésnek, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET: