hirdetés

KULT

Kölcsönlakás: Dobó Kata első filmjéből épp Dobó Kata hiányzik - mint rendező

Az év legszexibb vígjátékának hirdették. Ebből csak a “legsz...” és a “...bb” az igaz. Kritika.
Hargitay Judit. Fotók: InterCom - szmo.hu
2019. február 13.

hirdetés

Dobó Kata első rendezéséről nem akartam rosszat írni. Épp azért, mert annyi előítélet lengte körül az egészet. Annyit bántották azért, hogy egy sokak szerint színésznőként is erősen véleményes tehetségű sztárnak a Magyar Nemzeti Filmalap csak úgy odatolt 350 milliót egy egész estés vígjátékra, míg más, jóval komolyabb rezümével, sikeres kis- és nagyjátékfilmekkel bizonyított rendezők nem kaptak semmit. Egy korábbi kritikámban már említettem: “élménynéző” vagyok, csak az érdekel, hogy a vászonról átjön-e a varázslat, és a popcorn-csámcsogós sötétségben kézen fog-e a történet, ami aztán a vége feliratig nem is enged el. Ha ez megvan, nekem az a film jó, bárki rendezte is.

A Kölcsönlakásra is úgy ültem be, hogy ha kapok egy rekeszizom-rezegtető, valóságból kiragadó, kellemesen könnyesre nevetgélős másfél órát, akkor én bizony ünnepelni fogom a magyar filmgyártás újabb gyöngyszemecskéjét, akkor is, ha nyilvánvalóan nem fog bekerülni se Cannes, se az Oscar shortlistjére. Csak hogy nem ezt kaptam, nagyon nem.

A várakozó mosoly a tizedik perc körül az arcomra fagyott, a huszadik percnél meg kellett böknöm a mellettem ülő újságíró kollégát, aki szó szerint elaludt, majd a film kétharmadánál ki is slisszant, hogy ő eddig bírta, és kész. Bevallom, kedvem lett volna követni.

Pedig annyira adott volt minden. Egy magyar viszonylatban kifejezetten méltányos költségvetés (ezt fentebb már említettem), egy javarészt kiváló színészgárda, egy fél évszázada a világ számos színpadán óriási sikerrel játszott színdarabból kiinduló alapsztori (amelynek egyik szerzője A miniszter félrelép-et is jegyző Ray Cooney), és Búss Gábor Olivér személyében egy ügyes forgatókönyvíró, aki a kicsit poros alaptörténetet dicséretesen felturbózta, a mai viszonyokra adaptálta.

Igazi “tévedések vígjátéka” ez, ahol két házaspár, egy lakberendező, egy vérmes jógaoktató, egy luxusprosti meg egy vaskalapos mesekönyv-írónő kavarják a kavarni valót, mindezt egy félig felújított lakásban. Mindenki mást hisz, mint ami, mással lép félre, mint aki, másnak hiszi a másikat, mint aki. Jó szövegek, térdcsapkodósan vicces félreértések, sírvaröhögős helyzetkomikum. Tökéletes sikerrecept.

hirdetés

Csak épp egyvalami hiányzott. Egy jó rendező. Vagyis maga Dobó Kata.

Szabó Simon

Ha konyhai hasonlattal szeretnék élni, a Kölcsönlakás kiváló példa arra, hogy a legfinomabb alapanyagokból, húsokból, zöldségekből, fűszerekből is egy rossz szakács csak egy közepesen felejthető kaját képes összehozni, míg egy zseniális séf mindebből egy olyan szupercsodát kreál, hogy az összes ízlelőbimbónk égnek áll. Nos, a Kölcsönlakás az előbbi.

Lehet, hogy sok nézőnek a tényleg humoros helyzetek és a jó párbeszédek elviszik a hátukon a filmet, besorolják az “egyszer nézhető” kategóriába, ám a modern magyar vígjáték dicsőségfalára biztos nem fog felkerülni, főleg olyan rendezői bravúrok után, mint a Valami Amerika 1-2., a Csak szex és más semmi, vagy a Megdönteni Hajnal Tímeát. Ez utóbbi filmekben épp az a jó, hogy a könnyedség és gördülékenység mögött egy biztos kezű, vérprofi rendező áll.

A Kölcsönlakás viszont olyan, mintha a rendezője ott se lett volna, csak úgy “leforgott valahogy”. Technikailag össze lett rakva – a film technikai rendezője egy nagyon tapasztalt filmes szakember, Gulyás Buda –, csak épp a lényeg hiányzik belőle: az élet, a lendület, a pezsgés, a fűszer.

Néha ugyan felnevetünk, de nyikorog az egész, és a magam részéről egy pillanatig sem tudtam elfelejteni, hogy ez tulajdonképpen egy adaptált színdarab – mindezt úgy, hogy a színdarabot nem is láttam.

Klem Viktor és Martinovics Dorina
Oroszlán Szonja és Balla Eszter

Mivel szeretnék valami pozitívat is kiemelni a filmből, megemlítenék egy-két színészi alakítást. Klem Viktor és Martinovics Dorina kettőse kiváló volt, mindkét színésznek “levegője van”, egy-egy pillantásba képesek belesűríteni egy teljes párkapcsolati drámát. Balla Eszter is meggyőzően komédiázott, és nekem kellemes meglepetés volt Kiss Ramóna, akitől – bevallom – nem vártam sokat, mégis könnyed eleganciával, hitelesen hozta a figurát, és nem mellesleg női szemmel nézve is nagyon dögösen nézett ki. Oroszlán Szonja nem igazán találta meg magát a karakterében, Szabó Simon sem, pedig egy kamara-komédiában nagyon fontos, hogy minden színészi alakítás kiváló legyen, hiszen kevés a mozgástér, a szereplők közötti dinamika határoz meg mindent.

De hát ez legyen a legkisebb bajunk. A Kölcsönlakást sajnos a világ legjobb színészei sem tudták volna megmenteni, ahogy a slágergyanús vége-főcímdal sem (az egyébként nagyon jó). Nem tudom, Dobó Kata miért ezzel a filmmel indította rendezői karrierjét – ha egyáltalán lesz ilyen –, de egyvalamit biztosan nem tartott szem előtt. A könnyű műfaj az egyik legnehezebb műfaj, a legnagyobbak közül is csak kevesen csinálják jól. Rutin kell hozzá, jól átgondolt koncepció, kitűnő arányérzék, nagyon biztos, soha meg nem remegő kéz. És persze – tehetség.

Forgalmazó: InterCom

Bemutató: 2019. Február 14.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Nagy vihart kavart Lackfi János rendőrös verse az interneten – a költő reagált a vádakra

Az ironikusnak szánt költeményt rengetegen félreértették, Lackfi Facebook-oldalát elárasztották a gyűlölködő kommentek. Utána külön posztban magyarázta meg, mi volt a célja a verssel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

Rendőr leszek címmel posztolt egy verset a közösségi oldalára Lackfi János költő, író, műfordító, arra viszont aligha számított, mekkora lavinát fog elindítani ezzel.

A költemény, ami nem más, mint József Attila Kertész leszek című művének átdolgozása, így szól:

A verset Lackfi péntek reggel tette közzé, a bejegyzésre azóta 1200-nál is több komment érkezett, sok olyan embertől is, akik vélhetően most először jártak a költő Facebook-oldalán, és keresetlen stílusban osztották ki őt.

Az egyik legfinomabb hozzászólás például így szól: "Ez nem. Ilyen szöveget azért mégse, ez nem meghökkentő, hanem meglepően érzéketlen."

"Nem tudom leírni a véleményemet, mert letiltana a Facebook. Így csak annyit írok, hogy csalódásom határtalan. Hogy lehet ilyen ocsmány akármit írni? Ez az izé (mert versnek nem nevezném) nagyon beteg és rosszindulatú elmére utal" – írta egy másik hozzászóló.

Valaki pedig így fogalmazott: "Karanténban naponta jöttek a rendőrök ellenőrizni. Nem az érdekelte őket, hogy hol a párom, (adott esetben mosdóban, másik szobában, stb...) hanem, hogy jól vagyok-e, szükségem van-e valamire, tudnak-e segíteni valamit! Hálás vagyok nekik a törődésért."

hirdetés

A kommentek többsége a fentieknél sokkal durvább hangot üt meg.

Lackfi később külön bejegyzésben is reagált a versét ért kritikákra. Mint írja:

"Hát, itt aztán szép nagy vihar támadt, s az jó, felforgat, kizökkent, megérint. Megvallom, továbbra is hiszek benne, nem lehetetlen küldetés a mindennapos emberi bosszúvágy és keménykedés hangját elválasztani attól az alanyi hangtól, amelyen arról számolok be mondjuk, hogy tegnap egy fakanalat faragtam. Volt azért, akinek sikerült. Egyszerű dolog: olvasok valamit, s utána felteszem a kérdést: vajon ezt az illető egy az egyben gondolja, vagy másnak a hangját szólaltatja meg?

Külön érdekes volt, hogy nagyon sokan pont abban a stílusban szólaltak meg, mint amelyet a vers (meglehetősen finomítva) karikíroz. Vagyis a kommentek egy része illusztráció is egyben.

A mellékelt vers a CSAVARD FEL A SZÖVEGET-kötetem átiratai közt szerepel, négy éve jelent meg. És akkor sem a pillanatnyi bírságról vagy a rendőrökről szólt, nekem személyesen elég kevés és zömmel jó tapasztalatom van a rendőrséggel kapcsolatban. De ennek persze semmi jelentősége, alig hiszem, hogy József Attila saját, személyes kertész-képében gondolkodott volna, vagy éppen több ezer kertésszel töltetett ki tesztet, mielőtt versét megírta volna.

Ja, és figyelmes olvasás esetén kiderül: aki a versben megszólal, NEM rendőr. Csak elképzeli, milyen lenne legálisan erőszakoskodni. Számára ezt jelenti a rendőrlét. Vagyis ő egy civil, aki szívesen rendőrködne. Persze aki csak ütni jött, üssön nyugodtan...

Az külön érdekesség, hogy a kommentelők azt mondják, a rendőrök nem durvák. Utána pedig azt, hogy ezek után a rendőrök engem ki fognak nyírni. Hm. Szerintem meg nem, mert tényleg nem ilyenek.

Viszont örül a szívem, hogy a vers hatott, felkavart sokakat. Ez a dolga. Azt pedig sosem értettem, miért jár valaki tajtékozni olyan ember oldalára, akit gyűlöl. Nekem még arra is kevés az időm, hogy végignézzem, -olvassam, amit szeretnék... Persze az ideje felhasználásáról mindenki maga dönt."

Nem sokkal később egy levelet is közzétett, amit egy rendvédelmi dolgozótól kapott.

A levél szerzője azt írta: nem gondolja, hogy Lackfi bármilyen ellenérzéssel lenne a rendőrök felé és tudja, hogy a vers célja sem a gyűlöletkeltés volt. Ugyanakkor, bár egyébként kedveli a munkásságát, ez a vers neki sem nyerte el a tetszését. Szerinte az időzítés is rátett egy lapáttal arra, hogy ilyen sok negatív vélemény érkezett.

"A lényeg, amit szerettem volna leírni, hogy a rendőrök nagyon nehéz körülmények között dolgoznak. Egyre kevesebben vannak. A rendőrjárőr fizetése kb. nettó 150-160e Ft. Tapasztalhattam, hogy ezért a pénzért miket kell csinálniuk: ott vannak az összes balesetnél, a részeg kötekedőknél, a hidegben fagyoskodnak, üldözik a migránsokat... Nem közhely, tényleg nem lehet tudni sosem, hogy épségben hazaérnek-e. Miután a járőrfizetés rendkívül kevés, ezért már nem is nagyon van senki, aki ezt a beosztást vállalná, így a körzeti megbízottak végzik azt a munkát is"

– fogalmaz a levéliró, aki szerint a karácsonyi rendőrkéselős eset miatt sem volt most szerencsés ezt a verset közzétenni.

Mint írja, jelenleg az egész rendőrállomány teljesen el van keseredve a megbecsültség hiánya és kevés fizetés miatt. Ahhoz, hogy megélhessenek, sokan kénytelenek másodállást is vállalni, és a covid-helyzet miatt is hatványozódik rajtuk a nyomás.

"Sokan lebetegedtek, ezért a pihenőnapon, szabadságon lévőknek kellett bemenniük dolgozni. Mióta nincs határőrség, határrendészeti feladatokat is ellátnak, útlevelet pecsételnek, amire gyorstalpaló tanfolyammal készítik fel őket. Rengeteg a felesleges papírmunkájuk. Az egész rendszer megújítására lenne szükség... Úgy gondoltam, ha esetleg ezeket az állapotokat nem ismerte volna, jobb, ha tudja" – zárja sorait a rendvédelmi dolgozó.

Lackfi megkeresésünkre az alábbiakat tette még hozzá a vers által gerjesztett hullámokhoz:

"Nincs bennem harag, megbántottság vagy félelem, leginkább sajnálom, hogy ilyen könnyen kibillennek egyensúlyukból az emberek, a névtelen trollok pedig ravaszul szítják az indulatokat. És amúgy semmi gond nincs azzal, ha az emberek normálisan megírják véleményüket arról, ha valami nem tetszik nekik..."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Halálos harcmező: a Netflix új filmjében az a legizgalmasabb, hogyan küzdenek Budapesten a harci robotok

Magyarként különleges élmény végignézni az akciófilmet, amiben egy Marvel-sztár, Anthony Mackie kiborgként harcol az ellenséggel. A forgatókönyv ugyanakkor lehetett volna erősebb is.
Címlapkép: Jonathan Prime, Netflix - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

Orosz harci robotok bukkannak fel a VII. kerületben, a Murányi utca és a Marek József utca sarkán felépített óriási díszlet kapuiban, majd vadul tüzelni kezdenek harckocsikból kiözönlő amerikai harci robotokra. Végül az egész épületet megsemmisíti egy dróntámadás.

A forgatás helyszíne és az utca közepére díszlet:

Hasonló, grandiózus jelenetet eddig nem sűrűn láttunk Budapest utcáin, és bár a magyar főváros az Outside the Wire-ben nem Budapestként szerepel, a film telis-tele van ikonikus magyar helyszínekkel. Az Istvántelki Főműhely például az ellenállás menekültközpontjaként jelenik meg, a Kelenföldi Hőerőműben amerikai támaszpont működik, amihez a K-Hídon keresztül vezet az út, az ellenség pedig a Magyar Szentföld-templomban rendezkedett be.

Így ezen a hétvégén világszerte magyar helyszíneket néz a 200 millió Netflix-előfizető színe-java.

A filmet ugyanis nem kis várakozás előzte meg, lévén, hogy a mozik még mindig zárva vannak. Ennek megfelelően a Halálos harcmezőről a New York Times-tól a CNN-en át a Variety című filmes magazinig jelentek meg kritikák, a magyar nézettségi toplistában pedig a film máris az élen áll.

hirdetés

A történet szerint Kelet-Európában 2036-ban háború dúl, és az oroszok megpróbálják kiterjeszteni a befolyásukat Ukrajnára. Az amerikaiak békefenntartóként vannak jelen, és folyamatosan összetűzésbe keverednek az oroszok által támogatott egyik hadúrral.

A film egyik főszereplője Damson Idris, aki drónpilótaként megtagadja felettesei közvetlen utasítását, hogy ne tegyen semmit, és egy dróntámadással próbál egy bajba jutott amerikai egységen segíteni. Miközben megmenti őket, meg is öl két amerikai katonát. Emiatt büntetésből terepre küldik, ahol találkozik a másik főszereplővel, a Marvel-filmek Sólyomjaként már jól ismert világsztárral, Anthony Mackie-vel. Róla hamar kiderül, hogy nem ember, hanem egy szigorúan titkos fejlesztésű kiborg. Amikor ugyanis leveszi pólóját, a mellkasa átlátszó robottestté változik. A két főhős ezután együtt indul küldetésre. Céljuk megakadályozni, hogy a rosszfiúk atomfegyverhez jussanak.

A Halálos harcmező abszolút aktuális kérdéseket feszeget, például azt, milyen felelősséggel tartoznak a drónpilóták a "járulékos veszteségekért",

mennyire érezhetik át egy sok ezer kilométerrel messzebb felállított konténerben ülve, milyen borzalmakat és szenvedést okoznak a helyi civileknek az általuk vezérelt dróncsapások. Vagy azt, mi történik, ha egy mesterséges intelligenciával működő kiborg morális okokból egyszer csak megkérdőjelezi a kapott parancsokat és fellázad. De láthatjuk azt is, hogyan egészíthetik ki a Gumps-nak hívott harci robotok az embereket egy összecsapásban, és hogyan bánnak velük a katonák, amikor azt hiszik, nem látják őket a tisztek.

Ez a sok téma ugyanakkor szét is feszíti a futurisztikus akciófilm kereteit, ami emiatt sem a dróntámadások, sem a robotlázadás tematikájában nem tud sok újdonságot mondani.

VIDEÓ: a hivatalos előzetes

Az akciójelenetek pedig bármennyire is kidolgozottak, látványban nem ütik meg a nagy mozisikerek által felállított mércét.

A Netflix valószínűleg úgy volt vele, hogy szélesvásznon amúgy sem mutatják be a filmet, a tévék képernyőjére pedig ennyi CGI is elég.

Maga a látványvilág sem túl eredeti. Az Anthony Mackie által alakított android kivételével az amúgy jól kinéző robotkatonák nem nagyon térnek el a már ma is létező robot-prototípusoktól, és a drónok is olyanok, amilyeneket már ma is bevetésekre küldenek, pedig a technológia 15 év alatt ennél minden bizonnyal nagyobbat fejlődik majd. Mindezt talán azért találták így ki a film készítői, hogy minél hitelesebbnek hassanak, akkor viszont nem teljesen érthető, hogy az egyik jelenetben a kémdrón miért látótávolságban úszik be a megfigyelt kocsi fölé.

Az sem derül ki, hogy az android hogyan lehet ennyivel fejlettebb kinézetre, tudásban és érzelmi intelligenciában is a többi robotkatonánál, és ha az amerikai hadseregnek van egy ilyen csodafegyvere, miért nem használják ki jobban a képességeit.

Összességében Mikael Håfström filmje, a Halálos harcmező nagy dobásnak semmiképp sem nevezhető, de azért van annyira szórakoztató, hogy némiképp enyhítse a hollywood-i szuperprodukciók hiányát.

Nekünk magyaroknak pedig a forgatási helyszínek és a statisztaként feltűnő magyar színészek miatt mindenképp tartogat annyi extra-élményt, ami miatt érdemes megnézni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Macaulay Culkin támogatja, hogy vágják ki Trumpot a Reszkessetek, betörők! második részéből

A jelek szerint maga Kevin is egyetért az interneten terjedő petícióval, hogy a leköszönő elnöknek nincs helye a kultikus filmben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Egyre többen követelik az interneten, hogy vágják ki Donald Trump rövid jelenetét a Reszkessetek, betörők! második részéből. A film főszereplője, Macaulay Culkin a Twitteren jelezte: egyetért a Change.org-on indított petícióval, írja a CNN.

Az eredeti javaslat szerint a rajongók azt kérték a Disneytől, hogy cseréljék a filmben Trumpot Joe Bidenre, de olyan felvetés is akad, hogy a ma már 40 éves Culkinnal lehetne helyettesíteni digitális trükk segítségével Trumpot, amikor egy hotel lobbyjában véletlenül összefut Kevinnel. Macaulay Culkin az ötletre csak annyit reagált, hogy "Sold", vagyis magyarul "megvettem".

hirdetés

Az 1992-ben bemutatott vígjátékban Kevin a New York-i Plaza Hotelben találkozik Donald Trumppal, akitől azt kérdezi, hol találhat egy telefont. A hotel akkoriban Trump tulajdonában volt, aki csak úgy adott engedélyt a forgatásra, ha ő is szerepelhet a hatalmas sikerrel bemutatott első rész folytatásában. Mivel a tesztvetítéseken a közönségnek tetszett a néhány másodperces jelent, ezért végül benne hagyták a mozikba kerülő verzióban.

Az egyik legnépszerűbb családi film rajongói azért követelik Donald Trump eltávolítását a filmből, mert véleményük szerint a még hivatalban lévő amerikai elnök személyével egy nemkívánatos rasszista bélyeg került a filmre.

2019-ben egyszer már egy kanadai tévétársaság kivágta Trump cameóját a filmből. Akkor arra hivatkoztak, hogy a reklámidők miatt akartak rövidíteni a vígjátékon, a dolognak semmilyen politikai üzenete nem volt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Nyomozás a legőrültebb sorozatgyilkos után: az Éjszakai vadász abbahagyhatatlan

Ennél több hullát nem fogsz már idén krimisorozatban látni. Hagyd égve utána a villanyt!
Szajki-Vörös Adél, fotók: Netflix - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés

És megkockáztatom, hogy jobban izgulni sem fogunk, igazi adrenalinbomba ugyanis a széria. Bevallom, én imádom a real crime doksikat, mert megmutatják, hogy az élet nem produkálhat durvábbat semmilyen fikciónál. A Netflix új dokusorozata, az Éjszakai vadász: Hajsza egy sorozatgyilkos után új megközelítésbe helyezi a műfajt. A néző már tényleg valódi filmes élményt kap, zsáner szerint itt krimi-horrort. A műfajban eddig is láttunk kiemelkedő darabokat, melyek ezt a hatást erősítették (pl. a Robert Durstös doksi, vagy tavaly a szexuális ragadozó Epsteinről szóló), de az Éjszakai vadászt látva konkrétan olyan érzés, mintha tényleg egy műfaji filmet látnánk.

Itt a széria trailere:

Miközben néztem, az jutott eszembe, hogy a krimi legsikeresebb ága már talán nem is a sorozatok és filmek között lesz keresendő a jövőben, hanem a dokumentumfilmek/szériák között. A streaming ezen a területen is hozhat változást.

Az "éjszakai vadász" néven elhíresült sorozatgyilkos a nyolcvanas években garázdálkodott Los Angelesben, és az egész országot rettegésben tartotta, ugyanis soha nem látott kegyetlenség áradt kiszámíthatatlan tetteiből.

Nem úgy viselkedett, mint általában a mezei sorozatgyilkosok, akiknek egy bizonyos embertípus és gyilkossági mód a mániája, hanem mintha bármilyen rendszer nélkül működött volna: random embereket erőszakolt meg és végzett velük, a gyilkolási eszköztára is széles skálán mozgott: a késeléstől az arconlövésig.

Volt, hogy csak betört valahova, aztán máskor elrabolt egy gyereket, akit molesztált, és aztán elengedte, valamikor pedig "csak" kivégzett valakit. Mindig teljesen mást művelt, amivel az agyára ment az őt üldözőknek: az egyik durva példa erre, amikor kiszedte egy áldozata szemeit, és hazavitte magával, majd soha többet nem csinált ilyet. Egy valódi szörnyeteg volt. Hogy honnan tudták mégis a nyomozók, hogy mindennek ellenére ugyanazt az elkövetőt keresik? Ezt tudhatod meg a sorozatból.

hirdetés

Egy videó arról, ki volt a gyilkos:

 

A széria két nyomozó szemszögéből mutatja be a nyomozást. A két férfi ma, azaz a jelenben meséli el a történteket és velük haladunk előre a szörnyűségek és fordulatok kereszttüzében a sztoriban. Érdekes, hogy eleve nehezen jöttek rá, a többféle gaztett ugyanahhoz a személyhez köthető, hiszen a különböző bűnesetek mind másik elkövetőre utaltak. De az egyik, a gyilkosságokkal foglalkozó nyomozó, Gil Garrillo – imádom, tisztára, mint egy filmes karakter, szotyizik, és elbűvöli a szakmája – mindenkit megelőzve felvetette az elméletét az összefüggésekre, csakhogy nem vették komolyan: a még fiatal nyomozót inkább kinevették.

Majd később mégis sikerült igazolnia elméletét, de addigra már több halottal gyarapodott az Éjszakai vadász listája. Ilyen és hasonló filmszerű fordulatokkal halad előre a történet, és sokszor nem hisszük el, hogy az élet ilyen forgatókönyvet ír: van, akit egy kulcscsomó ment meg a gyilkostól, és van olyan is, akinek behatol az ablakán, majd csendben távozik. Közben megkedveljük a két "pajtit" is, a két szimpatikus és állhatatos nyomozót, akik tényleg olyanok, mint a sorozatban is említett bulldogok: nem képesek elengedni a csontot, azaz ha a sorozatgyilkosnak mániája a gyilkolás, az ő mániájuk a fenevad levadászása. Mi pedig a fotelhez tapadva drukkolunk nekik, hogy kapják el ezt a rohadékot. Itt látható:

A megvalósítás valóban hollywoodi filmes megoldásokat sorakoztat fel: a dramaturgia, a gyors vágások, a zene és a képek kezelése együttes hatása teljes filmes élményt nyújt a nézőnek. Természetesen mindent láttunk már korábban, de itt annyira hatásosan mixelték össze a filmes eszköztárat az alkotók, hogy már-már az az érzése az embernek, nem is egy dokumentumfilmet néz, hanem egy erős thriller-horrort.

A feszültség fokozására a rendező mindent bevet. Az eredeti helyszínek rekonstruálását játékfilmes színvonalon végezték el, akárcsak a bevilágításukat és a helyszíneken való felvételek elkészítését.

Amikor a kamera körüljár egy hullát és egy pontos helyszínt, hidegrázást kapunk, mert olyan, mintha ott lennénk.

Ezek nem szokványos elemei a krimi-dokumentumfilmeknek, legalábbis nem ilyen színvonalon. Reprodukálni ugyan szokás az eredeti helyszíneket más bűnügyi doksikban is, de a megvalósítás színvonala többnyire nem szokta elérni a játékfilmesen izgalmas filmekét.

Láthatunk például olyan plusz képsorokat, melyek szintén csak a hangulat erősítését szolgálják: ilyen például az, amikor az egyik helyszínen egy patkány rágcsál gyönyörűen és félelmetesen fényképezett képeken, csupán ráerősítésként a hangulatra. A képsor, mint szimbólum jól illeszkedik a műbe, hiszen az elkövetőről ekkorra már összeállhatott a néző fejében a párhuzam egy patkánnyal. Az életformáját tekintve legalábbis.

Ugyan a filmes képek és a régi televíziós formátumban felvett képek, archívok váltakozásának kezelése kizökkent olykor a filmes hangulatból és visszarángat a dokumentumfilmes világba, és az olykor eltúlzott hatásvadász hozzáállás már majdnem átfordul abba, hogy soknak érezzük, mégis egy izgalmas, az emberi természet sötét oldalát első osztályúan feltáró, real crime mozis élményben lehet részünk.

A szerző írásai itt olvashatók:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: