KULT
A Rovatból

Kulisszatitkokat árultak el az Arany Medve-díjas Testről és lélekről alkotói

Hogyan lett a Magvető Kiadó korábbi igazgatója a férfi főszereplő? Nehéz volt-e szarvasokkal forgatni? Enyedi Ildikó és a stáb a Berlinaléról hazatérve már Budapesten mesélt.


Zsúfolásig megtelt kedden délután a Toldi mozi nagyterme, ahol először jelent meg nyilvánosan a Berlinale fődíját elnyerő Testről és lélekről stábja, mióta visszatértek Magyarországra. A rendező és a két főszereplő, Morcsányi Géza és Borbély Alexandra mellett ott volt a színészek közül Nagy Ervin és Tenki Réka, valamint a film producerei, vágója és operatőre is.

Az Arany Medve szobor egy piros dobozban érkezett a terembe, izgatott várakozás előzte meg a leleplezését, amelyet nagy taps fogadott.

Nem csoda: ezelőtt csak egyszer, 42 évvel ezelőtt nyert magyar film fődíjat a Berlinalén, akkor Mészáros Márta Örökbefogadás című drámája győzött. Enyedi ezután sorban bemutatta a szintén a most elnyert Nemzetközi Kritikusok Zsűrijének díját, a Berliner Morgenpost közönségdíját, valamint az Ökumenikus zsűri díját is. Impozáns kollekció, annyi biztos...

Enyedi Ildikó közel húsz év után rendezett újra nagyjátékfilmet. Az 1998-as Simon mágus óta csak néhány rövid- és tévéfilmet készített, illetve az HBO-n futó Terápia sorozat fűződik a nevéhez. Ennek leginkább a támogatások hiánya volt az oka: bár két kész terve is volt, amelyeket ő személy szerint egyformán jónak tartott, a finanszírozást mégsem sikerült megoldania, így nem valósulhattak meg.

enyedi1

A Testről és lélekről elkészítése sem ment simán: már 2010-ben majdnem leforgatták, de végül több évet csúszott a munka kezdete. Az azóta elért sikerek viszont bizonyítják: megérte kivárni, hogy pont most, ezekkel a színészekkel és stábbal jöjjön létre.

Azzal kapcsolatban, hogy korábban bírálta a Magyar Művészeti Akadémiát, ehhez a filmhez viszont a Filmalaptól is kapott állami támogatást, Enyedi a következőt mondta: "Csináltunk egy szép filmet mindenkinek, legyen az jobb vagy baloldali gondolkodású, illetve középen álló. Szeretném, ha nyugodtan tudnánk élvezni azt, amibe ennyi munkát fektettünk. Nem helyes, ha bármifajta kultúrpolitika meg akarja mondani, mi a jó, és mi nem. Szerencsére ezt a Magyar Nemzeti Filmalap is így látja, és örülök, hogy a filmmel be tudtuk mutatni, miként élünk a 2000-es évek első éveiben"

enyedi4

Morcsányi Géza: kiadóvezetőből játékfilm-főszereplő

A szereposztás talán legmeglepőbb dobása a férfi főszereplőt, Endrét alakító Morcsányi Géza volt, aki két évvel ezelőtt még a Magvető Kiadó igazgatója volt, és ezelőtt soha nem játszott filmben. Enyedi erről elmondta, fogalma sincs, hogyan "esett be" a fejébe pont ő, de utána megingathatatlan volt abban, hogy senki mást nem akar a szerepre.

Nagyon izgult, amikor felkereste Morcsányit az irodájában, annál is inkább, mivel az igazgató azzal kezdte: az utóbbi 2-3 évben minden nyilvános szereplést igyekezett kollégáira áthárítani. "Már kezdtem elsápadni, mihez kezdek így a filmmel. Biztos voltam benne, hogy a következő mondata az lesz, nem vállalja" - emlékezett vissza a rendező.

Morcsányi azonban rácáfolt erre és elvállalta a szerepet. Méghozzá azzal indokolva, hogy ebben a filmben nem rajta, hanem Enyedin lesz a felelősség. Utána még tartottak két castingot, de csak a rend kedvéért: a rendező kijelentette a producereknek, hogy őt választja, és pont. A gyakorlatokat is kimondottan rá szabták.

enyedi5
"
Soha életemben eszembe se jutott, hogy bármi ilyesmibe vágjam a fejszémet, vagy akár csak vágyakozzak utána

- vette át a szót a legelismertebb szépirodalmi könyvkiadó volt vezetője. A felkérés után mégis az volt az első gondolata, hogy ha az általa mindig is nagyra tartott Enyedi Ildikó kéri, biztosan jól meggondolta.

Felhívta tanácsért közeli barátját, a szintén rendező Gothár Pétert, aki szó szerint azt mondta neki: "Ha Enyedi Ildikó a te pofádat akarja, akkor igent kell mondani!"

Ezután nem volt kérdés számára, hogy elvállalja. És utólag visszatekintve maga sem gondolta volna, hogy ennyire jól sül majd el a dolog.

Picur és Góliát: munka a szarvasokkal

A film különlegessége, hogy a két főszereplő álmaiban ugyanaz a két szarvas köszön vissza éjjelről éjjelre. Az állatokkal való forgatás felügyelője Horkai Zoltán volt, aki elmondta, Enyedi közel száz állatból választotta ki Góliátot és Picúrt. Utóbbiról Horkai sokáig próbálta lebeszélni, mondván vannak szelídebb példányok is, de a rendező ragaszkodott hozzá.

Góliát is csak a szelídítés elején járt a forgatás kezdetekor, épphogy csak elfogadta az ételt az emberek kezéből, így eleinte nagyon nehéz volt vele a közös munka. De megérte: ma már a hátára is engedi felülni gondozóját, és egy másik filmben is feltűnt. Mindez Enyedi makacs kitartásának köszönhető.

A film előzetese, benne a szarvasokkal:

Szarvasokkal azért is nehéz dolgozni, mivel soha nem voltak háziasítva, így nincs meg bennük az a fajta együttműködési hajlam, mint egy kutyában vagy lóban. Ezért más módszert kell alkalmazni náluk, ez pedig a természetes motiváció.

"
Meg kell próbálnunk az ő fejükkel gondolkodni és elérni, hogy azt higgyék, a mi gondolatunk az ő gondolatuk

- fogalmazott Horkai. Ezzel rá lehet venni őket, de fontos tudni, meddig mehetünk el: mi az a pont, ahol még nem sérül az állatnak az emberrel való természetes kapcsolata.

Picúrt farkasokkal is irányították két oldalról: megvolt egy meghatározott irány, a kezdő- és a végponton pedig olyan emberek álltak, akiket ismert és megbízott bennük. Ez például tipikusan természetes motiváció volt, külön képzést ezért nem is kaptak az állatok.

Góliát egyébként alig pár nappal a forgatás vége után hullajtotta el agancsát, ezt azóta a rendező lakásában őrzik igazi relikviaként.

enyedi3

Hol nézheted meg a filmet?

Ezen a héten vasárnap országszerte szerveznek majd vetítéseket, Budapest mellett Szolnokon, Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Kaposváron, Szentendrén és Székesfehérváron is meg lehet nézni.

Ezt követően országos turnéra indulnak az alkotók a filmmel, több közönségtalálkozó is lesz, hivatalosan mozikba pedig március 2-án kerül. Már most több vetítés teltházas.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk